A Fülöpházi buckavidék

A Kiskunság legjellegzetesebb látnivalóival Fülöpháza és Ágasegyháza között két tanösvényen és összesen 8,6 km-nyi kitáblázott útvonalon ismerkedhetünk. Láthatunk szikes tavakat, tanyákat, borókával és nyírfákkal pettyezett homokbuckákat és rengeteg házi- és vadállatot: köztük pulikat, komondorokat, teheneket, lovakat, libákat, őzeket, énekesmadarakat és fácánokat. A Kiskunság széles, homokos útjain kellemes sétálni, a tanyákat összekötő úthálózatnak köszönhetően a tanösvényekről letérve sem fogunk eltévedni. Szintemelkedés csak a buckavidéken van, ott is minimális. A tanösvényekről részletes információ a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján található ingyenesen letölthető vezetőfüzettel.

Állatok az út közelében

Mindkét kijelölt útvonal a Naprózsa Erdei Iskolától indul, amelyhez az 52-es számú főútról kell lekanyarodni. A fehér épület programokat és szállást is kínál, udvarában pedig tágas pihenő található játszótérrel. Az Erdei Iskola mellett burkolt parkoló és sok-sok faasztal áll. Rögtön információs táblák mutatják be a régiót, a gyerekeket pedig egy kirakós játék szórakoztatja. Ebből a parkolóból indul az 1800 méter hosszú, önmagába visszatérő Báránypirosító tanösvény, amely a buckavidék eredetei növényzetével ismertet meg. A séta elvezet egy kísérleti telep mellett is, ahol a klímaváltozás hatásait vizsgálják. A tanösvény mellett egy régi tornapályát is találunk, ahol minden állomáson más feladatot kell végrehajtani.

Jellegzetes homokos út, hatalmasra nőtt nyárfákkal

Az ellenkező irányban, a forgalmas 52-es úton átrohanva érjük el a jóval hosszabb Garmada tanösvény kezdőpontját. Ez a tanyavilágot, a szikes tavakat és a tájidegen növényfajokat mutatja be részletesebben. A tanösvény először 4 km-t tesz meg a Somodi tanyáig, majd újabb 3-at Fülöpházáig. Ez utóbbi központjában parkolót, boltot és egy hatalmas játszóteret is találunk, így ebből az irányból is megkezdhető a séta. A Garmada tanösvény nem tér vissza önmagába, ezért a visszafelé úttal még számolnunk kell.

Tanyavilág

A két kirándulóút nagyszerűen kiegészíti egymást, részletes képet mutat a környék múltjáról és jelenéről. Az információs tábláknak, gazdag állatvilágnak és sok látnivalónak köszönhetően mindig van mit figyelni. Az akácosban őzek ólálkodnak, alkonyatkor pedig ellepik a szántóföldeket. A tanyákon lovak, tehenek, libák és kutyák élnek, a bozótosból pedig sokszor felröppen egy-egy fácán is. A fákra a tanösvény mentén madárodúkat szereltek, így gyakoriak az énekesmadarak. A területen áthalad a piros sávjelzés, amely észak-déli irányban szeli keresztül a vidéket, és mindkét tanösvényt érinti.

A Magas Tax és a Nagy Hideg-hegy

Miközben a hóvirág az alacsonyabb vidékeken már dúsan virágzik, a Börzsöny magaslataiba törve még igazi telet találunk. A vulkanikus eredetű hegység legmagasabb pontja a 938 méteres Csóványos, amelyet legkönnyebben Királyrétről tudunk meghódítani gyalogosan, vagy akár a busz és egy rövidebb séta kombinációjával. Közelebbi túralehetőség a Magas Tax vagy a Nagy Hideg-hegy, ahova menetrend szerinti turistabuszok is közlekednek. A Kastélyszálló elől induló járművek a Pilisben megszokott Volán mérettől némileg különböznek. Először egy kis méretű turistabusz szállít a Magas Taxig, majd egy havas-jeges utakat is jól tűrő uazban folytatódik a kaland. A menetidő 35-40 perc, de korántsem unalmas. Amennyiben gyalogosan készülünk mászni, a Magas Taxig körülbelül két óra, a Nagy Hideg-hegyre további 30 perc folyamatosan emelkedő sétára számítsunk. A Csóványos a Nagy Hideg-hegyről még további egy óra gyaloglásra található. 

