A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Verőce. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Verőce. Összes bejegyzés megjelenítése

Kerékpártúra a Dunakanyarban

A kerékpártúra útvonala: Dunakeszi-Göd-Václiget-Vác-Verőce-Kismaros-Nagymaros-Zebegény-Szob. Ez egy kellemes, fél napos kerekezés.


A Dunakanyar több szempontból is nagyszerű helyszín a kerékpártúrákhoz. A Duna mentén minimális a szintkülönbség, és a panoráma mindig csodaszép a szomszéd partra. A túrát Dunakeszi Duna-parti sétányának déli oldaláról, az ingyenes parkolóból kezdtük. Először a fák árnyékában haladunk a sétálók tömegében. Jobbra családi házakat, balra pedig a Duna-partot láthatjuk. Ez itt a Dunakeszi promenád, mivel alacsonyabb vízszint esetén a lassan mélyülő vízből előtűnik a széles, hosszú kavicsos vízpart. Itt nagyszerű sétákat tehetünk még télen is. A kemény burkolatú sétány nagyszerűen mutató, kimosott gyökerű ártéri fákkal szegélyezett part melled halad, a kavicsok között pedig rengeteg folyami kagylóhéjat is találunk a gyerekek örömére.

Sok helyen virágzott az akác
Dunakeszit elhagyva Göd felé indulunk. Itt a bicikliút nagyrészt a házak között halad, ezért ez a szakasz nem túl izgalmas. Egy kisebb erdőbe beérve egy nagy bukkanón haladunk át. Itt érdemes megtekinteni a bukkanó aljában bal oldalon található, nehezen észrevehető vadregényes horgásztavakat. A Szakáts-kerti  tavak sűrűn körbe vannak nőve vízi növényekkel, a fák árnyékában földutakon és kis hidakon sétálgathatunk közöttük. Közben élvezhetjük a békakuruttyolást és a madárcsicsergést, igazi kis oázis. A tavat elhagyva kiérünk a fák közül, és egy hosszabb szakaszon vezet tovább az út megint a házak között. Néhány ponton megközelítjük a Duna-partot, amihez az azt eltakaró fák között átvágva több kijárt ösvényen le is sétálhatunk. Ezek után felérünk egy gátra, amelyet jobbról egy nagyobb nyílt területen szegélyez. Itt végre megcsodálhatjuk a vízpartot is a bal oldalunkon, és rövid ideig élvezhetjük a nagyszerű kilátást. Nem sokkal később megérkezünk Gödre, annak is a közvetlenül a Duna-parton fekvő gátjához. Itt akár le is sétálhatunk a hosszan elterülő kavicsos partra, ahogy sokan meg is teszik. Szintén sokan veszik igénybe a gát másik oldalán lévő büfé szolgáltatásait. Sajnos ez csak egy rövidke szakasz, és leérve a gátról megint eltávolodunk a Dunától és visszatérünk a házak közé.

Újabb kevésbé érdekes szakasz következik a családi házak ölelésében. Innen kiérve bal oldalon újra ártéri erdő kíséri utunkat. Kicsivel később be is visz az út az erdőbe, így a fák árnyékában tekerünk egészen Sződliget határáig. Itt hirtelen kiérünk az erdőből egy patakpartra, majd a felette átívelő hídon áttekerve a Sződligeti kikötőhöz jutunk. Bal kéz felől két kis öblöt csodálhatunk meg tele csónakokkal és hajókkal. A kikötő után egy hosszabb Duna-parti szakasz következik, ahol a fák ugyan eltakarják a vizet, de itt is sok kis ösvény vezet le a partra. Az utat itt csak balról szegélyezik a fák, jobbról egy nyílt rétet láthatunk fasorral.

Az ártér Kismaros után
A rétet elhagyva beérünk az erdőbe, ekkor már mindkét oldalunkon és a fejünk fölött is fák és azok lombkoronája kísér. Balra megfigyelhetjük a Duna több kis öblét, amelyek a vízállástól függően öblök vagy éppen tavak. Az erdős szakasz nagyon szép, csöndes és kellemes. A fák közül kiérve pedig nagyszerű látványban lesz részünk, ugyanis máris megérkezünk Vácra. Jobbról az utat a városi park határolja, amelynek gyönyörű gesztenyefái egy kis tavat is rejtenek. A park közepe táján bal kéz felől találjuk a Váci tanösvény bejáratát, amely pallókra épült a víz fölé. A parkot egy hídon áthaladva hagyjuk el, és megpillantjuk Vác történelmi belvárosát. Jobbra először a Jeszenszky-villát, majd a Várat és a Ferences templomot láthatjuk. A kompkikötőhöz érve egy fagyizó-cukrászda csábít egy kis bűnözésre. A mellette található macskaköves utcán felsétálva megközelíthetjük a Március 15. teret, amely Vác főtere, a legtöbb látnivalót itt találjuk. A parkosított téren áll többek között a Fehérek temploma, a Városháza, több szökőkút és étterem is. A kompkikötőből a Dunát átszelve a Szentendrei-szigetre juthatunk.

