Természetes kilátó a fővárosban, a Hármashatár-hegy

Adótornyok

Repülős emlékmű

Budapest belvárosának közvetlen közelében, a Buda-hegység szívében áll a 495 méter magas Hármashatár-hegy. A több pontról nagyszerű panorámát kínáló hegycsúcsra akkor is érdemes felmászni, ha éppen nem az augusztus 20-i tűzijáték megtekintése a cél. A magaslaton siklóernyős starthely található, ahol megfelelő időben egymás után lendülnek a magasba a repülés szerelmesei. A nevét szó szerint három település határáról kapó Hármashatár-hegyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala is, így a csúcson pecsételőhelyet találunk. A kopár hegytetőn egymást érik a már messziről észrevehető, magas adótornyok, és az elhagyatott, megrongált betonbunkerek. A fátlan területről élvezetes letekinteni Budapestre és a Dunára, jó időben pedig még sokkal messzebbre is ellátni. A hegyre feljuthatunk tömegközlekedéssel, gépkocsival és a jelzett utakon gyalog is, így a séta hossza tetszőlegesen variálható.

Kilátás Budapestre

Halászat és vadlúd vonulás a tatai Öreg-tavon

Már most is rekordmennyiségű vadlúd érkezett a tatai Öreg-tóhoz, de a madarak száma folyamatosan növekszik tovább. Még nem késő elindulni, ha meg szeretnénk figyelni a látványos eseményt! 

Fellibbenő madarak

Az Öreg-tó hazánk egyik legrégibb mesterséges halas tava, amelyet minden ősszel leeresztenek egy látványhalászat keretében. Az Öreg Tavi Nagy Halászat nevű rendezvényt októberben tartják, legfőbb érdekessége egy 400 méteres hálóval történő látványhalászat. A kifogott halakat osztályozzák, majd a piacokon vagy a halfeldolgozókban értékesítik. A reggeli eseményt halfőzés és különböző kulturális programok követik. A lehalászott halak és az eltűnt víztömeg után csak a sivár, iszapos tómeder marad meg. A lecsökkent vízmagasságnak köszönhetően homokpadok bukkannak elő, amelyeken a tó közepéig sétálhatunk. További érdekesség, hogy a leengedés alatt jócskán megduzzadt Által-éren ekkor időszakos kenutúrákat is szerveznek. 

Szárazon állnak a stégek

Sirályok várnak prédára a várkastélynál

Madárrajok a lenyugvó nap fényénél

A tevékenységet szorosan követi az őszi madárvonulás. Tata különlegessége abban rejlik, hogy városi rangja ellenére a centrum közvetlen közelében zajlanak ezek a folyamatok, így a tó körüli sétányon barangolva könnyedén megleshetjük az ezernyi költöző madár alkotta felhőket. Az északról érkező állatok pihenőhelyként használják télen a tó környékét, majd tavasszal visszatérnek otthonukba. Az esemény tiszteletére minden évben megrendezik a Tatai Vadlúd Sokadalmat is, amely idén november 28-29-én lesz megtartva.

Így néz ki a leeresztett tómeder:

Ilyen közelről figyelhetjük meg a madárrajokat:

Könnyed séta Pilisszentlászlóból Szentendrére a Pap-réten át

Ez a könnyed, szinte csak lejtőn és aszfaltozott utakon haladó kirándulás a Pilisszentlászló melletti erdei parkolóból indul, és Szentendre Szarvashegy nevű városrészébe érkezik. A két végpont között menetrendszerinti autóbuszjárat közlekedik. A Pilisi kerékpárutak részét képező, végig az erdőben haladó útvonal ideális esős, saras, latyakos időben is. A kirándulás egy kis szakaszon összefonódik az Országos Kéktúrával is, amelytől a Pap-rétnél veszünk búcsút. Az ősöreg tölgyfákkal tűzdelt tisztáson kiépített pihenőhelyet és a pecsételőhelyként is funkcionáló Pap-réti erdészházat találjuk. A különböző fafajokat felvonultató kerttel körülvett épület mellett szinte mindig legelésznek lovak és pónik is.  