A Nagy Hideg-hegyi turistabusz

Átszállás az uazba

Turistaház a Magas Taxi réten

A 738 méteres Magas Tax tetejét fenyőfákkal körülvett festői rét díszíti. A tisztás végében hangulatos turistaház áll kis játszótérrel és pihenővel, oldalában pedig a kezdőknek rövid sípályát alakítottak ki. A Nagy-Hideg hegyre felérve újabb kőből épült turistaház, működő sípálya és rengeteg hó fogad. A melegkonyhát és szállást biztosító Nagy Hideg-hegyi turistaház épületéhez napos panorámaterasz tartozik, ahonnan étkezés közben letekinthetünk a síelőkre vagy megcsodálhatjuk a Királyrét felé néző panorámát. A magaslaton webkamera is működik, így előre tájékozódhatunk az időjárási viszonyokról.

A Nagy Hideg-hegyi turistaház

Kilátás a Nagy Hideg-hegyről a sípályákra, a turistaházra és Királyrét felé

A 864 méteres Nagy Hideg-hegy felé közeledve egyre inkább hatalmas, egészséges faóriások borítanak mindent. Elképesztő a csend és a nyugalom, a végeláthatatlan erdő. Nincs tömeg, mindenhol csak a szikrázó, fehér hótakaró, és a felettünk köröző vadmadarak. A Nagy Hideg-hegyről már jól látszik a Csóványos is, amely a tetején kialakított kilátó miatt könnyen kivehető. A 2014-ben felújított kilátót egy geodéziai mérőtoronyból alakították át. A faborítással esztétikussá és biztonságossá tett toronyból letekinthetünk a Börzsöny erdőkkel borított végtelenjére. A kilátó mellett érdemes megtekinteni a Béke-emlékművet is. 

A Királyréti Látogatóközpont és erdei tanösvény

Királyrét változatos programlehetőségeinek köszönhetően eddig is nagy népszerűségnek örvendett. A szélrózsa minden irányába induló aszfaltos és erdei kirándulóutak csomópontját Kismarosról a Királyréti Erdei Vasúttal, gépkocsival vagy busszal közelíthetjük meg. A vasút mindkét végében büfé, étterem, parkoló és szálláshely is található. A környék a gyerekeknek és felnőtteknek is sok élményt kínál, legújabb látványossága a főként családok számára létrehozott Királyréti Látogatóközpont és tanösvény. 

A Látogatóközpont

A központban lévő elágazásnál balra indulva, rövid sétával érjük el a Látogatóközpont fehér épületét. A fa kerítéssel körbevett házhoz látványos, faragott állatokkal díszített kapu vezet. A bejárat mellett több madáretetőt helyeztek ki, amelyekre cinkék felhői szállnak egy-egy finom mag reményében. Az udvaron további faragott állatfigurák, fedett pihenő és játszótér található, az épületen belül pedig interaktív kiállítás vár ránk. Az állatok kültakarójával és csontjaival tapogatós szekrény segítségével ismerkedhetünk, mozgásukat pedig a zootróp mutatja be. A játékos feladatok izgalmasan mutatják be a Börzsöny élővilágát már a legkisebbek számára is. Szintén itt szerezhető be a tanösvényhez szükséges bemutató kiadvány gyermek és felnőtt változata. Mivel a nyolc állomásból álló útvonalon csak egy információs tábla került kihelyezésre, mind a hasznos információkat, mind a tanösvényhez kapcsolódó feladatokat ezekben találjuk. 

Csipegető cinkék a kapunál

Béka jelzi a tanösvényt

Legelésző lovak Királyréten

A tanösvény a Látogatóközpont mögött veszi kezdetét. A 2900 méter hosszú körséta erdei utakon, árkon-bokron-patakon át halad, így bár a szintkülönbség minimális, babakocsival nem járható. Először néhány gyümölcsfa csemetével ismerkedünk, majd az út egy patakpartra épült árnyas pihenőhöz ér, ahol környezetbarát komposzt WC is épült. Vékony lécen kelünk át a zubogó vízen, majd elkezdődik a tanösvény valóban erdei része. Út közben békafigurákkal jelzett facölöpök jelzik az állomásokat, így könnyű tájékozódni. Hamarosan madárodúkat bemutató állomáshoz érünk, majd az ösvény leágazik egy telepített fenyőerdőbe, ahol sötétség, rengeteg toboz és mohapárnák várnak ránk. Az erdőből kiérve újra át kell kelnünk a patakon, és már meg is érkeztünk a hangulatos Bajdázói-tóhoz. A tavat körbe lehet sétálni, partján tágas rét, tűzrakóhely, fedett pihenő és játékos teknősöket formázó ülőkék is találhatóak. Nyaranta a napozó mocsári teknősök jelentik a fő látványosságot. A közelben egy elhagyatott, lezárt bánya is áll. 

