Evezés a Kákafoki-holtág Mocsári ciprusai között

A Hármas-Körös egyik leghosszabb holtága 29,3 km-en át kanyarog az alföldi Szarvas és Békásszentandrás között. A Szarvasi-Holt-Körös vagy Kákafoki-holtág hazánk ötödik legnagyobb állóvize, így kényelmesen elférnek rajta az evezősök, a horgászok és a fürdőzők is. A Kákafoki-holtág szépségét a rengeteg látnivaló és a mégis természetközeli környezet adja. Annak ellenére, hogy a vízparton sok a nyaraló, a sűrű növényzetben még ágakon napozó mocsári teknősöket is láthatunk. A telkek tövében gyakoriak a telepített vízi növények, a stégek mellett tavirózsa, tündérrózsa és nyílfű tündököl.

Gyönyörű környezet a szarvasi Holt-Körösön

Mocsári ciprusok a nyaralók telkein

A holtág nagyon változatos képet mutat, elevezünk a Szarvasi arborétum, a Körösvölgyi Látogatóközpont Állatparkja, a Magyar Királyság földrajzi középpontját jelölő emlékmű és Szarvas belvárosa mellett is. A vízről megtekinthető a Bolza-kastély, a szarvasi Vízi Színpad, a vízsugárral körülvett Milleniumi Emlékmű és az Erzsébet-liget mentén álló Mocsári ciprusok is. Ezek a különleges, lombhullató fák a holtág mentén többször feltűnnek a házak kertjeiben. A legnagyobb populáció azonban a 44-es főút hídja, és az Erzsébet-ligetet és Vízi Színházat összekötő gyaloghíd között található. Itt a sekély vízben álló, kúp alakú törzsek között át is lehet evezni. Kétségtelenül ez a túra legizgalmasabb része.

Vízi utakon a Mocsári ciprus populációban

A szarvasi Vízi Színház

Tisza-tó: A virágba borult Valki- és Poroszlói-medence

Az augusztus a Tisza-tavon kicsit olyan, mint az eső a sivatagban - minden kivirágzik, és tele van élettel. Az egész évben zölden viruló növények törékeny szirmokat bontanak, és színpompás vízi kertté varázsolják a vízfelületet. Mindegy, hogy a tó mely részéről indulunk el a természetbe, mindenképpen feledhetetlen látványban lesz részünk. Indulhatunk vezetett vagy saját szervezésű kenu-, kajak-, illetve motorcsónakos túrára a tó több kikötőjéből is. Bérlésre és szervezett túrákra főként Poroszlóban és Tiszafüreden van lehetőség.  

Tündérrózsa és sulyom keveréke

Vízi út a tündérfályolban

Tündérrózsa

Sulyom

És akkor nézzük, hogy mit láthatunk, ha most látogatunk a tóhoz! A Tisza-tó virágba borult vízfelületeit leginkább három növény határozza meg, ezek a fehér tündérrózsa, a tündérfátyol és a békatutaj. A tündérrózsát mindenki ismeri, hiszen a növény szépsége miatt gyakori dísze kerti tavaknak és parkoknak is. A Tisza-tavon azonban kiterjedt telepeivel is találkozunk, amely minden képzeletet felülmúlnak. A növény a természet játékaként más fajokkal is keveredik, amely szintén csodásan mutat. A tündérrózsához hasonlóan a tófenéken gyökerezik a citromsárga virágú tündérfátyol. Az öt sziromból álló virág jóval kisebb mérete ellenére is nagyon látványos, hiszen a kis pontok a növény kiterjedt telepein trónolva képesek a zöld leveleket sárga szőnyeggé festeni. A békatutajnak vannak a legkisebb virágai, amelyek csupán három sziromból állnak, és fehérben pompáznak. Ezek kisebb telepekben vannak jelen, hiszen a vízen lebegnek, azonban szintén gyönyörűek.         

Tündérfátyol és békatutaj vegyesen

Kormorán a levelek között

Ezeken kívül persze kisebb mennyiségben találkozhatunk még megannyi további növényfajjal is, mint például a napsárga vízi tökkel vagy a jellegzetes nyílfű hófehér virágaival. Ráadásul egész évben kiterjedt rucaöröm és sulyommezők is várnak ránk, és biztosan látunk a jellegzetes terméseiről felismerhető ágas békabuzogányból is néhány példányt.  

