Az esztergomi Strázsa-hegy és a dorogi Palatinus-tó

A Kis-Strázsa-hegy a parkolóból

Esztergom-kertváros és Dorog találkozásánál két érdekes látnivaló is fekszik egymás mellett. A Pilis nyugati pereménél magasodik a 233 méteres Kis-Strázsa-hegy. Az egykoron itt funkcionáló katonai gyakorló-tér területén került kialakításra az 1200 méter hosszú Strázsa-hegyi tanösvény. A magaslat lábánál méretes parkoló fekszik, amelyet ingyenesen használhatunk. Körbepillantva azonnal feltűnik az innen pár lépésre található Gyilkos-tó, amely a tanösvény utolsó állomása. Kis fahídon átkelve közelíthetjük meg az aprócska állóvíz partját. Az ösvény mentén álló információs tábláról megtudhatjuk, hogy a több őshonos halfaj lakóhelyéül szolgáló tó neve valószínűleg onnan ered, hogy hínáros vize miatt többen haltak meg benne. A vízpartról nagyszerűen látszik a Strázsa-hegy, és a tetején álló kilátó is.

Kilátás az Esztergomi Bazilika irányába

A magaslatot nem csak a balra kezdődő tanösvény meredek csapását követve közelíthetjük meg. Ha jobbra indulunk, egy lankásabb, szélesebb út is ugyanoda vezet fel minket. Az ösvény először a hegy lábánál elterülő mezőn vezet keresztül minket. Minél feljebb érünk, annál jobban kibontakozik a bal kéz felől megpillantható Esztergomi Bazilikára néző felejthetetlen panoráma. Jobbra egy kis kitérőt tehetünk a hegyoldalban kialakult méretes löszfalhoz, ahol tavasszal és nyáron partifecskéket láthatunk repkedni és fészkelni. Falépcsőkön haladunk a hegy másik oldalára vezető csapáson, ahonnan már a környező hegyvonulatok is beláthatók. Itt szebbnél szebb vadvirágokkal találkozhatunk, amíg felkacskaringózunk a hegytetőre.

A kilátó

Leereszkedés a Nagy-Strázsa-hegy felé

Felérve majdnem teljes körpanorámát élvezhetünk a környékre. A csúcson áll a katonai épület hatását keltő kilátó, és egy nem túl szép átjátszó állomás is. Egy fakorláttal védett kilátópontról a hegy ellentétes oldalára is lepillanthatunk. Visszafelé választhatjuk a már említett széles utat, amely a Nagy-Strázsa-hegy felé is elvezet minket, vagy folytathatjuk a sétát a tanösvényen. Ez utóbbi is a Nagy-Strázsa-hegy irányába vezet vissza minket, közben megcsodálhatjuk a hegytetőről nem látszó csodás tájat is. Mielőtt teljesen leérnénk, még egy bunker teszi izgalmasabbá a kirándulást, amelybe épphogy befér egy ember. 

Látkép a Pilis vonulataira

Ha már erre járunk, érdemes a sétát kibővíteni a szomszédos dorogi Palatinus-tó meglátogatásával. A téglalap alakú, mesterségesen kialakított állóvíz részben strandként funkcionál. Szabadon bejárható partszakaszán azonban érdemes egy rövid sétát tenni, mivel nem csak az ősszel kristálytiszta vízben, hanem a tó szemközti oldalán álló, különlegesen apró nyaralókban is gyönyörködhetünk.   

Esztergomi séta

Esztergomra gondolva azonnal a tájból kiemelkedő, impozáns Bazilika jut eszünkbe, amely bárhonnan is érkezünk, már messziről jelzi a helyes irányt. A magaslaton áll rendíthetetlenül, és úgy tekint le ránk, mint egy hatalmas hegy. Hazánk legnagyobb egyházi épülete már önmagában is elég indok arra, hogy többször visszatérjünk ebbe a csodás városba. Az esztergomi bazilika világviszonylatban is kiemelkedő méretei valóban lenyűgözőek, azonban csak a homlokzatot tartó oszlopsor előtt állva tapasztaljuk meg igazán, hogy milyen kicsik is vagyunk az épülethez képest. A oszlopok vonalát követve egyre feljebb emeljük a tekintetünket, amíg meg nem pillantjuk a kupolát. A körfolyosós kilátóteraszon hemzsegnek a tájat szemlélő kis hangyák. És akkor megértjük, a hangyák mi vagyunk.

