A százhalombattai Régészeti Park

Százhalombatta története egészen a bronzkorig nyúlik vissza, amikor már telepesek éltek a környéken. A vaskorban a kis falvak mellett az előkelő származásúakat hatalmas halmokba temették el, amelyek közül száznál is több maradt fenn a településen. A különleges százhalombattai Régészeti Park a halomsírok területén alapult meg. A zöldellő szabadtéri parkban így nem csak a bronzkori és vaskori épületek korhű rekonstrukcióit tekinthetjük meg, hanem az egyik eredeti helyén feltárt halomsír gyomrába is besétálhatunk. 

A vaskori falu házai

Textilbemutató

A mezítlábas ösvény bejárata

A skanzen házaiban megtekinthetőek a 4000 évvel ezelőtt itt lakó bronzkori emberek korhű használati tárgyai, és minden házban részletes leírás található az épület eredeti lelőhelyéről, a felleléskor észlelt állapotáról és rekonstrukciójának folyamatáról. A parkban a házakon kívül összesen négy halomsír tekinthető meg, amelyek a korai vaskorban épültek. Ezek közül a 115-ös számú lett teljesen feltárva és a látogatók számára is megnyitva. A hatalmas bucka belsejébe egy futurisztikus vasajtón keresztül vezet az út, majd a leletek fölött átívelő rácsról tekinthetjük meg a halomsír keletkezését bemutató 20 perces filmet. A film alatt a szöveget a leletek egyes részein felgyulladó fények illusztrálják, így könnyen követhető, hogy a halomsír melyik részéről hallgatunk éppen információkat. A sírkamra alját kőlapokkal vagy fával burkolták, majd ráhelyezték a halott hamvait. A hamvak fölé emelt alacsony fa szerkezet adta a sírkamra tetejét. A halotti szertartás után a halom körvonalát kőrakással jelölték ki, majd a sírkamrát befedték földdel, így alakultak ki a több méteres halmok. A halottak hamvai mellé temették a használati tárgyaikat illetve ételt és italt is, hogy a túlvilágon is kényelmesen élhessenek. 

A feltárt halomsír bejárata

A sírkamra rétegeit bemutató kiállítóhely

A park nem csak a régészeti leletek miatt érdekes, hanem kellemes egy délutáni sétához is, hiszen mezítlábas ösvény és piknikező asztalok is rendelkezésre állnak a nyugodt időtöltéshez. A Régészeti park rendszeresen tart családi napokat is, amikor egész nap programokkal várják a kicsiket és a nagyokat.

A Márianosztrai kegytemplom és kálvária

Márianosztra a Börzsöny egyik medencéjében található, idilli fekvésű, hangulatos település. Legfőbb látványossága a családi házak cserepes tetői közül markánsan kiemelkedő Magyar Nagyasszonyok Kegytemplom és kolostor, amelyet Nagy Lajos király építtetett a pálosoknak a XIV. században. A gótikus elemeket is tartalmazó barokk templom a török pusztítások utáni építkezéseknek köszönhetően a XVIII. században nyerte el mai formáját. 

A kegytemplom és kolostorból lett börtön

Az oltár

A templomhoz tartozó méretes kolostor a pálos rend ideiglenes megszűnése után eladásra került, és 1852-től női börtönként üzemelt. A fegyencnőket az intézetet vezető irgalmas nővérek szigorú zárdai körülmények között tartották, munkával és a hit erejével próbálták őket visszatéríteni a helyes útra. Ma már férfi fegyház és börtön üzemel a kolostorban, azonban a munka továbbra is szerepet játszik a rabok mindennapi életében. A börtön épülete mellett hatalmas gyár emelkedik, ahol többek között söprűket és medicinlabdákat készítenek. 

A műemlék együttest rózsabokrok és macskaköves udvarok veszik körül. A templommal szemben múzeum üzemel, amely az összeforrott sorsú pálos rend, Magyar Nagyasszonyok Kegytemplom és Márianosztrai Fegyház és Börtön történetét is részletesen bemutatja. A parkolóban pedig még néhány rabszállító jármű is megtekinthető kívül és belül is.  