Rackanyáj
A kikötőt elhagyva egy gyönyörű fasor alatt vezet tovább az út. Jobb kéz felől láthatjuk nem sokára a Váci fegyház és börtön impozáns épületét, és szögesdróttal megtámogatott falait. Ez után egy hosszabb szakaszon a Duna-parton tekerünk tovább. Jobbról családi házak szegélyezik az utat, balról pedig a nagyszerű kilátás a vízre. Amikor újra felkanyarodik az út a parttól a házak közé, akkor fel kell küzdenünk magunkat egy emelkedőn. De ne aggódjunk, az egész túra alatt ez az egyetlen, ráadásul nem is tart sokáig. Néhány kanyar után kiérünk egy aszfaltútra a teherautó pihenő mellett. Ez az út átvisz a 12-es út alatt egy alagúton. Innen élvezhetjük az emelkedőn való felkapaszkodásért cserébe a lejtőn száguldást egészen addig, amíg ki nem érünk a főút mellé. Innen egészen Verőcéig tart a zajos autóút melletti eseménytelen biciklizés. További kellemetlenség, hogy amint beérünk a faluba, rá kell térnünk az autóútra. Ez egészen addig tart, amíg el nem hagyjuk a települést, innen újra kiépített kerékpárúton folytathatjuk a túrát. Megint az autóút mentén tekerünk Kismarosig, ahol végre letérünk az ártérre. Az ártéri erdő melletti szántóföldek között haladunk tovább, gyümölcsfákkal körülvett hétvégi házak és elhagyatott, füves-vadvirágos telkek között. Sok helyen állatokat tartanak, így például még lovakkal és rackanyájjal is találkozhatunk. Ez egy nyugodt, kellemes szakasz, gyönyörű a táj, egészen idillikus. Egyedül az esetleges szembeszél lehet az ellenségünk.

Kilátás a Visegrádi várra Nagymarosból
A kerékpárút Nagymarosra érve
Nagymaros határáig élvezhetjük a szép környezetet. Ahogy elérjük a település szélét, máris nagyszerű a panoráma a szemközti Visegrádi várra, amit innentől kezdve balra nézve folyamatosan megcsodálhatunk. Az út közvetlenül a Duna-parti mólók mellett halad a kompkikötőig.A komppal áthajózhatunk a túlparton található Visegrádba. A kompkikötő közelében éttermeket és büféket is találunk, ahol megpihenhetünk. A kikötőt elhagyva jobbról egy park szegélyezi utunkat, balra pedig még mindig a magaslaton trónoló Visegrádi vár uralja a tájat. Nagymarost elhagyva egy hatalmas tisztáson vágunk át és megint kiérünk a főút mellé. Ez egy újabb eseménytelen, zajos szakasz, ráadásul nem ritka, hogy a szél is nehezíti az utunkat. Jobbra a kellemetlen közelségben elhaladó autókat és a vasúti síneket láthatjuk, balra pedig a Visegrádi Wellness Hotel épülete és  Dömös tűnik föl. Ez a hosszú, kíméletlen szakasz egészen Zebegényig tart. A szenvedés azonban megéri, mivel Zebegény egy tündéri kis település, a Kálváriahegyre épített kilátójából pedig nagyszerű a panoráma a Dunára. A biciklis út a településen az autók mellett halad, majd Zebegény határát elhagyva még vezet egy szakaszon, végül pedig se szó-se beszéd egyszerűen elfogy. Az utolsó kilométereket Szobig ezért az autóúton kell megtennünk, ami nagyon kellemetlen. Szobról érdemes tudni, hogy határváros, és innen származik a Szobi szörp. Itt érdemes megnéznünk a vonatmenetrendet ha esetleg elfáradtunk, és nem érzünk magunkban erőt a visszaútra. Ha csak pihennénk, akkor pedig menjünk le a Duna-partra feltöltődni.