Evezés a Ráckevei Duna-ágon

A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízszintjét a Kvassay-zsilip szabályozza, így itt már sajnos nem találunk olyan folyton változó képet mutató, természetes ártéri erdőket, mint például Budapesttől északra. Azonban az állandó, kiszámítható vízszint előnye, hogy a Duna-part beépíthető annak a veszélye nélkül, hogy bármelyik pillanatban elöntené a sok éve gondozott házat és kertet egy tavaszi áradás. A Ráckevei-Duna környékét így a hangulatos nyaralók, vízpartra nyíló virágos kertek, tündérrózsával és vízi tökkel övezett horgászstégek és mesterségesen kialakított hajóbeállók sora jellemzi. A nyugodt víz lehetővé teszi, hogy nem csak motorcsónakkal, hanem kajakkal és kenuval is könnyedén szeljük a habokat. A Dunába nyúló félszigetek nyugodt öblöket alakítanak ki, ahol hemzsegnek a halak és a madarak. 

A Szigetszentmiklósi tanösvény kezdőpontjánál kis kikötőt találunk, ahol könnyedén vízre lehet szállni. A tőkés récékkel és hattyúkkal teli partok sűrű nádasba vezetnek, de néhány evezőcsapás után már ki is érünk a főágra. Akár észak akár dél felé indulunk, kisebb öblöket, szigetek által levágott nyugodt mellékágakat, és természetvédelem alatt álló területeket találunk. 

Velencei-tó: A Csillárka vízi tanösvény

Csónakkikötő a Szúnyog-szigetnél

A Velencei-tó páratlanul gazdag madárvilágát a Csillárka vízi tanösvényen ismerhetjük meg. A tó déli medrében elterülő Velencei madárrezervátum közelében kialakított vízi útvonal a Mészeg-hegy lábánál található Szúnyog-sziget és Agárd partjai között fekszik. Néhány óra alatt bejárhatjuk kenuval vagy kajakkal a sűrű nádasban kialakított vékony utakat. A tanösvény nevét a csillárka moszatról kapta, amely a víz alatt vöröslik.

Sirály a Cserepes-sziget melletti táblán

Az útvonalon rengeteg vízi növény- és állatfaj is megfigyelhető. A nádas kedvelt élőhelye a gémeknek, búbos vöcsköknek, kócsagoknak, szárcsáknak, sirályoknak, récéknek, hattyúknak, siklóknak, békáknak és szitakötőknek. A Szúnyog-sziget sekély vizű csónakkikötője a sűrű nádasba vezet minket, ahonnan kisebb szigetek között keveredünk ki a nyílt vízre. Nemsokára elérjük a betonrudakkal körülvett, mesterségesen kialakított Cserepes-szigetet, amelyre akár ki is köthetünk. Agárd felé közelítve elénk tárul az Autóskemping, a Csónak- és Hajókikötő, illetve a Chernel István Madárvárta tornya is. Visszafelé gyönyörködhetünk a Velencei-hegység látványában, könnyen kivehető a Pákozdi emlékmű és a Pákozd-Sukorói arborétum kilátótornya is.      

Vízitúra a szentendrei Duna-ágon

Tahitótfaluból indulva nagyszerűen megközelíthető a 32 km hosszú szentendrei Duna-ág változatos vízi világa. A lassú folyású mellékág a Duna főágához képest sokkal könnyebben hajózható akár folyásiránnyal szemben is. Ráadásul ha egyszer már felhajóztunk, akkor visszafelé nincs más dolgunk, csak a csodás tájat szemlélni, és pihenni a víz közepén sodródva. 

A környék gazdag kis szigetekben, amelyek még csendesebben csordogáló, sekély mellékágakat alakítanak ki. Ezek a madarak és halak kedvelt élőhelyei. A meleg, nyugodt vizekben alacsony vízállás esetén a meder aljára lepillantva megfigyelhetőek a vízi növények, és a kisebb-nagyobb halfajok is. Az ártéri erdő mindkét oldalról benyúlik a víz fölé, így a faágakról gyakran libben fel egy-egy szürke gém, nagy kócsag, vagy valamilyen ragadozó madár. Az iszapos partok közelében gyakoriak a tőkés réce családok is, a Duna főágának jelzőbójáin pedig gyakran sirályok csücsülnek.  

A dinamikus, folyamatosan változó élettér próbára teszi az itt élő növényeket és állatokat. A gyakran víz alá kerülő szigetek partján rengeteg a kagyló, a fák levelein megfigyelhető a magas vízállás vonala, az ártéri szigetek fái pedig törzsükről kinyúló gyökerekkel próbálják magukat stabilan tartani. Rengeteg a kidőlt fatörzs és leszakadt faág, amelyekből a víz hordalékszigeteket épít, ezek az uszadékhalmok néhol teljesen beborítják a partokat. A kis földterületek által levágott mellékágakban hatalmas az élet, ha csöndben maradunk hallatszik a madarak soha meg nem szűnő csicsergése. Észak felé hajózva a Naszály látványa kíséri az utat, visszafelé csorogva pedig jól kivehető a sziklaormon csücsülő Vöröskői emlékmű is. 

