A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

A Szarvason található Körösvölgyi Állatpark 2014-ben nyitotta meg a kapuit. Az állatkertet az Anna-ligetben hozták létre a már meglévő Anna-ligeti tanösvény mentén. A park egy félsziget szerű földnyelven áll, ahonnan könnyen lesétálhatunk a Körös partjára és vízre is szállhatunk. A bejáratnál kényelmes parkoló és a látogatóközpont épülete várja a látogatókat. Az épületben interaktív kiállítás található, és lehetőség van kerékpár és kenu bérlésére is. Innen indul az ajánlott útvonal a teknősök, mókusok és sünök felé. 

A Látogatóközpont és a teknősök kifutója

Nemsokára a fűszerkertbe érünk, ahol az erdőn átvágva a Holt-Körös partjára épült stégen találjuk magunkat. Innen indulnak a kenutúrák. A séta az erdő mentén folytatódik tovább, egymás mellett következnek a hollók, görények, rókák, borzok, őzek és mosómedvék kifutói. Az árnyas területről egy nagy tisztásra érünk, ahol a gyepek élővilága mutatkozik be. Itt a réten keresztül le lehet vágni a sétát és azonnal a madarak és bivalyok felé venni az irányt, azonban egy kis kitérővel érdemes elsétálni a földnyelv végébe, az ártéren át vezető pallósorhoz. A nádassal borított mocsaras területen bemutatkozik a víz és a vízpart élővilága. 

Szundikáló róka

Gólyák a vizes élőhelyen

A gímszarvasok - jobbra baglyok és dámszarvasok, mögöttünk bivalyok, előttünk vaddisznók

A földnyelv másik oldalán visszakanyarodva hamarosan az elágazásnál találjuk magunkat a bölények mellett. Az állatkertben jelenleg egy pár hónapos, tündéri bölényborjú is él. A madarak a tisztás közepén kaptak egy hangulatos tavacskát, amelyen fahíd vezet keresztül. Visszafelé még fácánok, baglyok, nyusztok, szarvasok és vaddisznók kaptak helyet, ám a kifutókat folyamatosan építik és bővítik. Az út a több száz éves tölgymatuzsálem és az 1908-ban épült Csáky-Bolza kastély mentén vezet vissza a Látogatóközpontba. 

A Csáky-Bolza kastély

Evezés a Kákafoki-holtág Mocsári ciprusai között

A Hármas-Körös egyik leghosszabb holtága 29,3 km-en át kanyarog az alföldi Szarvas és Békásszentandrás között. A Szarvasi-Holt-Körös vagy Kákafoki-holtág hazánk ötödik legnagyobb állóvize, így kényelmesen elférnek rajta az evezősök, a horgászok és a fürdőzők is. A Kákafoki-holtág szépségét a rengeteg látnivaló és a mégis természetközeli környezet adja. Annak ellenére, hogy a vízparton sok a nyaraló, a sűrű növényzetben még ágakon napozó mocsári teknősöket is láthatunk. A telkek tövében gyakoriak a telepített vízi növények, a stégek mellett tavirózsa, tündérrózsa és nyílfű tündököl.

Gyönyörű környezet a szarvasi Holt-Körösön

Mocsári ciprusok a nyaralók telkein

A holtág nagyon változatos képet mutat, elevezünk a Szarvasi arborétum, a Körösvölgyi Látogatóközpont Állatparkja, a Magyar Királyság földrajzi középpontját jelölő emlékmű és Szarvas belvárosa mellett is. A vízről megtekinthető a Bolza-kastély, a szarvasi Vízi Színpad, a vízsugárral körülvett Milleniumi Emlékmű és az Erzsébet-liget mentén álló Mocsári ciprusok is. Ezek a különleges, lombhullató fák a holtág mentén többször feltűnnek a házak kertjeiben. A legnagyobb populáció azonban a 44-es főút hídja, és az Erzsébet-ligetet és Vízi Színházat összekötő gyaloghíd között található. Itt a sekély vízben álló, kúp alakú törzsek között át is lehet evezni. Kétségtelenül ez a túra legizgalmasabb része.