A Kálvária-domb

A kegytemplomtól körülbelül 20 perces sétával érjük el a település másik oldalán álló Kálvária-dombot. A vadvirágos réten több száz éves, illatozó hársfasor vezet fel kilenc stáció között a XVIII. századi barokk szoborcsoporthoz és kápolnákhoz. A domb tetején látható szobrokat, kereszteket és kápolnákat a XX. században szabadtéri oltárral egészítették ki. A tágas teraszról jól látszik a Magyar Nagyasszonyok Kegytemplom és a fegyház épülete is, amelyeket a Börzsöny vulkáni kúpjai vesznek körbe. A települést több zarándok útvonal is érinti, amelyekre a Mária út jelzését követve térhetünk rá. Továbbá könnyed sétával érhető el az Országos Kéktúra egyik állomása, Kóspallag, vagy a Duna-parti Szob is.

A Visegrádi Fellegvár

Lépcsők vezetnek a kiállításokhoz

A Dunakanyar egyik gyöngyszeme a 333 méter magasan trónoló Visegrádi Fellegvár, amely nem csak kulturális látnivaló, hanem fantasztikus kilátópont és több kirándulás potenciális kiindulópontja is egyben. A mai, még romjaiban is grandiózus épület elődje egy XIII. században felhúzott építmény volt, amelyet IV. Béla építtetett. A vár az évek során Luxemburgi Zsigmondnak és Mátyás királynak köszönhetően folyamatosan bővült és korszerűsödött. Az épület jelentőségét mutatja, hogy többször is itt őrizték a Szent Koronát és a koronaékszereket. A török időkben teljesen lepusztult vár romjainak műemléki helyreállítása 1960-ban kezdődött el, a munkálatok jelenleg is folynak. A felújításoknak köszönhetően stabil falak között élvezhetjük a kiállításokat és a megannyi teraszról megcsodálható fantasztikus panorámát. 

Bejárat a Vártoronyba

Vadászati kiállítás

A Visegrádi Fellegvár mellett szuvenír boltokkal és étteremmel körülvett parkoló áll. Innen egy meredek lépcsősoron felmászva érjük el a látványos külső kaputornyot, majd a kasszát. A méretes falak aljában sétálva lehetőség nyílik az íjászat kipróbálására, sokszor solymász bemutatót és háziállat simogatást is tartanak, sőt még trónra is ülhetünk és kalodába is zárhatjuk magunkat. Az út egyenesen a külső teraszokhoz vezet, ahonnan jól kivehető az egész Dunakanyar, a visegrádi Királyi Palota és a Salamon torony is. A Vártorony irányába falépcsőkön mászunk először egy belső udvarba, innen érhető el a külön jeggyel látogatható Panoptikum bejárata. További néhány kőlépcsőn jutunk el a vár déli végében található teraszokhoz, ahonnan fahídon a külső falak felé indulhatunk, vagy egy újabb falépcsőn a vár belsejében található kiállításokhoz és újabb teraszokhoz. A kis termekben többek között fegyvertörténeti, vártörténeti és vadászati kiállítás tekinthető meg. 

Panoráma a vár déli oldalából

Kirándulás a Bánki-tóhoz

Budapesttől északra, Nógrád megyében található Bánk települése, és a kis falu ékköve, az égkék színű Bánki-tó. A falu nagyszerű példa arra, hogy hogyan lehet kiaknázni a természet adta lehetőségeket a lehető legjobban. Bánk a Nyugat-Cserhát lankái között bújik meg, idillikus természeti környezetben. A település körüli erdők növényfajokban és vadakban is gazdagok. A tóparton kócsag, gém és gólya is él, tavasszal pedig mindent beborít a napsárga írisz.

Látkép a tóra és a környező dombokra a tószínpad lépcsőiről

A kalandpark

A falu szépen felújított központjában érdemes megtekinteni a XVIII. századi Evangélikus templomot. Innen pár lépésre fekszik a település legfőbb látványossága, a szépséges Bánki-tó. A vízparton parkoló, kemping, strand, hotelek és apartmanszállók várják a kirándulókat. A fürdőzésen kívül lehetőség van horgászatra és csónakbérlésre is. A vízben a ponty, a harcsa, az amur, a csuka, a balin és a süllő a leggyakoribbak. 

