A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

A Szarvason található Körösvölgyi Állatpark 2014-ben nyitotta meg a kapuit. Az állatkertet az Anna-ligetben hozták létre a már meglévő Anna-ligeti tanösvény mentén. A park egy félsziget szerű földnyelven áll, ahonnan könnyen lesétálhatunk a Körös partjára és vízre is szállhatunk. A bejáratnál kényelmes parkoló és a látogatóközpont épülete várja a látogatókat. Az épületben interaktív kiállítás található, és lehetőség van kerékpár és kenu bérlésére is. Innen indul az ajánlott útvonal a teknősök, mókusok és sünök felé. 

A Látogatóközpont és a teknősök kifutója

Nemsokára a fűszerkertbe érünk, ahol az erdőn átvágva a Holt-Körös partjára épült stégen találjuk magunkat. Innen indulnak a kenutúrák. A séta az erdő mentén folytatódik tovább, egymás mellett következnek a hollók, görények, rókák, borzok, őzek és mosómedvék kifutói. Az árnyas területről egy nagy tisztásra érünk, ahol a gyepek élővilága mutatkozik be. Itt a réten keresztül le lehet vágni a sétát és azonnal a madarak és bivalyok felé venni az irányt, azonban egy kis kitérővel érdemes elsétálni a földnyelv végébe, az ártéren át vezető pallósorhoz. A nádassal borított mocsaras területen bemutatkozik a víz és a vízpart élővilága. 

Szundikáló róka

Gólyák a vizes élőhelyen

A gímszarvasok - jobbra baglyok és dámszarvasok, mögöttünk bivalyok, előttünk vaddisznók

A földnyelv másik oldalán visszakanyarodva hamarosan az elágazásnál találjuk magunkat a bölények mellett. Az állatkertben jelenleg egy pár hónapos, tündéri bölényborjú is él. A madarak a tisztás közepén kaptak egy hangulatos tavacskát, amelyen fahíd vezet keresztül. Visszafelé még fácánok, baglyok, nyusztok, szarvasok és vaddisznók kaptak helyet, ám a kifutókat folyamatosan építik és bővítik. Az út a több száz éves tölgymatuzsálem és az 1908-ban épült Csáky-Bolza kastély mentén vezet vissza a Látogatóközpontba. 

A Csáky-Bolza kastély

Virtuális séta friss képekkel a budapesti Tropicariumban

 Először a hazai halfajokat ismerhetjük meg..

Aztán belépünk az esőerdő "előszobájába", a látványos kígyók terráriumai közé..

Innen nyílik a buja, sötét és viharos esőerdő kunyhókból és pallókból álló szövevénye..

Következik a hüllők és rovarok világa..

Majd végre megérkezünk az első méretes akváriumokhoz, a trópusok édesvízi élővilágához..

Végül a várva-várt és megunhatatlan színes tengeri akváriumok zárják a sétát..

Részletes leírás és 2007-es képek a Tropicariumról itt! 

A Bábolnai arborétum és a Híres Lovak Emlékparkja

Bábolna Győr és Tatabánya között, Komáromtól délre található. A néhány ezer fős település főként méneséről lett híres, amely ma is megtekinthető a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokon. Az egyedülálló Bábolnai arborétum sokkal több, mint szépen elhelyezett növények gyűjteménye. A város szélén elterülő 20 hektáros park helyet ad a Híres Lovak Emlékparkjának és egy szabadtéri állatkertnek is. 

A Híres Lovak Emlékparkja

A ménesbirtok ismert lovai közül 54-en nyugszanak az arborétumban elhelyezett mesterséges dombok és faragott kopjafák alatt. Az emlékművel és emléktáblákkal díszített Híres Lovak Emlékparkja tulajdonképpen egy díszes lótemető, amely nemében egész Európában egyedülálló. Az állatok sírjai hármas csoportokban helyezkednek el a válogatott örökzöldek és a hatalmas fák lombjai között. A sírköveken olvasható az állatok neve, és hogy pontosan mikor éltek.

