Csobánkai tanösvények: Körséta a Macska-barlang és a Ziribár-hegy érintésével

Vadászles a Schell-kert közelében

A Csobánka közelében található Macska-barlangot a Szent-kút tanösvényen indulva közelíthetjük meg. A tanösvény Csobánkai-nyereg nevű állomásánál kényelmesen leparkolhatunk. Innen indul a kék sáv jelzés, amely egy széles, murvás földúton vezet be minket az erdőbe. Jobbra csodás látkép tárul elénk Csobánkára és a mögötte fekvő hegyvonulatokra, balra szántóföldek kísérik az utat. Épphogy elérjük az erdőt, balra fordulva rá kell térnünk a Macska-barlanghoz vezető kék omega jelzésre, amely végighalad a szántóföld és az erdő határán. Rövid séta után jobbra fordul az út, rikító zöld mohaszőnyegen lépdelve érünk be a télen szürke erdőbe. A lejtős ösvény kopasz tölgyfák és a földből kiemelkedő szürke sziklák között vezet el minket egy vadregényes patakvölgybe. A télen kiszáradt mélyedésben összegyúlt száraz faleveleken és a víz által kimosott köveken lépdelve jutunk el a méretes Macska-barlanghoz. Megérkezve lábunk előtt hever a 139 méter hosszú és 24 méter mély sziklaüreg moha lepte bejárata. Alig látunk be a lyukon a barlang bejáratánál felhalmozódott színes kőzettörmelék, nedves faágak és barna falevelek miatt. Találunk itt egy tűzrakóhelyet és egy információs táblát is.

Kőtenger az első kilátópontnál

A Macska-barlang bejárata

Innen jelzetlen ösvény vezet minket fel a patakvölgyből a hegy oldalában. Jobbra további érdekes kőzetformátumokat tekinthetünk meg a Macska-barlang fölött, majd a beomlott Tavasz-kunyhót pillantjuk meg. Továbbra is felfelé vezet a csapás, egy széles erdei utat keresztezve rátérünk a Ziribár-hegy csúcsára vezető kaptatóra. A tölgyfák között sétálva egyre több lesz a szikla körülöttünk. Lassan elég magasra érkezünk, hogy balra megcsodálhassunk egy kis ízelítőt a hegy tetején ránk váró kilátásból. Ugyanitt egy kisebb kőtengernyi kőtörmelék vár ránk az út mellett, a mohás-zuzmós fatörzsek között. Innen már nem kell sokat felfelé kapaszkodnunk, hogy elérkezzünk a Ziribár-hegy kopár csúcsára. A 410 méteres magasságból lélegzetelállító körpanorámát élvezhetünk. Könnyen kivehető Csobánka, a Kis-Kevély, a Háziréti-víztározó, Pilisszentiván és Pilisvörösvár. A hegy tetején egy mélyebb, ám keskeny üreget láthatunk, amely a kis méretű Ziribár-barlang bejárata.

Kilátás a Kis-Kevélyre és a Háziréti-víztározóra a Ziribár-hegyről

Ennyi látszik a Ziribár-barlangból

Visszafelé ugyanazt az ösvényt követve ereszkedünk le, amelyen érkeztünk. Az első elágazásnál azonban balra fordulva gyalogolunk tovább, hogy változatosabb legyen a túra. A csapás levezet a hegyről a térképen Schell-kertként feltüntetett, drótkerítéssel körülvett területig. Ezt egy kis kitérővel kénytelenek vagyunk megkerülni. A kerítés mentén haladva több fából ácsolt vadászlest pillanthatunk meg. Nemsokára visszaérkezünk a kék sáv jelzésre, amely a hegymászás után egy kellemes levezető séta keretében visszavezet minket a kiindulási pontunkhoz.      

Túra Csobánkáról Csillaghegyre a Nagy-Kevély érintésével

Útvonal: Csobánka, Margitliget - Oszoly-pihenő - Mackó-barlang - Kis-Kevély - Kevély-nyereg - Nagy-Kevély - Ezüst-hegy - Kő-hegy - Róka-hegy - Csillaghegy

