Biatorbágy természeti szépségei

Virágzik a hunyor

Biatorbágy és Sóskút között több látnivalóban gazdag kirándulást tehetünk. A piros kereszt és sáv a Biatorbágyi viadukttól vezet be az erdőbe több irányban, és egészen Sóskútig behálózza a vidéket. A biatorbágyi völgyhídra újonnan épített lépcsősor vezet fel, a szép kilátás miatt érdemes ide is felkaptatni. A sétautak északi ága az Iharos-völgy tavasszal barkával teli patakpartja mentén egy rövid emelkedővel a Kő-hegy tetejére vezet, ahonnan máris újra letekinthetünk Biatorbágy imént elhagyott házaira. A 301 méteres magaslaton kicsit távolabb érdekes sziklaformátumok, a Hármas- és Négyes-szikla, illetve a kaptárkő láthatóak. A környéken rengeteg a már virágzó növény, főleg a hunyor. A zöld és lila színű virág mindent beterít a kirándulóút szélétől amíg a szem ellát, de láthatunk többek között hóvirágot is. A Kő-hegyről dimbes-dombos út vezet át az Iharoson és Öreg-hegyen keresztül a Madár-szirthez, út közben megtekinthetjük az elhagyatott katonai bázis maradványait is. A látványos Madár-szirt egy meredeken beszakadt sziklaorom, amely hosszan szegélyezi a Biatorbágy melletti mezőt. A sziklaszirtről hosszan nagyszerű panoráma tárul elénk, és jól kivehető a szemközt álló Nyakas-kő is. Ide a kijárt ösvényeken könnyedén átsétálhatunk, vagy leereszkedhetünk a kiépített pihenővel rendelkező rétre is a Százlépcső nevű ösvényen.

A Kő-hegy sziklái

A Nyakas-kő

A Madár-szirt

Természetes kilátó a fővárosban, a Hármashatár-hegy

Adótornyok

Repülős emlékmű

Budapest belvárosának közvetlen közelében, a Buda-hegység szívében áll a 495 méter magas Hármashatár-hegy. A több pontról nagyszerű panorámát kínáló hegycsúcsra akkor is érdemes felmászni, ha éppen nem az augusztus 20-i tűzijáték megtekintése a cél. A magaslaton siklóernyős starthely található, ahol megfelelő időben egymás után lendülnek a magasba a repülés szerelmesei. A nevét szó szerint három település határáról kapó Hármashatár-hegyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala is, így a csúcson pecsételőhelyet találunk. A kopár hegytetőn egymást érik a már messziről észrevehető, magas adótornyok, és az elhagyatott, megrongált betonbunkerek. A fátlan területről élvezetes letekinteni Budapestre és a Dunára, jó időben pedig még sokkal messzebbre is ellátni. A hegyre feljuthatunk tömegközlekedéssel, gépkocsival és a jelzett utakon gyalog is, így a séta hossza tetszőlegesen variálható.

Kilátás Budapestre

Mamutfenyők Budakeszin

Budakeszi mellett áll két különleges famatuzsálem, amelyek jó nagyszülőkhöz méltóan már unokákkal is körülvették magukat. A Meggyes utcától néhány méterre találjuk meg a környezetükből kiemelkedő mamutfenyőket. A bejáratot a patakon áthaladó fahíd jelzi, ahonnan kijárt ösvény vezet el a fákhoz. Gyönyörködjünk méreteikben, különleges kérgükben és szippantsuk be illatukat! Vigyázzunk rájuk, hiszen lehetséges, hogy az ide vizionált mamutfenyő erdő első tagjait tekintjük meg. :)

A Budakeszi Vadaspark

Az egész évben látogatható Budakeszi Vadaspark Budapest és Budakeszi között helyezkedik el. Kapuit 1979-ben nyitotta meg, hogy az európai és hazai vadon élő állatokat bemutassa a nagyközönségnek. Vadaspark lévén az állatkerteknél itt sokkal természetesebb, levegősebb környezetben élnek az állatok. Gyakorlatilag egy erdei séta alatt ismerkedhetünk meg közelről azokkal a vadakkal, amiket természetes környezetünkben csak hosszas várakozás után vennénk észre a növényzet között.

