Séta az ajkai Városligeti-tó körül

Ajkán áthaladva lehetetlen nem észrevenni a Fő út mellett elnyújtózó Városligetet, és a közepén fekvő kis tavat. A Csónakázó- vagy Városligeti-tóként emlegetett állóvíz mesterségesen lett létrehozva a parkosított terület közepén. A park igazi komplex élményt nyújt az év 365 napjának bármelyikére. Nyáron gyönyörködhetünk a dús vízparti növényzetben, csónakázhatunk, vagy pancsolhatunk a szomszédos Kristályfürdőnek nevezett élményfürdőben. Télen pedig kiváló jégpályaként funkcionál a tó befagyott, megtisztított felülete. 

A lila nádas és a sziget

Kacsák a vízparton

A Csónakázó-tó mellett méretes parkolót találunk, innen pár lépéssel megközelíthető a vízpart. Legelőször a hatalmas, dús koronájukat lógató fűzfák tűnnek föl. A lomb alatt sétálgatva egyre több kacsát láthatunk. Néhányan etetik is őket, a szelíd állatok pedig buzgón kapkodnak a finom falatokért. Érdekes módon miután már nem kapnak enni, továbbra is a vízparton pihennek közvetlenül a sétálók közelében. Persze azért a fél szemükkel mindig felénk sandítanak, de ez akkor is szokatlan közelség a fővárosi kacsák magatartásához képest. Továbbsétálva padokat találunk a murvás út mentén. A tó víztükre felé pillantva végig szemünk előtt úszik a séta végén ránk váró kis sziget. A kezdetben alacsony vízparti növényzetet színpompás, lilás színű nádas váltja fel. A park ezen részén található egy játszótér, illetve egy kőből készült szoborcsoport is. Ez utóbbi a Jubileumi emlékmű, amely Ajka várossá avatásának 50. évfordulójára készült. A kőalakzatok egymás mellett, körívet alkotva állnak, és ha valaki esetleg nem találná ki, a kistérség nyolc települését szimbolizálják. 

Sárgállik a Kanadai aranyvessző

Kele a szigeten

Továbbhaladva a nádas helyén hirtelen csodás citromsárga egyveleg jelenik meg. Ez a gyomnövény a Kanadai aranyvessző, amely nyár végén bontja apró virágait. Néhány helyen megnyílik az út mellett a növényzet, így vethetünk egy pillantást a vízpartról a nyílt víztükörre, és a szemben fekvő szigetre. Már nem kell sokat sétálnunk, hogy megérkezzünk az ide vezető, hosszú fahídhoz. A léceken lépdelve lepillanthatunk a vízre és megfigyelhetjük az itt élő halak mozgására utaló jeleket, a felszínre úszó buborékokat és a kis hullámokat. A szigeten igazi mesebeli élmény vár ránk. A kis földdarabot ugyanis Fekete István állathőseinek szobrai népesítik be. Megtekinthetjük többek között Bogáncs, Lutra és Kele kőbe öntött másait. Az író több, mint tíz éven keresztül élt Ajkán, ennek köszönhető a neki állított emlékhely.

Az ajkai szabadtéri Bányászati Múzeum

Az Ajka Kristályról elhíresült Ajka városa különleges látnivalóval csábít a természetbe. Itt található hazánk első szabadtéri technikatörténeti múzeuma, az ajkai Bányászati Múzeum. A létesítmény a várostól kicsit távolabb, az erdő mentén fekszik. Út közben megfigyelhetjük a még működő magánbányák épületeit. A fák sűrűjéből egy tisztásra lyukadunk ki, ahol egy étteremmel és büfékkel felszerelt méretes parkolót találunk. A tiszta levegőn csodás napfényben sétálgatva tekinthetjük meg a múzeum eredeti épületeit. Közben méhek zümmögnek mellettünk, pillangók szállnak virágról virágra és néha felcsendül egy-egy madár csicsergése is.

Az utolsó csille szén

Pillangó az Ármin-akna mellett

A múzeum udvara

A múzeum területére belépve rengeteg munkagép tárul a szemünk elé. Jobbra vágathajtó és rakodógépeket, középen pedig anyagszállító csilléket tekinthetünk meg. Köztünk van az Ajkai szénbányákból felszínre került utolsó csille szén is. A kiállítás különlegessége a szabadon bejárható 54 méter hosszú táró, amely a bánya egyik járatának részlete. Mielőtt belépünk a sötétbe, a már ismert "Jó szerencsét!" felirat köszönt minket. Egy csille síneinek mentén végigsétálva a bányászok használati eszközeiben gyönyörködhetünk. Az alagút másik végén kiérve egy kiállítóterem vár minket, ahol a bányászok munkaruháit, érdemérmeit, és egyéb történelmi használati tárgyait tekinthetjük meg. A múzeumépület mellett több kisvonat kapott helyet, amelyek a munkásokat voltak hivatottak a föld mélyébe szállítani. Ezekbe beülve meglepetten vettük észre, hogy a két személynek szánt ülések bizony még egy embernek sem kényelmesek.

Vágathajtó gép a múzeum gépparkjában

A múzeum legérdekesebb része az egymás mellett található gép- és aknaház együttese. Az aknaházban találjuk azt az eredeti liftet, amely anno a bányászokat szállította. Az épületben részletesen olvashatunk többek között az itt történt szerencsétlenségről is. A mélyben tűz keletkezett, amelynek következtében 55 bányász vesztette életét, ezzel hazánk második legtöbb életet követelő bányászbaleseteként tartják számon. A balesetről néhány igen véres részlet is megtudható: a liftben felfelé menekülők csákányokkal próbálták megszabadítani a szállítóeszközt a rá csimpaszkodók okozta túlsúlytól. Így azok súlyos sebesülésekkel, vagy végtagjukat vesztve zuhantak vissza az aknába, hogy aztán megfulladjanak a füstben. A többnyire azonosíthatatlan holttesteket és végtag darabokat egyenkoporsókban temették el. Az eset emlékére készült tábla az épület falán tekinthető meg. Ha a múzeumtól az erdő irányába néhány száz métert továbbsétálunk, akkor a baleset helyszínéül szolgáló Ármin-akna nyílásánál emelt emlékművet is megtekinthetjük.

Az aknaház

A táróban

A gépházban igazi csemege vár ránk, itt került bemutatásra az az eredeti gőzgép, amely az aknaházban látható liftet működtette. A gép olyan jó állapotban van, hogy egyes részei ma is mozgathatóak. Érdekes a mellette álló, aknajelzéseket tartalmazó tábla is, amelyen olyan hasznos kifejezések Morze kódját olvashatjuk, mint a "fel!" "személy" "lassan le!" stb. Az udvar bal oldalában további bányagépek várnak ránk, amelyeket az új kiállítóépület övez. Ez utóbbiban kapott helyet az Őslény és Kőzettár. A földtörténeti korszakok szerint csoportosított vitrinekben cápafog, mammut csont és ősteknős koponya is látható a hatalmas ammoniteszek és a gyönyörű ásványok mellett. Továbbá különlegesség gyanánt egy kis méretű arany-és gyémántdarab is megtekinthető.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a múzeum azon munkatársának (középkorú tanár úriember) tárlatvezetését, aki kérés nélkül segítségünkre sietett és élménnyé tette a látogatást azzal, hogy mesélt a szerencsétlenségről, a bemutatott különleges leletekről, megmutatta a kiállított arany- és gyémántdarabot és "működésbe hozta" a gőzgépet!