Stég a nádasban

Tóparti virágözön

A Bánki-tó déli oldalán néhány éve kalandpark is épült, ahol többek között kalandpálya, tollaslabda- és teniszpálya is található. A Bánki-tavat körülsétálók számára a nádasban megbúvó kényelmes stégek és az út mentén végig megtalálható fapadok állnak rendelkezésre. A körséta érinti a tószínpadot és a mellette álló lépcsős nézőteret, ahonnan belátható az egész környék. A tavat övező fényképekben gazdag információs táblákról sokat megtudhatunk a falu történetéről, gasztronómiájáról és szokásairól. A tóparton évente megrendezésre kerülő és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Bánkitó Fesztivál  idén július közepén nyitja meg kapuit.   

Két csúcs, három kilátópont és egy barlang - túra a Naszályra

A Naszály Budapesttől északra, Vác közelében emelkedik. A Dunakanyar menti hegyet legkönnyebben az oldalában lévő mészkőbányáról lehet felismerni, amely hatalmas tájsebet alkot a zöld lankákon. A 652 méteres Naszály legfőbb látnivalója a legmagasabb pontján álló betontorony, amelyből minden irányba kényelmesen ellátni a lombok fölött. A henger alakú épület belsejében elavult vaslépcső vezet a tetőre, vigyázni kell a törmelékkel és fokozottan odafigyelni a szerkezeti hibákra. 

A Naszály legtetején, a beton kilátóban

Kirándulók a toronyban

A Szent Margit kereszt

Kihagyhatatlan célpont a csúcs közelében lévő Látó-hegy, amely ahogy a neve is mondja 534 méteres természetes kilátópontként szolgál. A kis kitérővel elérhető Szent Margit kereszt közvetlenül a hegyorom peremét díszíti, mellette pihenő és tűzrakó is található. A Vácra és a Dunára néző végtelen panorámát a Pilis és Visegrádi-hegység háttere koronázza meg. A szeles ormon egykor vár állt, ma már csak a falak helyét jelző földkupacok figyelhetőek meg. 

Panoráma a Látó-hegy sziklaormáról

A Naszály csúcsát és a Látó-hegyet több irányból is meg lehet közelíteni, ezért akár többször is érdemes visszatérni a környékre. Vác-Kisgombás felől a kirándulóút igen meredek, sokáig egy csúszós kaptatón kell felfelé mászni, azonban így jutunk el legrövidebb úton a Naszály csúcsára és a Látó-hegyre is. A másik útvonal Kosdról indul, ez sokkal lankásabb, szélesebb, viszont hosszabb is. Ebből az irányból érinti a kirándulóút a Násznép-barlangot, amely a Naszály második legnagyobb ürege. A hegyoldalban tátongó lyukat jelzett úton lehet megközelíteni egy vékony ösvényen lesétálva. Az üreg fölött lévő kirándulóútról újabb nagyszerű kilátás tárul elénk a Naszály másik oldalára, a Cserhát irányába. A barlang első két terme szabadon látogatható, azonban a több száz méter hosszú üreg további részeit egy apró vaskapu zárja le. Az érdekes karsztformátumok mellett még denevérekkel is találkozhatunk. 

