Biatorbágy természeti szépségei

Virágzik a hunyor

Biatorbágy és Sóskút között több látnivalóban gazdag kirándulást tehetünk. A piros kereszt és sáv a Biatorbágyi viadukttól vezet be az erdőbe több irányban, és egészen Sóskútig behálózza a vidéket. A biatorbágyi völgyhídra újonnan épített lépcsősor vezet fel, a szép kilátás miatt érdemes ide is felkaptatni. A sétautak északi ága az Iharos-völgy tavasszal barkával teli patakpartja mentén egy rövid emelkedővel a Kő-hegy tetejére vezet, ahonnan máris újra letekinthetünk Biatorbágy imént elhagyott házaira. A 301 méteres magaslaton kicsit távolabb érdekes sziklaformátumok, a Hármas- és Négyes-szikla, illetve a kaptárkő láthatóak. A környéken rengeteg a már virágzó növény, főleg a hunyor. A zöld és lila színű virág mindent beterít a kirándulóút szélétől amíg a szem ellát, de láthatunk többek között hóvirágot is. A Kő-hegyről dimbes-dombos út vezet át az Iharoson és Öreg-hegyen keresztül a Madár-szirthez, út közben megtekinthetjük az elhagyatott katonai bázis maradványait is. A látványos Madár-szirt egy meredeken beszakadt sziklaorom, amely hosszan szegélyezi a Biatorbágy melletti mezőt. A sziklaszirtről hosszan nagyszerű panoráma tárul elénk, és jól kivehető a szemközt álló Nyakas-kő is. Ide a kijárt ösvényeken könnyedén átsétálhatunk, vagy leereszkedhetünk a kiépített pihenővel rendelkező rétre is a Százlépcső nevű ösvényen.

A Kő-hegy sziklái

A Nyakas-kő

A Madár-szirt

Túra Csobánkáról Csillaghegyre a Nagy-Kevély érintésével

Útvonal: Csobánka, Margitliget - Oszoly-pihenő - Mackó-barlang - Kis-Kevély - Kevély-nyereg - Nagy-Kevély - Ezüst-hegy - Kő-hegy - Róka-hegy - Csillaghegy

Indulás felfelé a löszmélyúton

Újabb tavaszi túránkat Csobánkáról kezdtük. A település Volán busszal közelíthető meg Budapestről Pomázon át. A csobánkai elágazástól aszfaltúton tudunk besétálni a tanösvény kezdetéig, de ha ezt a szakaszt levágnánk, akkor a busszal tovább is utazhatunk a falu központjába. Mi a sportosság fényében már a kereszteződésnél leszálltunk a buszról. Először a Dera-patak partján fekvő Margitligetnek nevezett területen találjuk magunkat. A régiót az út mellett álló impozáns kastély tulajdonosa nevezte el a feleségéről. A kastélyt elhagyva átkelünk a Dera-patakon. Fatábla jelzi, hogy merre térhetünk rá a piros sáv jelzésre, amely már a tanösvények része. Máris az erdőben kezdünk sétálni, egy vékony csapáson, ahonnan megcsodálhatjuk Csobánka családi házakkal borított lankáit. A Csúcs-hegy lábánál vezet végig az út az ismertető táblák mellett, amelyeken információkat találunk a gyep- cserje- és lombkoronaszint élővilágáról. Az erdőből a falu határában található tisztásra, az úgy nevezett Oszoly-pihenőhöz érünk. Itt autóval parkolhatunk, illetve rendelkezésünkre áll néhány asztal és pad is. A piros sáv innen a Csúcs-hegy szikláinak közvetlen közelében vezet tovább, haladhatunk erdei ösvényen vagy aszfaltúton is, amíg el nem érjük a löszmélyutat. A sziklák melletti út több helyen sajnos szemetes, de mégis érdemes erre jönni, mivel a sziklában érdekes lyukakat figyelhetünk meg. A löszmélyút kaptatójára vezető ösvényen megpillantottunk néhány már virágzó odvas keltikét, úgy látszik a csobánkai rész melegebb a környékhez képest. A kaptatón felfelé sétálva az út falán kapaszkodó hatalmas gyökerekkel találkozhatunk, és további két információs tábla segít nekünk a természet megismerésében. Ezek a Madáritatók és a Bogarak. 

