A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vízesés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vízesés. Összes bejegyzés megjelenítése

Kirándulás a híres Római-fürdőhöz

A Bakony egyik legismertebb látnivalója méltán híresült el különleges szépségéről. A Gaja-patak által létrehozott völgy bővelkedik természeti látnivalókban, ám a legérdekesebb ezek közül egyértelműen a Római-fürdő. A környék igazi családi kirándulóhely rengeteg patakparti pihenővel és rövid, de látványos sétautakkal. A Szlovák Paradicsom szurdokaira emlékeztető patakvölgy legkönnyebben Bakonynánáról érhető el. A településen több parkoló áll rendelkezésre, amelyek rendszerint meg is telnek a kirándulók autóival. A vízparton induló sétaút egy fogadót megkerülve kis fahídon kel át a patak túlpartjára, majd hűvös bükkerdőben kezd kanyarogni egyre magasabban. Az ösvény érint egy látványos, összefonódott gyökérzettel rendelkező facsoportot, amely az út oldalába ékelődve azonnal a mellette elhaladók csodálatát vívja ki. Minden kiránduló megáll itt egy fénykép erejéig. Az út ezután szűk csapássá válik, esős időben nagyon saras és csúszós, ilyenkor jól jön egy túrabot a kezünkbe. A Gaja-patak hamarosan nagy kanyart vesz, ezt az idilli helyszínt alakították ki egy jókora tűzrakókkal, esőbeállókkal és szemetesekkel felszerelt pihenőnek. A grillezőt egy nagyobb fahídon átkelve érjük el, az asztaloknál némi információt is olvashatunk a várva várt Római-fürdőről. 

Kirándulók a Római-fürdő szakadékának tetején

Innen már csak a vízpartot kell követnünk, és pár száz méter múlva megérkezünk az addig nyugodt vízfolyás fortyogó katlanához. Eltévedni lehetetlen, csak a kirándulókat kell követni, akik egyszer csak megtorpannak és összesűrűsödnek ahogy az út véget ér. A liánokkal és mohával benőtt árnyas hegyoldalak megemelkednek körülöttünk, jobbra sietve zubog le a mélybe a patak, alattunk pedig jókora szakadék tátong. Ez a természeti szépség maga a Római-fürdő. 
Pillantás a sziklákról a mélybe

A katlanból visszafelé indulva rátérünk a jelzett kirándulóút folytatására, amely a szakadékot és kőfalat megkerülve a már újra nyugodtan csörgedező patakhoz vezet. Itt újabb kiépített pihenő várja a kirándulókat esőbeállóval és tűzrakó hellyel az idilli Vadalma-forrás partján. A tiszta víz a mélyből bugyogva tör elő majd belefolyik a Gaja-patakba. A pihenőtől a felettünk haladó aszfaltútra felmászva hamarosan meglátjuk a Bakonynánára vezető kirándulóutat. 

Körséta a Lajos-forrás és a Dömörkapu érintésével

Az egykori Dreher-villa
A Lajosforrás nevű településrész Szentendréről a Dömörkapui elágazásnál balra fordulva közelíthető meg. Az erdőben kanyarogva egy több helyen rossz minőségű, kátyús erdei aszfaltúton juthatunk el ide. Megérkezve az út egy kocsifordulóba torkollik. Körbepillantva azonnal feltűnik a Lajos-forrás és a mellette álló turistaház. A forrás friss, hideg vize kiépített medencébe folyik. Először egy vékony fémcsövön át egy kisebb üregbe jut, majd az előtte húzódó nagyobb medencében gyűlik össze egy apró tavat alkotva. A víz tisztasága miatt a pihenőnél sokszor többen ácsorognak arra várva, hogy a magukkal hozott tartályokat és vizespalackokat megtöltsék és elszállítsák. A patak melletti fenyőfák lombja közül kikandikál a lajosforrási turistaház teteje. Közelebb sétálva szemügyre vehetjük a ma már nagyrészt lezárt épületet, amely egykor a Dreher család magánbirtokához tartozott. 


