A százhalombattai Régészeti Park

Százhalombatta története egészen a bronzkorig nyúlik vissza, amikor már telepesek éltek a környéken. A vaskorban a kis falvak mellett az előkelő származásúakat hatalmas halmokba temették el, amelyek közül száznál is több maradt fenn a településen. A különleges százhalombattai Régészeti Park a halomsírok területén alapult meg. A zöldellő szabadtéri parkban így nem csak a bronzkori és vaskori épületek korhű rekonstrukcióit tekinthetjük meg, hanem az egyik eredeti helyén feltárt halomsír gyomrába is besétálhatunk. 

A vaskori falu házai

Textilbemutató

A mezítlábas ösvény bejárata

A skanzen házaiban megtekinthetőek a 4000 évvel ezelőtt itt lakó bronzkori emberek korhű használati tárgyai, és minden házban részletes leírás található az épület eredeti lelőhelyéről, a felleléskor észlelt állapotáról és rekonstrukciójának folyamatáról. A parkban a házakon kívül összesen négy halomsír tekinthető meg, amelyek a korai vaskorban épültek. Ezek közül a 115-ös számú lett teljesen feltárva és a látogatók számára is megnyitva. A hatalmas bucka belsejébe egy futurisztikus vasajtón keresztül vezet az út, majd a leletek fölött átívelő rácsról tekinthetjük meg a halomsír keletkezését bemutató 20 perces filmet. A film alatt a szöveget a leletek egyes részein felgyulladó fények illusztrálják, így könnyen követhető, hogy a halomsír melyik részéről hallgatunk éppen információkat. A sírkamra alját kőlapokkal vagy fával burkolták, majd ráhelyezték a halott hamvait. A hamvak fölé emelt alacsony fa szerkezet adta a sírkamra tetejét. A halotti szertartás után a halom körvonalát kőrakással jelölték ki, majd a sírkamrát befedték földdel, így alakultak ki a több méteres halmok. A halottak hamvai mellé temették a használati tárgyaikat illetve ételt és italt is, hogy a túlvilágon is kényelmesen élhessenek. 

A feltárt halomsír bejárata

A sírkamra rétegeit bemutató kiállítóhely

A park nem csak a régészeti leletek miatt érdekes, hanem kellemes egy délutáni sétához is, hiszen mezítlábas ösvény és piknikező asztalok is rendelkezésre állnak a nyugodt időtöltéshez. A Régészeti park rendszeresen tart családi napokat is, amikor egész nap programokkal várják a kicsiket és a nagyokat.

A Pityeszeri Skanzen

Aki egyszer ellátogat az Őrségbe, rengeteg új kifejezést tanul. Megtudja többek között, hogy mit is jelent a szeres település. Szalafő az Őrség egyik gyönyörű kis faluja, amely Rómához hasonlóan hét dobra épült, azaz hét szerből áll. A szerek tehát egy-egy dombot takarnak, amelyeken lakóházak állnak. Az egyik ilyen dombteteji településrészt Pityeszernek hívják, itt alakult meg az Őrség kihagyhatatlan látnivalója, a Pityeszeri Skanzen. Az autentikus bemutatóhelyen négy különböző parasztház típussal ismerkedhetünk meg, és az is kiderül, hogy mit neveznek kástunak és tókának. A műemlékegyüttes dombjáról áttekinthetünk a szomszédos Felsőszerre is, ahova a Felsőszeri tanösvényen sétálhatunk át. A gyönyörű táj ezen kívül a Körtike tanösvényen is felfedezhető, amely a határ irányába vezet.

A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

A Szarvason található Körösvölgyi Állatpark 2014-ben nyitotta meg a kapuit. Az állatkertet az Anna-ligetben hozták létre a már meglévő Anna-ligeti tanösvény mentén. A park egy félsziget szerű földnyelven áll, ahonnan könnyen lesétálhatunk a Körös partjára és vízre is szállhatunk. A bejáratnál kényelmes parkoló és a látogatóközpont épülete várja a látogatókat. Az épületben interaktív kiállítás található, és lehetőség van kerékpár és kenu bérlésére is. Innen indul az ajánlott útvonal a teknősök, mókusok és sünök felé. 