Bemelegítő Tisza-tavi csónaktúra

Útvonal: Kis-Tisza - Csapói-Holt-Tisza - Kis-Tisza - poroszlói kubikok

A Tisza-tó fantasztikus vízi világa egy csónaktúra keretében tekinthető meg a legjobban. Amennyiben ellátogatunk a tóhoz, ezt semmiképp sem érdemes kihagyni. Különböző időtartamú kirándulások közül választhatunk, a 20 perces hangulatteremtőtől egészen a 6,5 órás nagy körtúráig. Mi egy rövidebbet választottunk elsőnek, ami 90 percig engedett betekintést a Tisza-tó életébe. Reggel 9-kor indultunk a Poroszlói szabadstrandtól. Előző nap a gáton található fabódénál foglaltuk le a kirándulást, és választottunk hozzá kedvünk szerint időpontot. 

A túrán összesen 5-en voltunk a túravezetőn kívül. Közlekedési eszközünk egy alacsony teljesítményű motorral meghajtott csónak volt, amelynek mindkét oldalán támlás, párnázott üléseken foglalhattunk helyet. A kikötőből a Kis-Tiszához indultunk először. Ez egy több km hosszú, részben mesterségesen létrehozott csatorna. Az első élőlény, amit megláttunk, egy gyönyörű szürke gém volt, amint egy kidőlt fa törzsén pihent a nádas mellett. Megpróbáltuk megközelíteni, de sajnos gyorsan elrepült. Ahogy közelebb értünk a fa ágaihoz, egy csapat tőkés réce úszott el mellettünk. A Kis-Tisza két oldalát nádas borította, a nádas közelében pedig különböző vízi növényeket figyelhettünk meg. A legtöbbet a fehér tündérrózsából láttunk, ezek voltak a legszebb virágok az út során. 

Vízi utak

Továbbhaladva a Csapói-Holt-Tisza vidékére, egyre több madár szállt el a közelünkben. Rengeteg tőkés réce csapatot figyelhettünk meg, de olyan ritkább madárfajokat is lefotózhattunk mint a bakcsó, kanalasgém vagy a kárókatona. A Csapói-Holt-Tiszát részben fűzfák és egyéb vízkedvelő fafajok szegélyezik. A sok vízbe nyúló törzsön és ágon rengeteg madár pihen. A partközelben sulyommezők alakultak ki, néhol pedig annyi tündérrózsa nő, hogy teljesen befedik a vízfelszínt. Ezen a szakaszon kifejezetten sok volt a fehér csőrű, fekete tollú szárcsa. Kiérve a csatornákból egy nyíltabb területre értünk, ahol a vízinövények közötti csónakok vájta utat két oldalról végeláthatatlan sulyommező szegélyezte. Itt rengeteg madár pihent az ágakon és a vízi növényeken. Egy kanalasgém röppent el felettünk, és megannyi bakcsót is megfigyelhettünk. Az egyik faágon egy hófehér kis kócsag figyelt, és még egy üstökösgémet is megcsodálhattunk. Nehéz ezeket a madarakat laikusként messziről megkülönböztetni és besorolni, de szerencsére vezetőnk ebben mindig a segítségünkre volt.

A fatörzsön ülő szürke gém

Bakcsó a sulyommezőben

Útban a szigetre

Út közben továbbá megmutatta nekünk a sulyom szúrós termését, és egy élő növényt is kiemelt a vízből, hogy megfigyelhessük a víz feletti és víz alatti részek közti különbséget. Szintén megfoghattunk egy apró békalencsét. Túránkat lassú tempóban, több csónak mellett elhaladva egy szigetre folytattuk. Kikötésünk után egy 5 perces sétát tettünk a sűrű, ártéri erdei ösvényen a fa kilátóig, ahonnan nagyszerű panorámában volt részünk a nyílt vízre. A Fattyúszerkő-toronyból láthattuk, hogy a Sarudi-medence irányában mennyire más képet mutat a tó. A kilátó egy fekete-fehér fejű, szürke testű madárról kapta a nevét, amely az ilyen kis szigetekre építi növényi részekből készült fészkét. Visszatérve a csónakba újra elhaladtunk a vízi növények között vájt úton, és a poroszlói kubikokat vettük célba következő állomásként. A kubikokból sokat találunk a Tisza-tóban, ezek nem mások, mint gödrök. Visszafelé még több gémfaj reppent el felettünk, egy bakcsót pedig meg is sikerült közelítenünk. Utolsóként átvágtunk egy félelmetesen nagy sulyommezőn, majd kiértünk a vízinövénymentes partközeli vizekre. A Poroszlói kikötő előtt elhajózva arra is magyarázatot kaptunk, hogy a túl meleg víz miatt úszkál annyi halott tavi kagyló a vízfelszínen. Ezek a kagylók igen nagyok, 10-20 cm hosszúak, és zöldesbarna-sötétbarna színűek.