Vízi utakon a Mocsári ciprus populációban

A szarvasi Vízi Színház

A Fülöpházi buckavidék

A Kiskunság legjellegzetesebb látnivalóival Fülöpháza és Ágasegyháza között két tanösvényen és összesen 8,6 km-nyi kitáblázott útvonalon ismerkedhetünk. Láthatunk szikes tavakat, tanyákat, borókával és nyírfákkal pettyezett homokbuckákat és rengeteg házi- és vadállatot: köztük pulikat, komondorokat, teheneket, lovakat, libákat, őzeket, énekesmadarakat és fácánokat. A Kiskunság széles, homokos útjain kellemes sétálni, a tanyákat összekötő úthálózatnak köszönhetően a tanösvényekről letérve sem fogunk eltévedni. Szintemelkedés csak a buckavidéken van, ott is minimális. A tanösvényekről részletes információ a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján található ingyenesen letölthető vezetőfüzettel.

Állatok az út közelében

Mindkét kijelölt útvonal a Naprózsa Erdei Iskolától indul, amelyhez az 52-es számú főútról kell lekanyarodni. A fehér épület programokat és szállást is kínál, udvarában pedig tágas pihenő található játszótérrel. Az Erdei Iskola mellett burkolt parkoló és sok-sok faasztal áll. Rögtön információs táblák mutatják be a régiót, a gyerekeket pedig egy kirakós játék szórakoztatja. Ebből a parkolóból indul az 1800 méter hosszú, önmagába visszatérő Báránypirosító tanösvény, amely a buckavidék eredetei növényzetével ismertet meg. A séta elvezet egy kísérleti telep mellett is, ahol a klímaváltozás hatásait vizsgálják. A tanösvény mellett egy régi tornapályát is találunk, ahol minden állomáson más feladatot kell végrehajtani.

Jellegzetes homokos út, hatalmasra nőtt nyárfákkal

Az ellenkező irányban, a forgalmas 52-es úton átrohanva érjük el a jóval hosszabb Garmada tanösvény kezdőpontját. Ez a tanyavilágot, a szikes tavakat és a tájidegen növényfajokat mutatja be részletesebben. A tanösvény először 4 km-t tesz meg a Somodi tanyáig, majd újabb 3-at Fülöpházáig. Ez utóbbi központjában parkolót, boltot és egy hatalmas játszóteret is találunk, így ebből az irányból is megkezdhető a séta. A Garmada tanösvény nem tér vissza önmagába, ezért a visszafelé úttal még számolnunk kell.

Tanyavilág

A két kirándulóút nagyszerűen kiegészíti egymást, részletes képet mutat a környék múltjáról és jelenéről. Az információs tábláknak, gazdag állatvilágnak és sok látnivalónak köszönhetően mindig van mit figyelni. Az akácosban őzek ólálkodnak, alkonyatkor pedig ellepik a szántóföldeket. A tanyákon lovak, tehenek, libák és kutyák élnek, a bozótosból pedig sokszor felröppen egy-egy fácán is. A fákra a tanösvény mentén madárodúkat szereltek, így gyakoriak az énekesmadarak. A területen áthalad a piros sávjelzés, amely észak-déli irányban szeli keresztül a vidéket, és mindkét tanösvényt érinti.