A Bajdázói-tó

Tóparti teknőspihenő

A tanösvény a tó megkerülése után az erdőben indul visszafelé. Út közben a térség jellemző fafajaival ismerkedünk, majd elhaladunk a Kastélyszállóhoz tartozó Királyréti-tó mellett is. Az ösvény facölöpökön vezet ki a Diósjenő felé tartó kerékpárútra, amelyet keresztezve ismét az erdőbe ér és most hídon kel át a patakon. A cél a sziklafalban található néhány kőfülke. Az aszfaltútra visszatérve érdemes rövid kitérőt tenni a hatalmas, patakparti erdei játszótérre, vagy az út túloldalán álló, napfényes erdei pihenőhöz. Az út visszavezet Királyrét-Szokolya központjába, ahonnan rövid sétával közelíthető meg a különleges hajtánypálya. Itt kipróbálhatjuk a sínbiciklit is, mielőtt hazaindulunk.

Játszótér a patakparton

A visegrádi Királyi Palota

Visegrád központjában, a Duna közelében emelkedik a XIII-XIV. századból származó visegrádi Királyi Palota. A török háborúk alatt romossá vált fehér falak a Visegrádi Fellegvár árnyékában bújnak meg. A látványos épület rengeteg látnivalóval várja a látogatókat, megismerhetjük a palota építésének szakaszait, és több kiállításon tekinthetjük meg a feltárt emlékeket is. 

A Palota épülete, a magasban a Fellegvár

A teraszos, pergolás, fallal körülvett kertek

Az egykor fényűző palotát kaputorony és méretes falak vették körbe. A négyszögletes udvarban teraszok, gyömölcsös- és virágoskert és egy ásott kút kapott helyet, továbbá lovagi tornákat is rendeztek itt. Az impozáns, emeletes főépületben alakították ki a Dunai panorámás királyi lakosztály, amelyet a XIV. századra már hideg-meleg vizes fürdőszobával és vízöblítéses latrinával is felszereltek. A hangulatos, belső udvaros palotaépület közepén ma is megtekinthető a látványos, vörös márványból faragott Herkules-kút, amelyet loggia övez. Ezen körbe is sétálhatunk, majd kimehetünk a királyi panorámát nyújtó teraszra. 

A palotaépület belső udvara a Herkules-kúttal

A palota termeiben berendezett kiállításokon korabeli bútorokkal felszerelt hálótermeket, étkezőt, konyhát és hangulatos folyosókat tekinthetünk meg. A múlt megismerését részletes leírások és makettek segítik, a feltárt leleteket pedig megvilágított vitrinek őrzik. A palota aljában faragott kőemlékekből összeállított tárlat tekinthető meg.  

Berendezett életterek

Faragott kő leletek tárlata és Mátyás szobra

Szánkó és síelés a Nagy-Villámon

Nem kellett sok hó, hogy a téli sportok kedvelői megrohamozzanak mindent, ami csúszik. Visegrád környékén jó pár ilyen helyszín van, kezdetnek a szánkó- és sípályákat ötvöző Nagyvillám Sípálya, de nem messze ott vannak a Kis-Villám és a Fekete-hegy lejtői is. A környék bővelkedik kilátópontokban és látnivalókban is, felmászhatunk a Zsitvay-kilátóhoz, tehetünk egy sétát a kirándulóutak valamelyikén, csúszhatunk egyet a télen és nyáron is üzemelő Visegrádi Bobpályán vagy megtekinthetjük a Visegrádi Fellegvárat.