A Pap-réti erdészház bejárata

Erdei tó a Pap-rét mellett

A séta során több kis méretű tóval is találkozunk, amelyek egy része természetes, a többit viszont az egykor itt folyó állattartás miatt alakították ki a szorgos emberi kezek. A tavak egyik szép példája szintén a Pap-rétnél található, közvetlenül az aszfaltút mellett. Gazdag élőviláguk miatt a Pilisi tavak védettséget élveznek, és kotrásokkal igyekeznek megakadályozni az eliszaposodásukat. A főként békafélék lakta állóvizeket ősszel rengeteg békalencse borítja. A Pap-réti kereszteződénél a tó irányába fordulva, egy patakvölgy mentén vezet az út Szentendréig. A kezdetben mellettünk csordogáló víz egyre mélyebbre ereszkedik, majd lassan egy meredek falú szakadék aljára ér. A völgy peremén a dús erdő lombkoronája mellett haladunk el, a patak szinte már elveszik a mélyben. Az aszfaltút lassan a Horthy kunyhóhoz érkezik, amely egy kicsit megviselt, fából készült esőbeálló. Innen már nem kell sokat sétálnunk, hogy felcsendüljön az első kutyaugatás, majd megpillantsuk a Szentendrét jelző első házakat is.  

A Somoskői vár és ami körülötte van

A Somoskői vár a szlovák-magyar határvidéken fekszik. Míg Somoskő település hazánkhoz tartozik, a vár már szlovák fennhatóság alatt áll, ezért sokáig csak igen nagy kerülővel és útlevéllel lehetett megtekinteni az épületet. Az 526 méter magas vulkáni kúpon álló romokhoz felsétálva azonnal feltűnik, hogy a lépcsőfokok bazaltoszlopokból készültek. A XIII. századi épület alatt kiterjedt bazaltmező található, így az orgonák és a törmelék egy részét a vár építéséhez használták fel. A sokszögletű kődarabok jól megfigyelhetőek a vár falát közelebbről megtekintve. Szerencsére a különleges, hajlott formájú bazaltsípok egy része megmaradt, ezek ma is igen impozáns látványt nyújtanak. A formája miatt Európában is egyedülálló képződményt a vár bejárata mellett találjuk, csupán néhány métert kell leereszkednünk a magaslat aljába. Ha pedig a bazalttörmelékkel elárasztott ösvényen még lejjebb ereszkedünk, akkor egy hatalmas bazaltmezőhöz érkezünk. A szürke lankák hosszan hullámoznak a fák között a Badacsony kőtengeréhez hasonlóan.
    

Ez még Magyarország, felettünk a Somoskői vár és a Petőfi kunyhó

Kilátás a panorámateraszról a toronyra és Somoskő házaira

A Somoskői várba felkapaszkodva a méretes várfalak között megbúvó várudvarban találjuk magunkat. A bástyák, tornyok és folyosók kusza útvesztőjében mászkálva felfedezhetjük az épület minden zugát. A legérdekesebb részek az egyik bástya tetején kialakított panorámaterasz, a felújított torony, és a vár gyomrába épített folyosó. A kilátás az épület szinte minden pontjáról csodaszép, a távolban feltűnik többek között a szomszédos hegytetőn trónoló Salgó vára is. Az ellenkező irányba nézve pedig lepillanthatunk a Medves-fennsíkra.

A különleges hajlott bazaltorgonák, ez már Szlovákia

A Somoskői vár megtekintése után érdemes körbejárni a hegyoldalt, és a már említett bazaltorgonákon és kőtengeren kívül a Petőfi ligetet is megtekinteni. Ez a vár aljában kialakított parkos terület, amely méltó emléket állít annak, hogy a költő 1845-ben idelátogatott. Szintén neki szentelték a múzeumként funkcionáló Petőfi kunyhót. A parkban helyet kapott továbbá egy faragott kő emlékmű, amelyet az aradi vértanúknak szenteltek, egy vármaketteket bemutató mini kiállítás és egy harangláb is. A kellemes környezetben kényelmes fapadokon pihenhetünk.

Novemberi hőség a Pilis-tetői panorámaúton

Csodás meleg idő köszöntött ránk a hétvégén, egyértelműen megérte legalább az egyik napot a szabadban tölteni. A napos időben hegyre felfelé mászni olyannyira nyárias volt, hogy többen csupán egy rövid ujjú pólót viseltek. Lefelé azonban már előkerültek a melegebb kabátok is, főleg az árnyékos területeken. A Pilis-tetőt megszállták a kirándulók, siklóernyősök és kerékpárosok. Bár a köd korlátozta kilátás nem volt az igazi, az újonnan átadott kilátó miatt így is érdemes volt ellátogatni ide. Mind az erdei-, mind az aszfaltút olyan forgalmat bonyolított, mint jobb napjain a Váci utca. 