Örökzöldek az arborétumban

A kiterjedt Bábolnai arborétumot 1965-ben azzal a céllal hozták létre, hogy a településen legyen egy szépen kialakított zöldterület. Az ösvényekkel behálózott park azonban 1992-ben helyi jelentőségű természetvédelmi területté lett nyilvánítva, ezért már bekerítve várja a látogatókat. Jelenleg több száz cserje- és fafaj található meg a kertben, amelyek között lombhullató és örökzöld példányokat is találunk. Az ösvények mentén fedett pihenőket építettek, ahol nyáron hűsölhetünk, ősszel és tavasszal pedig elbújhatunk a záporok elől. Az arborétum része egy vadregényes tó is, amelyben két sziget is emelkedik. A kisebbik nádassal körülvett földterületen egy hangulatos pihenő áll, ide egy fahídon jutunk át. Az árnyas építményből közelről szemlélhetjük a vízpart mozgalmas életét. 

A park tava

Az arborétum igazi különlegessége a vadasparkszerű nyitott állatkert, amely bár elég kicsi, jelentősen feldobja a park amúgy nyugodt hangulatát. Az állatok között főként hazai őshonos fajtákat találunk, de simogathatunk például alpakát is. A mozgékony vaddisznók és szarvasok, illetve a különböző szárnyasok, juhok és sertések mellett egy szamár és egy kutyus is él itt.   

Juhok az állatkertben

Figyelő vaddisznók

A Budakeszi Vadaspark

Az egész évben látogatható Budakeszi Vadaspark Budapest és Budakeszi között helyezkedik el. Kapuit 1979-ben nyitotta meg, hogy az európai és hazai vadon élő állatokat bemutassa a nagyközönségnek. Vadaspark lévén az állatkerteknél itt sokkal természetesebb, levegősebb környezetben élnek az állatok. Gyakorlatilag egy erdei séta alatt ismerkedhetünk meg közelről azokkal a vadakkal, amiket természetes környezetünkben csak hosszas várakozás után vennénk észre a növényzet között.

A parkba néhány km-es aszfaltút vezet a Budakeszi útról. Az erdőben már a lekanyarodás pillanatában tábla jelzi, hogy leparkolhatunk az ingyenes parkolóban - ahonnan még néhány percet sétálnunk kell -, vagy 300 Ft ellenében továbbmehetünk egészen a vadaspark melletti bányánál kialakított parkolóig. Az ingyenes helyektől erdei ösvény vezet végig az erdőben, de a gyér forgalom miatt az aszfalt is használható. 

Erdei Kalóz Kalandpálya

Vaddisznók

Racka juh a Parasztudvarban

A bánya melletti parkolóval szemben találjuk az ingyenesen megtekinthető Parasztudvart, amely szintén a Budakeszi Vadasparkhoz tartozik. A bejáratot egy melegtől pihegő puli őrzi. A kis méretű, fából készült épületsorban racka juhok, nyulak, kecskék, ludak, galambok, libák, kacsák, pulykák, tehenek, mangalicák és szamarak laknak. A szelíd állatokat meg is lehet simogatni. 

A vadaspark bejáratához innen még néhány percet kell sétálnunk. Az út mentén találjuk az Erdei Kalóz Kalandparkot, amely négy különböző nehézségű pályával, és egy gyakorlórésszel várja a látogatókat. A fenyőfákra szerelt akadályok különböző magasságokban lógva hálózzák be a levegőt. A gyerekpálya majdnem teljesen a földön halad, így a legkisebbek felnőttek segítsége nélkül is mászhatnak rajta. A kísérőjegy ingyenes.  