Látkép a Panoráma út kilátópontjáról

A Duna-parti 11-es főútról két irányból közelíthetjük meg a Fellegvárat, a Bobpályát és Nagyvillám Sípályát összekötő aszfaltutat. Budapest irányából érkezve egyből a síkomplexum aljánál találjuk magunkat, Dömös irányából pedig a Visegrád feletti panorámaútra, majd a Fellegvárhoz érkezünk. Ez utóbbi télen a gyér lombkoronának köszönhetően még jobb kilátást enged a Visegrádi-hegységre, a Dunakanyarra és a Börzsönyre, mint a nyáron. A panorámaúton kiépített kilátópont várja a látogatókat, ahol padokon pihenve, kényelmesen lehet élvezni a látványt. Innen már jól látszik az impozáns Visegrádi Fellegvár is, ahova további néhány perc alatt érkezünk meg. A vár télen-nyáron nyitva áll a nagyközönség előtt, panorámateraszáról a kilátás minden évszakban lenyűgöző. 

Séta a Fekete-hegyen, alattunk a Dunakanyar

Az út a Visegrádi Bobpálya alatti parkolóhoz vezet tovább, ahonnan többfelé indulhatunk. Ha csak egy rövid kikapcsolódásra vágyunk, akkor érdemes kipróbálni a bobot vagy felsétálni a parkolóból a Zsitvay-kilátóhoz. A 377 méteres magaslatra néhány perces gyaloglással, aszfaltúton jutunk el. A kőépület mellett érkezik fel a Nagy-Villám leghosszabb síliftje, így a hosszú lejtőn letekintve nagyszerű panorámát élvezhetünk télen is, amikor a kilátóépület zárva van. A kilátóval szemközti domboldalon érdemes egy rövid körtúrát tenni. A Fekete-hegyi körséta nagyszerű alternatíva, ha több irányból szeretnénk letekinteni Visegrádra, a Fellegvárra és a Visegrádi-hegység lankáira. Mind ezen a magaslaton mind a bobpálya melletti lejtőn csúszkálhatunk is, sok helyen már le van koptatva a porcukorszerű hótakaró.

Tömeg a Nagyvillám Sípálya aljában, háttérben a Fellegvár

Kilátás a sípályákra a büfé teraszáról

Továbbindulva néhány kanyar után érkezünk meg a Nagyvillám síkomplexumhoz. Az út mentén már messziről feltűnnek a tömött sorokban parkoló autók, és az úton síbakancsban átbukdácsoló emberek. A sípályák aljában nyitott teraszos faház áll, itt van a büfé és a kassza is. A síliftek a magasba repítik a sportolókat, akik a Szentendrei-szigetre és a Börzsönyre néző kilátást élvezhetik lesiklás közben. A lankás pályák különösen alkalmasak kezdők számára, a sípályánál oktatás és kölcsönzés is igénybe vehető. A lejtők egy részén szánkózni is lehet, illetve a szemközti Kis-Villámról is élmény lecsúszni. Ide felsétálva beláthatjuk a Nagy-Villám egészét, a másik irányba pedig lepillanthatunk a Duna, Börzsöny és Szentendrei-sziget hármasára, a messzeségben jól kivehető a Naszály is. A közelben indul a Kisvillámi Vadvirágos Tanösvény, amely 14 információs táblán mutatja be a környék élővilágát. A 800 méter hosszú útvonal a Kis-Villám nyugati oldalából indul, és a keleti részén érkezik vissza az aszfaltúthoz. A környéken sok mesterséges madárodút telepítettek, így bár leánykökörcsint télen nem fogunk látni, de csicsergő, repkedő énekesmadarakat már biztosan!   

Látkép a Nagy-Villámra a Kis-Villámról

Hótakaró a Kékestetőn

Hazánk legmagasabb pontja, sípályák és rengeteg túraútvonal kiindulóhelye, ez az 1014 méteres Kékestető. Már a szép kilátásért vagy a híresen tiszta, gyógyító levegőért is érdemes elzarándokolni a csúcskőhöz, ahol még sokkal több minden vár ránk! A Kékestetőre egyetlen burkolt út vezet fel Mátraházáról, amin busszal, kerékpárral vagy gépkocsival haladva is leküzdhetjük az emelkedőt. Az aszfaltút a gyönyörű fenyőfákkal elegyedett bükkerdő borította magaslatra vezet, ahol egy burkolt, fizetős parkolóba torkollik. Néhány lépést kell csupán sétálni a Kékestető Sícentrum déli pályájának bejáratához, majd felfelé további pár perces lankás séta a hivatalosan legmagasabb pontot jelölő kőtömb. A lépcsős talapzaton álló jellegzetes szikla hazafiasan piros-fehér-zöld színben pompázik. Itt találjuk a kilátót és az északi sípályát is. A csúcson több vendéglátó- és szálláshely, illetve síkölcsönző is található.  