A parkba néhány km-es aszfaltút vezet a Budakeszi útról. Az erdőben már a lekanyarodás pillanatában tábla jelzi, hogy leparkolhatunk az ingyenes parkolóban - ahonnan még néhány percet sétálnunk kell -, vagy 300 Ft ellenében továbbmehetünk egészen a vadaspark melletti bányánál kialakított parkolóig. Az ingyenes helyektől erdei ösvény vezet végig az erdőben, de a gyér forgalom miatt az aszfalt is használható. 

Erdei Kalóz Kalandpálya

Vaddisznók

Racka juh a Parasztudvarban

A bánya melletti parkolóval szemben találjuk az ingyenesen megtekinthető Parasztudvart, amely szintén a Budakeszi Vadasparkhoz tartozik. A bejáratot egy melegtől pihegő puli őrzi. A kis méretű, fából készült épületsorban racka juhok, nyulak, kecskék, ludak, galambok, libák, kacsák, pulykák, tehenek, mangalicák és szamarak laknak. A szelíd állatokat meg is lehet simogatni. 

A vadaspark bejáratához innen még néhány percet kell sétálnunk. Az út mentén találjuk az Erdei Kalóz Kalandparkot, amely négy különböző nehézségű pályával, és egy gyakorlórésszel várja a látogatókat. A fenyőfákra szerelt akadályok különböző magasságokban lógva hálózzák be a levegőt. A gyerekpálya majdnem teljesen a földön halad, így a legkisebbek felnőttek segítsége nélkül is mászhatnak rajta. A kísérőjegy ingyenes.  

Éhes muflonok

A földúton haladva nemsokára megpillantjuk a vadaspark bejáratát, amelyen fából faragott szarvas áll. A kaputól jobbra és balra indulnak az utak. Jobb kéz felől helyezkednek el a jellegzetes, félgömb alakú ketrecek. Ezekben egerészölyv, mosómedve, hiúz és aranysakál él. Kisebb kifutókban láthatóak a bagolyfélék, fácánok, az érdeklődő holló és a fák ágain kitekert pózban alvó vadmacska is. Üvegezett oldalú ketrecben figyelhető meg közelről a patkányok és üregi nyulak rejtett élete is. A tájat épített virágóra és dísztó teszi kellemesebbé, ám kevésbé természetessé. 

A zoo csemege nagy kedvenc

Balra indulva azonban tényleg csak az erdő vár ránk, erre találjuk a park nagyobbik felét. A kapuban sülő kürtőskalács illatával az orrunkban először a sünök és mókusok ketrece kerül az utunkba. Balra emlékművek kísérik az utat. Újabb kereszteződéshez érünk, amely egy körtúra közepét jelenti. Bármerre indulunk, ide fogunk visszajutni. A fák árnyékában tágas kifutók szabdalják a tájat. Vaddisznók, szarvasok, őzek, muflonok, vízibivalyok és bölények élnek itt, igényeiknek megfelelő területeken. A muflonok területét sziklák, a bivalyokét tó, a vaddisznókét dagonya teszi természetközelibbé. 

A vadaspark egyik legfiatalabb lakója

Sokszor találkozhatunk frissen született kisállatokkal is, most éppen egy néhány napos dámszarvas gidával. A park legújabb részén medvéket és farkasokat is láthatunk egymás mellett. Mellettük emelkedik a park kilátója, ahova felkapaszkodva a Budai-hegyekre nyíló körpanoráma vár ránk. A vadasparkon belül is simogathatunk állatokat, két állatsimogató kifutó is kialakításra került, amelyek rövidebb időre nyitnak ki. A parkban kapaható zoo csemege, amelyet az állatok kézből fogyasztanak. Minden nap több nyílt állatetetés is megtekinthető.    