Kirándulók a rozsdabarna erdőben, útban a Pilis-tetőre

A naposabb zöld jelzés

A legkönnyebben a Két-bükkfa-nyeregről megközelíthető Pilis-tető rendkívül népszerű kirándulóhely. A több településről is elérhető kilátópont tetejéről nagyszerű panoráma nyílik Pilisszentkeresztre, Pilisszántóra és a közöttük húzódó Hosszú-hegyre. Persze ez csak egy kis ízelítő a lábunk alatt elterülő tájból, amely még megannyi magaslatot és települést fed fel. A 756 méteres csúcson 2014 októberében adták át a Boldog Özséb-kilátót, amely az addig is ott álló beton geodéziai torony felújításával valósult meg. A csúnya építményt gyönyörű faborítással vették körbe, a 360 fokos körpanorámát kínáló teraszhoz pedig szép csigalépcsőn lehet kényelmesen felmászni. Akinek ennyi kilátás nem lett volna elég, feltétlenül a zöld kereszt majd a zöld sáv jelzésű sétautat válassza a Pilis-tető megközelítésére a Két-bükkfa-nyeregtől, mivel az erdei útról több vékony csapás ágazik le, amelyek további kilátópontokhoz vezetnek. A sziklák tetejére kijutó utak nagyszerű napozó vagy piknikező helyként is szolgálnak. Az aszfaltút közvetlenül a volt katonai bázishoz vezet, megérkezve beton építmények között sétálunk a kilátótoronyig. Ha az erdei utat választjuk, akkor a siklóernyős starthelyhez érkezünk, ahonnan szintén csodás a kilátás. Lefelé indulva a legszebb élmény a hegyoldalban kanyargó zöld sáv jelzésű útvonal, amely egy sziklás, köves szerpentin. A cserjékkel szegélyezett hegyi csapás több tágas panorámateraszt is érint, mielőtt a hegy aljában lévő kereszteződésbe torkollik. Innen visszatekinthetünk a fejünk felett köröző színes siklóernyőkre, amelyek a csúcsról folyamatosan a levegőbe libbenve sosem fogynak el. A piros sáv jelzés Pilisszentkereszt és Pilisszántó között halad, így bármerre továbbindulhatunk. Pilisszentkeresztről menetrend szerint közlekedik busz a Két-bükkfa-nyeregig, így könnyen körtúrává szervezhetjük a kirándulást. A hegy aljában haladó útvonal mentén érdemes megtekinteni a pilisszántói Csillagösvényt is.

Ködös kilátás a siklóernyős rajthelyről

Kicsit tisztább látkép a hegyoldalban leereszkedő út közepéről Piliszántóra

Mi történik Katalinpusztán?

A Katalinpusztai Kirándulóközpont folyamatos fejlesztése újabb lépcsőfokhoz érkezett. A három már meglévő tanösvényt - Gyadai-tanösvény, Legyél te is kiserdész óvodás tanösvény, Madárdal tanösvény - létrehozása és a függőhíddal, pihenőkkel való kibővítése után már a Vendégházzal és játszótérrel kiegészített Látogatóközpont is készen áll. A komplexum bejáratánál azonban további munkálatok folynak, így egyre inkább kirajzolódik a nemsokára elkészülő kisvasút képe is. A hatalmas, burkolt parkoló már készen áll, közvetlenül mellette már jól kivehető a mini vasútvonal pályájának és a Csóványosi kilátó másának jövőbeni képe. A kirándulóközpont fejlesztése a „Nyugattól-keletig a nógrádi erdőkben, az Ipoly Erdő Zrt. komplex ökoturisztikai fejlesztése” nevű program keretében valósul meg, amely Katalinpusztán kívül a Csóványosi kilátó és a Somoskői Vadaspark rekonstrukcióját is magában foglalja. A munkálatok mellett a tanösvények és a Látogatóközpont is zavartalanul üzemel. Így néz ki a komplexum most:

