A Margitsziget Budapest egyik népszerű városrésze, a természetbe vágyó fővárosi lakosok és az ide utazó turisták egyik kedvenc helye. A gyalogosan könnyen megközelíthető, autóforgalomtól mentes terület a sportolók és a szabadba vágyók mekkája. Parkosított területei, állatkertje, szobrai, műemlék épületei és programjai minden évszakban változatossá teszik az itt töltött időt. Nyaranta néha úgy érezhetjük, hogy kis híján elsüllyed a sziget a rajta megforduló tömeg súlya alatt, ám ősszel jelentősen megcsappan a látogatók száma, így ekkor nyugalomban élvezhetjük a sziget szépségeit.
 |
| A sziget partja és Buda hegyei a Margit-hídról |
 |
| A Centenáriumi emlékmű |
A Margit-híd felől közelítve a magasból végigpillanthatunk a 2800 méter hosszú, Duna által körbeölelt földterületen. A szigetre vezető úton először a 10 méter magasra nyúló Centenáriumi emlékmű úszik a látómezőnkbe. A mindig színes virágágyásokkal körülvett, hegyesen az égbe meredő szobrot ősszel lila, fehér és narancssárga árvácskák díszítik. Közvetlenül mellette áll a barna, sárga és helyenként még zöld színben játszó platánfák árnyékában meghúzódó, nemrég felújított Margitszigeti szökőkút. Országunk legnagyobb, vízsugarait akár 25 méteres magasságba is fellövellő, zenélő szökőkútja novemberben már lefóliázva alussza téli álmát. Innen továbbsétálva újabb, ezúttal díszkáposztákkal teleültetett virágágyások között sétálva érjük el az egykori Casino épületét. A pompáját sajnos ma már nyomokban sem őrző létesítmény a Margitsziget nyaranta életre kelő éjszakai életének egyik gyújtópontja. Választhatunk, hogy a burkolt utakat használó bringóhintózók vagy a partvonalat benépesítő futók között lavírozva megyünk tovább a sziget belseje felé. Hatalmas famatuzsálemek kísérnek a séta alatt, jobb kéz felől pedig a sziget megerősített oldalfalára kitérve megpillanthatjuk a Duna túlpartján fekvő Pest szimbolikus házait.
 |
| A selyemtyúkok és a gólyák a Margitszigeti Kisállatkertben |
 |
| A vízimadarak tóval díszített kifutója |
Lassan elérkezünk a Fővárosi Állat- és Növénykert gondozásában lévő Margitszigeti Kisállatkerthez. A vadaspark jellegű létesítményben először a dámszarvasok nyugodtan sétálgató példányait pillantjuk meg. Sokszor etetik a rács mögött lakó állatokat, így egészen közelről figyelhetjük meg a jellegzetes fehér pöttyökkel tarkított, barna bundájukat. Továbbhaladva a vadmadarak ketreceihez érünk. Bár első pillantásra kegyetlennek tűnhet, hogy a nagy méretű szárnyasokat ilyen kis helyen szállásolták el, szinte kizárólag a természetben megsérült, segítségre szoruló példányokat ápolják itt. Mellettük tágas kifutón kaptak helyet a gólyák, különleges tyúkfajok és pávák. Rendkívül aranyosak a Kelet-Ázsiai selyemtyúkok, amelyek tollas lábukkal úgy néznek ki, mintha mamuszt hordanának. A szomszédos területen hangulatos tavacska és madárház került kialakításra a vízimadarak számára, amelyek vígan lubickolnak télen is a jeges vízben. A kifutó felett kifeszített madárhálóra hulló őszi levelek ilyenkor különleges hangulatot adnak az állatkertnek. A park területén kialakított belső sétányon is érdemes egy kört tenni, belül póniistálló és büfé is vár ránk.
 |
| A rózsakert hangulatos sétányai |
 |
| Őszi virágpompa |
 |
| A Domonkos kolostor romjai |
A kisállatkert mellett találjuk a sziget közepén elhelyezkedő díszparkot, amely különösen nyáron szép, amikor a rengeteg összeültetett egynyári növénynek köszönhetően igazi virágoskert hangulatát kelti. Ősszel a zöld pázsiton keresztülfutó sétányokat itt is árvácskák díszítik. A park mentén számos padon pihenhetünk meg. A díszpark szomszédságában került kialakításra a rózsakert. Bár ezek is nyáron a legszebbek, egyes fajok még ősz végén is csodás virágpompába borulva dacolnak az egyre hűvösebb időjárással. A virágágyások körül pergolákkal övezett padokat találunk, amelyekre futórózsa fajokat igyekeznek telepíteni. Továbbhaladva a Művészligetben találjuk magunkat, amely egy hazai írókat, költőket, zeneszerzőket és további hírességeket megörökítő szoborpark. Itt fekszenek az egykori Domonkos kolostor romjai is. Az épület maradványait több emelvényre felmászva is megcsodálhatjuk. A romok között találjuk Árpád-házi Szent Margit sírját, akiről a sziget a nevét kapta.
