A Somoskői vár és ami körülötte van

A Somoskői vár a szlovák-magyar határvidéken fekszik. Míg Somoskő település hazánkhoz tartozik, a vár már szlovák fennhatóság alatt áll, ezért sokáig csak igen nagy kerülővel és útlevéllel lehetett megtekinteni az épületet. Az 526 méter magas vulkáni kúpon álló romokhoz felsétálva azonnal feltűnik, hogy a lépcsőfokok bazaltoszlopokból készültek. A XIII. századi épület alatt kiterjedt bazaltmező található, így az orgonák és a törmelék egy részét a vár építéséhez használták fel. A sokszögletű kődarabok jól megfigyelhetőek a vár falát közelebbről megtekintve. Szerencsére a különleges, hajlott formájú bazaltsípok egy része megmaradt, ezek ma is igen impozáns látványt nyújtanak. A formája miatt Európában is egyedülálló képződményt a vár bejárata mellett találjuk, csupán néhány métert kell leereszkednünk a magaslat aljába. Ha pedig a bazalttörmelékkel elárasztott ösvényen még lejjebb ereszkedünk, akkor egy hatalmas bazaltmezőhöz érkezünk. A szürke lankák hosszan hullámoznak a fák között a Badacsony kőtengeréhez hasonlóan.
    

Ez még Magyarország, felettünk a Somoskői vár és a Petőfi kunyhó

Kilátás a panorámateraszról a toronyra és Somoskő házaira

A Somoskői várba felkapaszkodva a méretes várfalak között megbúvó várudvarban találjuk magunkat. A bástyák, tornyok és folyosók kusza útvesztőjében mászkálva felfedezhetjük az épület minden zugát. A legérdekesebb részek az egyik bástya tetején kialakított panorámaterasz, a felújított torony, és a vár gyomrába épített folyosó. A kilátás az épület szinte minden pontjáról csodaszép, a távolban feltűnik többek között a szomszédos hegytetőn trónoló Salgó vára is. Az ellenkező irányba nézve pedig lepillanthatunk a Medves-fennsíkra.

A különleges hajlott bazaltorgonák, ez már Szlovákia

A Somoskői vár megtekintése után érdemes körbejárni a hegyoldalt, és a már említett bazaltorgonákon és kőtengeren kívül a Petőfi ligetet is megtekinteni. Ez a vár aljában kialakított parkos terület, amely méltó emléket állít annak, hogy a költő 1845-ben idelátogatott. Szintén neki szentelték a múzeumként funkcionáló Petőfi kunyhót. A parkban helyet kapott továbbá egy faragott kő emlékmű, amelyet az aradi vértanúknak szenteltek, egy vármaketteket bemutató mini kiállítás és egy harangláb is. A kellemes környezetben kényelmes fapadokon pihenhetünk.

A Szent György-hegyi bazaltorgonák

A 414 méter magas Szent György-hegy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legjelentősebb vulkáni kúpja. A magaslaton megfigyelhető különleges bazaltformátumoknak, a gazdag növény- és állatvilágnak, illetve a lenyűgöző kilátásnak köszönhetően tanösvényt is kialakítottak a területen. 

A Raposka felől megközelíthető útvonal 4 km hosszan járja be a hegycsúcsot. A változatos sétány mentén több kilátópontot és hét információs táblát is találunk. Ezekért a szépséges látnivalókért azonban meg kell szenvednünk, hiszen a csúcsra egy meredek, csúszós kaptató vezet fel, a szintkülönbség pedig 200 méter. 

Kilátás a Szent György-hegyről

A séta csúcspontját a több helyen megfigyelhető jellegzetes bazaltorgonák adják, amelyek vékony, magas, egymás mellett csoportosuló bazaltoszlopok. A sokszög alakú képződmények helyenként a 30 méteres magasságot is elérik. Az oszlopokat többször testközelből is megtekinthetjük, hiszen az ösvény nagyszerűen ki van építve - lépcsők és korlátok is segítik a mozgást. 

A séta másik érdekessége a jégbarlang, amely egy ledőlt bazaltoszlopok által elzárt üreg. A barlang maga így nem is látható, csak egy jéghideg levegőt árasztó kőtörmelék figyelhető meg. A Szent György-hegy tetejéről belátható az egész környék, a Hegyestű, a Gulács, a Csobánc és persze maga a Badacsony is. 

Bazaltoszlopok a tanösvény mentén

A bazaltorgonák felülnézetből