A Látogatóközpont és a teknősök kifutója

Nemsokára a fűszerkertbe érünk, ahol az erdőn átvágva a Holt-Körös partjára épült stégen találjuk magunkat. Innen indulnak a kenutúrák. A séta az erdő mentén folytatódik tovább, egymás mellett következnek a hollók, görények, rókák, borzok, őzek és mosómedvék kifutói. Az árnyas területről egy nagy tisztásra érünk, ahol a gyepek élővilága mutatkozik be. Itt a réten keresztül le lehet vágni a sétát és azonnal a madarak és bivalyok felé venni az irányt, azonban egy kis kitérővel érdemes elsétálni a földnyelv végébe, az ártéren át vezető pallósorhoz. A nádassal borított mocsaras területen bemutatkozik a víz és a vízpart élővilága. 

Szundikáló róka

Gólyák a vizes élőhelyen

A gímszarvasok - jobbra baglyok és dámszarvasok, mögöttünk bivalyok, előttünk vaddisznók

A földnyelv másik oldalán visszakanyarodva hamarosan az elágazásnál találjuk magunkat a bölények mellett. Az állatkertben jelenleg egy pár hónapos, tündéri bölényborjú is él. A madarak a tisztás közepén kaptak egy hangulatos tavacskát, amelyen fahíd vezet keresztül. Visszafelé még fácánok, baglyok, nyusztok, szarvasok és vaddisznók kaptak helyet, ám a kifutókat folyamatosan építik és bővítik. Az út a több száz éves tölgymatuzsálem és az 1908-ban épült Csáky-Bolza kastély mentén vezet vissza a Látogatóközpontba. 

A Csáky-Bolza kastély

Igazi természetes partszakasz az eldugott Balatonvilágosi szabadstrandon

A Balaton mesterségesen kiépített partján már igen ritkák a természetes partszakaszok. Egy kicsit belepillanthatunk a múltba az eldugott Balatonvilágosi szabadstrandon, ahol a füves partról egyszerűen bele lehet sétálni a fokozatosan mélyülő habokba. A fűzfákkal és nádassal borított parton a vízbe egy hosszú móló is vezet, mellette azonban pár méteren kavicsos-homokos lejárat is ki van építve. A nádcsonkok miatt jól jöhet egy gumicipő, ha sétálgatni is szeretnénk. A mellékhelyiséggel, büfével és zuhanyzóval felszerelt szabadstrand szintén a múlt hangulatát idézi. Méreteit tekintve nagyon kicsi, így esélyes, hogy jókora tömeggel találkozunk. 

A Zrínyi utcából - a Club Aligához vezető zsákutca - keskeny összekötő út vezet a Balatonhoz. A Zrínyi utca vége felé egy tábla és a sok parkoló autó jelzi a bejáratot. A Balatonaligai vasútállomás 10 perc sétára fekszik, így gyalogosan is könnyen elérhető a part. A víz bokáig érőből hamarosan derékig, majd mellkasig ér, ezért bármely korosztálynak, és bármely vízi tevékenységhez megfelelő. A víz minősége kiváló, annyira tiszta, hogy könnyedén kivehető a lábunk alatti talaj. Aki nem fél a megszokottnál kicsit vadregényesebb, természetközeli parttól, mindenképpen látogasson el ide! 

A körmendi Batthyány-Strattmann-kastély és a várkert

Körmend az osztrák határ mellett, az Őrségi Nemzeti Park szomszédságában fekszik. Legfőbb látványossága a város szívében álló Batthyány-Strattmann-kastély, és a körülötte elterülő várkert. A ma már inkább kastélyra hasonlító, ám egykor középkori várként épült várkastély a XVII. században kapott barokk arculatot. A főépület impozáns termeiben több kiállítás várja a látogatókat, többek között helytörténeti, cipőtörténeti és a Batthyány család jeles képviselőit bemutató interaktív bemutató tekinthető meg. 