 |
| A Margitsziget óriás platánja |
 |
| A Premontrei Szent Mihály-kápolna |
 |
| A Margitszigeti Víztorony a Nagyrét felől |
Kicsit távolabb áll a Margitsziget egyik jelképének számító óriás platánfa, amelynek lelógó ágain generációk játszottak és játszanak ma is. Tekintélyes méreteivel egy egész tisztást foglal el, törzsének körmérete meghaladja a 6 métert, ágai pedig 40 méteres magasságba nyúlnak fel. A fa nem csak hazánkban, hanem Európában is kiemelkedik méreteivel. Továbbsétálva már látható a Margitszigeti Víztorony teteje, ám érdemes még egy kicsit egyenesen továbbhaladni, mielőtt azt közelebbről megszemlélnénk. A sziget vége felé közeledve elénk tornyosul a Premontrei Szent-Mihály-kápolna. A felújított épület a Margitsziget legrégebbi temploma. Innen néhány lépésre fekszik a sétaút mentén a Margitszigeti Nagyszálló patinás épülete, és az előtte elterülő méretes terasz. Az 1873-ban készült építményt a szomszédos, 1979-ben felhúzott Termál Hotel egészíti ki, amely a területen talált termálvíz felhasználásával gyógyfürdőt üzemeltet. Az épületek mellett található a Nagyrét. A hatalmas, nyílt füves terület alkalmas sportolásra, piknikezésre és napozásra is.
 |
| A Japánkert egyik tava a jellegzetes sziklán ülő nőalakkal |
 |
| A Vízesés előtti tó a Japánkert másik oldalán |
A sziget északi, Árpád-hídhoz közeli csúcsánál helyezkedik el a Japánkert, amely talán a földnyelv legszebb szeglete. A tórendszert, vízesést és hidakat ötvöző terület keleti növényekkel van beültetve. Szobrokkal díszített tavait a nyaranta dúsan virágzó tündérrózsák, színpompás díszpontyok és a napon ősszel is sütkérező teknősök népesítik be. A sziklakerttel kiegészített díszkert végében találjuk a jelenleg felújítás alatt álló Zenélő Kutat. A szigetcsúcsból visszafelé indulva hatalmas platánok és gesztenyefák övezte sétány vezet minket a Nagyrét mentén. Újból előttünk magasodik a Margitszigeti Víztorony, amelynek panorámás tetejébe nyaranta fel is mászhatunk. Aljában üzemel a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. Jobb kéz felől érdemes még megtekinteni a kis sétával elérhető Ferences kolostor romjait, amelynek többek között fennmaradt egy nagyjából ép oldalfala is. Továbbhaladva érjük el a Palatinus Strandfürdőt, majd a Hajós Alfréd uszodát. A Duna partjára kisétálva pedig gyönyörködhetünk Buda látképében.
A Római-part Északi összekötő vasúti híd felőli részén, közvetlenül a vízparton található a már híressé vált Római-pari Kőkert. A Land Art, azaz a természet kellékeit használó művészeti ágazatot képviselő kis park folyamatosan változik, ahogy a készítő, a természet és a látogatók akarattal vagy akaratlanul alakítják, formálják. A területet meghatározó kőrakások különlegessége, hogy kötőanyag nélkül készültek. Az egymás mellett emelkedő, különböző magasságú tornyokat közelebbről megtekintve különböző arcokat, alakzatokat, épületeket fedezhetünk fel. A vízpartot egy hatalmas sárkány uralja, amely a hullámok és a kőtornyok között kígyózva napozik a homokos fövenyen. Csodásan mutatnak a méret szerinti sorrendben egymásra helyezett, Duna által formált lapos kövek, amelyek uszadékfák repedéseit díszítik. Szintén különlegesek a sziklák közötti boltívek is, ahogy a semmiben lebegnek. Érdemes ellátogatni ide, amíg még élőben megtekinthető a természet adta hozzávalókból, valószínűleg csak ideiglenesen létrehozott csoda. 