Az őszi falevelek még eltakarják az éledező növényeket

A Mackó-barlang

A túra nehéz része innen kezdődik. A piros, sárga és kék jelzések metszőpontjába érve a sárga sávon sétálunk tovább. Az út meredeken vezet fel a Kis-Kevély oldalában a Mackó-barlanghoz. Mivel tavasz van, utunkat a sáros talaj, és a csúszós gyökerek is nehezítették. Néhány helyen lépcsők segítik a felkapaszkodást. Már fél úton elkezdenek megjelenni a gyönyörű fehér hóvirágok, és számuk egyre csak növekszik a hegy teteje felé haladva. A Mackó-barlanghoz felérve meglepve láttuk, hogy mekkora képződményről is van szó. A hegyben 10 méter széles és 11 méter magas lyuk tátong, amelynek falai vöröses-szürkés színekben játszanak, plafonjáról pedig helyenként csöpög a víz. A barlang az ősember lakhelye volt, ahol az általa elejtett ősállatok csontjait találták meg.

Végtelen hóvirágmező

Pillantás hátrafelé a sziklás úton

Hófehér harangok

Innen már egy kicsit kellemesebb sétával haladunk tovább a hóvirágok tengerében, de még mindig felfelé kaptatva. Nemsokára elérjük a Kis-Kevélyen található rétet, ahol pihenő- és pecsételőhely vár minket. A Kevély-nyergen tovább sétálva a földúton egyre több sziklát találunk. Visszanézve megcsodálhatjuk a Kis-Kevély lankáit. Néhány kanyar és máris megérkezünk az első kilátópontunkhoz, ahonnan ráláthatunk a jellegzetes alakú Kerekes-hegyre, az Egri várra, a Háziréti horgásztóra és a Fehér-hegyre. Még egy kicsit sétálnunk kell azonban a fák között, hogy elérjük a Nagy-Kevély fantasztikus panorámát kínáló kilátópontját. A sziklás oromról nem csak az eddig említett tájat, hanem Pilisborosjenőt, Ürömöt, az Ezüst-Kevélyt és a Kő-hegyet is megcsodálhatjuk. A kilátópont ideális pihenő a sok szikla miatt amikre leülhetünk és persze a szépséges táj miatt is.

Kilátás a Nagy-Kevélyről

Pilisborosjenő és a vöröslő föld

Innen már csak lefelé kell sétálnunk, túl vagyunk a túra nehéz részén.  A piros sávon haladunk továbbra is. Először még mindig a sziklákkal tarkított ösvényen, majd lapos földúton sétálunk. A földút jobb oldalán tájidegen fenyvest figyelhetünk meg, ami betelepítés eredményeként alakult ki. Az Ezüst-hegy csúcsától újabb fantasztikus kilátásban van részünk, innen Pilisborosjenő összes házát és templomát is megfigyelhetjük. A vörös homokkőből álló hegyorom oldalában sétálva további érdekes alakzatokra és sárgás-vöröses kőzetekre lehetünk figyelmesek. Úgy látszik a moha különösen szereti ezt a kőzetet vagy ezt az éghajlatot, mert dúsan tenyészik a környéken, és hatalmas szőnyegeket alkot. A zöld moha és mészkő együttese lenyűgöző látvány.

Vörös homokkő és zöld moha egyvelege

Az út továbbra is lefelé visz minket, amíg el nem érjük az Ezüst-hegyi kőbánya tetejét. A bánya szélére kisétálva beláthatjuk a hegy elhordott részeit, és a sok otthagyott kősziklát. Lesétálva a bánya bejáratához pedig több információs táblát is találunk.

