Ártéri tanösvény a rácalmási Nagy-szigeten

Dunaújváros közelében, az ország szívében fekszik a gyönyörű természeti környezettel büszkélkedő Rácalmás. Közvetlenül a Duna-parti település mellett található a Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület. A szigetcsoport tagjai közül a legnagyobb a Nagy-sziget nevet kapta, ezen a 380 hektáron elnyúló földterületen alakították ki a rácalmási ártéri tanösvényt. Rácalmás büszkesége a barokk Jankovich-kúria, amely a Nagy-sziget északi oldalán lévő híd közelében fekszik. Ez az átkelő vezet át a Rácalmási-Dunán az egész évben szabadon látogatható, információs táblákkal és bemutatóhelyekkel gazdagított ártéri tanösvényhez. A kellemes séta kijelölt úton vezet és kalauzol el az ártéri növények, a hozzájuk kapcsolódó mesterségek és az itt élő állatok világába.

Kényelmes esőbeálló és pihenő

Fapallók és a mocsárvilág

A Nagy-sziget betonhídjához érkezve parkoló áll rendelkezésünkre, a szigetre behajtani tilos. A tanösvény 17 állomáson keresztül kalauzol végig minket, a séta során nádkunyhóval, fűzkunyhóval, több madármegfigyelő toronnyal és a vízen átvezető pallósorral is találkozunk. A táblák bemutatják az ártéri gyümölcstermesztést, az erdőt, a nádast, a mocsárvilágot és még a sziget kialakulását is. A széles, lapos földutakon könnyű közlekedni, így bárkinek ajánlható az útvonal. Bár talán nem a szürke tél a legjobb időszak a sziget meglátogatására, az élmény így is garantált a sok érdekességnek és a változatos tanösvénynek köszönhetően. 

Téli idill, kilátás a vízre

A Duna-part a békásmegyeri nagy gátnál

Békásmegyeren, a Pünkösdfürdői Strand mellett haladó Pünkösdfürdő út vezet le a Duna-partján épült méretes gáthoz, amely 1,5 km hosszúan nyújt nagyszerű panorámautat. A magasból jól belátható a mellettünk hullámzó Duna, és a szomszédos Szentendrei-sziget is. A Duna egyik legnagyobb szigetének lezárt részén található Budapest legfőbb vízbázisa. A nyugodt, ligetes terület a különféle vízi madarak kedvelt lakóhelye.  

Kilátás a gátról a Dunára és a Szentendrei-szigetre

Dolmányos varjú

A békásmegyeri magas védmű tetején aszfaltozott, kivilágított, széles sétaút vezet végig a Dunába torkolló Barát-patakig. A sétány mindkét oldalán füves terasz halad, ahol a futók és a kutyások egy második útvonalat is kikoptattak. A kőtömbökkel szegélyezett vízparton több stéget is találunk, ezekhez kövezett utak vezetnek le. Tavasztól őszig a környéken rengeteg kajak, kenu és motorcsónak tűnik föl. A víz vonalánál gyér ártéri növényzet telepedett meg a kőtömbök mellett, itt sokszor horgászok csücsülnek kapásra várva. Ha pedig árvíz van, akkor mindent ellep a Duna egészen a gát tetejéig.

Hajókikötő

A gátról déli irányba letérve rövidesen a Római-parton lyukadunk ki. Észak felé továbbhaladva pedig egy híd vezet át a Barát-patak felett, majd családi házak mellett futó ártéri erdőbe érkezünk. Itt már természetesebb partszakaszt találunk sok növénnyel és a jellegzetes, kavicsos partokkal. Többször lehetőség nyílik lesétálni az ártérre is, ahonnan jól látszik a Megyeri-híd két jellegzetes pillére.

A Duna-parti sétány és ártér Dunakeszin

Dunakeszi Budapesttől északra, a Duna bal partján fekszik. A város mellett húzódó vízparton kövezett, hangulatos sétányt építettek ki, amely mentén kávézókat és éttermeket találunk. A túlparton jól látszik a Szentendrei-sziget partvonala is, ide könnyedén átkelhetünk a rendszeresen közlekedő horányi révvel. A hosszan elnyúló, kavicsos Duna-parton ártéri növényzet és rengeteg kis kagyló és csiga vár ránk. A fasorral övezett sétány déli végében kiépített parkolót találunk, ahonnan könnyen elérhető a vízpart. Erre halad végig a Vác irányába vezető kerékpárút is, így a séta burkolt úton meghosszabbítható. 