A Várhegy a Duna partjáról szemlélve

A Szent Ignác templom és a Vár

A bazilika klasszicista stílusú épületébe lépve elénk tárul a tágas belső tér. Szemünket egyből a kupola freskókkal díszített falai vonzzák. Körben ablakokon keresztül tör be a fény, de még így is szürkületszerűen sötét van bent. Az épület talán legérdekesebb része a tetőtől talpig vörös márvánnyal borított Bakócz kápolna. Hazánk legszebb reneszánsz műemléke kezdetben a bazilikától külön álló, önálló épület volt. 1600 darabra kellett szétszedni, majd újra összerakni ahhoz, hogy a mai helyére kerüljön. Ne felejtsük el közelebbről megnézni a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképét, amelyet szintén itt találunk. A Mária mennybevitelét ábrázoló mű az oltár fő ékessége. Szintén kihagyhatatlan a kupolából megcsodálható körpanoráma. Letekintve nem csak egész Esztergomot, hanem a Szlovákiába átívelő Mária Valéria hidat, a lustán kanyargó Dunát és a Pilis vonulatait is megszemlélhetjük. Ehhez azonban először meg kell másznunk az ide vezető megannyi lépcsőfokot. A túra a harangtorony csigalépcsőin kezdődik, majd egy már panorámás nyitott részen vezet át az út a kupolához, ahol még egy rövidebb lépcsősor vár ránk. Ha ide nem szeretnénk felkapaszkodni, akkor sem kell lemondanunk a csodás panorámáról. A templomkertben található kilátóteraszról letekinthetünk Szlovákiára és a Dunára. Az építmény ékessége egy lépcsős talapzaton álló, hófehér szobor, amely Szent István megkoronázását ábrázolja.

Szent István megkoronázása

Harangok a Vár falai között

A Barkóczy-alagútban

Rögtön a bazilika mellett találjuk az esztergomi várat. A színházat, múzeumokat és panoptikumot is magába foglaló épület aljában rejtőzik a Prímás Pince. A pincerendszer gyomrán átvezető, gyönyörűen felújítotton Barkóczy-alagút szabadon látogatható. Amíg áthaladunk rajta, gyönyörködhetünk a megannyi borosüvegből készült dekorációban. A bazilikától messzebb is sok látnivaló vár még ránk. A várhegy oldalába épült utcákon leereszkedve a Duna partján találjuk magunkat. A víz mellett sétálgatva nagyszerű látkép nyílik a meredélyre épült bazilika nyugati homlokzatára. Az út platánfák árnyékában vezet tovább minket a Prímás-sziget irányába, amelyet a szárazföldtől a Duna egyik mellékága választ el. A vízen stégek és hajók ringatóznak. Azonban mielőtt tovább sétálnánk, érdemes megtekintenünk a Várhegy aljában kanyargó utcácskákat. Itt találjuk többek között a barokk stílusú, kéttornyú Szent Ignác Plébániatemplomot, illetve a Keresztény múzeumnak is helyet adó, neoreneszánsz stílusú Érseki Palotát. A Bajcsy-Zsilinszky úton vagy a Duna mellékága melletti sétányon juthatunk el a legkönnyebben Esztergom szívébe, a város főterére. A Széchenyi tér sétálóövezetté alakítva, kávézókkal és fagyizókkal várja a látogatókat. A teret több díszes épület, szoborcsoport és szökőkút is díszíti. Itt található többek között a Bíróság és a Városháza épülete is. Mielőtt búcsút mondunk a városnak, érdemes még felmásznunk a Fájdalmas Szűz-kápolnához. Az épülethez kálvária vezet fel, mellette pedig három tagú szoborcsoport áll. A dombtetőről kőpadokon ülve gyönyörködhetünk a Várhegy, a Duna és az Óváros épülteinek látképében. 

Kilátás a Bazilikára a Fájdalmas Szűz-kápolnától

Esztergom Óvárosa, Szlovákia, és a kettőt szétválasztó Duna

Margón jegyezném meg, hogy az utóbbi évek során Esztergom sokat veszített régi pompájából. Rengeteg üzlet van zárva, lakások állnak elhagyatottan. A legforgalmasabb utcákon sétálva betört ablakokon át pillanthatunk be a szeméttel teli szobákba. Több épület renoválásra szorulna, sokszor romos házak mellett haladunk el. A főtéren nem működik a szökőkút, a Városháza vakolata omladozik. A Bazilika előtti parkoló üresen kong, az utcák mentén burjánzik a gaz. A Duna menti sétányt felpúposították a platánfák gyökerei, a főtér nemrég helyreállított díszburkolata pedig máris több helyen hibás. Remélhetőleg hamarosan rendeződik a város sorsa, és visszatér Esztergom régi rendezett képe, a városba pedig az élet.