Az Ezüst-hegyi kőbánya

Kellemes sétával jutunk még lejjebb a Kő-hegy lankáin. Bal oldalunkon tanyák sorakoznak, ahol szántóföldek és legelő lovak váltják egymást. Egy aszfaltút keresztezi a turistautat, amelyen átkelve újabb tanyák, lovak és szántóföldek között haladunk tovább. Balra már láthatjuk Békásmegyer jellegzetes tíz emeletes panelépületeit. Az út a rétről egy borkos területre visz, ahol egyre több szemétre lehetünk figyelmesek. Először azt hittük, hogy a szél hordta ide a különböző papír- és nejlondarabokat, de ahogy közelebb értünk láttuk, hogy a növények kellős közepén is tornyosul a szemét, ahova gyakorlatilag lehetetlen beszórni azt. Az úton haladva a szeméthegyek nagyon kellemetlenek, valószínűleg jelenleg is illegális lerakóhelynek használják az emberek. Bal oldalunkon néhány ösvény vezet a hegy pereméhez, ahonnan jobban megcsodálhatjuk Békásmegyert és a Megyeri-hidat, de ha itt lepillantunk, nem csak a szép kilátást, hanem újabb szemétkupacokat is láthatunk. Lassan beérkezünk egy fenyőerdőbe, ám a szemét továbbra is jelen van. Az út az erdei ösvényen halad a Róka-hegyi kőbányáig, ahol elhagyhatjuk az erdőt és aszfaltúton sétálhatunk le a családi házak között a Csillaghegyi HÉV megállóig. Bár a kirándulás fantasztikus helyeken halad végig, a vége mégsem volt túl kellemes, mivel a szemetes erdei szakasz után a csillaghegyi lomtalanítás kellős közelébe csöppentünk, így több, mint elég szemetet láttunk egy időre.

Szeméthegy az út közepén

Panoráma Békásmegyerre és a Megyeri-hídra

Hóvirág ünnep az Alcsúti arborétumban

Kirándulók a virágok között

Az Alcsúti arborétum egyik különlegessége a legkorábban február végén, de legkésőbb március elején előbújó hóvirágszőnyeg. Az arborétum 40 hektáros területéből minden tavasszal 2,5 hektáron gyönyörködhetünk a hófehér virágokban. A szóban forgó területet a bejárattól balra fordulva az Acsai-víz mentén találjuk.  A kora tavaszi látványosság igazi kuriózum az egész országban. A mediterrán hóvirágtengert hét hóvirágfaj 24 fajtája alkotja. Legtöbbet a hazánkban őshonos Kikeleti hóvirágból láthatunk. A vadon is élő nővény megritkulásának következtében 2005 óta védett Magyarországon, leszedni nem szabad. Mivel eszmei értéke 10.000 Ft, egy szál leszedése is pénzbüntetést von maga után. A hóvirágszőnyeget behálózó útszakasz mentén sűrűn álló felügyelők ellenőrzik a tömegesen érkező, izgatott látogatók viselkedését, és terelik vissza a parkba ingyen belógni próbálókat. 

A jeges tó

A kastély maradványai

Ha már az arborétumban járunk, vétek lenne kihagyni a többi látnivalót. Érdemes tennünk egy sétát a hóvirágmezőn áthaladva a klasszicista kastély romjai felé, ugyanis a megmaradt homlokzat előtti hatalmas réten a tavasz más korai hírnökeivel is találkozhatunk. Ilyenek például az ekkor még ugyan bimbós lila és citromsárga krókuszok. Hasonlóan a hóvirágokhoz, ezek is előkandikálnak a fű közül ameddig csak a szem ellát. Ha átsétálunk a rét másik oldalára, nagyszerű szögből tekinthetjük meg a napfényben fürdőző, fehéres-sárgás színű romokat. Innen visszafelé sétálva érdemes bekukkantanunk a tó vidékére is, amelynek fagyos felszíne már olvadozik. A jeget helyenként már csillogó víz váltja fel. Bár a fák még barnán és kopaszon hajolnak a tó fölé, a tavaly elhullajtott leveleik a jégpáncélból kiszabadulva előtűnnek, és barnán festik meg az ég kékjét visszatükröző vízfelszínt.