Úton lefelé, jobbra terül el Szentendre
A kirándulás a Dreher-villa mellől a zöld háromszög jelzést követve indul. A hegyoldalban lefelé ereszkedünk egy méretes tisztáson átvezető lankás ösvényen. Jobbról megpillanthatjuk Szentendre házait, balról pedig egy gyönyörű bükkfacsoport tekint le ránk a magasból. A csapás két oldalát méretesre nőtt erdei füvek népesítik be. A néhol vállunkig érő növények télre szinte fehérré válnak. Út közben kivágott fatörzseken megtelepedett taplókat és mohafoltokat láthatunk, a faágakon helyenként még dúsan jelen vannak a sötétbarna, kiszáradt falevelek, amelyek őszi hatást keltenek. A panorámás útszakaszon vadászlesek is feltűnnek, előttünk pedig a Cser-hegy magaslata nyújtózik. 

A Kőrösi Csoma Sándor-kilátó
Nemsokára beérünk az erdőbe, ahol egy kiszáradt patakvölgyön át halad tovább az út. A mélyedésben néhol feltorlódott faágak fekszenek a levélszőnyegen, a völgy mentét pedig a mohától zölddé vált sziklák pöttyözik. Innen kisebb kaptató vezet fel a Kőrösi Csoma Sándor-kilátóhoz. A csúcsról letekinthetünk az alattunk húzódó Bükkös-patak völgyére, majd megpihenhetünk a kőből készült emlékmű melletti padokon. A hegy peremén továbbsétálva több helyen lepillanthatunk az alattunk húzódó szakadékba, amely egy régi bánya udvarait rejti. A teraszok szinte már teljesen beleolvadnak a természetbe. A hegyoldalban leereszkedve vékony csapás vezet az alsó bányaudvarba. Sziklatörmelék mellett sétálva jutunk ki egy nagy tisztásra, ahonnan felpillanthatunk a hegyoromra, ahol az imént végigsétáltunk. 


A Bükkős-patak zúgója
A zúgó alatti völgy


Visszatérve a turistaútra tovább ereszkedünk az egyre meredekebb úton, majd nemsokára meg is érkezünk a Dömörkaputól induló lezárt műútra. Az aszfaltúton balra indulva találjuk a Bükkös-patak szépséges zúgóját. A vízhez először lépcsőn majd sziklákon mászva ereszkedhetünk le. A télen is bővizű patak sebesen folyik le a lépcsős kőfalon, majd megszelídülve nyugodtan kanyarog tovább a völgyben. Ha nem akarunk lemászni, a zúgót a fölötte álló hídról is megtekinthetjük. A patak folyását követve a zöld kereszt jelzésen folytatjuk tovább a sétát. Jobbról nemsokára egy kisebb barlang tűnik föl a hely lábánál. Balra a patakvölgyben több kisebb vízesést és a felgyülemlett víz alkotta tavat is láthatunk. Még egy érdekességet találunk itt, a vízparton álló Ikon-követ. A tájba olvadó faragott sziklán egy cirill betűs felirat és egy kereszt látható.  

A vízben visszatükröződő erdő
Az aszfaltútról a kék kereszt jelzésre rátérve térünk le, ezen visszaindulva a Lajos-forrás irányába. Utunkat a Bükkös-patak keresztezi, amelyen köveken ugrálva kényelmesen átkelhetünk. Azt a szintkülönbséget amit eddig lefelé megtettünk, most ideje fölfelé indulva újra leküzdeni. Újabb kiszáradt patakvölgy mellett haladunk a hegyen felfelé egy kövekkel és gyökerekkel benőtt ösvényen. A csapás egy friss erdőirtáson vezet át, majd fiatal cserjék között átvágva érkezünk meg a Kármán-forráshoz. Az út innen visszavezet a hegyoldalban a Lajos-forráshoz a már jól ismert tisztás oldalában.     

Séta a Paprikás-patak völgyén át a solymári Kálvária-hegyre

Útvonal: Solymár– Alsó-Jegenye-völgy - Kálvária-hegy – Solymár 

Solymár közelében egy kellemes sétát tehetünk a Paprikás-patak völgyében. A séta kedvünk szerint kiegészíthető a szomszédos turistautak beépítésével, és így a táv növelhető. A környék vonzerejét a kirándulás alatt a relatív kis távolságán belül fellelhető sok látnivaló adja: találunk itt vízesést, rétet, dolomitfalat, várromokat, kilátópontot és kálváriát is. Ez a kirándulás a várromok kivételével mindegyik fent említett látnivalót magában foglalja.