A Batthyány-Strattman-kastély

Csobogó

Az egykor 50, azonban ma már csak 34 hektáron elterülő, rába-parti várkert a kastély keleti oldalán helyezkedik el. A kezdetben franciakertnek épült parkot a XIX. században alakították át angolparkká. A védettséget élvező várkertben került kialakításra a Clusius tanösvény, amely Carolus Clusiusról kapta nevét. A híres botanikus a térség kutatójaként több mint 480 hazai növényfajről írt tanulmányt. A vékony földutakon és murvával beszórt sétányokon bejárható tanösvény érinti a várkert kis szigettel rendelkező tavát, a Rába-partot, és a 45 méter lombkorona-átmérőjű juharlevelű platán matuzsálemet. A vízi tökkel beültetett kerti tóba hangulatos csatorna vezet, a közelben magasodik a kastélyhoz épült fehér obeliszk is. Bár a park Körmend belvárosában fekszik, a burjánzó növényzetben barangolva igazi erdő érzetét adja. A várkastély megtekintése után érdemes körbesétálni az út túloldalán fekvő Szabadság teret is a XIX. századi Tiszti házzal. 

A várkert tavába vezető csatorna az egyik fahídról

Hatalmas, több száz éves fák a Clusius tanösvény mellett

Evezés a Kákafoki-holtág Mocsári ciprusai között

A Hármas-Körös egyik leghosszabb holtága 29,3 km-en át kanyarog az alföldi Szarvas és Békásszentandrás között. A Szarvasi-Holt-Körös vagy Kákafoki-holtág hazánk ötödik legnagyobb állóvize, így kényelmesen elférnek rajta az evezősök, a horgászok és a fürdőzők is. A Kákafoki-holtág szépségét a rengeteg látnivaló és a mégis természetközeli környezet adja. Annak ellenére, hogy a vízparton sok a nyaraló, a sűrű növényzetben még ágakon napozó mocsári teknősöket is láthatunk. A telkek tövében gyakoriak a telepített vízi növények, a stégek mellett tavirózsa, tündérrózsa és nyílfű tündököl.

Gyönyörű környezet a szarvasi Holt-Körösön

Mocsári ciprusok a nyaralók telkein

A holtág nagyon változatos képet mutat, elevezünk a Szarvasi arborétum, a Körösvölgyi Látogatóközpont Állatparkja, a Magyar Királyság földrajzi középpontját jelölő emlékmű és Szarvas belvárosa mellett is. A vízről megtekinthető a Bolza-kastély, a szarvasi Vízi Színpad, a vízsugárral körülvett Milleniumi Emlékmű és az Erzsébet-liget mentén álló Mocsári ciprusok is. Ezek a különleges, lombhullató fák a holtág mentén többször feltűnnek a házak kertjeiben. A legnagyobb populáció azonban a 44-es főút hídja, és az Erzsébet-ligetet és Vízi Színházat összekötő gyaloghíd között található. Itt a sekély vízben álló, kúp alakú törzsek között át is lehet evezni. Kétségtelenül ez a túra legizgalmasabb része.

Vízi utakon a Mocsári ciprus populációban

A szarvasi Vízi Színház

A székesfehérvári Sóstó tanösvény

Székesfehérvár szívében található a város egyik különleges zöldterülete, a Sóstó Természetvédelmi Terület. Ez a hányatott sorsú vidék ma már védettséget élvez, azonban nem is olyan régen még katonai bázis és szennyvíz-ülepítő is üzemelt itt. Szerencsére ha besétálunk a 92,7 hektáros terület egyik szépen faragott kapuján, akkor a tisztaságot és rendezettséget látva ma már nehéz mindezt elképzelni. 