A legújabb kifutókban medvék és farkasok élnek

Séta az Árpád-kilátótól az Apáthy-sziklához

Az Árpád-kilátó

Budapest szerencsés domborzati viszonyainak rengeteg természetes kilátópontot köszönhet. Ezek közül a legtöbbet a Budai-hegységben találjuk. Az egyik legszebb panoráma a 376 méter magas Gugger-hegy lankáin álló Árpád-kilátóból tekinthető meg. A terméskőből épült építményhez a Verecke útról vezet fel meredeken egy aszfaltozott zsákutca, amely aztán az erdőben vékony ösvénnyé változik át. A fák közül kiérve elénk tárul a magaslaton álló, fedett épület. Felsétálva beléphetünk az ódon falak közé, és közelről megcsodálhatjuk a tetőszerkezetet tartó hatalmas fagerendákat. A kilátó több teraszáról is letekinthetünk a főváros központjára. Elénk tárul a csodálatos Parlament épülete, a Budai vár, és a Gellért-hegy orma. Közöttük nyugodtan hömpölyög a mindig más színű, méltóságteljes Duna. 

Az Apáthy-szikla közelében haladó gyalogút

Sétánkat a zöld sáv jelzésen kezdtük meg. A sétaút az Árpád-kilátó kőkapuján áthaladva kezd el ereszkedni a Gugger-hegy oldalában. A lankásan egyre lejjebb vezető széles ösvény összhangját csak egy fahíd bontja meg. A völgybe érve át kell kelnünk a Törökvész úton, azonban már nincs messze az Apáthy-szikla csodás panorámája. A hegyen felfelé sétálva több sziklacsúcsot találunk, ahonnan letekinthetünk a Budai-hegység csodás erdőségeire. A családi házakkal övezett régió látványa kísér végig egészen a Kőkapuig. A különleges sziklaformátum az ösvény mentén helyezkedik el. A sziklában tátongó hatalmas nyíláson átmászva a képződmény tetejére jutunk. Az út innen egyenesen az Apáthy-szikla közelségét jelző dolomitfalhoz vezet tovább. Az egyre meredekebb sziklafal oldalában vaskorlát fut végig, hogy megvédje a kirándulókat a lezuhanástól. Ahogy egyre közelebb érünk a 242 méteres oromhoz, egyre jobban kirajzolódik a környékre néző csodás panoráma. A dolomitrögre kisétálva csodás kilátást élvezhetünk a II. kerületre és a sziklafalra. A kopár kőmeredélytől a  már ismert csapás vezet visszafelé. A Vaskapu-hegyről leereszkedve újra át kell kelnünk a Törökvész úton, hogy a Vitorlázó repülőtér felé tartó zöld körtúra jelzésre rátérhessünk. A szokatlanul enyhe téli időjárásnak köszönhetően ottjártunkkor az erdő még őszi színekben pompázott, lábunk alatt pedig megannyi citromsárga és barna falevél kísérte végig az utat.

Kilátás az Apáthy-szikláról

Repülőtér a Hármashatár-hegyen

A gyalogút elkezd enyhén felfelé emelkedni amíg ki nem érünk az erdőből. Sorompó jelzi a Hármashatár-hegyi repülőtér közelségét. Balra indulva kisétálhatunk a hosszan elnyúló füves területre, jobbra fordulva pedig megcsodálhatjuk a tisztás látványát a domboldalban haladó hangulatos csapásról. Mellettünk néha feltűnik egy-egy színes siklóernyő, amint az Újlaki-hegyről indulva elrugaszkodik a levegőben. A hegy irányába indulva haladunk tovább a zöld körtúra jelzésen, amely a Kecske-hegyen át vezet vissza minket az Árpád-kilátóhoz. Út közben betérhetünk a Kecske-hegyi kőfejtő gyomrába. A magas sziklák körbevesznek, ahogy egészen besétálunk a sötét katlanba. A kőfejtő a sziklamászók egyik kedvenc gyakorlóhelye is egyben. Visszafelé indulva még megpillanthatjuk a Hármashatár-hegy jellegzetes tornyait, mielőtt az enyhén emelkedő ösvény elvezet minket a kiindulási pontunkhoz.         