Kilátás a Násznép-barlang tetejéről

Biatorbágy természeti szépségei

Virágzik a hunyor

Biatorbágy és Sóskút között több látnivalóban gazdag kirándulást tehetünk. A piros kereszt és sáv a Biatorbágyi viadukttól vezet be az erdőbe több irányban, és egészen Sóskútig behálózza a vidéket. A biatorbágyi völgyhídra újonnan épített lépcsősor vezet fel, a szép kilátás miatt érdemes ide is felkaptatni. A sétautak északi ága az Iharos-völgy tavasszal barkával teli patakpartja mentén egy rövid emelkedővel a Kő-hegy tetejére vezet, ahonnan máris újra letekinthetünk Biatorbágy imént elhagyott házaira. A 301 méteres magaslaton kicsit távolabb érdekes sziklaformátumok, a Hármas- és Négyes-szikla, illetve a kaptárkő láthatóak. A környéken rengeteg a már virágzó növény, főleg a hunyor. A zöld és lila színű virág mindent beterít a kirándulóút szélétől amíg a szem ellát, de láthatunk többek között hóvirágot is. A Kő-hegyről dimbes-dombos út vezet át az Iharoson és Öreg-hegyen keresztül a Madár-szirthez, út közben megtekinthetjük az elhagyatott katonai bázis maradványait is. A látványos Madár-szirt egy meredeken beszakadt sziklaorom, amely hosszan szegélyezi a Biatorbágy melletti mezőt. A sziklaszirtről hosszan nagyszerű panoráma tárul elénk, és jól kivehető a szemközt álló Nyakas-kő is. Ide a kijárt ösvényeken könnyedén átsétálhatunk, vagy leereszkedhetünk a kiépített pihenővel rendelkező rétre is a Százlépcső nevű ösvényen.

A Kő-hegy sziklái

A Nyakas-kő

A Madár-szirt

A Magas Tax és a Nagy Hideg-hegy

Miközben a hóvirág az alacsonyabb vidékeken már dúsan virágzik, a Börzsöny magaslataiba törve még igazi telet találunk. A vulkanikus eredetű hegység legmagasabb pontja a 938 méteres Csóványos, amelyet legkönnyebben Királyrétről tudunk meghódítani gyalogosan, vagy akár a busz és egy rövidebb séta kombinációjával. Közelebbi túralehetőség a Magas Tax vagy a Nagy Hideg-hegy, ahova menetrend szerinti turistabuszok is közlekednek. A Kastélyszálló elől induló járművek a Pilisben megszokott Volán mérettől némileg különböznek. Először egy kis méretű turistabusz szállít a Magas Taxig, majd egy havas-jeges utakat is jól tűrő uazban folytatódik a kaland. A menetidő 35-40 perc, de korántsem unalmas. Amennyiben gyalogosan készülünk mászni, a Magas Taxig körülbelül két óra, a Nagy Hideg-hegyre további 30 perc folyamatosan emelkedő sétára számítsunk. A Csóványos a Nagy Hideg-hegyről még további egy óra gyaloglásra található. 

A Nagy Hideg-hegyi turistabusz

Átszállás az uazba

Turistaház a Magas Taxi réten

A 738 méteres Magas Tax tetejét fenyőfákkal körülvett festői rét díszíti. A tisztás végében hangulatos turistaház áll kis játszótérrel és pihenővel, oldalában pedig a kezdőknek rövid sípályát alakítottak ki. A Nagy-Hideg hegyre felérve újabb kőből épült turistaház, működő sípálya és rengeteg hó fogad. A melegkonyhát és szállást biztosító Nagy Hideg-hegyi turistaház épületéhez napos panorámaterasz tartozik, ahonnan étkezés közben letekinthetünk a síelőkre vagy megcsodálhatjuk a Királyrét felé néző panorámát. A magaslaton webkamera is működik, így előre tájékozódhatunk az időjárási viszonyokról.

A Nagy Hideg-hegyi turistaház

Kilátás a Nagy Hideg-hegyről a sípályákra, a turistaházra és Királyrét felé

A 864 méteres Nagy Hideg-hegy felé közeledve egyre inkább hatalmas, egészséges faóriások borítanak mindent. Elképesztő a csend és a nyugalom, a végeláthatatlan erdő. Nincs tömeg, mindenhol csak a szikrázó, fehér hótakaró, és a felettünk köröző vadmadarak. A Nagy Hideg-hegyről már jól látszik a Csóványos is, amely a tetején kialakított kilátó miatt könnyen kivehető. A 2014-ben felújított kilátót egy geodéziai mérőtoronyból alakították át. A faborítással esztétikussá és biztonságossá tett toronyból letekinthetünk a Börzsöny erdőkkel borított végtelenjére. A kilátó mellett érdemes megtekinteni a Béke-emlékművet is. 