Indulás felfelé a löszmélyúton

Újabb tavaszi túránkat Csobánkáról kezdtük. A település Volán busszal közelíthető meg Budapestről Pomázon át. A csobánkai elágazástól aszfaltúton tudunk besétálni a tanösvény kezdetéig, de ha ezt a szakaszt levágnánk, akkor a busszal tovább is utazhatunk a falu központjába. Mi a sportosság fényében már a kereszteződésnél leszálltunk a buszról. Először a Dera-patak partján fekvő Margitligetnek nevezett területen találjuk magunkat. A régiót az út mellett álló impozáns kastély tulajdonosa nevezte el a feleségéről. A kastélyt elhagyva átkelünk a Dera-patakon. Fatábla jelzi, hogy merre térhetünk rá a piros sáv jelzésre, amely már a tanösvények része. Máris az erdőben kezdünk sétálni, egy vékony csapáson, ahonnan megcsodálhatjuk Csobánka családi házakkal borított lankáit. A Csúcs-hegy lábánál vezet végig az út az ismertető táblák mellett, amelyeken információkat találunk a gyep- cserje- és lombkoronaszint élővilágáról. Az erdőből a falu határában található tisztásra, az úgy nevezett Oszoly-pihenőhöz érünk. Itt autóval parkolhatunk, illetve rendelkezésünkre áll néhány asztal és pad is. A piros sáv innen a Csúcs-hegy szikláinak közvetlen közelében vezet tovább, haladhatunk erdei ösvényen vagy aszfaltúton is, amíg el nem érjük a löszmélyutat. A sziklák melletti út több helyen sajnos szemetes, de mégis érdemes erre jönni, mivel a sziklában érdekes lyukakat figyelhetünk meg. A löszmélyút kaptatójára vezető ösvényen megpillantottunk néhány már virágzó odvas keltikét, úgy látszik a csobánkai rész melegebb a környékhez képest. A kaptatón felfelé sétálva az út falán kapaszkodó hatalmas gyökerekkel találkozhatunk, és további két információs tábla segít nekünk a természet megismerésében. Ezek a Madáritatók és a Bogarak. 

Az őszi falevelek még eltakarják az éledező növényeket

A Mackó-barlang

A túra nehéz része innen kezdődik. A piros, sárga és kék jelzések metszőpontjába érve a sárga sávon sétálunk tovább. Az út meredeken vezet fel a Kis-Kevély oldalában a Mackó-barlanghoz. Mivel tavasz van, utunkat a sáros talaj, és a csúszós gyökerek is nehezítették. Néhány helyen lépcsők segítik a felkapaszkodást. Már fél úton elkezdenek megjelenni a gyönyörű fehér hóvirágok, és számuk egyre csak növekszik a hegy teteje felé haladva. A Mackó-barlanghoz felérve meglepve láttuk, hogy mekkora képződményről is van szó. A hegyben 10 méter széles és 11 méter magas lyuk tátong, amelynek falai vöröses-szürkés színekben játszanak, plafonjáról pedig helyenként csöpög a víz. A barlang az ősember lakhelye volt, ahol az általa elejtett ősállatok csontjait találták meg.

Végtelen hóvirágmező

Pillantás hátrafelé a sziklás úton

Hófehér harangok

Innen már egy kicsit kellemesebb sétával haladunk tovább a hóvirágok tengerében, de még mindig felfelé kaptatva. Nemsokára elérjük a Kis-Kevélyen található rétet, ahol pihenő- és pecsételőhely vár minket. A Kevély-nyergen tovább sétálva a földúton egyre több sziklát találunk. Visszanézve megcsodálhatjuk a Kis-Kevély lankáit. Néhány kanyar és máris megérkezünk az első kilátópontunkhoz, ahonnan ráláthatunk a jellegzetes alakú Kerekes-hegyre, az Egri várra, a Háziréti horgásztóra és a Fehér-hegyre. Még egy kicsit sétálnunk kell azonban a fák között, hogy elérjük a Nagy-Kevély fantasztikus panorámát kínáló kilátópontját. A sziklás oromról nem csak az eddig említett tájat, hanem Pilisborosjenőt, Ürömöt, az Ezüst-Kevélyt és a Kő-hegyet is megcsodálhatjuk. A kilátópont ideális pihenő a sok szikla miatt amikre leülhetünk és persze a szépséges táj miatt is.