Épül a kisvasút és a kilátó

A Látogatóközpont bejárata

Irány az interaktív erdei kiállítás

Részlet az ovis tanösvényből

Az egyik tanösvény névadója a Gyadai-rét

A függőhíd

Kirándulás a híres Római-fürdőhöz

A Bakony egyik legismertebb látnivalója méltán híresült el különleges szépségéről. A Gaja-patak által létrehozott völgy bővelkedik természeti látnivalókban, ám a legérdekesebb ezek közül egyértelműen a Római-fürdő. A környék igazi családi kirándulóhely rengeteg patakparti pihenővel és rövid, de látványos sétautakkal. A Szlovák Paradicsom szurdokaira emlékeztető patakvölgy legkönnyebben Bakonynánáról érhető el. A településen több parkoló áll rendelkezésre, amelyek rendszerint meg is telnek a kirándulók autóival. A vízparton induló sétaút egy fogadót megkerülve kis fahídon kel át a patak túlpartjára, majd hűvös bükkerdőben kezd kanyarogni egyre magasabban. Az ösvény érint egy látványos, összefonódott gyökérzettel rendelkező facsoportot, amely az út oldalába ékelődve azonnal a mellette elhaladók csodálatát vívja ki. Minden kiránduló megáll itt egy fénykép erejéig. Az út ezután szűk csapássá válik, esős időben nagyon saras és csúszós, ilyenkor jól jön egy túrabot a kezünkbe. A Gaja-patak hamarosan nagy kanyart vesz, ezt az idilli helyszínt alakították ki egy jókora tűzrakókkal, esőbeállókkal és szemetesekkel felszerelt pihenőnek. A grillezőt egy nagyobb fahídon átkelve érjük el, az asztaloknál némi információt is olvashatunk a várva várt Római-fürdőről. 

Kirándulók a Római-fürdő szakadékának tetején

Innen már csak a vízpartot kell követnünk, és pár száz méter múlva megérkezünk az addig nyugodt vízfolyás fortyogó katlanához. Eltévedni lehetetlen, csak a kirándulókat kell követni, akik egyszer csak megtorpannak és összesűrűsödnek ahogy az út véget ér. A liánokkal és mohával benőtt árnyas hegyoldalak megemelkednek körülöttünk, jobbra sietve zubog le a mélybe a patak, alattunk pedig jókora szakadék tátong. Ez a természeti szépség maga a Római-fürdő. 

Pillantás a sziklákról a mélybe

A katlanból visszafelé indulva rátérünk a jelzett kirándulóút folytatására, amely a szakadékot és kőfalat megkerülve a már újra nyugodtan csörgedező patakhoz vezet. Itt újabb kiépített pihenő várja a kirándulókat esőbeállóval és tűzrakó hellyel az idilli Vadalma-forrás partján. A tiszta víz a mélyből bugyogva tör elő majd belefolyik a Gaja-patakba. A pihenőtől a felettünk haladó aszfaltútra felmászva hamarosan meglátjuk a Bakonynánára vezető kirándulóutat. 

Panorámatúra Perőcsényből a Börzsönybe

A gubacs és a vörös

Perőcsény a Börzsöny ÉNy-i részén, a szlovák határ közelében, Kemence szomszédságában található. A falu főként az erdővel körülvett református templomáról ismert, amely nem a település központjában, hanem egy különálló dombon kapott helyet. A fák lombjai közül alig kandikál ki a templom sárga tornya és szürke teteje. Érdemes még megtekinteni a tradicionálisan berendezett, hangulatos Tájházat is. A településből a piros kereszt, majd a piros háromszög jelzés vezet el a környék egyik népszerű kirándulóhelyére, a Salgóvár romjaihoz. A séta végig emelkedőn halad, majd amikor kifáradva megérkezünk a hegygerincre, repetaként egy még meredekebb kaptatón kell felmásznunk a várhoz. Az erőfeszítésért kárpótol azonban a csodás őszi erdő, amely minden kanyarban valami újat mutat. A levelek a zöld, barna, sárga, narancs és piros színeiben játszanak, rengeteg termés és gomba hever a lábunk alatt, és néhol a lombok közül előtűnik a hegy lábára néző panoráma is. A kirándulóút egy tisztást is érint, ahol még ekkor is nőnek a színes virágok, a citromsárga tátika különösen jól érzi magát.

Félúton felfelé

A makk és a citromsárga

A 715 méter magasra épült Salgóvárból már nem sok látszik napjainkban. Az egykor méretes falakat ellepi a föld, a moha és a levelek. A lerombolt romok melletti sziklaszirtről azonban lenyűgöző a Csóványosra néző kilátás. Elénk tárul a völgyek és hegycsúcsok alkotta hullámzó táj, amely őszi színekben különösen jól mutat. Visszaereszkedve a Vár-bércről választhatjuk a hazautat, vagy tehetünk egy nagyobb kitérőt a Holló-kőnek elkeresztelt kilátópont felé. A piros sávjelzés végigvezet a hegygerincen több kilátópontot és érdekességet érintve. Az erdőből kiérve kopár sziklaszirtekhez érkezünk, amelyek végtelen panorámát kínálnak. Nem sokkal később elérjük a Holló-követ is, ahol szintén letekinthetünk az előttünk elterülő tájra. Továbbsétálva sötét erdőben találjuk magunkat, egyre több lesz a kő, a moha és a páfrány. Lassan megérkezünk a Kőtengerhez, majd a Jancsi-hegyre. Lábunk alatt csúszik a rengeteg egymáson feltorlódott kődarab, födet nem is látni. A sötétségből hirtelen egy tisztásra érkezünk, ahol még utoljára megtekinthetjük a panorámát, mielőtt a jelzés visszavezet Perőcsénybe, innen már csak kényelmesen lefelé kell sétálni, hogy visszaérjünk a faluba.
    