Éhes muflonok

A földúton haladva nemsokára megpillantjuk a vadaspark bejáratát, amelyen fából faragott szarvas áll. A kaputól jobbra és balra indulnak az utak. Jobb kéz felől helyezkednek el a jellegzetes, félgömb alakú ketrecek. Ezekben egerészölyv, mosómedve, hiúz és aranysakál él. Kisebb kifutókban láthatóak a bagolyfélék, fácánok, az érdeklődő holló és a fák ágain kitekert pózban alvó vadmacska is. Üvegezett oldalú ketrecben figyelhető meg közelről a patkányok és üregi nyulak rejtett élete is. A tájat épített virágóra és dísztó teszi kellemesebbé, ám kevésbé természetessé. 

A zoo csemege nagy kedvenc

Balra indulva azonban tényleg csak az erdő vár ránk, erre találjuk a park nagyobbik felét. A kapuban sülő kürtőskalács illatával az orrunkban először a sünök és mókusok ketrece kerül az utunkba. Balra emlékművek kísérik az utat. Újabb kereszteződéshez érünk, amely egy körtúra közepét jelenti. Bármerre indulunk, ide fogunk visszajutni. A fák árnyékában tágas kifutók szabdalják a tájat. Vaddisznók, szarvasok, őzek, muflonok, vízibivalyok és bölények élnek itt, igényeiknek megfelelő területeken. A muflonok területét sziklák, a bivalyokét tó, a vaddisznókét dagonya teszi természetközelibbé. 

A vadaspark egyik legfiatalabb lakója

Sokszor találkozhatunk frissen született kisállatokkal is, most éppen egy néhány napos dámszarvas gidával. A park legújabb részén medvéket és farkasokat is láthatunk egymás mellett. Mellettük emelkedik a park kilátója, ahova felkapaszkodva a Budai-hegyekre nyíló körpanoráma vár ránk. A vadasparkon belül is simogathatunk állatokat, két állatsimogató kifutó is kialakításra került, amelyek rövidebb időre nyitnak ki. A parkban kapaható zoo csemege, amelyet az állatok kézből fogyasztanak. Minden nap több nyílt állatetetés is megtekinthető.    

A legújabb kifutókban medvék és farkasok élnek

Ősz a Margitszigeten

A Margitsziget Budapest egyik népszerű városrésze, a természetbe vágyó fővárosi lakosok és az ide utazó turisták egyik kedvenc helye. A gyalogosan könnyen megközelíthető, autóforgalomtól mentes terület a sportolók és a szabadba vágyók mekkája. Parkosított területei, állatkertje, szobrai, műemlék épületei és programjai minden évszakban változatossá teszik az itt töltött időt. Nyaranta néha úgy érezhetjük, hogy kis híján elsüllyed a sziget a rajta megforduló tömeg súlya alatt, ám ősszel jelentősen megcsappan a látogatók száma, így ekkor nyugalomban élvezhetjük a sziget szépségeit.   

A sziget partja és Buda hegyei a Margit-hídról

A Centenáriumi emlékmű

A Margit-híd felől közelítve a magasból végigpillanthatunk a 2800 méter hosszú, Duna által körbeölelt földterületen. A szigetre vezető úton először a 10 méter magasra nyúló Centenáriumi emlékmű úszik a látómezőnkbe. A mindig színes virágágyásokkal körülvett, hegyesen az égbe meredő szobrot ősszel lila, fehér és narancssárga árvácskák díszítik. Közvetlenül mellette áll a barna, sárga és helyenként még zöld színben játszó platánfák árnyékában meghúzódó, nemrég felújított Margitszigeti szökőkút. Országunk legnagyobb, vízsugarait akár 25 méteres magasságba is fellövellő, zenélő szökőkútja novemberben már lefóliázva alussza téli álmát. Innen továbbsétálva újabb, ezúttal díszkáposztákkal teleültetett virágágyások között sétálva érjük el az egykori Casino épületét. A pompáját sajnos ma már nyomokban sem őrző létesítmény a Margitsziget nyaranta életre kelő éjszakai életének egyik gyújtópontja. Választhatunk, hogy a burkolt utakat használó bringóhintózók vagy a partvonalat benépesítő futók között lavírozva megyünk tovább a sziget belseje felé. Hatalmas famatuzsálemek kísérnek a séta alatt, jobb kéz felől pedig a sziget megerősített oldalfalára kitérve megpillanthatjuk a Duna túlpartján fekvő Pest szimbolikus házait. 