Göd-Verőce-Göd biciklitúra a Váci ártéri tanösvénnyel

A kerékpárút Gödnél
A Dunakanyar bal oldala Dunakeszitől egészen Szobig vezet. Azért érdemes az ide szervezett kerékpártúrára Dunakeszi helyett Gödről indulni, mert így kihagyhatjuk a Dunakeszin áthaladó házak között vezető kevésbé izgalmas kerékpárútszakaszt. Göd és Verőce között változatos tájat figyelhetünk meg, és oda-vissza együtt sem megerőltető a távolság. A Váci liget, ahol a Váci ártéri tanösvény található, ráadásul körülbelül az út felénél helyezkedik el, így ideális pont a pihenésre. A különleges tanösvény megépítése a Göncöl alapítvány munkájának köszönhető, akik 1994-ben építették meg az ártéri erdőbe vezető fapallókat. Az erdő bemutatásra került része a Gombás-patak torkolatánál található, a Váci ligetben. A vizes terület nem a Dunának, hanem a Gombás-pataknak köszönhetően alakult ki, a Duna csak árvíz esetén tör be ide. 

Az idillikus őszi ligeterdő
Ösvény vezet a vízhez
A Duna által alakított tavacskák

Az árterek élővilágának felfedése a sűrűn és kiszámíthatatlanul ingadozó vízszintnek köszönhetően igen nehéz feladat. A tanösvény alatt egyszer teljesen elfogy a víz, máskor pedig olyan magas a vízszint, hogy egyes részei nem is járhatóak. Az ilyen vízingadozások következtében sok a megmozgatott hordalék és a kidőlt fa, ezek gyakran változtatják a tájképet. 2002-ben az árvíz teljesen tönkretette a pallókat, így a tanösvény járhatatlanná vált. Azonban a Göncöl Alapítvány kitartó munkájának köszönhetően egy év múlva újra felépült. Ma egy 510 méteres szakaszon nyerhetünk betekintést ebbe a különleges világba. A pallók mentén információs táblákon tájékozódhatunk az élővilágról. A tanösvény Vác déli részén, a ligetből közvetlenül a kerékpárútról közelíthető meg. Bejáratát egy fából készített kapu jelzi, amelyen az Ártéri Tanösvény feliratot láthatjuk. 

Itt forduljunk balra a tanösvényhez
A Gombás-patak
A tanösvény bejárata
A kemény burkolatú kerékpárutat elhagyva néhány lépést az anyaföldön kell megtennünk amíg a fapallókra nem érünk. A fakapu alatt áthaladva az ártéri ligeterdőbe csöppenünk. Először egy kis patak fölött sétálunk át egy fahídon, de már itt megszólalnak az első vízben tanyázó békák. A buja zöld növényzetben gyalogolunk tovább, jobbról fakorlát is segíti a haladást. Többen biciklivel is végigmentek a pallókon, de mivel az út nem annyira széles és visszafelé is ugyanezen az útvonalon kell haladnunk, ezért ez nem ajánlatos. A pallók annyira beleolvadnak a környezetbe, hogy igazán bennfentesnek érezhetjük magunkat, amikor sétálgatunk rajtuk. Egy-két fatörzs igen közel hajol el a fejünk fölött, amelyeken taplógombákat figyelhetünk meg, több helyen pedig moha jelent meg a pallókat tartó cölöpökön. Ez a rész ekkor teljesen száraz volt, még a víz legkisebb jelét sem láttuk sehol. Helyét buja aljnövényzet vette át, a sok zöld lágyszárú növény között több helyen fehér virágok virítottak. Lassan megváltozik a növényzet, ahogy a ligeterdőből a nádasba jutunk. Hamar megérkeztünk az első madármegfigyelő stéghez. Itt hihetetlenül hangos békakuruttyolás fogadott minket. Ha csendben és mozdulatlanul várakozunk, olyan ritka fajokat is megpillanthatunk, mint a jégmadár. Nem ritkák a gémek, kócsagok, a tőkés réce és a fakúsz. Rengeteg a szitakötőfaj és még siklók is élnek a területen. 

Kilátás az első megfigyelőpontról
Az első madárvártától sűrű nádasban juthatunk el a második megfigyelőpontig. Itt már vízben álltak a cölöpök alattunk. Ez a hely talán ideálisabb az élőlények megfigyelésére, mivel jóval nagyobb területet tudunk áttekinteni, és mivel az ösvény legvégén van, talán a tömegek is jobban elkerülik. Nagyobb vízfelület veszi körbe a stéget, és akármerre nézünk érdekes kidőlt fákból álló formációkat láthatunk. Ez a gyönyörű környezetet látva nem meglepő, hogy évi 50 ezer látogató keresi fel az ingyenesen látogatható tanösvényt, amely egyedülálló az egész országban.

A második madárvárta