A Jókai-kert

A Jókai-kert Budapest XII. kerületében, a Svábhegy szívében található. Nevét Jókai Mórról kapta, aki egykor itt élt és alkotott. Jókai 1853-ban egy puszta földterületet vásárolt, amelyből megkreálta saját földi paradicsomát. A stílusosan a Költő utcából megközelíthető bejáratot hatalmas fekete vaskapuk őrzik, ugyanis a parkot éjszakára bezárják. Az aszfaltút irányából pedig vaskos kőfal rejti el a kertet a kíváncsi szemek elől. Belépve egy széles sétány vezet körbe minket a kerten, amelyet információs táblák szegélyeznek. A Jókai ültette gesztenye-, juhar-, dió-, és hársfák mára igazi burjánzó erdővé váltak. Az első látványosság az út bal oldalán látható gyönyörű kő asztal, és a hozzá tartozó kőpad. A terméskő borítású talajon elhelyezkedő asztalhoz néhány lépcsőn vezet fel az út. Meghatározó eleme az oroszlán, amely a félköríves pad két oldalán és az asztal lábaiként is megjelenik.  

Az oroszlános kőpad

Az Anakreón szobor

A Présház és a tisztás

Innen pár lépés a fák árnyékában megbúvó Anakreón szobor, amelynek arca Jókai képmására készült. Innen már láthatjuk a jelenleg a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságaként funkcionáló modern, fehér épületet. A ház fala mentén elsétálva a rózsakertbe érünk. Jókai imádta a természetet, így nem csak gyümölcsfákat és szőlőtőkéket, hanem rózsákat is telepített a különböző fafajokon kívül a kertjébe. A park arculatába nehezen illő ház helyén egykor a Jókai villája állt, amely sajnos már elpusztult. Azonban még épen áll a szemközti tisztás mentén látható Présház, amelyben a Jókai emlékszoba működik. Itt tekinthetőek meg Jókai személyes tárgyai.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület székháza

Továbbsétálva a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület növényekkel befuttatott székházát pillantjuk meg. Itt egy táblán meg is ismerkedhetünk a kertben élő madárfajokkal. A kert már Jókai idejében is a madarak kedvelt helye volt, ma pedig az oázisuk a családi házakkal teleépített hegyoldalban. A ház környékén bemutatásra kerültek a különböző madáretető típusok is. A ház előtti teraszos földterületre szőlőtőkéket ültettek. Innen megcsodálhatjuk Budapest látképét is a háztetők fölött eltekintve. 

A szabadtéri kőpark

Néhány lépcsőfok vezet fel minket a szabadtéri ásványtani kiállításhoz, amely a Steindl-villától indul. A szebb napokat is megélt épület rácsokon áttekintve figyelhető meg. Bár műemlék, romosan és elhagyatottan áll a gondozatlan kertben. A kőparkon murvás sétány vezet végig. Hatalmas kőzetdarabokat szemlélhetünk meg az út mindkét oldalán, amelyeken kis tábla jelzi nevüket, korukat és lelőhelyüket. A sétány visszavezet minket a bejárathoz, ahol búcsút vehetünk a madárcsicsergéstől hangos kerttől. 

Utazás kisvasúttal a Budai-hegyekben három kilátóhoz

A kiállítás a Hűvösvölgyi épületben

A Budai-hegység a budapestiek kedvelt kirándulóhelye. Főleg az a része, amely Budapest határán belül található, és így könnyen megközelíthető. A hegység kis távolságai, jól kiépített és jelzett ösvényei minden természetbe vágyó számára tökéletes kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. A hegy budapesti régiójában közlekedő Gyermekvasút segítségével több túra kiinduló pontját is kényelmesen elérhetjük. Mi a Gyermekvasút Hűvösvölgyi végállomásától indultunk, ahol aszfaltozott parkoló és egy népszerű lángosos is található. A kisvasút megállójához néhány lépcsőn kell felkapaszkodni. A végállomás épületében büfé és mellékhelyiség is található. A jegy megvétele után a várakozás ideje alatt 50 Ft ellenében megtekinthetjük a főépületben található kiállítást is. A piros, fehér és kék színekben játszó vonat negyed órás késéssel érkezett meg. A kocsikban kellemes meleg és korabeli fa ülések fogadtak. A szerelvény lassan, maximum 20 km/h-s sebességgel halad, így végig megcsodálhatjuk a tájat és néhány helyen a kilátást is. A Normafáig tartó utazás majdnem lefedte az egész útvonalat. Sok köztes állomáson is találunk mellékhelyiséget. A Normafán csípős szél és hűvös idő fogadott minket. A máskor tömegeket kiszolgáló sétányon most alig lézengett néhány ember.