A fák kimosott gyökerei

Kagylóhéjak

A Duna áttetsző vize, szemben a Szentendrei-sziget

A Római Kikötőerőd helye

Emléktábla jelzi, hogy régen egy óriási Római Kikötőerőd állt itt. A Kr.u. 370-es évekből származó épülettel szemben a Szentendrei-szigeten is egy Római Őrtorony állt, a kettő között ellenőrzött átkelőhely működött. Ma már mindkét oldalon csak romok lelhetőek fel az épületekből, ám a Dunakeszi Kikötőerőd néhány maradványa és története egy kiállítás keretében jobban megismerhető. A pincehelyiségben a faldarabokon kívül használati tárgyak, állati csontok és az eredeti épületet modellező képek is láthatóak. Észak felé eltekintve elénk tárul a Pilis, és a nyaralókkal beépített, buja Szürkő-sziget is, amelyet rendszeresen ellep az árvíz. 

Fapallókon a nádasban - A Taksonyi tanösvény

2011-ben nyitották meg azt a különleges, rendkívül igényes és informatív tanösvényt, amely Taksony és a szemközti Taksony-sziget között elhelyezkedő öböl rejtett világába enged betekintést. A hosszan benyúló Duna szakasz a Ráckevei-Dunából ágazik le, így különösen csendes és nyugodt. A vízben rengeteg a hal, ami ide vonzza a madarakat. A partot övező nádas és gyékény keverékébe pedig rengeteg színes virág és páfrány vegyül, ezzel egyedivé téve a látványt. A séta során többször lesétálhatunk a vízpartra is.

Taksonyra érkezve a Révész utcát kell keresni, ezen elindulva megtaláljuk a Duna-ágon átívelő kicsiny hidat, és a mellette álló éttermet - innen indul a 800 méteres tanösvény. A teljes hosszában fehéren világító murvával leterített útvonal a vízpart nyugati oldalán halad. A bejáratnál parkolót, szemetest és kutat, a séta során pedig minden információs táblánál padokat is találunk, így akár piknikezni is ideális a terület. Az ösvény a víz és a szántóföldek között halad, csak néhány nyaraló áll a ritkán lakott vidéken. A Duna túlpartján rengeteg horgászstég és több családi ház is látható, azonban a nádas jól elrejti őket. A vízben néhány kis szigetet is felfedezhetünk.

A tanösvény kialakításánál a legapróbb részletekre is figyeltek. A fából készült táblákat faragott állatok díszítik - az elsőn két lúd, a többin pedig halak láthatóak. Az útvonal irányát jelző "nyíl" szintén nagyon ötletesen egy faragott hal. Ez a motívum a táblákat tartó oszlopok lábánál szintén feltűnik. Az izgalmas séta során több híddal, a vizenyős részekre bevezető fapallóval, és kilátóteraszokkal is találkozunk. A készítők a gyerekekre is gondoltak: halformájú fajáték, állatos kirakó és nyomfelismerés vár rájuk. A pallókon néhány színes madár szobor is csücsül, amely különösen jól illusztrálja az élővilágot. A séta végéhez érve a halacska visszafordít minket. Az út során nem csak az itt élő növényekkel és állatokkal, hanem a felhasználásukkal, és a Duna szabályozása előtti természettel is megismerkedhetünk.  