Kilátás a Börzsönyre a Salgóvár mellől

A szintezési ősjegytől a Likas-kőn át az Angelika-forráshoz

A Velencei-hegység lankái könnyed sétákat ígérnek érdekes látnivalókhoz. A Velencei-tó északi partjainál húzódó vonulatok keleti részén találjuk a hegység legmagasabb pontját, a Meleg-hegyet. A 352 méteres kilátópont megközelíthető Nadapról a piros sávjelzést követve, vagy Nadapot elhagyva a főút menti földúton végigsétálva. Nadap legérdekesebb látnivalója a szintezési ősjegy, amely a magyarországi magasság mérésének egyik legfőbb viszonyítási pontja. A helyszínt egy gránitszikla árnyékában megbúvó emlékmű és a mellette álló információs tábla jelzi. Érdemes felkapaszkodni a sziklára, mert a csúcsról az érdekes kőzetfelületeken kívül a szépséges nadapi templom látképét is megcsodálhatjuk. Az ősjegy mellett burkolt parkoló és piknikező asztalok is rendelkezésre állnak.

Nadap

Bármelyik úton indulunk a Meleg-hegyre, kezdetben emelkedővel indul a séta. A magaslatra felérve azonban nagyszerűen kivehető teljes hosszában a Velencei-tó nádasfoltokkal tarkított vízfelülete. A látvány több pontról is megcsodálható a Likas-kőhöz vezető út mentén. A Likas-kőhöz a hegytetőn lévő elágazásnál a piros háromszög jelzést kell követni. A kis kitérővel elérhető képződmény teljesen körbesétálható, így jól megfigyelhető a nevének megfelelő jókora lyuk a közepén. A kapuszerű formációt kisebb, egymáson álló sziklatömbök egyvelege alkotja. Az elágazódáshoz visszasétálva a piros sávjelzés vezet tovább az Angelika-forráshoz. Az útvonal jelzett hegyi kerékpárút.

A Likas-kő

A kopár tájon néhol sziklaformációk emelkednek ki a talajból, máshol szeder- és csipkebogyóbokrok csoportja figyelhető meg. Rövidesen újabb nagy elágazáshoz érkezünk, itt a legvékonyabb, erdőbe induló ösvényt válasszuk. A lombok közé belépve azonnal megpillantjuk az Angelika-forrás idilli környezetét. A sziklákkal behálózott forrásvölgyet zöldellő moha és gombákkal benőtt, korhadó farönkök kísérik. A kisvizű patak mellett érdemes végigsétálni, mert az úton csodás látványban lesz részünk. A hegyoldalban változatos sziklaformátumok, megannyi gomba, és a víz által létrehozott kanyarulatok mentén vezet az ösvény a hegy lábáig. A völgy mélyén pihenőt és tűzrakóhelyet találunk. Innen újra fel kell kapaszkodnunk a hegyre, azonban további látványosságok várnak ránk. A piros háromszög jelzés a Polák-hegyen át több kisebb gránitképződmény mentén vezet végig néhol fenyőerdőben, néhol kopárabb tájon sétálunk. Az út végül a zöld sávjelzésbe torkollik, amely északra indulva visszavezet minket a piros sávjelzésű útra, ahonnan érkeztünk.