A kisvasút

Az Erzsébet-kilátó lépcsőháza

Az Erzsébet-kilátó

Elindultunk a fák tövében a népszerű rétesezők irányába. A pihenőnél található padoktól máris nagyszerű panoráma tárult a szemünk elé. A belvárosra néző kilátás megcsodálása után az aszfaltúttal párhuzamosan sétáltunk tovább az erdőben. A játszótér és kürtős kalács sütők övezte úton a libegő állomásához érkezünk. Itt újabb büfét találunk, és elénk tárul az Erzsébet-kilátó jellegzetes képe is. A fehér kövekből épült kilátóhoz aszfaltúton vagy lépcsős erdei ösvényen kapaszkodhatunk fel. Az épület lábánál elegáns padokat találunk,  belépve pedig információs táblákat a kilátó történetéről. Az 527 méteren álló kilátó tetejére egy egyre keskenyedő lépcsősoron juthatunk fel több teraszt is érintve. A csúcsról fantasztikus 360 fokos körpanoráma tárul elénk.

Az út menti barlang

Odvas keltikék

A Kaán Károly-kilátó

Visszaereszkedve az épület előtti burkolt térre az erdőben folytattuk tovább az utat a piros sáv jelzést követve. A sziklás kirándulóút leereszkedik a hegy oldalában a Gyermekvasút Szépjuhászné nevű megállójáig. Itt újabb büfét, ivókutat és parkolót találunk. Az aszfaltúton átkelve újra az erdőbe vethetjük magunkat. Míg a János-hegyen hófoltokba és hóvirágokba ütköztünk, a Nagy-Hárs-hegy oldalát fehér és lila színű odvas keltike mezők borították. A virágok között egyre sziklásabb kaptatón kell felmásznunk a Kaán Károly-kilátóba. Út közben jobb oldalon egy kis barlang található, amelynek tetejét vastagon befedik a fák gyökerei. A látványos kitérő után rózsaszín sziklák között pillantottuk meg a 454 méteren álló Kaán-Károly kilátót. A kő alapon álló fa építmény tetejére több teraszon keresztül fa lépcsősor vezet fel. A tetőről elláthatunk a fák lombkoronája fölött minden irányba, és visszatekinthetünk az Erzsébet-kilátóra is.

Kilátás a Kaán Károly-kilátóból

Panoráma a Nagy-Hárs-hegyről a János-hegyre

Az épület mellett találjuk a Bátori-barlangot. A barlang környékét harsány zölden világító mohaszőnyeg, színes virágok és a borostyán méregzöld levelei övezték. A felső bejáratot vas ajtó zárja le, amelyhez közel sétálva az ajtó kör alakú nyílásán keresztül érezhetjük a barlangból kiáramló hideg levegőt. Az alsó kapu néhány lépésre innen, egy fa hídról tekinthető meg messziről. A barlang mellett asztallal és padokkal felszerelt pihenőt is találunk. Az Örökerdő tanösvény a Hárs-hegy aljában halad. A barlangtól tovább sétálva egy részen érintjük az információs táblákkal felszerelt utat a tölgyfák között. A sárga sávot követve sétálhatunk át a Kis-Hárs-hegy tetején álló Makovecz-kilátóhoz. A csupán 6 méteres fa építmény 362 méteres magasságba épült. A fa csigalépcsőkön felmászva a maximum négy embert befogadni képes tetőteraszról érzékelhetjük ahogy a kilátó kileng. A panoráma azonban innen is szép, és visszatekinthetünk a már meglátogatott csúcsokra is. Tovább az út már kellemesen lejt, nem megerőltető. A széles földút többször is érinti a kisvasút nyomvonalát, és ha szerencsénk van meg is pillanthatjuk a szerelvényt teljes hosszában is. A Hűvösvölgyi parkolóhoz még egy autóutat keresztezve vezet az út.