A patakvölgy közvetlenül az autóút mellett halad. A turistaút bejáratánál található Shell kút mellett leparkolhatunk. Innen az aszfaltúton található zebrán áthaladva pár perc alatt már a természetben találjuk magunkat. A turistaút jelzése a sárga csík, ezt kövessük. A patakvölgy egyik érdekessége, hogy a víz fölött sok fából készült híd ível át az út során, ezzel is színesítve a kirándulást. A másik érdekesség pedig a dolomitfal, amely az eróziónak köszönhetően látszik egyre nagyobb felületen a patakvölgy két részén. Az első egy nagyobb felületű erózió, ahol a fal szinte teljesen fehér, de néhol szürkés és sárga színekben is játszik. A gyerekek előszeretettel csúszkálnak le a domboldalban, miután felmásztak a fák gyökerei által alkotott természetes lépcsőkön. A második dolomitfal kisebb felületű, erre nem lehet felmászni. Alatta a vízmosásoknak köszönhetően a domboldal leszakadt, így a megmaradt földsáv meg lett erősítve egy korláttal és falécekkel a biztonságos áthaladás biztosítása céljából. Többször találkozhatunk a völgyben a helyiek által ültetett fiatal facsemetékkel. Ezeket az erdősítési helyszíneket táblák jelölik. A patak vize gyönyörű tiszta, egészen lelátni az aljáig. Nagy kár, hogy sok helyen rengeteg a szemét a vízben, ami valószínűleg a közeli civilizáció negatív hatása.

A Paprikás-patak medre
Dolomiftal
A Shell kúti bejárattól indulva a sárga csíkon haladva úgy tíz perc sétával érjük el az első látnivalót, a vízesést. Le kell térnünk az útról balra, ahonnan egy kilátóteraszra jutunk. A vízesés különlegessége azonban az, hogy a kilátóteraszról továbbindulva teljesen körbejárható, így nem csak a vízoszlop szépségét csodálhatjuk meg közelről, hanem a köveken élő növényeket is. Az 5-6 méter magas vízesés kis tóba torkollik, ennek vize szintén teljesen áttetsző. Tovább haladva érjük el először a nagyobb, majd a kisebb dolomitfalat. Az előzőnél találunk egy padot is, amin megpihenhetünk.




A következő látnivaló a Rózsika forrás. Ennek vize nem iható. Téli időszakban figyeljünk oda a közelében előforduló jégre, ami még akkor is jelen lehet, ha sehol máshol az út során nem találkozunk jéggel. A forrás felett kövek közé ágyazva láthatjuk a Rózsikáról készült domborművet, ami azt ábrázolja, ahogy a lány korsójából a vizet önti. A forrás után a következő megálló a patakvölgy menti nagy rét. Itt lehetőség van grillezésre, napozásra és labdajátékokra, kihasználva a tágas tér adta lehetőségetek. A rét közepén választhatunk, hogy vagy a patak mentén indulunk tovább egy jelzetlen ösvényen a solymári Szarkavár romjaihoz, vagy a sárga jelzésen sétálunk a Felső-Patak-hegy irányába.

Rózsika a korsójával
Rózsika-forrás














       

Mi ez utóbbit választottuk. A rétet elhagyva egy erdős részre érünk, ahonnan letérve a jelzésről egy meredek kaptatón kapaszkodhatunk fel a kopasz hegytetőre. Ez kicsit strapás, de a kilátás miatt mindenképpen megéri. A 312 méter magas csúcsról szép időben megcsodálhatjuk a panorámát a Les-hegyre, Solymárra és a budapesti második kerület peremére. Ottjártunkkor épp egy hatalmas hóviharba kerültünk, így sajnos a panoráma helyett inkább egy egybefüggő nagy fehérséget láttunk.

A Golgota-keresztek
Kálvária-hegy

Innen visszatérve az erdőbe egy jelöletlen ösvényen jutunk vissza a sárga jelzésre, ami egyenesen a Kálvária-hegyre vezet minket. Kövessük a sárga háromszöget amíg a domb tetején található három fehér kereszthez nem érünk. Innen szintén megint szép a kilátás a környéke. Habár ezen csúcs magassága 384 méter, a Felső-Patak-hegyről sokkal nagyobb távolságokba láthatunk el a Solymári-medencében. A Kálvária-hegy Golgota-keresztjeihez vezető stációkat követve juthatunk le egy kicsit meredekebb lejtőn a városba. Innen rövid ideig a házak között sétálunk, majd újra a fák közé, a patakvölgyben érünk. Ezt az ösvényt követve juthatunk vissza a Shell kútnál található parkolóhoz.