A Királyréti Látogatóközpont és erdei tanösvény

Királyrét változatos programlehetőségeinek köszönhetően eddig is nagy népszerűségnek örvendett. A szélrózsa minden irányába induló aszfaltos és erdei kirándulóutak csomópontját Kismarosról a Királyréti Erdei Vasúttal, gépkocsival vagy busszal közelíthetjük meg. A vasút mindkét végében büfé, étterem, parkoló és szálláshely is található. A környék a gyerekeknek és felnőtteknek is sok élményt kínál, legújabb látványossága a főként családok számára létrehozott Királyréti Látogatóközpont és tanösvény. 

A Látogatóközpont

A központban lévő elágazásnál balra indulva, rövid sétával érjük el a Látogatóközpont fehér épületét. A fa kerítéssel körbevett házhoz látványos, faragott állatokkal díszített kapu vezet. A bejárat mellett több madáretetőt helyeztek ki, amelyekre cinkék felhői szállnak egy-egy finom mag reményében. Az udvaron további faragott állatfigurák, fedett pihenő és játszótér található, az épületen belül pedig interaktív kiállítás vár ránk. Az állatok kültakarójával és csontjaival tapogatós szekrény segítségével ismerkedhetünk, mozgásukat pedig a zootróp mutatja be. A játékos feladatok izgalmasan mutatják be a Börzsöny élővilágát már a legkisebbek számára is. Szintén itt szerezhető be a tanösvényhez szükséges bemutató kiadvány gyermek és felnőtt változata. Mivel a nyolc állomásból álló útvonalon csak egy információs tábla került kihelyezésre, mind a hasznos információkat, mind a tanösvényhez kapcsolódó feladatokat ezekben találjuk. 

Csipegető cinkék a kapunál

Béka jelzi a tanösvényt

Legelésző lovak Királyréten

A tanösvény a Látogatóközpont mögött veszi kezdetét. A 2900 méter hosszú körséta erdei utakon, árkon-bokron-patakon át halad, így bár a szintkülönbség minimális, babakocsival nem járható. Először néhány gyümölcsfa csemetével ismerkedünk, majd az út egy patakpartra épült árnyas pihenőhöz ér, ahol környezetbarát komposzt WC is épült. Vékony lécen kelünk át a zubogó vízen, majd elkezdődik a tanösvény valóban erdei része. Út közben békafigurákkal jelzett facölöpök jelzik az állomásokat, így könnyű tájékozódni. Hamarosan madárodúkat bemutató állomáshoz érünk, majd az ösvény leágazik egy telepített fenyőerdőbe, ahol sötétség, rengeteg toboz és mohapárnák várnak ránk. Az erdőből kiérve újra át kell kelnünk a patakon, és már meg is érkeztünk a hangulatos Bajdázói-tóhoz. A tavat körbe lehet sétálni, partján tágas rét, tűzrakóhely, fedett pihenő és játékos teknősöket formázó ülőkék is találhatóak. Nyaranta a napozó mocsári teknősök jelentik a fő látványosságot. A közelben egy elhagyatott, lezárt bánya is áll. 

A Bajdázói-tó

Tóparti teknőspihenő

A tanösvény a tó megkerülése után az erdőben indul visszafelé. Út közben a térség jellemző fafajaival ismerkedünk, majd elhaladunk a Kastélyszállóhoz tartozó Királyréti-tó mellett is. Az ösvény facölöpökön vezet ki a Diósjenő felé tartó kerékpárútra, amelyet keresztezve ismét az erdőbe ér és most hídon kel át a patakon. A cél a sziklafalban található néhány kőfülke. Az aszfaltútra visszatérve érdemes rövid kitérőt tenni a hatalmas, patakparti erdei játszótérre, vagy az út túloldalán álló, napfényes erdei pihenőhöz. Az út visszavezet Királyrét-Szokolya központjába, ahonnan rövid sétával közelíthető meg a különleges hajtánypálya. Itt kipróbálhatjuk a sínbiciklit is, mielőtt hazaindulunk.