A Makovecz-kilátó

Zöldellő hegyoldal mentén érkezünk a Bátori-barlanghoz

A Csíki-hegyekből a Törökugratóra

..és fehér ibolya

Lila...

A két fokos tavaszias időben a Budaörs mellett elterülő Csíki-hegyek felé vettük az irányt. A vonulat könnyen beazonosítható, ha a budaörsi Ikea, Metró, Dechatlon és Outlet fölötti dombokra gondolunk. Ezek alkotják ugyanis a Budai-hegység legdélibb vonulatát. A sétát a Budaörsön áthaladó Szabadság-út menti ingyenes parkolóból kezdtük. Innen először a családi házak között elhelyezkedő aszfaltúton sétálva érhetjük el az erdőt. Ez egy kellemetlen szakasz, mert nincs járda, és elég nagy az autóforgalom. Szerencsére gyorsan felértünk a nyaralóövezetbe, ahol már földúton sétálva haladtunk a szőlővel beültetett kertek között. A földút először egy hangulatos cserjék alkotta lugas alatt halad át, ebből kiérve balról megpillanthatjuk az M7-est és Budaörs házait. A szőlőföldek ölelésében sok helyen láttunk virágzó ibolyát, amely a hideg ellenére is vígan virágzott. 

Pillantás a már használaton kívüli Farkas-hegyi repülőtérre

A sárga jégcsapok

A Csíki-hegyeken a sárga sáv jelzés halad át, ez az egyetlen jelzett út. Ennek ellenére rengeteg kis ösvény szeli át a dombokat keresztbe-kasul. A földút épp a sárga sáv kezdőpontjánál ért az erdőbe. Az erdőt nagyrészt fenyves alkotja, amely betelepítés eredménye. Először egy vékony ösvény vezet fel minket egy tisztásra, ahol máris elágazik az út. Mi kezdetben a sárga sávot követtük, amely a 309 méter magas Ló-hegy oldalában vezetett végig minket. Azonban hamar feltűnt, hogy a jelzetlen ösvények szebb utakon haladnak, így inkább rátértünk azokra. Tűlevelekkel borított, kidőlt fák és mohás kövek övezte vidéken haladunk. A fák kezdetben eltakarják a panorámát, de aztán egy helyen ritkábbak lesznek, és lepillanthatunk a régi Farkas-hegyi repülőtérre, ahol elhagyatottan áll a kis hangár. Itt egy padon meg is pihenhetünk, amíg a látványt csodáljuk. Tovább sétálva érdekes jelenségre lettünk figyelmesek, a kivágott fenyőfák törzséből több helyen sárga színű jégcsapok lógtak.     

Leánykökörcsin

Tavaszi hérics

Ahogy haladtunk, egyre több kidőlt fa övezte az utat, majd egy újabb kilátópontnál ráláttunk a budaörsi Outletre. Innen nem messze egy rétet találunk, ahol újra több felé ágazik az út. A tisztáson vidáman sárgállott néhány tő tavaszi hérics, és megfigyelhettük a leánykökörcsin jellegzetes gyapjas kelyheit is. A kisebb telepekben növő leánykökörcsinnek élénk világoslila virágai vannak, amelyek közepén napsárga porzó díszeleg. A látványt a fehér szőrökkel bevont méregzöld szár teszi még érdekesebbé. A virágok a szürke, hideg idő miatt szinte bimbósan vacogtak. Mindkét növény védett!