Kilátás a Nagy-Kevélyről

Pilisborosjenő és a vöröslő föld

Innen már csak lefelé kell sétálnunk, túl vagyunk a túra nehéz részén.  A piros sávon haladunk továbbra is. Először még mindig a sziklákkal tarkított ösvényen, majd lapos földúton sétálunk. A földút jobb oldalán tájidegen fenyvest figyelhetünk meg, ami betelepítés eredményeként alakult ki. Az Ezüst-hegy csúcsától újabb fantasztikus kilátásban van részünk, innen Pilisborosjenő összes házát és templomát is megfigyelhetjük. A vörös homokkőből álló hegyorom oldalában sétálva további érdekes alakzatokra és sárgás-vöröses kőzetekre lehetünk figyelmesek. Úgy látszik a moha különösen szereti ezt a kőzetet vagy ezt az éghajlatot, mert dúsan tenyészik a környéken, és hatalmas szőnyegeket alkot. A zöld moha és mészkő együttese lenyűgöző látvány.

Vörös homokkő és zöld moha egyvelege

Az út továbbra is lefelé visz minket, amíg el nem érjük az Ezüst-hegyi kőbánya tetejét. A bánya szélére kisétálva beláthatjuk a hegy elhordott részeit, és a sok otthagyott kősziklát. Lesétálva a bánya bejáratához pedig több információs táblát is találunk.

Az Ezüst-hegyi kőbánya

Kellemes sétával jutunk még lejjebb a Kő-hegy lankáin. Bal oldalunkon tanyák sorakoznak, ahol szántóföldek és legelő lovak váltják egymást. Egy aszfaltút keresztezi a turistautat, amelyen átkelve újabb tanyák, lovak és szántóföldek között haladunk tovább. Balra már láthatjuk Békásmegyer jellegzetes tíz emeletes panelépületeit. Az út a rétről egy borkos területre visz, ahol egyre több szemétre lehetünk figyelmesek. Először azt hittük, hogy a szél hordta ide a különböző papír- és nejlondarabokat, de ahogy közelebb értünk láttuk, hogy a növények kellős közepén is tornyosul a szemét, ahova gyakorlatilag lehetetlen beszórni azt. Az úton haladva a szeméthegyek nagyon kellemetlenek, valószínűleg jelenleg is illegális lerakóhelynek használják az emberek. Bal oldalunkon néhány ösvény vezet a hegy pereméhez, ahonnan jobban megcsodálhatjuk Békásmegyert és a Megyeri-hidat, de ha itt lepillantunk, nem csak a szép kilátást, hanem újabb szemétkupacokat is láthatunk. Lassan beérkezünk egy fenyőerdőbe, ám a szemét továbbra is jelen van. Az út az erdei ösvényen halad a Róka-hegyi kőbányáig, ahol elhagyhatjuk az erdőt és aszfaltúton sétálhatunk le a családi házak között a Csillaghegyi HÉV megállóig. Bár a kirándulás fantasztikus helyeken halad végig, a vége mégsem volt túl kellemes, mivel a szemetes erdei szakasz után a csillaghegyi lomtalanítás kellős közelébe csöppentünk, így több, mint elég szemetet láttunk egy időre.

Szeméthegy az út közepén

Panoráma Békásmegyerre és a Megyeri-hídra

Csobánkai tanösvények: A Csobánkai-nyergen Szent-kúthoz

Útvonal: Csobánkai-nyereg – Hosszú-hegy – Szent-kút – Haris – Csobánkai-nyereg

Kilátás Csobánkára, az Oszoly-erdőre, a Csúcs-hegyre és a Kis-kevélyre

Második csobánkai kirándulásunk alkalmával a település másik oldalából induló Szent-kúti tanösvényen sétáltunk. Hasonlóan az előző Oszoly-csúcsi túrához, ez is gyakorlatilag bárki által vállalható kellemes séta. Az ösvény Csobánkai-nyereg nevű állomásánál van lehetőség a döngölt földút mentén leparkolni, miután elhagytuk a település határát. Egyből fantasztikus kilátásban van részünk Csobánkára, és a mögötte található Oszoly-erdőre, Csúcs-hegyre és Kis-Kevélyre. A kilátást az út elején egészen addig élvezhetjük, amíg be nem érünk az erdőbe.

A döngölt föld kirándulóút erdei szakasza

A kék csíkot kövessük az elágazásig. Ha van kedvünk tehetünk egy kisebb kitérőt is a Macska-barlanghoz, ez esetben kövessük a kék barlang jelzést. Az út először földúton visz, balra szántóföldek szegélyezik, jobbra pedig a már említett gyönyörű kilátást csodálhatjuk. Az erdőbe érve ugyanilyen minőségű úton haladunk tovább a fák között, majd az elágazásnál jobbra kell fordulnunk ahol a kék és zöld jelzések már együtt haladnak tovább. Az út először enyhén emelkedik majd enyhén lejt. 