Mire visszaértünk a túráról, már kezdett kellemetlenül meleg lenni a vízen. Ezért ha hosszabb túrára megyünk, akkor mindenképpen érdemes a kora reggeli, hajnali órákban indulni, hogy elkerüljük a leégés és napszúrás veszélyeit. Vezetőnk elmondása szerint a legjobb időszak a madármegfigyelésre az ősz. Kikötésünk után rövid sétát tettünk a közeli Poroszlói kikötőbe. Itt olcsóbb árakon van lehetőség a csónaktúrák megvásárlására  és a csónakbérlésre, mint a szabadstrandon. Összességében úgy gondolom, hogy mindenképp érdemes meglátogatni a Poroszlói-medencét, hiszen az itt található szinte érintetlen természeti környezet a rengeteg vízi madárral, növénnyel és ártéri erdővel egészen egyedülálló. Bár a vízminőség a rengeteg növény miatt ezen a részen nem a legalkalmasabb az úszásra, kenuval, kajakkal vagy csónakkal bejárni a tavat leírhatatlan élmény.

A Poroszlói kikötő csónakjai

Kenuval a Tihanyi-félsziget körül

Ringatózás a vízen a nádas felé

A Tihanyi-félsziget védett terület, így sok állatfajjal találkozhatunk mikor itt kirándulunk. Bár a madárvilág paradicsoma első sorban a Külső-tó nádas-mocsaras vidéke, a félsziget partjait körülvevő nádasban is találkozhatunk néhány madárfajjal, ha elég türelmesek és kitartóak vagyunk. A nádasba legkönnyebben egy csónak segítségével tudunk beférkőzni. Vízi sporteszközöket pedig a Sajkodi strandon bérelhetünk, így mi is innen kezdtük a túrát. Legalkalmasabbnak a két személyes kajakokat találtuk, mivel ezek vékonyak és rövidek, ez által könnyebben lehet velük a nádasban lavírozni.

Már közel vagyunk a célhoz

Evezünk a nádasban

Szerencsénkre szembe széllel kezdtük az evezést, így visszafelé már nem kellett megerőltetnünk magunkat. Először ki kellett jutnunk a strandolók hangos tömegéből, ami nem mindig egyszerű feladat, ugyanis az emberek nem igazán figyelnek arra, hogy elkerüljék a vízi járműveket, így ez a felelősség mind ránk hárult. Amint kiértünk az emberek használta vízfelület hatásköréből, megkezdhettük az evezést a nádas irányába. Először a nyílt vízen haladtunk a parttól távolabb, mivel itt még nem volt olyan széles a nádas, hogy beevezzünk a növények közé. Utunkat fehér vitorlások és felröppenő madarak szegélyezték. A parton sok sziklát, és azokon pihenő vadkacsákat szemlélhettünk meg. Itt még a foltokban megjelenő nádast helyenként ezek a sziklapadok váltották fel, majd elértünk egy nagyobb egybefüggő növénytársulást.

Egy felröppenő madár

Be is eveztünk a zöld levelek közé, ahol fészkelő vadkacsákat, kidőlt fákat és még több nádast találtunk. A víz mélysége lassan de biztosan csökkent, így egyre inkább láthatóvá vált a vízben megmaradt levágott nádak szára, amelyeket már benőtt a zöld alga. Néhány nagyobb madár is felreppent mellettünk, de ezek nagyon gyorsan eltűntek. Kidőlt fatörzsek alkotta hidak és növényekből készült szigetek következtek, azonban sajnos nem láttunk több madarat. Úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk a nádast, és újra a nyílt víz felé vesszük az irányt. A nádasból kievickélve több horgászt pillantottunk meg a parton ülve, háttérben pedig a Tihanyi-félsziget erdőségei uralták a tájat. Jól kivehető volt a Balaton másik oldalán elhelyezkedő völgyhíd is. Út közben még néhány hattyú és horgászcsónak tűnt föl. Visszafelé ugyanezt az irányt követtük, és visszavitettük magunkat a Sajkodi strandra a hátunk mögül süvítő parti széllel.

Horgászcsónak a Balaton vizén, háttérben a völgyhíd és a vitorlások