    

Evezés a Ráckevei Duna-ágon

A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízszintjét a Kvassay-zsilip szabályozza, így itt már sajnos nem találunk olyan folyton változó képet mutató, természetes ártéri erdőket, mint például Budapesttől északra. Azonban az állandó, kiszámítható vízszint előnye, hogy a Duna-part beépíthető annak a veszélye nélkül, hogy bármelyik pillanatban elöntené a sok éve gondozott házat és kertet egy tavaszi áradás. A Ráckevei-Duna környékét így a hangulatos nyaralók, vízpartra nyíló virágos kertek, tündérrózsával és vízi tökkel övezett horgászstégek és mesterségesen kialakított hajóbeállók sora jellemzi. A nyugodt víz lehetővé teszi, hogy nem csak motorcsónakkal, hanem kajakkal és kenuval is könnyedén szeljük a habokat. A Dunába nyúló félszigetek nyugodt öblöket alakítanak ki, ahol hemzsegnek a halak és a madarak. 

A Szigetszentmiklósi tanösvény kezdőpontjánál kis kikötőt találunk, ahol könnyedén vízre lehet szállni. A tőkés récékkel és hattyúkkal teli partok sűrű nádasba vezetnek, de néhány evezőcsapás után már ki is érünk a főágra. Akár észak akár dél felé indulunk, kisebb öblöket, szigetek által levágott nyugodt mellékágakat, és természetvédelem alatt álló területeket találunk. 

Vízitúra a szentendrei Duna-ágon

Tahitótfaluból indulva nagyszerűen megközelíthető a 32 km hosszú szentendrei Duna-ág változatos vízi világa. A lassú folyású mellékág a Duna főágához képest sokkal könnyebben hajózható akár folyásiránnyal szemben is. Ráadásul ha egyszer már felhajóztunk, akkor visszafelé nincs más dolgunk, csak a csodás tájat szemlélni, és pihenni a víz közepén sodródva. 

A környék gazdag kis szigetekben, amelyek még csendesebben csordogáló, sekély mellékágakat alakítanak ki. Ezek a madarak és halak kedvelt élőhelyei. A meleg, nyugodt vizekben alacsony vízállás esetén a meder aljára lepillantva megfigyelhetőek a vízi növények, és a kisebb-nagyobb halfajok is. Az ártéri erdő mindkét oldalról benyúlik a víz fölé, így a faágakról gyakran libben fel egy-egy szürke gém, nagy kócsag, vagy valamilyen ragadozó madár. Az iszapos partok közelében gyakoriak a tőkés réce családok is, a Duna főágának jelzőbójáin pedig gyakran sirályok csücsülnek.  

A dinamikus, folyamatosan változó élettér próbára teszi az itt élő növényeket és állatokat. A gyakran víz alá kerülő szigetek partján rengeteg a kagyló, a fák levelein megfigyelhető a magas vízállás vonala, az ártéri szigetek fái pedig törzsükről kinyúló gyökerekkel próbálják magukat stabilan tartani. Rengeteg a kidőlt fatörzs és leszakadt faág, amelyekből a víz hordalékszigeteket épít, ezek az uszadékhalmok néhol teljesen beborítják a partokat. A kis földterületek által levágott mellékágakban hatalmas az élet, ha csöndben maradunk hallatszik a madarak soha meg nem szűnő csicsergése. Észak felé hajózva a Naszály látványa kíséri az utat, visszafelé csorogva pedig jól kivehető a sziklaormon csücsülő Vöröskői emlékmű is. 

Hol fürödjünk a Szentendrei-szigeten?

Kisoroszi, Szigetcsúcs

Kisoroszi hangulatos településén áthaladva murvás úton találjuk magunkat. A kátyúkkal tarkított, gyakran saras útszakasz a Szentendrei-sziget legszebb részére visz el minket. A Camping területére érve a gépkocsikkal le kell parkolni, mert a bejárás csak a bérlők számára engedélyezett. Az ártéri erdő mellett nyíló tágas rét mentén végigsétálva jutunk le a vízpartra. Először egy nyílt homokos terület fogad, amely a szabadstrand egyik legnépszerűbb része. Jobbra és balra sűrű erdőben vezetnek az ösvények a vízpart további részeire. Balra indulva jutunk el a szigetcsúcsra. Megéri a rövid séta, hiszen nemsokára a Visegrádi várral a háttérben fürdőzhetünk. A szigetcsúcs csak alacsony vízállás esetén látogatható, így érdemes utánanézni előre, hogy alkalmas-e a látogatás. A kavicsos zátony partjai lassan mélyülnek, így szinte a Duna ágak közepéig gyalogolhatunk. A táj mesés, a sasfészekként fölénk magasodó Visegrádi várral szemben a Börzsöny magaslatai nyújtóznak. A hűvös vízben megmártózva figyeljünk az áramlatokra és a sodrásra!