Apró gombák lakta fatörzs az Angelika-forrás mellett          

Makovecz-kilátó a Hungaroring fölött

Mogyoród

A kilátó

Makovecz Imre különleges építészeti stílusa sok hazai épületen figyelhető meg. Ő készítette többek között a Kis-Hárs-hegyi kilátót is, amely a Buda-hegyek egyik formabontó, ám mégis a természetbe olvadó építménye, vagy a pilisszántói Csillagösvény egyik ékkövét, a Boldogasszony-kápolnát. Mogyoród mellett elautózva valószínűleg már sokan megpillantották a Hungaroring és a mogyoródi Aquaréna feletti dombon álló tornyot, amely szintén az ő műve. A Szent László kilátó-kápolna 2001-ben került átadásra a 325 méter magas Somlyó-hegyen. Mogyoródról rövid, ám meredek kaptatón jutunk fel a kilátó aljához, ahol faasztalok várnak ránk. A tájat termőföldek és a Gödöllői-dombság vonulatai határozzák meg. A fehér kilátó állapota elég romos, a belső és külső vakolat is erőteljesen mállik, belül pedig a lépcsők és korlátok szorulnának néhol javításra. A kilátó nevét adó Szent László faszobra megcsodálható az épület belsejében, a rövid lépcsősoron felkapaszkodva pedig négy kis kiugró teraszról tekinthetünk le a négy égtáj irányába.

Az épület belseje

A magasban

A Salgói vár és a Boszorkánykő

Salgótarjántól északra, a szlovák határ közelében fekvő Salgóbánya települése fölött magasodik a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet egyik egyedülálló látványossága, a Salgói vár. A XIII-XIV. század fordulóján épült erődítmény egy 625 méter magas vulkáni kúp tetején trónol. A környék természetvédelem alatt áll, és megannyi további látnivalót rejt. 

Még nem teljesen a csúcson

A várat leggyorsabban Salgóbányáról érhetjük el. A településen burkolt parkoló került kialakításra, innen mindössze 10 perc sétára fekszik a lenyűgöző panorámát kínáló várrom. Az erdei tábor mellől induló széles ösvény egyre magasabbra vezet, miközben egy sűrű fenyőerdő mellett halad el. Hamarosan napfényes tisztásra érkezünk, ez a Két-vár-köze. Az állomás része az Eresztvényi tornapálya és tanösvény útvonalának is, amelyet fából készült állatfigurák díszítenek. Itt éppen egy aranyos mókust, és nem sokkal később egy kinyitható ismeretterjesztő táblát is találunk. 

Ami megmaradt a vár belsejéből

Ha a kereszteződésnél balra fordulunk, akkor néhány perc múlva a fenyőerdőből az 571 méter magasan álló Boszorkánykőhöz érkezünk. A sziklaszirt körül tanösvényt alakítottak ki, amely segítségével jobban megismerhetjük a kőzetek eredetét és jellemzőit. A kis kitérőt mindenképpen érdemes beiktatni a kirándulásba, hiszen a változatos kőzetformátumokra felmászva 360 fokos körpanorámát és a Salgói vár látványát élvezhetjük. 

Kilátás a Boszorkánykőről

A várromokat az ellenkező irányban, egy kicsit magasabban találjuk. A bazaltkúp közelébe érkezve egyre nagyobb sziklákon átbukdácsolva jutunk fel a vár aljában megfigyelhető bazaltformátumokig. Az érdekes kőzeteken emléktábla jelzi, hogy Petőfi Sándor is járt itt, mielőtt megírta volna a táj ihlette Salgó című művét. Az alsó vár romos falaiból több lépcsősor vezet fel a Salgói vár tetejére. Út közben több terasztól élvezhetjük a kilátást minden irányban. A mindössze 2,5 km-es kirándulás koronája egyértelműen a várromok tetején felépített fedett panorámaterasz, amelyen körbesétálva a Börzsöny, Bükk, Cserhát, Mátra és még a Tátra vonulatai is előbukkannak. Jól kivehető Salgótarján kiterjedt városa, a mindössze 2 km-re fekvő Medves-fennsík és a Somoskői vár is.

Rövid kirándulás a Hasznosi várromhoz

A Mátra egyik szépséges panorámát kínáló magaslatát, a mindössze 383 méter magas hasznosi Várhegyet megmászni bárkinek igazi gyerekjáték. A kicsiny Hasznos Pásztó mellett található, ám 1984 óta nem önálló település, közigazgatásilag is a városhoz tartozik. Hasznos határában találjuk a zöldellő Várhegyet, amelyhez rövid, ám igen kellemes séta vezet fel. A magaslatra felérve a történelem egy kis darabkáján kívül a nagyszerű kilátást lesz a jutalmunk.  