Játszótér a patakparton

A visegrádi Királyi Palota

Visegrád központjában, a Duna közelében emelkedik a XIII-XIV. századból származó visegrádi Királyi Palota. A török háborúk alatt romossá vált fehér falak a Visegrádi Fellegvár árnyékában bújnak meg. A látványos épület rengeteg látnivalóval várja a látogatókat, megismerhetjük a palota építésének szakaszait, és több kiállításon tekinthetjük meg a feltárt emlékeket is. 

A Palota épülete, a magasban a Fellegvár

A teraszos, pergolás, fallal körülvett kertek

Az egykor fényűző palotát kaputorony és méretes falak vették körbe. A négyszögletes udvarban teraszok, gyömölcsös- és virágoskert és egy ásott kút kapott helyet, továbbá lovagi tornákat is rendeztek itt. Az impozáns, emeletes főépületben alakították ki a Dunai panorámás királyi lakosztály, amelyet a XIV. századra már hideg-meleg vizes fürdőszobával és vízöblítéses latrinával is felszereltek. A hangulatos, belső udvaros palotaépület közepén ma is megtekinthető a látványos, vörös márványból faragott Herkules-kút, amelyet loggia övez. Ezen körbe is sétálhatunk, majd kimehetünk a királyi panorámát nyújtó teraszra. 

A palotaépület belső udvara a Herkules-kúttal

A palota termeiben berendezett kiállításokon korabeli bútorokkal felszerelt hálótermeket, étkezőt, konyhát és hangulatos folyosókat tekinthetünk meg. A múlt megismerését részletes leírások és makettek segítik, a feltárt leleteket pedig megvilágított vitrinek őrzik. A palota aljában faragott kőemlékekből összeállított tárlat tekinthető meg.  

Berendezett életterek

Faragott kő leletek tárlata és Mátyás szobra

Szánkó és síelés a Nagy-Villámon

Nem kellett sok hó, hogy a téli sportok kedvelői megrohamozzanak mindent, ami csúszik. Visegrád környékén jó pár ilyen helyszín van, kezdetnek a szánkó- és sípályákat ötvöző Nagyvillám Sípálya, de nem messze ott vannak a Kis-Villám és a Fekete-hegy lejtői is. A környék bővelkedik kilátópontokban és látnivalókban is, felmászhatunk a Zsitvay-kilátóhoz, tehetünk egy sétát a kirándulóutak valamelyikén, csúszhatunk egyet a télen és nyáron is üzemelő Visegrádi Bobpályán vagy megtekinthetjük a Visegrádi Fellegvárat.

Látkép a Panoráma út kilátópontjáról

A Duna-parti 11-es főútról két irányból közelíthetjük meg a Fellegvárat, a Bobpályát és Nagyvillám Sípályát összekötő aszfaltutat. Budapest irányából érkezve egyből a síkomplexum aljánál találjuk magunkat, Dömös irányából pedig a Visegrád feletti panorámaútra, majd a Fellegvárhoz érkezünk. Ez utóbbi télen a gyér lombkoronának köszönhetően még jobb kilátást enged a Visegrádi-hegységre, a Dunakanyarra és a Börzsönyre, mint a nyáron. A panorámaúton kiépített kilátópont várja a látogatókat, ahol padokon pihenve, kényelmesen lehet élvezni a látványt. Innen már jól látszik az impozáns Visegrádi Fellegvár is, ahova további néhány perc alatt érkezünk meg. A vár télen-nyáron nyitva áll a nagyközönség előtt, panorámateraszáról a kilátás minden évszakban lenyűgöző. 