Kavicspadok a sziget mellett, háttérben a Börzsöny

Balra látható a Visegrádi vár

Pócsmegyer, Pázsit-tó

A Szentendrei-sziget közepének nyugati oldalán találjuk Pócsmegyert, amely Leányfaluból révvel is megközelíthető. A tó kis méretű, leginkább bányatóhoz hasonlítható. A terület azonban körbekerített és közművesített, és a vízminőséget is rendszeresen ellenőrzik. A gyorsan mélyülő vízhez füvesített partszakasz tartozik, a létesítmény büfével, zuhanyzókkal és mellékhelyiséggel felszerelt. A bejáratnál parkolót is találunk. 

Surány, Duna-part

A Duna hosszan elnyúló, homokos-kavicsos partja vár ránk a Surány mellett húzódó gátszakasz mentén. Parkolni végig ingyenesen lehet, a vízhez pedig kiépített lépcsősorok vezetnek le. Az árnyas ártéri erdő vagy a napos, érintetlen föveny között választhatunk, hogy hova telepszünk le. A túlpart panorámája itt is szép hátteret ad a pihenésnek.    

A Római-parti Kőkert

A Római-part Északi összekötő vasúti híd felőli részén, közvetlenül a vízparton található a már híressé vált Római-pari Kőkert. A Land Art, azaz a természet kellékeit használó művészeti ágazatot képviselő kis park folyamatosan változik, ahogy a készítő, a természet és a látogatók akarattal vagy akaratlanul alakítják, formálják. A területet meghatározó kőrakások különlegessége, hogy kötőanyag nélkül készültek. Az egymás mellett emelkedő, különböző magasságú tornyokat közelebbről megtekintve különböző arcokat, alakzatokat, épületeket fedezhetünk fel. A vízpartot egy hatalmas sárkány uralja, amely a hullámok és a kőtornyok között kígyózva napozik a homokos fövenyen. Csodásan mutatnak a méret szerinti sorrendben egymásra helyezett, Duna által formált lapos kövek, amelyek uszadékfák repedéseit díszítik. Szintén különlegesek a sziklák közötti boltívek is, ahogy a semmiben lebegnek. Érdemes ellátogatni ide, amíg még élőben megtekinthető a természet adta hozzávalókból, valószínűleg csak ideiglenesen létrehozott csoda. 

Az alkotó Facebook oldalán rengeteg fényképet és a Kőparkot érintő aktuális híreket találunk: https://www.facebook.com/romaipartikokert

A Sárkánykígyó

A Kőkert az Északi összekötő vasúti híd irányából

Ősz a Margitszigeten

A Margitsziget Budapest egyik népszerű városrésze, a természetbe vágyó fővárosi lakosok és az ide utazó turisták egyik kedvenc helye. A gyalogosan könnyen megközelíthető, autóforgalomtól mentes terület a sportolók és a szabadba vágyók mekkája. Parkosított területei, állatkertje, szobrai, műemlék épületei és programjai minden évszakban változatossá teszik az itt töltött időt. Nyaranta néha úgy érezhetjük, hogy kis híján elsüllyed a sziget a rajta megforduló tömeg súlya alatt, ám ősszel jelentősen megcsappan a látogatók száma, így ekkor nyugalomban élvezhetjük a sziget szépségeit.   