Látkép a TV-torony irányába a déli sípálya melletti büfétől

Séta a kilátóhoz

A nemrégiben felújított Kékestetői Sícentrumnak köszönhetően a Kékestető környéke is megújult, most már osztrák stílusú napozóteraszos büfében szürcsölhetjük a teát vagy a forralt bort, majd természetközeli, fából épült vendégházban pihenhetünk éjszaka. Télen a déli sípályán egészen Mátraházáig lehet csúszni, a széles csapás a felvonók bezárásával erdei sugárúttá változik, amelyen sétálni és szánkózni lehet. A sípályák tetejéről már részben lepillanthatunk az alattunk elterülő lankákra, ám az igazán lenyűgöző kilátáshoz kicsit feljebb kell még másznunk, hogy egészen a fák lombja fölé érkezzünk. A Kékestetőt már messziről könnyedén ki lehet szúrni, hiszen az amúgy is magas pontot egy 176 méteres TV-torony koronázza meg. Az építményben üzemelő zárt kávézóból és a felette lévő nyitott teraszról is elképesztő körpanoráma tárul elénk. Itt igazán minden tetején érezhetjük magunkat egészen addig, amíg a messzi Tátra magaslatai emlékeztetnek, hogy van innen még feljebb is. A kilátó belépő ellenében látogatható, ám a díjért nem csak a feledhetetlen panorámát, hanem egy miniatűr palackokból készült kiállítást is megtekinthetünk. A presszó belső falát végig a vitrinbe rendezett kis üvegcsék borítják, nagyon hangulatos. A Kékestetőre felmászva sokszor verőfényes napsütés és hatalmas felhőtakaró vár ránk még akkor is, ha alacsonyabban ködös idő van.   

Panoráma a déli sípálya tetejéről

Amennyiben kirándulni szeretnénk, szinte bármerre indulhatunk. Nyáron a déli sípálya egyenesen Mátraházáig kalauzol vagy elsétálhatunk a közeli, szép kilátást ígérő Sas-kőhöz is a sárga és kék sávjelzéseken. Ha messzebbre vágyunk megszámlálhatatlan jelzett út vezet Mátrafüred, Parád, Parádsasvár, és a Galyatető irányába. 

Séta a befagyott Velencei-tó jegén

Erősen megoszlottak róla a vélemények, hogy a hétvégén szabadott-e a hazai tavak jegére lépni avagy nem. A Velencei-tóról több riport és cikk is született, egy részük azt állította, hogy saját felelősségre a part menti részek látogathatóak, a többi pedig azt, hogy a jég még nem fagyott be biztonságos vastagságúra. Ilyenkor mit lehet tenni? Személyesen kell felfedezni a terepet. 

Befagyott kikötő

A szél szerelmesei Gárdonynál

Az igazság szemmel láthatóan az volt, hogy jégre lépni lehet, hiszen Gárdony és Velence környéke is jócskán megtelt csúszkáló emberekkel. Az előbbi nagyon szeles volt, így itt a jégszörfösök voltak túlsúlyban. Volt aki a korcsolya és paplanernyő kombinációt választotta és olyan is, aki a paplanernyő mellé sílécet vett a lábára, vagy a korcsolyát egy szörfvitorlával ötvözte. Gárdonynál a part mentén jókora rücskös szakasz alakult ki, ám beljebb már sima volt a jég. Ezzel szemben a Velencei részen és környékén tükörsima jég várta a korcsolyázókat. Ez utóbbihoz a korcsolyázók és a szánkóval közlekedők érkeztek inkább, sokan voltak azonban akik simán csak utcai cipőben léptek a jégre. A Velencei-tó kapuja nyitva állt, kávézó, büfé, fedett minigolf és mellékhelyiség is várta a látogatókat. A jégen helyenként jókora repedések éktelenkedtek, ám a part menti részeken látszott, hogy a vastagsága valóban már elég meggyőző.