Madármegfigyelő torony a Sóstó tanösvényen

A változatos terepviszonyok izgalmas kirándulást ígérnek, néhol mocsaras, máshol ligetes vidéken vezetnek a kijelölt sétautak. A védett területet behálózó tanösvény rendszert több lépcsőben alakították ki, ezért nem egy irányban halad, hanem többször elágazik. Az első 5 km-es szakasz 2001-ben készült el, majd ezt egészítették ki fokozatosan további táblákkal és útvonalakkal. A vizes élőhelyek fölött fapallók vezetnek át, és több helyen találunk padokat, esőbeállókat és madármegfigyelő tornyokat is. A vadregényes, lélekmelengető vidék rendkívüli nyugalmat áraszt, a természet közelében érezzük magunkat miközben csak a háttérben csendesen elsuhanó autók és a Sóstó Stadion látképe emlékeztet arra, hogy valójában egy városban sétálgatunk. A sétautakat nyáron is szépen karbantartják, a derékig érő füvet nem csak az utak nyomvonalán, hanem a pallók mellett is lenyírják. 

A vízi madarak nem véletlenül szeretnek itt fészkelni - égkék víz és zöldellő nádas

A Sóstó nem csak kirándulásra, hanem madármegfigyelésre, pihenésre és piknikezésre is alkalmas. A Természetvédelmi Területen található gáttal elválasztott tavaknak igen gazdag a madárvilága. Többek között kacsákat, ludakat, gólyákat, gémeket, kócsagokat és szárcsákat figyelhetünk meg a vidéken. A terület 2007-ben kezdődött rehabilitációja során sor került a tómeder kotrására, ekkor fészkelőhelyeket is kialakítottak, amely nagyban segítette a ma már 70 itt fészkelő faj megtelepedését. A tavak déli oldalán található a szintén gazdag élővilága miatt védettséget élvező Székesfehérvári Homokbánya Természetvédelmi Terület. Itt több kosbor faj is megfigyelhető, illetve láthatóak a katonai múltból megmaradt, ember alkotta lődombok is.

Pallósorral körbevett esőbeálló a tóparton

A Zirci arborétum

A Zirci arborétum közvetlenül a híres Zirci apátság mellett helyezkedik el. A főként lombhullató fafajok uralta, angolkert stílusú parkot a ciszterciek alapították a XVIII. században. A Bakony természetes fa- és cserjefajait, illetve néhány egzótát és egynyári növényt bemutató kert 400 méteres tengerszint feletti magasságával hazánk legmagasabban elhelyezkedő élőfa gyűjteménye. Mindenképpen tekintsük meg a 18 hektáron elterülő arborétum büszkeségeit: a 400 éves kocsányos tölgyet és a 400 méter hosszú hársfasort, amely virágzáskor fantasztikus illatot áraszt. A fafajok között továbbá több nyár-, juhar- és kőrisfaj is képviselteti magát. A 70 féle örökzöld közül a jegenye- és a vörösfenyő fajok a legszebbek. Különlegesség a gyönyörű virágokat bontó liliomfa, és a gumiszerű kéreggel rendelkező parázsfa. 

Az arborétumba érkezve ez a látvány fogad

A halastó

Színes ágyások

A védettséget élvező arborétumba lépve azonnal a hangulatos halastó partján találjuk magunkat. A nyílt vízfelület zöldesen csillog, rajta a kacsák számára épült úszó házikó himbálózik. A vízparton színes virágok tömkelege uralja a látképet. Hortenziafajok, bazsarózsa, lila és citromsárga írisz színezi a tájat. Az évelők mellett feltűnik a keskeny Cuha-patak, amely átszeli a kertet. A mederben kis vízlépcsőt is kialakítottak, amely alacsony vízállásnál is vígan csobog. A patakot több kőhíd szeli át, ezeken átkelve a fák lombjai között találjuk magunkat. Néhány napos mező bontja csak meg a hatalmas óriások összhangját. Út közben megtekinthetjük a műemlék fa filagóriát és Békefi Remig emlékművét is a kusza ösvények mentén. Több helyen lehetőség van padokon megpihenni, és piknikezni is. A gyerekek számára a halastó kacsáin kívül bizonyára a játszótér, illetve az itt élő énekesmadarakat és odútípusokat bemutató kiállítás lesz a legérdekesebb. Ráadásul ha szerencsénk van, még az arborétumban élő mókusok egyikét is megpillanthatjuk!  