Kilátás a Huszonnégyökrös-hegy dolomitsziklájáról

A Ló-hegy után a Csík-hegyet átszelve a Huszonnégyökrös-hegyre értünk. A fenyvesből kiérve egyre több helyen láttunk lila ibolyát a bokrok tövében. A hegy 288 méter magas, a tetejére sétálva máris nagyszerű panorámát pillanthatunk meg bal oldalon. A magaslatról könnyű kivenni a közeli Törökbálinti-tavat, az iparnegyed épületeit és Budaörs házait. A talajon egyre több helyen kandikálnak ki a fehér dolomitsziklák, majd a csúcsot jelző követ is elhagyva egy kopasz sziklameredélyhez érünk. Innen visszapillantva megcsodálhatjuk a fenyvessel dúsan befedett hegyvonulatot, ahonnan érkeztünk. Innen jól látható, ahogy a fák pálcikák módjára vannak több helyen kidőlve a hegyoldalban. Alattunk egy volt katonai lőtér és a budaörsi katonai temető terül el. Szintén rálátni az előbb már említett tóra és iparterületre is. a hegyhez két legenda is kötődik, az egyik szerint egy mészáros 24 ökörben fogadott arra, hogy fel tud futni a hegy tetejére, ám szerencsétlenségére belehalt a mutatványba, a másik szerint pedig a törökök 24 ökörről húzták fel a hegy tetejére az ágyúkat. Visszafelé sétálva az oromról Budaörs felé újabb kilátóponthoz érkezünk, innen megpillanthatjuk a Törökugratónak nevezett sziklát, amelyhez újabb mendemonda kapcsolódik. A hegyet régen Hatvantulkos-hegynek nevezték, ám a legenda szerint egy menekülő török a csúcsról vetette le magát a mélybe, így lett a neve Törökugrató. 

A Törökugrató látképe a Huszonnégyökrös-hegyről

Úton a Naprózsa tanösvényen

A magaslatról könnyen át is sétálhatunk a sziklameredélyen kialakított Naprózsa tanösvényre a budaörsi házak között. A Szabadság-útról a hegy nevét jelző utcán felfelé jutunk el a tanösvény kezdőpontját jelző táblához. Ez egy hatalmas tisztásra vezet minket, ahol információs táblák és egy elhagyatott kőbánya fogad. A bányagödör tetejére vaslépcsők vezetnek fel. Innen pedig vashuzalok jelzik az utat a mészkőből és dolomitból álló hegy 249 méteres csúcsára. Út közben információs füzetet és meglepetéseket rejtő fadobozokat is találunk. A sziklás úton felkapaszkodva végig fantasztikus panoráma tárul elénk. Megszemlélhetjük a már bejárt hegyvonulatot, és a környék épületeit is. A kopár hegyoldalban néhol itt is megpillanthatjuk a leánykökörcsin apróbb példányait.     

Panoráma a Törökugratóról

Séta a Paprikás-patak völgyén át a solymári Kálvária-hegyre

Útvonal: Solymár– Alsó-Jegenye-völgy - Kálvária-hegy – Solymár 

Solymár közelében egy kellemes sétát tehetünk a Paprikás-patak völgyében. A séta kedvünk szerint kiegészíthető a szomszédos turistautak beépítésével, és így a táv növelhető. A környék vonzerejét a kirándulás alatt a relatív kis távolságán belül fellelhető sok látnivaló adja: találunk itt vízesést, rétet, dolomitfalat, várromokat, kilátópontot és kálváriát is. Ez a kirándulás a várromok kivételével mindegyik fent említett látnivalót magában foglalja.