A selyemtyúkok és a gólyák a Margitszigeti Kisállatkertben

A vízimadarak tóval díszített kifutója

Lassan elérkezünk a Fővárosi Állat- és Növénykert gondozásában lévő Margitszigeti Kisállatkerthez. A vadaspark jellegű létesítményben először a dámszarvasok nyugodtan sétálgató példányait pillantjuk meg. Sokszor etetik a rács mögött lakó állatokat, így egészen közelről figyelhetjük meg a jellegzetes fehér pöttyökkel tarkított, barna bundájukat. Továbbhaladva a vadmadarak ketreceihez érünk. Bár első pillantásra kegyetlennek tűnhet, hogy a nagy méretű szárnyasokat ilyen kis helyen szállásolták el, szinte kizárólag a természetben megsérült, segítségre szoruló példányokat ápolják itt. Mellettük tágas kifutón kaptak helyet a gólyák, különleges tyúkfajok és pávák. Rendkívül aranyosak a Kelet-Ázsiai selyemtyúkok, amelyek tollas lábukkal úgy néznek ki, mintha mamuszt hordanának. A szomszédos területen hangulatos tavacska és madárház került kialakításra a vízimadarak számára, amelyek vígan lubickolnak télen is a jeges vízben. A kifutó felett kifeszített madárhálóra hulló őszi levelek ilyenkor különleges hangulatot adnak az állatkertnek. A park területén kialakított belső sétányon is érdemes egy kört tenni, belül póniistálló és büfé is vár ránk.

A rózsakert hangulatos sétányai

Őszi virágpompa

A Domonkos kolostor romjai

A kisállatkert mellett találjuk a sziget közepén elhelyezkedő díszparkot, amely különösen nyáron szép, amikor a rengeteg összeültetett egynyári növénynek köszönhetően igazi virágoskert hangulatát kelti. Ősszel a zöld pázsiton keresztülfutó sétányokat itt is árvácskák díszítik. A park mentén számos padon pihenhetünk meg. A díszpark szomszédságában került kialakításra a rózsakert. Bár ezek is nyáron a legszebbek, egyes fajok még ősz végén is csodás virágpompába borulva dacolnak az egyre hűvösebb időjárással. A virágágyások körül pergolákkal övezett padokat találunk, amelyekre futórózsa fajokat igyekeznek telepíteni. Továbbhaladva a Művészligetben találjuk magunkat, amely egy hazai írókat, költőket, zeneszerzőket és további hírességeket megörökítő szoborpark. Itt fekszenek az egykori Domonkos kolostor romjai is. Az épület maradványait több emelvényre felmászva is megcsodálhatjuk. A romok között találjuk Árpád-házi Szent Margit sírját, akiről a sziget a nevét kapta.