Séta a Fekete-hegyen, alattunk a Dunakanyar

Az út a Visegrádi Bobpálya alatti parkolóhoz vezet tovább, ahonnan többfelé indulhatunk. Ha csak egy rövid kikapcsolódásra vágyunk, akkor érdemes kipróbálni a bobot vagy felsétálni a parkolóból a Zsitvay-kilátóhoz. A 377 méteres magaslatra néhány perces gyaloglással, aszfaltúton jutunk el. A kőépület mellett érkezik fel a Nagy-Villám leghosszabb síliftje, így a hosszú lejtőn letekintve nagyszerű panorámát élvezhetünk télen is, amikor a kilátóépület zárva van. A kilátóval szemközti domboldalon érdemes egy rövid körtúrát tenni. A Fekete-hegyi körséta nagyszerű alternatíva, ha több irányból szeretnénk letekinteni Visegrádra, a Fellegvárra és a Visegrádi-hegység lankáira. Mind ezen a magaslaton mind a bobpálya melletti lejtőn csúszkálhatunk is, sok helyen már le van koptatva a porcukorszerű hótakaró.

Tömeg a Nagyvillám Sípálya aljában, háttérben a Fellegvár

Kilátás a sípályákra a büfé teraszáról

Továbbindulva néhány kanyar után érkezünk meg a Nagyvillám síkomplexumhoz. Az út mentén már messziről feltűnnek a tömött sorokban parkoló autók, és az úton síbakancsban átbukdácsoló emberek. A sípályák aljában nyitott teraszos faház áll, itt van a büfé és a kassza is. A síliftek a magasba repítik a sportolókat, akik a Szentendrei-szigetre és a Börzsönyre néző kilátást élvezhetik lesiklás közben. A lankás pályák különösen alkalmasak kezdők számára, a sípályánál oktatás és kölcsönzés is igénybe vehető. A lejtők egy részén szánkózni is lehet, illetve a szemközti Kis-Villámról is élmény lecsúszni. Ide felsétálva beláthatjuk a Nagy-Villám egészét, a másik irányba pedig lepillanthatunk a Duna, Börzsöny és Szentendrei-sziget hármasára, a messzeségben jól kivehető a Naszály is. A közelben indul a Kisvillámi Vadvirágos Tanösvény, amely 14 információs táblán mutatja be a környék élővilágát. A 800 méter hosszú útvonal a Kis-Villám nyugati oldalából indul, és a keleti részén érkezik vissza az aszfaltúthoz. A környéken sok mesterséges madárodút telepítettek, így bár leánykökörcsint télen nem fogunk látni, de csicsergő, repkedő énekesmadarakat már biztosan!   

Látkép a Nagy-Villámra a Kis-Villámról

A Duna-parti sétány és ártér Dunakeszin

Dunakeszi Budapesttől északra, a Duna bal partján fekszik. A város mellett húzódó vízparton kövezett, hangulatos sétányt építettek ki, amely mentén kávézókat és éttermeket találunk. A túlparton jól látszik a Szentendrei-sziget partvonala is, ide könnyedén átkelhetünk a rendszeresen közlekedő horányi révvel. A hosszan elnyúló, kavicsos Duna-parton ártéri növényzet és rengeteg kis kagyló és csiga vár ránk. A fasorral övezett sétány déli végében kiépített parkolót találunk, ahonnan könnyen elérhető a vízpart. Erre halad végig a Vác irányába vezető kerékpárút is, így a séta burkolt úton meghosszabbítható. 

A fák kimosott gyökerei

Kagylóhéjak

A Duna áttetsző vize, szemben a Szentendrei-sziget

A Római Kikötőerőd helye

Emléktábla jelzi, hogy régen egy óriási Római Kikötőerőd állt itt. A Kr.u. 370-es évekből származó épülettel szemben a Szentendrei-szigeten is egy Római Őrtorony állt, a kettő között ellenőrzött átkelőhely működött. Ma már mindkét oldalon csak romok lelhetőek fel az épületekből, ám a Dunakeszi Kikötőerőd néhány maradványa és története egy kiállítás keretében jobban megismerhető. A pincehelyiségben a faldarabokon kívül használati tárgyak, állati csontok és az eredeti épületet modellező képek is láthatóak. Észak felé eltekintve elénk tárul a Pilis, és a nyaralókkal beépített, buja Szürkő-sziget is, amelyet rendszeresen ellep az árvíz.