Sokan csúszkáltak a Velencei-tó kapujánál

Itt a jég még távolabb is gyönyörű sima volt

Ártéri tanösvény a rácalmási Nagy-szigeten

Dunaújváros közelében, az ország szívében fekszik a gyönyörű természeti környezettel büszkélkedő Rácalmás. Közvetlenül a Duna-parti település mellett található a Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület. A szigetcsoport tagjai közül a legnagyobb a Nagy-sziget nevet kapta, ezen a 380 hektáron elnyúló földterületen alakították ki a rácalmási ártéri tanösvényt. Rácalmás büszkesége a barokk Jankovich-kúria, amely a Nagy-sziget északi oldalán lévő híd közelében fekszik. Ez az átkelő vezet át a Rácalmási-Dunán az egész évben szabadon látogatható, információs táblákkal és bemutatóhelyekkel gazdagított ártéri tanösvényhez. A kellemes séta kijelölt úton vezet és kalauzol el az ártéri növények, a hozzájuk kapcsolódó mesterségek és az itt élő állatok világába.

Kényelmes esőbeálló és pihenő

Fapallók és a mocsárvilág

A Nagy-sziget betonhídjához érkezve parkoló áll rendelkezésünkre, a szigetre behajtani tilos. A tanösvény 17 állomáson keresztül kalauzol végig minket, a séta során nádkunyhóval, fűzkunyhóval, több madármegfigyelő toronnyal és a vízen átvezető pallósorral is találkozunk. A táblák bemutatják az ártéri gyümölcstermesztést, az erdőt, a nádast, a mocsárvilágot és még a sziget kialakulását is. A széles, lapos földutakon könnyű közlekedni, így bárkinek ajánlható az útvonal. Bár talán nem a szürke tél a legjobb időszak a sziget meglátogatására, az élmény így is garantált a sok érdekességnek és a változatos tanösvénynek köszönhetően. 

Téli idill, kilátás a vízre

A Duna-part a békásmegyeri nagy gátnál

Békásmegyeren, a Pünkösdfürdői Strand mellett haladó Pünkösdfürdő út vezet le a Duna-partján épült méretes gáthoz, amely 1,5 km hosszúan nyújt nagyszerű panorámautat. A magasból jól belátható a mellettünk hullámzó Duna, és a szomszédos Szentendrei-sziget is. A Duna egyik legnagyobb szigetének lezárt részén található Budapest legfőbb vízbázisa. A nyugodt, ligetes terület a különféle vízi madarak kedvelt lakóhelye.  

Kilátás a gátról a Dunára és a Szentendrei-szigetre

Dolmányos varjú

A békásmegyeri magas védmű tetején aszfaltozott, kivilágított, széles sétaút vezet végig a Dunába torkolló Barát-patakig. A sétány mindkét oldalán füves terasz halad, ahol a futók és a kutyások egy második útvonalat is kikoptattak. A kőtömbökkel szegélyezett vízparton több stéget is találunk, ezekhez kövezett utak vezetnek le. Tavasztól őszig a környéken rengeteg kajak, kenu és motorcsónak tűnik föl. A víz vonalánál gyér ártéri növényzet telepedett meg a kőtömbök mellett, itt sokszor horgászok csücsülnek kapásra várva. Ha pedig árvíz van, akkor mindent ellep a Duna egészen a gát tetejéig.

Hajókikötő

A gátról déli irányba letérve rövidesen a Római-parton lyukadunk ki. Észak felé továbbhaladva pedig egy híd vezet át a Barát-patak felett, majd családi házak mellett futó ártéri erdőbe érkezünk. Itt már természetesebb partszakaszt találunk sok növénnyel és a jellegzetes, kavicsos partokkal. Többször lehetőség nyílik lesétálni az ártérre is, ahonnan jól látszik a Megyeri-híd két jellegzetes pillére.

Virtuális séta friss képekkel a budapesti Tropicariumban

 Először a hazai halfajokat ismerhetjük meg..

Aztán belépünk az esőerdő "előszobájába", a látványos kígyók terráriumai közé..

Innen nyílik a buja, sötét és viharos esőerdő kunyhókból és pallókból álló szövevénye..

Következik a hüllők és rovarok világa..

Majd végre megérkezünk az első méretes akváriumokhoz, a trópusok édesvízi élővilágához..

Végül a várva-várt és megunhatatlan színes tengeri akváriumok zárják a sétát..

Részletes leírás és 2007-es képek a Tropicariumról itt!