Végül megérkezünk a Szent-kút nevű forráshoz. A kút mellett fa padok és asztalok állnak a túrázók rendelkezésére. A forrást egy kőlépcsőn leereszkedve közelíthetjük meg. Ha nem akarunk lépcsőzni, a fenti kilátóteraszról akkor is megcsodálhatjuk. A kút és az asztalok között helyezkedik el a Szent-kút kápolnája, ami egy kő alapú épület. Ottjártunkkor sajnos zárva találtuk, de az üveg ablakokon be tudtunk kukucskálni.

A kápolna

Szent-kút

Visszafelé Csobánkára, balra a Kovácsi-patak

Továbbhaladva kiérünk az erdőből, és egy tisztásba botlunk, ahol újabb asztalokat és padokat találunk. Itt jobbra tekintve már láthatjuk a fák szegélyezte Kovácsi-patakot, balra tekintve pedig egy nagy tisztás nyílik. A tisztáson találjuk a Haris nevű állomást, ahol az információs tábláról többet megtudhatunk a harisról, ami egy madárfaj. Ez egy körülbelül 30 centis, 1-2 kilogrammot nyomó madárka, amelynek barnás-vöröses tollazata van. Mivel állománya hazánkban folyamatosan csökken, már a fokozottan védett fajok közé tartozik. Az állat kedveli az itt található kaszálóréteket, az ilyen típusú élőhelyeken szívesen fészkel és költ. Innen a zöld csíkot követve jutunk vissza Csobánkára, majd a házak között átvágva érünk a kiindulási pontunkhoz.

Kilátás Csobánkára az erdőből kiérve

Csobánkai tanösvények: Fehér sziklák mentén az Oszoly-csúcsra

Útvonal: Oszoly-pihenő – Törmeléklejtő-erdő – Oszoly-csúcs – Csúcs-hegyi kőbánya – Oszoly-pihenő

Csobánkán szép példája látható a nagyszerűen kiépített és jelzett tanösvények hálózatának. A jelzéseknek köszönhetően szinte lehetetlen eltévedni, az ismertető táblákon pedig sok érdekességet tudhatunk meg az egyes állomásokról a mellett, hogy egy mini térképen mindig nyomon követhetjük, hogy éppen merre járunk. A tanösvények variálhatók, így érdemes ide többször is ellátogatni, és minden verziót kipróbálni. Mivel minden alkalommal láthatunk valami újat, sokáig biztos nem unjuk meg a környék felfedezését.

Kezdetnek a legérdekesebbnek tűnő részeket választottuk túránk állomásainak. A település központjában és a Margitligeti állomásnál is találunk parkolót. A központi parkolóból könnyedén elérhető a tanösvény, az Oszoly-csúcsot pedig messziről már innen is megcsodálhatjuk. Először aszfaltúton indulunk a házak közé, majd bevetjük magunkat az erdőbe. A piros csíkon haladva az erdei ösvényen hamar elérjük az első állomást, a Lomkoronaszintet. Itt megtudhatjuk, hogy milyen madarak élnek az Oszoly-erdőben, és a képükön kívül néhány mondatos ismertetőt is találunk például az erdei pintyről és a meggyvágóról. Ezek kívül arra is fény derül, hogy az erdőt gyertyános-kocsánytalan tölgyes és csertölgyes alkotja.

Törmeléklejtő-erdő

Egyenesen továbbhaladva elérjük a Cserjeszint állomást. Itt főként az erdőben megtalálható növényekről olvashatunk, de szó esik a rovarvilágról és néhány újabb madárfajról is. A harmadik állomás a Törmeléklejtő-erdő. Ez egy kisebb, meredek kaptató ami a hegy nyergére vezet. Még szép időben is kövek és gyökerek nehezítik a feljutást, esős idő esetén pedig a hegyoldal igen csúszós. Az ismertetőtábláról kiderül, hogy a meredekség nem csak a kirándulóknak, hanem az itt élő növény- és állatfajoknak is kihívás, mivel az eső kimossa a magvakat és a tápanyagokat a talajból. A talaj ennek és a folyamatos használatnak köszönhetően mindig vékony, mivel nem tud megtapadni.  

Viszont ha megmásszuk az emelkedőt, akkor máris abban a jutalomban van részünk, hogy a Stiasny-pihenőből csodálhatjuk meg a környék panorámáját. Ez egy kisebb kilátó, de a sziklákról nagyszerűen kivehető Csobánka összes épülete és utcája. Az Oszoly-orrnak nevezett sziklaszirten található pihenő Stiasny Jenőről kapta a nevét, aki elkötelezett természetbarát volt, és sokat tett az aktív turizmusért.

