Természetes korcsolyapálya: az Omszki-tó jégbe fagyva


Télen az Omszki-tó a szabadidős tevékenységek tárházát nyújtja, amennyiben a jég olyannyira megkeményedik, hogy biztonságosan rá lehet menni. 2012 telén néhány hétig olyan szerencsésen alakult a hőmérséklet, hogy élvezhettük ezt a természet adta korcsolyapályát, a főváros közvetlen közelében. Télen általában a tó inkább elhagyatott, de ekkor a parkolókban csak nehezen lehetett helyet találni, a büfék pedig egész nap nyitva tartottak.

A tó jegére elzarándokoló családok és baráti társaságok hólapátjukkal takarították el a jégről a frissen hullott havat, hogy korcsolyázható felületet kapjanak. Ennek eredményeképpen egy hatalmas, különböző alakzatokból álló labirintus alakult ki a tavon. A legtöbben a tó D-Nyi végében verődtek össze, itt volt a legnagyobb a korcsolyázható felület. Sokan építettek hóembert, vagy várták a korcsolyázókat a parton, napozószékekben ülve. 

Mások a letaposott nádasra ülve vették fel a korcsolyájukat, és már indultak is a jégre. Itt-ott nagyobb, négyzet alakú pályákat készítettek a korcsolyázók, amiket hokipályának használtak, máshol pedig kacskaringós ösvényeket, ahol a kanyarodást gyakorolták a kezdők. Akik egész napra kitelepültek, asztalt és székeket is hoztak magukkal, amiket a jégre állítottak fel.

Egy vékony ösvényen az egész tavat körbe lehetett korcsolyázni, ami a műjégpályák egyhangúságával szemben fantasztikus élményt nyújtott. Az időjárás is kegyeibe fogadt a sportolókat, verőfényes napsütés és kék ég fogadta azokat, akik ez alatt a pár hét alatt kimozdultak a téli hidegbe.


A Telki útról a Nagy-Kopaszra

Tisztás az út mentén
A Nagy-Kopasz tetején álló, jellegzetes vitorla alakú Csergezán-kilátót három úton közelíthetjük meg a legjobban. Ezek közül az egyik a Telkit és Budakeszit összekötő útról induló zöld háromszög jelzés. Néhány km sétával egy kisebb kaptatót kell csak leküzdenünk, és elérhetjük a fantasztikus körpanorámát nyújtó épületet. A földút aszfaltútba való torkollásánál leparkolhatunk, és megkezdhetjük a sétát az erdőben. 


Pillantás a hegyormokról a nagy fehérségbe
Kilátás Telki irányába
Ez alkalommal hatalmas hófedte mező fogadott minket, minden fehéren szikrázott az időnként előbukkanó napsütésben. Fák övezte sétány vezet egy nagyobb tisztásra, ahol most a nyárról megmaradt száraz növények roskadoztak a hó terhe alatt. Továbbhaladva újra az erdőben haladunk, a fákkal szegélyezett kirándulóúton. Egyre feljebb kapaszkodunk a hegyoldalban egy völgy mentén, míg ki nem érünk a fák közül. Ekkor elénk tárul a környék gyönyörű panorámája. Kies, szélmarta sziklaormokról tekinthetünk le a méregzöld fenyvesekre és a mögöttük húzódó hegyvonulatokra. Ahogy tovább sétálunk, már a fenyves oldalában haladunk tovább, és nemsokára meg is pillantjuk a 32 méter magas kilátót. A falépcsőkön fölsétálva elénk tárul a 360 fokos körpanoráma. A Nagy-Kopasz a Budai-hegység legmagasabb pontja, innen mindenhova messzire ellátunk. Megtekinthetjük a Budai-hegység, a Pilis és a Gerecse vonulatait. A kilátó a nevét Csergezán Pálról kapta, aki festőként megörökítette az itteni tájat. Visszafelé ugyanezen az úton haladva jutunk el a kiindulási pontunkhoz.


A Csergezán-kilátó belseje
Látkép a kilátóból