A lombok közé ékelt filagória

Lomhullatók és évelők szépséges összhangja

A Tapolcai Malom-tó

Kacsák a Kis-tó partján

Tapolca belvárosának ékköve a mesterségesen létrehozott Malom-tó és az azt övező hangulatos utcácskák. A Tapolca-patak felduzzasztásával a település központjában tóegyüttest alakítottak ki, amely két részre tagolódik. Az ismertebb a fenti állóvíz, a mélykék színű Nagy-tó. Ugyanitt azonban egy másik tó is áll, ez a felső tóból egy fából készült vízimalomon mentén kapja a kristálytiszta vizet. A kicsit alacsonyabban elhelyezkedő Kis-tó olyan tiszta, hogy kavicsos aljára is könnyedén lelátni. Míg a fenti állóvíz körül szépen felújított lakóépületek, éttermek és kávézók tömörülnek, az alsó tó környéke zöldben úszik. A fákkal és csodás gyeppel beültetett kertben kacsák mászkálnak, a vízben pedig rengeteg narancs árnyalatú Koi ponty úszik a vízi növények között. A két tó közötti malomkerék menti csobogó vízfelhője és a Nagy-tó közepén feltörő szökőkút csak még hangulatosabbá teszi az idilli környéket. A tavakat sétányok kerülik meg, ezeken kényelmesen bejárhatjuk a területet.  

A Nagy-tó és a szökőkút

Tapolca épületei alatt kiterjedt, összefüggő barlangrendszer húzódik, amelyeket a karsztvíz hozott létre. Ezek a források táplálják többek között a Malom-tavat is. Az egész évben 18-20 C fokos források télen sem fagynak be. A környék barlangjainak legkülönlegesebbike a Malom-tóval közvetlen kapcsolatban álló Tapolcai-tavasbarlang, amely egy részen el van árasztva. Ha ellátogatunk ide, a föld alatti csónakázás különleges élményét is kipróbálhatjuk. 

A nagyvázsonyi Kinizsi Vár romjai

A nagyvázsonyi Kinizsi vár nevét leghíresebb lakójáról, Kinizsi Pálról kapta. A XV. századi palota kezdetben csupán lakóépületként funkcionált, de miután Kinizsi kezére került nagy mértékben átalakult. Az építményhez tornyokat és több emeletes, megerősített kaput csatoltak. A falakba ágyúállásokat építettek és lőréseket vágtak. Ma már egy igazi robosztus erődítmény áll előttünk. 

Az Öregtorony és a Barbakán

A Kinizsi vár gyönyörű környezetben, a Balaton-felvidéken fekszik. Az épület csupán 10 km-re található a Balaton partjaitól, így nagyszerű kirándulóhely egy borúsabb napon. A várat meglátva talán az a legfurcsább, hogy legtöbb társával ellentétben nem sziklaoromra vagy dombtetőre, hanem szinte teljesen lapos területre épült. A terület gazdag forrásokban, ezért a vár lakói számára az ivóvíz mindig biztosítva volt. A várfalak között lévő felvonóhíd alatt ma is kis patak csordogál. 