Kilátás Csobánkára a Stiasny-pihenőből

Visszatérve a sziklaoromról az erdőbe a sárga háromszöget kövessük tovább. Nemsokára egy rétre érünk, ahol az őstölgy áll. Ez a fa a múltban betöltött szerepe miatt nőhetett ekkorára. Ugyanis régebben a területet legeltetésre használták, viszont a déli meleg miatt szükségük volt árnyékra, amit a delelőfa biztosított az állatok számára. Mivel a legeltetés miatt a többi fa magja nem tudott kicsírázni és megnőni az őstölgy körül, ezért nőhetett ilyen nagyra és terebélyesre. A következő állomáson az Oszoly-réten találunk egy másik táblát, ahol a legeltetés miatti erdőirtás következményeiről és a spontán visszaerdősítés lépéseiről olvashatunk.

Panoráma az Oszoly-csúcsról

A kirándulás fénypontja az Oszoly-csúcs. A kilátópontról fantasztikus a panoráma, még a Megyeri-híd is könnyedén kivehető a Dunán. Ezen felül láthatjuk a Pilist és a Csobánkát körülölelő hegyeket is. Az ismertetőtáblán olvashatjuk a helyi legendát, mi szerint amikor Isten megteremtette a földet, egyszer csak nagyon elfáradt, ezért lepihent a Csobánkai-medencében. Így alakult ki a medence, melynek bizonyítéka hogy Isten könyökének nyoma ma is látható a Dera-patak völgyében. A táblán többet megtudhatunk az itt honos növényekről és állatokról is.  Sokan piknikezni járnak föl az oromra, hiszen nincs is annál jobb, mint a tájban gyönyörködve elfogyasztani az uzsonnánkat, miközben a nap sugaraiban sütkérezünk.

Enyhén leereszkedve a hegyről érjük el a Barlangok állomást, ahol a csobánkai barlangokról olvashatunk. Érdekesség, hogy a környék különösen gazdag barlangokban, eddig 43-at találtak. Egyet közülük meg is csodálhatunk a Mackó-barlang nevű állomáson. Ennek különlegessége, hogy jégkorszaki emberek és állatok menedéke volt.

A sárga csíkon haladva a következő állomás a Fehér sziklák pihenő. A pihenő neve a hegyet alkotó dachsteini mészkő fehérségéből ered. A táblán a hegy kialakulásáról olvashatunk. Továbbhaladva a szaporodó fakorlátokból tűnhet fel, hogy megérkeztünk a Csúcs-hegyi kőbányához. A bányában megfigyelhetjük a mészkőre rakódott homokkövet. Az információs táblán a homokkőről és felhasználásáról olvashatunk. A Csobánkán található két templom is az itt bányászott kőből épült, maga a bányászat pedig sokaknak biztosított munkalehetőséget.

Továbbhaladva a gyertyános-tölgyes és csertölgyes erdőket bükkös váltja fel, ahogy az információs táblán is olvashatjuk. Itt egyúttal válaszúthoz is érkezünk, mert az utunkat három irányba folytathatjuk: a Mackó-barlanghoz, a Méhlegelők vagy a Madáritatók állomás irányába. Mi a piros csíkon indultunk vissza a kiindulási pontunkhoz, így a Madáritatókhoz érkeztünk először. A tábláról megtudhatjuk a nevét az odvas fákban keletkező esővízzel feltöltött nyílásoknak, amelyeket a madarak itatóként használnak, ezek a telmák. A környéken még rengetegféle mohát és gombát is találtunk.

Könnyű sétával jutunk el a Bogarak majd a Löszmélyút állomásokhoz, mielőtt visszaérkeznénk a parkolóba. Az első információs táblánál a nagy szarvasbogárról, az orrszarvúbogárról a virágbogárról és az álganéjtúróról tudhatunk meg többet, amelyek az itteni erdőben honosak. A második táblánál pedig a löszfalakkal szegélyezett löszmélyút kialakulásáról, ahol régen a nyáj is vonult. Összességében ez egy –a kaptatót leszámítva- egyáltalán nem megerőltető, mégis látványos túra. Kirándulásunk során időseket és gyerekeket is láttunk, így az útvonal valóban mindenkinek ajánlható.