Krókuszmező

Téltemető kirándulás Törökmező mellett

Törökmező barátságos emuja

A Börzsöny felfedezéséhez tökéletes kiindulópont Törökmező fennsíkja. Az itt található turistaház mellett ingyenes parkoló várja a kirándulókat. Az épületben szállás és étterem, a kertben pedig hangulatos terasz, játszótér és állatpark áll a látogatók rendelkezésére. A farmon mindig más állatot lehet látni, jelen esetben a kerítésen bekukkantva egy hatalmas emut pillantottunk meg, amint kíváncsian közeledik felénk. Azonban a kifutójában található Harap-lak feliratú házikó arra enged következtetni, hogy a farmnak más lakói is lehetnek. Míg reggelinket fogyasztottuk a turistaház melletti fából készült kerti bútorokon sütkérezve, egyszer csak egy hatalmas libacsapat jelent meg mellettünk, és hangos gágzással felhívva magukra a figyelmet továbbvonultak az állatpark irányba. A terasz mellett már néhány hóvirág is kidugta a fejét, bár a növény még csak bimbózott, nem nyílt ki. A reggeli befejeztével ideje volt nekikezdeni a kellemes sétának, amit a közelben terveztünk megtenni.

A törökmezői turistaház kellemes terasza

A befagyott Halastó

A turistaház és az állatpark között elhaladva hatalmas rétre értünk, itt kezdtük meg a sétánkat lefelé a zöld sáv jelzésen. A hatalmas fák közé érve azonnal érzékelhetjük, hogy mennyivel másabb a Börzsöny a megszokott Pilis erdeinél. A jól karbantartott, még őszi levelekkel fedett kirándulóút egy halastóhoz vezet minket. Ezt befagyva találtuk, mivel még bőven tél volt. A vizet fedő jégben leveleket, ágakat és kavicsokat figyelhettünk meg. Sétánkat a zöld sáv jelzésről a kék sávra rátérve, a Békás-rét irányba folytattuk. Az újabb erdős szakaszon kisebb kaptatót kell leküzdenünk, mire elérjük a hatalmas rétet. Bár a tél végén minden szürkén és barnán aludt még, a réten megcsodálhattuk a tavaly nyárról maradt száraz növények pompáját. Az ég csodás kékje és a száraz kórókon lengedező hófehér 'virágok' nagyszerűen mutattak a téli világban.

A Békás-rét

A még bimbós hóvirágok

Egy hosszabb szakaszon haladtunk a kék sáv mentén a Börzsöny ősvadonjával kontrasztban álló hatalmas, kietlen területen. Utunkat addig folytattuk, amíg meg nem szemlélhettük a Magas-Börzsönyre néző csodás panorámát. Ezt a rét végéből tehetjük meg. Innen visszafordulás helyett inkább átvágtunk a réten nyugati irányba. A sétát egészen a Szilfa-forrásból eredő patakmederig folytattuk, ahol újra bevettük magunkat a végtelen rengetegbe. A patakmeder mentén haladva, többször át is kellett kelnünk a jéghideg vízen. Szerencsére sok szikla és patakra rádőlt fatörzs is segített ebben. A patakmeder gyakorlatilag visszavezet a kék és zöld jelzések metszőpontjába, ahonnan már bármelyiken haladva könnyű szerrel visszajuthatunk a turistaházhoz. Utunk során még több bimbós hóvirágot csodálhattunk meg, a csodás februári napfényben ezért méltán mondhatjuk, hogy a telet már eltemettük, jöhet végre a tavasz!  

A vadregényes patakvölgy

Átkelhetünk a köveken