A patakvölgy közvetlenül az autóút mellett halad. A turistaút bejáratánál található Shell kút mellett leparkolhatunk. Innen az aszfaltúton található zebrán áthaladva pár perc alatt már a természetben találjuk magunkat. A turistaút jelzése a sárga csík, ezt kövessük. A patakvölgy egyik érdekessége, hogy a víz fölött sok fából készült híd ível át az út során, ezzel is színesítve a kirándulást. A másik érdekesség pedig a dolomitfal, amely az eróziónak köszönhetően látszik egyre nagyobb felületen a patakvölgy két részén. Az első egy nagyobb felületű erózió, ahol a fal szinte teljesen fehér, de néhol szürkés és sárga színekben is játszik. A gyerekek előszeretettel csúszkálnak le a domboldalban, miután felmásztak a fák gyökerei által alkotott természetes lépcsőkön. A második dolomitfal kisebb felületű, erre nem lehet felmászni. Alatta a vízmosásoknak köszönhetően a domboldal leszakadt, így a megmaradt földsáv meg lett erősítve egy korláttal és falécekkel a biztonságos áthaladás biztosítása céljából. Többször találkozhatunk a völgyben a helyiek által ültetett fiatal facsemetékkel. Ezeket az erdősítési helyszíneket táblák jelölik. A patak vize gyönyörű tiszta, egészen lelátni az aljáig. Nagy kár, hogy sok helyen rengeteg a szemét a vízben, ami valószínűleg a közeli civilizáció negatív hatása.

A Paprikás-patak medre

Dolomiftal

A Shell kúti bejárattól indulva a sárga csíkon haladva úgy tíz perc sétával érjük el az első látnivalót, a vízesést. Le kell térnünk az útról balra, ahonnan egy kilátóteraszra jutunk. A vízesés különlegessége azonban az, hogy a kilátóteraszról továbbindulva teljesen körbejárható, így nem csak a vízoszlop szépségét csodálhatjuk meg közelről, hanem a köveken élő növényeket is. Az 5-6 méter magas vízesés kis tóba torkollik, ennek vize szintén teljesen áttetsző. Tovább haladva érjük el először a nagyobb, majd a kisebb dolomitfalat. Az előzőnél találunk egy padot is, amin megpihenhetünk.

A következő látnivaló a Rózsika forrás. Ennek vize nem iható. Téli időszakban figyeljünk oda a közelében előforduló jégre, ami még akkor is jelen lehet, ha sehol máshol az út során nem találkozunk jéggel. A forrás felett kövek közé ágyazva láthatjuk a Rózsikáról készült domborművet, ami azt ábrázolja, ahogy a lány korsójából a vizet önti. A forrás után a következő megálló a patakvölgy menti nagy rét. Itt lehetőség van grillezésre, napozásra és labdajátékokra, kihasználva a tágas tér adta lehetőségetek. A rét közepén választhatunk, hogy vagy a patak mentén indulunk tovább egy jelzetlen ösvényen a solymári Szarkavár romjaihoz, vagy a sárga jelzésen sétálunk a Felső-Patak-hegy irányába.

Rózsika a korsójával

Rózsika-forrás

       

Mi ez utóbbit választottuk. A rétet elhagyva egy erdős részre érünk, ahonnan letérve a jelzésről egy meredek kaptatón kapaszkodhatunk fel a kopasz hegytetőre. Ez kicsit strapás, de a kilátás miatt mindenképpen megéri. A 312 méter magas csúcsról szép időben megcsodálhatjuk a panorámát a Les-hegyre, Solymárra és a budapesti második kerület peremére. Ottjártunkkor épp egy hatalmas hóviharba kerültünk, így sajnos a panoráma helyett inkább egy egybefüggő nagy fehérséget láttunk.

A Golgota-keresztek

Kálvária-hegy

Innen visszatérve az erdőbe egy jelöletlen ösvényen jutunk vissza a sárga jelzésre, ami egyenesen a Kálvária-hegyre vezet minket. Kövessük a sárga háromszöget amíg a domb tetején található három fehér kereszthez nem érünk. Innen szintén megint szép a kilátás a környéke. Habár ezen csúcs magassága 384 méter, a Felső-Patak-hegyről sokkal nagyobb távolságokba láthatunk el a Solymári-medencében. A Kálvária-hegy Golgota-keresztjeihez vezető stációkat követve juthatunk le egy kicsit meredekebb lejtőn a városba. Innen rövid ideig a házak között sétálunk, majd újra a fák közé, a patakvölgyben érünk. Ezt az ösvényt követve juthatunk vissza a Shell kútnál található parkolóhoz.