A sziget partja és Buda hegyei a Margit-hídról

A Centenáriumi emlékmű

A Margit-híd felől közelítve a magasból végigpillanthatunk a 2800 méter hosszú, Duna által körbeölelt földterületen. A szigetre vezető úton először a 10 méter magasra nyúló Centenáriumi emlékmű úszik a látómezőnkbe. A mindig színes virágágyásokkal körülvett, hegyesen az égbe meredő szobrot ősszel lila, fehér és narancssárga árvácskák díszítik. Közvetlenül mellette áll a barna, sárga és helyenként még zöld színben játszó platánfák árnyékában meghúzódó, nemrég felújított Margitszigeti szökőkút. Országunk legnagyobb, vízsugarait akár 25 méteres magasságba is fellövellő, zenélő szökőkútja novemberben már lefóliázva alussza téli álmát. Innen továbbsétálva újabb, ezúttal díszkáposztákkal teleültetett virágágyások között sétálva érjük el az egykori Casino épületét. A pompáját sajnos ma már nyomokban sem őrző létesítmény a Margitsziget nyaranta életre kelő éjszakai életének egyik gyújtópontja. Választhatunk, hogy a burkolt utakat használó bringóhintózók vagy a partvonalat benépesítő futók között lavírozva megyünk tovább a sziget belseje felé. Hatalmas famatuzsálemek kísérnek a séta alatt, jobb kéz felől pedig a sziget megerősített oldalfalára kitérve megpillanthatjuk a Duna túlpartján fekvő Pest szimbolikus házait. 

A selyemtyúkok és a gólyák a Margitszigeti Kisállatkertben

A vízimadarak tóval díszített kifutója

Lassan elérkezünk a Fővárosi Állat- és Növénykert gondozásában lévő Margitszigeti Kisállatkerthez. A vadaspark jellegű létesítményben először a dámszarvasok nyugodtan sétálgató példányait pillantjuk meg. Sokszor etetik a rács mögött lakó állatokat, így egészen közelről figyelhetjük meg a jellegzetes fehér pöttyökkel tarkított, barna bundájukat. Továbbhaladva a vadmadarak ketreceihez érünk. Bár első pillantásra kegyetlennek tűnhet, hogy a nagy méretű szárnyasokat ilyen kis helyen szállásolták el, szinte kizárólag a természetben megsérült, segítségre szoruló példányokat ápolják itt. Mellettük tágas kifutón kaptak helyet a gólyák, különleges tyúkfajok és pávák. Rendkívül aranyosak a Kelet-Ázsiai selyemtyúkok, amelyek tollas lábukkal úgy néznek ki, mintha mamuszt hordanának. A szomszédos területen hangulatos tavacska és madárház került kialakításra a vízimadarak számára, amelyek vígan lubickolnak télen is a jeges vízben. A kifutó felett kifeszített madárhálóra hulló őszi levelek ilyenkor különleges hangulatot adnak az állatkertnek. A park területén kialakított belső sétányon is érdemes egy kört tenni, belül póniistálló és büfé is vár ránk.

A rózsakert hangulatos sétányai

Őszi virágpompa

A Domonkos kolostor romjai

A kisállatkert mellett találjuk a sziget közepén elhelyezkedő díszparkot, amely különösen nyáron szép, amikor a rengeteg összeültetett egynyári növénynek köszönhetően igazi virágoskert hangulatát kelti. Ősszel a zöld pázsiton keresztülfutó sétányokat itt is árvácskák díszítik. A park mentén számos padon pihenhetünk meg. A díszpark szomszédságában került kialakításra a rózsakert. Bár ezek is nyáron a legszebbek, egyes fajok még ősz végén is csodás virágpompába borulva dacolnak az egyre hűvösebb időjárással. A virágágyások körül pergolákkal övezett padokat találunk, amelyekre futórózsa fajokat igyekeznek telepíteni. Továbbhaladva a Művészligetben találjuk magunkat, amely egy hazai írókat, költőket, zeneszerzőket és további hírességeket megörökítő szoborpark. Itt fekszenek az egykori Domonkos kolostor romjai is. Az épület maradványait több emelvényre felmászva is megcsodálhatjuk. A romok között találjuk Árpád-házi Szent Margit sírját, akiről a sziget a nevét kapta.