Panoráma a Hasznosi-víztározóra és a Mátrára

Vöröslő szőlőlevelek

Hasznos családi házai mellől kijárt földút indul a Mátra magaslatai felé a zöld sávjelzés mentén. A kirándulás alatt változatos tájjal és sok-sok növényfajjal találkozunk. Kezdetben szőlőültetvények szomszédságában haladunk, néhol már őszi színekben pompáznak a rovarokkal körülzsongott fürtöket rejtő levelek. Ezeket elhagyva végeláthatatlan virágos mezők tárulnak elénk. Kicsit magasabbra érve ha visszapillantunk magunk mögé, már Pásztó látképe is felsejlik a távolban. Hamarosan dúsabb növényzet mentén vezet tovább az út. Itt cserjék gazdag választéka és rengeteg pirosló csipkebogyó kísér. Nemsokára jobbra kell lefordulni egy kevésbé kijárt, magas fűvel benőtt csapásra, amely hamarosan a várrom falainál lyukad ki. Az erdőből csúszós ösvény vezet ki a Várhegy tetejére.

Virágos rétek mentén vezet az út

A három hektár kiterjedésű Hasznosi Várhegy teljesen feltáratlanul, növényekkel benőve tárul elénk. A török időkben elpusztult falak romosan nyúlnak a magasba, alig néhány helyiség alapja figyelhető meg. A napos domboldal csodás panorámát kínál a Mátra vonulataira. Az erdővel dúsan benőtt hegyek nagyszerű kontrasztban állnak a Várhegy színes növényekkel benőtt kopárságával. A várromon állva lábunk előtt hever Pásztó és a Hasznosi-víztározó is. A Hasznosi várrom nagyszerű kiindulópont hosszabb mátrai túrákhoz, könnyű elérhetőségéből adódóan pedig gyerekekkel is ideális célpont bármely évszakban indulunk útnak.     

180 fokos panoráma a Hasznosi várrommal és a víztározóval

A strandszezon után is érdemes ellátogati a Gyömrői Tófürdőhöz

A Gödöllői-dombság lábánál fekszik Budapest környékének egyik legszebb strandolásra kialakított tava, a Gyömrői Tófürdő. A Vecsés, Ecser és Maglód közelében elterülő település legfőbb látványossága a 2004-ben teljesen felújított és korszerűsített, kilenc forrás által táplált állóvíz. A rendkívül széleskörűen hasznosított tóba wakeboard pálya is épült, ha pedig télen befagy a víz, még korcsolyázni is lehet rajta. 

A vízre épült bár

A tófürdő közelében találjuk a városka rendezett központját is, ahol boltok, cukrászda, éttermek és virágágyások váltják egymást. A környék legszebb látnivalója a szépen felújított Polgármesteri Hivatal, kicsit távolabb találjuk az impozáns Teleki kastélyt, amelyet szintén érdemes megtekinteni.  

Napozóteraszok a bárhoz vezető stégen

A kis méretű Gyömrői Tófürdőt 100 hektáros gyönyörű park veszi körül, amelyben díszburkolatos sétány halad végig. A sétány mentén mindenhol lelátni a tómeder aljára, néhol kis halak is felbukkannak az áttetsző vízben. A tópart körülbelül kétharmada lapos, ezek a részek szépen ki lettek építve, strandolásra alkalmasak. Nyáron a füves területeken kívül a homokos vízparton, vagy a fa napozókon is pihenhetünk. A hatalmas fák rengeteg árnyékot biztosítanak, a gyerekeknek pedig a játszótéren kívül az alacsony part menti víz is ideális. A strandolók biztonságáról vízi mentő és strandrendőrség is gondoskodik, a vízminőséget pedig a szezon alatt folyamatosan ellenőrzik. A kényelemről rengeteg büfé, öltöző és egyéb kiszolgálóépület gondoskodik. Az állóvíz különleges mikroklímájának köszönhetően a víz hőmérséklete nyaranta akár a 26-30 C fokot is elérheti. Jelenleg már csak 14 C fokosra rúg, azonban még mindig láthatunk egy-két edzett úszót megmártózni a habokban, miközben a színes levelek már hullanak a fákról.  

Kilátás a sétány magasabb szakaszáról a vízre

Őszi színek a Gyömrői Tófürdőnél

A maradék egyharmad részen a tópart magasabb, itt kijárt ösvények vezetnek le a vízhez a fák között. Mivel ezen a szakaszon található a tavasztól őszig üzemelő wakeboard pálya, úszni itt nem lehet. Az árnyas területen több piknikező asztalt is felállítottak. A tó képét nagyban meghatározza egy vízre épült bár, amely nyáron éjjel is nyitva tart. A tóparti sétány mentén világítás gondoskodik a hangulatos nyári estékről, a szomszédban találjuk a focipályát is. A tófürdő bejáratában hangulatos kilátóteraszt alakítottak ki, amelyről az egész állóvíz kényelmesen belátható. 