Az esztergomi Búbánatvölgy tavai

Kilátás a Szamár-hegyre a Dédai és a Kerek-tó között sétálva

A Búbánatvölgy Esztergom egyik nyaralóövezete, amely főként négy taváról nevezetes. A vadregényes környezetben egymás mellett elhelyezkedő vizek mentén aszfaltút vezet végig, így ez a séta esős időben is nagyszerű alternatíva lehet, ha nem szeretnénk összesarazni magunkat. A tavak mesterségesen lettek kialakítva, 1962-től majd húsz éven át folyamatosan, egymás után. A 11-es főútról tábla jelzi, hogy merre kell lekanyarodnunk. Az erdős, ritkásan lakott területre érve nem kell sokat várnunk, amíg felbukkan a sorban első Halastó. Az autóból már itt érdemes kiszállni, és gyalogosan továbbsétálni, mivel csak így fedezhetjük fel igazán ezt a nyugodt, idilli vidéket.  

Vadvirágok a Halastó partján

Zsilip a Halastó végében

A Halastó nádassal körülvett vízfelülete mentén megannyi virág nyílik. Fehér, lila és citromsárga vadvirágok színesítik a zöld növényzetet, rajtuk virágpor után kutatnak a hangosan zümmögő bogarak. A nádason átpillantva láthatjuk, hogy a fekete víztükrön apró vízinövények úsznak, a tó belsejében pedig néhol nádasszigetek alakultak ki. A nap fénye szikrázik a vízen, a messzeségben pedig valahol halk vízcsobogás hallatszik. Elindulunk a hang irányába, nem messze egy zsilipet fedezünk fel, amelyen lustán csordogál át a már patakká keskenyedett vízsugár. A tavat megkerülve újabb nyaralók mellett vezet a murvás mellékút, majd egy töltésen visz vissza a túlpartra. Itt máris megcsodálhatjuk a következő tavat is, amely a Mini-tó nevet kapta. A méreteiben valóban kicsi állóvíz a legöregebb a tavak közül, ezt építették meg először. A Halastó buja élővilágával ellentétben egy sima vízfelületet látunk, amelyet ezüstös levelű vízparti fák vesznek körbe. A fák képe megjelenik a tó víztükrén is, néha lassan fodrozódik rajta egy-két hullám. A Mini-tó melletti Fürdő-tavat nehéz megközelíteni a vastag növénytakaró miatt, így arra csak messziről vetettünk egy pillantást. 

A Kerek-tó partja

Büfé a Kerek-tónál

Kisebb sétával érjük el a sorban következő Kerek-tavat, amely a legnagyobb a Búbánatvölgy tavai közül. A vizet füves rét veszi körbe, ahol két parkoló, fa asztalok és padok, büfé, tűzrakóhely és mellékhelyiség szolgálja a horgászok és pihenni vágyók kényelmét. A bejáratnál információs tábla hívja fel a figyelmet a tó természeti értékeire, mi szerint mind növény, mind állatvilága kiemelt védelmet élvez. A part menti nádas mellett mocsári növényfajokat fedezhetünk fel, úgy mint a vidrafű, tőzegpáfrány vagy a hússzínű ujjaskosbor. Az itt élő béka- és siklófajok mellett pedig kiemelendő jelentőségű a tóban időnként megforduló vidra, illetve a vízben élő német bucó nevű halfaj. Ez egy nagyon ritka, hazánkban fokozottan védett, bennszülött halfajta, amelynek eszmei értéke 100.000 Ft.

Stég a Dédai-tavon

A Búbánatvölgy tavaitól nem messze fekszik még egy horgásztó, amelyhez mindenképpen érdemes elsétálnunk, ha már erre járunk. A Kerek-tó mellett már tábla jelzi a helyes irányt a talán még idillibb és meghittebb környezetben fekvő Dédai-tóhoz. Az aszfaltútról leágazó földút a nyári hőségben annyira kiszárad, hogy a Kisalföld homokbuckáin érezhetjük magunkat. Lapos úton kanyarogva érjük el a bejárat melletti parkolót. A tó környékét itt is gyönyörűen kiépítették, több stég és pad is kialakításra került. A dombokkal övezett tó partján barangolva élvezhetjük a közelben nyújtózó Szamár-hegy látványát. A 307 méteres magaslat lábát vadvirágos rétek övezik, a csúcsra felkapaszkodva pedig csodás panoráma tárul elénk.

Idilli táj a Dédai-tónál