A Margitsziget óriás platánja

A Premontrei Szent Mihály-kápolna

A Margitszigeti Víztorony a Nagyrét felől

Kicsit távolabb áll a Margitsziget egyik jelképének számító óriás platánfa, amelynek lelógó ágain generációk játszottak és játszanak ma is. Tekintélyes méreteivel egy egész tisztást foglal el, törzsének körmérete meghaladja a 6 métert, ágai pedig 40 méteres magasságba nyúlnak fel. A fa nem csak hazánkban, hanem Európában is kiemelkedik méreteivel. Továbbsétálva már látható a Margitszigeti Víztorony teteje, ám érdemes még egy kicsit egyenesen továbbhaladni, mielőtt azt közelebbről megszemlélnénk. A sziget vége felé közeledve elénk tornyosul a Premontrei Szent-Mihály-kápolna. A felújított épület a Margitsziget legrégebbi temploma. Innen néhány lépésre fekszik a sétaút mentén a Margitszigeti Nagyszálló patinás épülete, és az előtte elterülő méretes terasz. Az 1873-ban készült építményt a szomszédos, 1979-ben felhúzott Termál Hotel egészíti ki, amely a területen talált termálvíz felhasználásával gyógyfürdőt üzemeltet. Az épületek mellett található a Nagyrét. A hatalmas, nyílt füves terület alkalmas sportolásra, piknikezésre és napozásra is. 

A Japánkert egyik tava a jellegzetes sziklán ülő nőalakkal

A Vízesés előtti tó a Japánkert másik oldalán

A sziget északi, Árpád-hídhoz közeli csúcsánál helyezkedik el a Japánkert, amely talán a földnyelv legszebb szeglete. A tórendszert, vízesést és hidakat ötvöző terület keleti növényekkel van beültetve. Szobrokkal díszített tavait a nyaranta dúsan virágzó tündérrózsák, színpompás díszpontyok és a napon ősszel is sütkérező teknősök népesítik be. A sziklakerttel kiegészített díszkert végében találjuk a jelenleg felújítás alatt álló Zenélő Kutat. A szigetcsúcsból visszafelé indulva hatalmas platánok és gesztenyefák övezte sétány vezet minket a Nagyrét mentén. Újból előttünk magasodik a Margitszigeti Víztorony, amelynek panorámás tetejébe nyaranta fel is mászhatunk. Aljában üzemel a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. Jobb kéz felől érdemes még megtekinteni a kis sétával elérhető Ferences kolostor romjait, amelynek többek között fennmaradt egy nagyjából ép oldalfala is. Továbbhaladva érjük el a Palatinus Strandfürdőt, majd a Hajós Alfréd uszodát. A Duna partjára kisétálva pedig gyönyörködhetünk Buda látképében.

Kerékpárral Kisorosziba Szentendrén át

Az Omszki-tó partja

Kisoroszi Budapestről tökéletes célpont egy kellemes kerékpártúrához. A festői kis falu a Szentendrei-sziget északi részén helyezkedik el, így Szentendre és Tahitótfalu érintésével könnyen megközelíthetjük biciklivel. A kerekezést Budapestről kiérve a gyorsabb haladás érdekében a 11-es út mentén fekvő kerékpárúton kezdtük meg, és nem a szokásos ártéri utat választottuk. Az Omszki-tó mellett elhaladva napozó, pihenő embereket és rengeteg színes vadvirágot láttunk. A tiszta időben csodásan mutatott a háttérben Budakalász.

Útban az Omszki-tó és Szentendre között

Az épülő mobilgát Szentendrén

A kerékpárút innen egy általában kényelmesen széles, aszfaltozott sétányon vezet tovább, ám most helyenként annyira benőtte a növényzet, hogy gyakorlatilag a felére szűkült. A burjánzó gazok között rengetek vöröslő pipacs és csodás kék, sárga, lila és fehér színben pompázó vadvirág díszítette az út szélét, amely üdítő  látványt nyújtott az amúgy unalmas szakaszon. Szemügyre vehettük a sík szántóföldek fölött elnyújtózó Pilis kizöldült vonulatait is. Szentendréig gyorsan haladtunk, a városba érve azonban hatalmas tömeggel találkoztunk. A szél is ellenünk dolgozott, amikor Szentendre határában a kerékpárút melletti szennyvíztisztító illatait felénk sodorta. Azonban a tömeg nem tartott sokáig, csupán a belváros előtt és után egy-egy kisebb szakaszon. A művészek városban a Duna-parti sétányt vettük először szemügyre, amely jelenleg átépítés alatt áll a készülő mobilgát miatt. A sétány egy része érintetlen maradt, azonban a nagy részét elbontották, és beton alapzatot építettek a helyén álló homokpad szélére. Jó hír azonban, hogy amikor elkészül nem csak fent, hanem lent is sétálhatunk majd rajta egészen közel a Dunához, ugyanis két párhuzamos szintet alakítanak ki. Az építési terület jelenleg kordonokkal van elzárva, de a lenti sétányt néhányan már használatba is vették. 