Barangolás a Tápió-vidéken: A Hajta természetismereti túra

A ritkán látogatott Tápió-vidék Budapesttől DK-re fekszik. A tájegység Pest megye határánál helyezkedik el Nagykáta központtal. Nevét a Tápió folyóról kapta, amely átszeli a régiót. Területén kilenc tanösvény található, ezek közül hármat érint a Hajta természetismereti túra. A 8,1 km-es távot magában foglaló útvonalat Farmosról vagy Göbölyjárásról közelíthetjük meg. Ez alkalommal mi egy kisebb szakaszt jártunk be Farmosról indulva a Sóvirág és a Kékbegy tanösvények érintésével.

Szikesek

Sóvirág tanösvény

Farmos egy Nagykáta és Tápiószele között fekvő kis település, ahonnan könnyen megközelíthető a Sóvirág tanösvény. Mivel a temetőkből jól ismert növény nyáron virágzik, ősz végén már sajnos nem tekinthető meg, ahogy beszínezi a hosszan elnyúló réteket. Azonban a szikes pusztát megpillantva már észre sem vesszük ezt a hiányosságot. A falu házait alig elhagyva hirtelen egy egészen különleges tájon találjuk magunkat. A szikesekhez vezető ösvényt a település Pihenőparkjából érhetjük el. Egy hatalmas fűzfa köszönt minket a csapáshoz vezető füves területen, ahol padokat és asztalokat is találunk. A tanösvényen haladva néhány száz méter után máris elérjük a hófehér foltokkal tarkított, enyhén buckás területet. Először vékony út vezet minket a kisebb szikes medencék között, majd egyre nagyobb fehér mélyedések jelennek meg a csapás mentén. Csodás látvány a fehérre festett talajon megjelenő növények sötétzöld kontrasztja.

Birkanyáj a gáton

Továbbhaladva egy vékony patak kiszáradt medrén kel át az út, amely a Farmost körülölelő gátra vezet fel minket. A magaslatról elénk tárul a Nagy-nádas végtelenje. Amíg a szem ellát, mindenhol a kecses nádszálakon ülő, barnássárga bugavirágzat ringatózik. A gáton jobbra indulva már látszik a távolban néhány tradicionális falusi épület, ahol birkákat tartanak. Ha erre sétálunk, jó eséllyel láthatjuk a gyapjas állatokat a karámokból kiengedve legelészni a füves réteken. A méretes nyáj ilyenkor a gáton átvágva halad a szikesek felé, közben egy-egy példány néha békésen megpihen, és nyugodtan kémleli a betolakodó kirándulókat.

A végtelen nádas

Látkép a madármegfigyelő toronyból

Tovább sétálva nemsokára jobb oldalon is megpillantjuk a hatalmas területet meghódító nádast. A gát elvezet minket a már messziről is jól látható madármegfigyelő toronyig, azonban előtte még néhány horgásztó szegélyezi a túra útvonalát. Jobb kéz felől pillantjuk meg a két kis állóvizet, amelyek igazából mesterségesen kialakított víztározók. A tavakban többek között ponty, keszeg, süllő és csuka horgászható. A fából épült, két szintes madármegfigyelő torony a tóparton helyezkedik el. A magasba felmászva elénk tárul a végeláthatatlan Nagy-nádas, és a folyókkal átszőtt tavak vidéke. 

Kékbegy tanösvény

Innen a Hajta természetismereti túra Göbölyjárás irányában halad tovább, azonban mi a nádas szélén átvágó, vadregényes utat választottuk e helyett. A széles ösvény az egykori gátőrházhoz vezet, ahol a madárgyűrűző tábor is működik. Azonban ez novemberen már zárva tart. Az épületnél a nádas irányába elindulva találjuk a Kékbegy tanösvényt. A nádas mélyébe vezető csapás igazi csemegét rejt, egy 200 méter hosszú pallósor vezet át minket a folyókkal behálózott mocsárvidéken. Itt igazán természetközeli élmény sétálgatni, és betekinteni a nádas rejtett kulisszái mögé, hiszen valljuk be, egész úton erre vágytunk! Út közben több információs táblán ismerkedhetünk a mocsárvidék állat- és növényvilágával. A szinte átláthatatlan labirintusból kijutva egy hatalmas rétre érkezünk, ahonnan a Hajta természetismereti túra útvonalát jelölő karók visszavezetnek minket a Sóvirág tanösvényre.