Az emeletes lakótorony

A felvonóhíd és a patak

A ma már romos vár eredeti állapota az épület öregtornyában kialakított termekben tekinthető meg. A több emeletet felölelő állandó kiállításon a nagy méretű vármaketten kívül páncélokat, fegyvereket és viaszfigurákat is megcsodálhatunk. A vártorony tetejére felmászva elénk tárul a környék panorámája. Kis falvak, szántóföldek, és dombok uralják a nyugalmat sugárzó tájat. A magasból jól látszanak a lakótornyot övező magas kőfalak, és a mély várárok is. 

A várfalak

A Kinizsi várban rendszeresen szerveznek programokat is. Ezek közül a leglátogatottabb a Középkori Várjátékok, amelyet nyáron naponta szerveznek. Ritkábban ugyan, de kisebb színdarabok és koncertek is rendszeresen helyet kapnak az épületben. Közvetlenül a vár mellett áll a Néprajzi Múzeum és a Posta Múzeum, ezekbe a várral kombinált belépőket is válthatunk. Szintén a várdombon áll a XVIII. századi Nagyvázsonyi vári templom és a hozzá tartozó fa harangláb. 

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok

A barokk stílusú Szapáry-kastély Bábolna legrégibb épülete. Az "U" alakú, citromsárga és fehér színben játszó udvarház egy gesztenyefasorral övezett parkban található. Az 1700-as években épült patinás kastély ad helyet a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok központjának. A lovarda hírét az őshonos, magyar Shagya lófajtának köszönheti. Ezek a főként szürke színű, melegvérű állatok elegáns küllemmel, mindazonáltal magas teljesítménnyel rendelkeznek. Testfelépítésük izmos, és különösen szívósak. A versenyeken jól teljesítő, híres lovakat a Bábolnai arborétumban temették el, sírjuk ma is megtekinthető a Híres Lovak Emlékparkjában.

A lenyűgöző lovarda

Az istállók ma is működnek

Karcolat a Szapáry-kastély ablakán

A ménesbirtok meglepő aprólékossággal, igényesen lett kialakítva. A virágokkal, sövénnyel és szökőkúttal díszített kastélyudvarban a Shagya tiszteletére szobrot emeltek, amely egy peckesen álló egyedet mintáz. Az ágyásokat övező láncot lófejekkel díszített karókhoz fogatták. A főépület ablakain lovakat mintázó, a lovarda üvegein pedig a ménesbirtok bélyegzőjét ábrázoló karcolatokat tekinthetünk meg. Az istállók szintén a luxus igényeket figyelembe véve lettek kialakítva. A szokásosnál tágasabb boxokban márvány itatókat helyeztek el. A birtokon található lovarda szépsége és méretei szintén átlag felettiek, a fedett épületbe belépve szinte elveszünk. Hatalmas a belmagasság, a rengeteg fényt a fagerendás mennyezetről lógó óriási csillárok és a falat pettyező hatalmas ablakok biztosítják. Az épület a modern igényeknek megfelelően fűtéssel, illetve korszerű hang- és fénytechnikával is fel van szerelve, mivel rendezvények helyszínéül is gyakran szolgál.

A ménesbirtok udvara - elől láthatóak az oszlopon ülő lófejek

A Hősök kapuja

A Lovarda mellett látható a szomszédos épületek közül kiemelkedő Hősök kapuja, amely szürke köveivel szintén élesen elüt a sárga falaktól. A kert híressége továbbá hazánk és egyben Közép-Európa legöregebb fehér akácfája, amelyet még a Szapáryak ültettek 1710-ben. A Ménesbirtokon több kiállítás és gyűjtemény is látogatható. A lovaskocsikat és lófelszereléseket bemutató Kocsimúzeumot a birtokon találjuk, míg a lótenyésztés történetét bemutató Lovasmúzeumot a Szapáry-kastéllyal szemben álló volt Tiszti Kaszinó épületében. Ez utóbbi a kastélyépülethez illeszkedő stílusban, citromsárga és fehér színben lett felújítva. A kastély főépületében továbbá a Bábolnai ütközetről szóló kiállítás tekinthető meg.