A Szerb ortodox temető

Macskaköves utca Szentendrén

Szentendre háztetői

Az eddig mindig zsúfolt Duna-parti sétány központi helyét úgy látszik, hogy az eggyel beljebb fekvő sétálóutca vette át. Itt az összes étterem és cukrászda kitelepült teraszokkal várta a látogatókat, az utcát asztalok és székek, illetve különböző termékeket árusító standok lepték el. A Fő téren lélegzethez jutottunk a zsúfolt utca után, majd innen könnyedén feljutottunk egy szűk sikátoron át a város tetején trónoló Keresztelő Szent János Plébániatemplomhoz. A város legrégebbi temploma egy hatalmas panorámaterasz közepén áll, innen beláthatjuk Szentendre belvárosát és még a Dunára is lepillanthatunk a háztetők között. A templom az egyike az utolsó helyeknek a városban, ahova még ingyenes a belépés. Innen néhány perc sétára találjuk a Szerb ortodox temetőt, ahol több száz éves síremlékeket csodálhatunk meg. Visszatérve a belvárosba a Duna-parton folytattuk tovább a tekerést, ahol újabb dugóba botlottunk, ugyanis az út a munkálatok miatt csak egy vékony sávban volt járható. A kisebb nehézséget leküzdve azonban megnyílt előttünk az aszfalt, és vígan suhantunk egészen Tahitótfaluig. Ez a szakasz részben a Duna-parton, részben az autóút mellett halad változatos terepviszonyokon. Az autóútra kiérve sok eperárussal találkoztunk, a Leányfalusi strandon pedig telt ház volt, mintha csak nyár lenne. A Szentendrei-szigetre Tahitótfaluból egy széles hídon kelhetünk át, amelyről megcsodálható a Duna keskeny ága is.

Árvalányhajmező a Szentendrei-szigeten

Ártér a szigetcsúcsnál

A Szentendrei-sziget 31 km hosszan nyúlik el a Dunában. A legészakibb csúcsában található Kisoroszi, amely a Tahi hídtól még 11 km-re fekszik. Az út idáig sima aszfalton vezet eperföldek és árvalányhajjal fedett vadvirágos rétek között. Néhol szabadon tartott lovak és tehenek, illetve magányos tanyák tűnnek fel, igazán idillikus. Kisorosziba érve egy csodás településre csöppentünk. Az út mentén hosszúkás parasztházak állnak, a faluközpontban pedig modern alkotásokkal tűzdelt teret találunk. A főtér közelében több étterem is található. A szigetcsúcs felé haladva jobb oldalt egy lépcsősor vezet fel a nemrégiben felújított Kálvária dombra. Itt megcsodálható a falu bájos kis kápolnája egy sövénnyel körülvett kicsiny réten. Innen az aszfaltút átvált döngölt földúttá. Először balra, majd jobbra kanyarodva kell követnünk az utat, hogy először a kempingbe, majd a szigetcsúcshoz érjünk. A part kavicsos öbleit piknikezők lepték el, a Visegrádra néző várva várt kilátás azonban a magas vízszint miatt sajnos elmaradt. Az árteret olyan magasan lepte el a Duna, hogy nem tudunk kisétálni a fák közül, azonban a lomb között így is feltűnt a messzeségben az apró vár. Visszafelé a csodálatos színű Cseres-tó felé tettünk egy gyors kitérőt, amely a falu szélén található. A bányató kékje fantasztikusan mutatott a pipacsos mezők közepén. Innen visszatértünk az aszfaltútra, és leküzdöttük a távot még egyszer visszafelé.

A Cseres-tó Kisoroszi mellett