Kecskemét tavasszal

A majolikával díszített homlokzat

A Cifrapalota

A Kecskeméti Zsinagóga virágkoszorúban

Kecskemét, a "hírös város" csupán 85 km-re található Budapesttől. A 115 ezer lakost számláló település a kecske és a járás szavak összetételéből kapta a nevét. Bács-Kiskun megye fővárosában csak úgy hemzsegnek a műemlékek. A belváros gyönyörűen fel van újítva, sehol egy eldobott szemét, vagy egy falra festett graffiti. Sétánkat egyből a település leghíresebb épületénél, a Cifrapalotánál kezdtük. Mint kiderült, ez nem is cifra és nem is palota, de azért egy szép szecessziós stílusú lakóház. Jelenleg már múzeum üzemel benne, és a Google maps is Kecskeméti Képtár néven ismeri. Az épület jellegzetességei a hullámos tetejű homlokzat, és a  Zsolnay gyár porcelán majolikái. A majolikák a népi elemeket hordozzák, míg a szintén porcelán tetőcserepek zöld, sárga és vörös színekben pompáznak. Messziről ugyan nem tűnik annyira érdekesnek az épület, de ha ezeket a részleteket közelebbről is megfigyeljük, akkor egy kis Barcelona tárul föl előttünk.

A sétálóutca

A Cifrapalotával szemben találjuk a Kecskeméti Zsinagógát, amely ma már a Tudomány és Technika házaként üzemel. A fehér csipkékkel és hagymakupolával díszített épületben ingyenes kiállítás keretében tekinthető meg Michelangelo 15 gipszből készült szobormásolata. A két egymással szemben fekvő épülettől a széles, fákkal és parkkal szegélyezett sétálóutca vezet a város főterére. Ottjártunkkor az utcát népművészeti termékeket árusító fehér sátrak lepték el. Elindulva balra nézve láthatjuk a Református Általános Iskola és Gimnázium épületét. A szintén szecessziós stílusirányzatot követő, mindössze 23 éves tervező tervező többek között az erdélyi népi építészet elemeit használta fel a munkája során. Sétánk alatt mindenhol virágágyásokkal, szobrokkal és szökőkutakkal találkozhatunk, amíg el nem érünk a gyönyörű főtérre. Igazán idilli az egész belváros, főleg tavasszal, amikor a virágok nyílnak.

A Kossuth szobor, háttérben a Református templommal

A Városháza homlokzata

A következő híres épületet megint balra tekintve pillanthatjuk meg, ez a Református templom. A futónövényekkel dúsan benőtt falú épületen megfigyelhető különböző stílusok keveredése a templom kalandos történetének köszönhető. Az előtte levő tágas téren láthatjuk Kossuth kis virágágyással körülvett, impozáns szobrát. A másik oldalra átsétálva a szecessziós Városháza épülete tűnik fel, melynek vörös homlokzatát színes üvegablakok díszítik. Külsején szintén helyet kapnak a Cifrapalotáról már ismert Zsolnay majolikák, csak itt kék színben, de szintén népi elemekkel díszítve. Építését 1893-ban kezdték Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Legszebb része mégis a bejárat feletti, két oldalról kecskefejjel díszített erkély, amelyen négy sorban harangocskák lógnak. Ezek minden órában fel is csendülnek.
    

A Katona József Színház

A Szent Miklós plébániatemplom

A Nagytemplom

Szent Miklós plébániatemplomnak hívják a Városháza és a Református templom között, a főtér oldalán elhelyezkedő épületet. A ferences templomba kis előkerten keresztül juthatunk be. A virágokkal dúsan beültetett udvaron találjuk a Lourdes-i kápolna mintájára épült kis sziklaszentélyt is. Ezt az irányt követve, kis sétával érhetjük el a Katona József Színházat. Az elegáns, eklektikus épület előtti teret a pestisjárványra emlékeztető Szentháromság-oszlop díszíti. Innen visszasétálva a főtérre, a Városháza színes virágágyásai mellett elhaladva a Címerdombhoz érünk. Ez az érdekes alkotás a Kecskemét számára számottevő települések távolságát mutatja, de inkább a rajta mászkáló gyerekeknek okoz örömöt. Úgyszintén a mellette álló, vidáman csobogó szökőkút, amely a Nagytemplom előtti teret díszíti. A katolikus Nagytemplomot Öregtemplom néven is emlegetik. Legfőbb értéke a 75 méteres tornyából nyíló nagyszerű panoráma. A templom díszes belső terét freskók borítják. Innen a Széchenyi teret érintve sétálhatunk át a Piaristák terére, ahol a Piarista Gimnázium modern épülete tölti be a teret.