A Margitsziget óriás platánja

A Premontrei Szent Mihály-kápolna

A Margitszigeti Víztorony a Nagyrét felől

Kicsit távolabb áll a Margitsziget egyik jelképének számító óriás platánfa, amelynek lelógó ágain generációk játszottak és játszanak ma is. Tekintélyes méreteivel egy egész tisztást foglal el, törzsének körmérete meghaladja a 6 métert, ágai pedig 40 méteres magasságba nyúlnak fel. A fa nem csak hazánkban, hanem Európában is kiemelkedik méreteivel. Továbbsétálva már látható a Margitszigeti Víztorony teteje, ám érdemes még egy kicsit egyenesen továbbhaladni, mielőtt azt közelebbről megszemlélnénk. A sziget vége felé közeledve elénk tornyosul a Premontrei Szent-Mihály-kápolna. A felújított épület a Margitsziget legrégebbi temploma. Innen néhány lépésre fekszik a sétaút mentén a Margitszigeti Nagyszálló patinás épülete, és az előtte elterülő méretes terasz. Az 1873-ban készült építményt a szomszédos, 1979-ben felhúzott Termál Hotel egészíti ki, amely a területen talált termálvíz felhasználásával gyógyfürdőt üzemeltet. Az épületek mellett található a Nagyrét. A hatalmas, nyílt füves terület alkalmas sportolásra, piknikezésre és napozásra is. 

A Japánkert egyik tava a jellegzetes sziklán ülő nőalakkal

A Vízesés előtti tó a Japánkert másik oldalán

A sziget északi, Árpád-hídhoz közeli csúcsánál helyezkedik el a Japánkert, amely talán a földnyelv legszebb szeglete. A tórendszert, vízesést és hidakat ötvöző terület keleti növényekkel van beültetve. Szobrokkal díszített tavait a nyaranta dúsan virágzó tündérrózsák, színpompás díszpontyok és a napon ősszel is sütkérező teknősök népesítik be. A sziklakerttel kiegészített díszkert végében találjuk a jelenleg felújítás alatt álló Zenélő Kutat. A szigetcsúcsból visszafelé indulva hatalmas platánok és gesztenyefák övezte sétány vezet minket a Nagyrét mentén. Újból előttünk magasodik a Margitszigeti Víztorony, amelynek panorámás tetejébe nyaranta fel is mászhatunk. Aljában üzemel a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. Jobb kéz felől érdemes még megtekinteni a kis sétával elérhető Ferences kolostor romjait, amelynek többek között fennmaradt egy nagyjából ép oldalfala is. Továbbhaladva érjük el a Palatinus Strandfürdőt, majd a Hajós Alfréd uszodát. A Duna partjára kisétálva pedig gyönyörködhetünk Buda látképében.

A Nyíregyházi Állatpark

A pingvinek medencéje

A napjainkban egyre inkább felkapott látványosságnak számító Nyíregyházi Vadasparkot talán úgy a legkönnyebb bemutatni, ha a népszerűségében töretlen Fővárosi Állat- és Növénykerthez hasonlítjuk. Az 1974-ben alapított vadaspark ma már a Nyíregyházi Állatpark névre hallgat, ám ettől függetlenül megőrizte vadasparkos jellegét. A 30 hektáron elterülő, erdős telken még mindig rengeteg a szabadon alakítható terület. Összehasonlításképpen a Budapesti Állatkert összterülete 10 hektár, amelyet lassan már kinőtt volna, ha nem kapja meg nemrégiben a Vidámpark területeit. A Nyíregyházi Állatpark esetében pont fordított a helyzet. Az állatkert bejáratában óriási parkoló került kialakításra, amely ingyenesen használható. A főkapu melletti tábla hirdeti, hogy a területet Európai Uniós pénzből újították fel néhány éve. A parkban sétálva jól kivehető, hogy hogyan alakult a terület építészete. Találunk vadasparkos területeket, amelyek az eredeti állatparkba engednek betekintést, ezeket a Fővárosi Állatkert stílusában épült újabb részek egészítenek ki. Ez a kettősség, illetve az a rengeteg még kihasználatlan potenciál vonzza és fogja a jövőben is vonzani a határokon átnyúlva is a látogatókat Sóstógyógyfürdőre. Rengeteg a külföldi, szomszédos országokból érkező vendég a hazai tömegek mellett, gyakran felcsendül valamely szláv nyelv mellettünk.

A Zöld Piramis belsejében

Az akvárium királya

A park tematikusan van felépítve, és a bejáratot átlépve máris az állatkert két talán leglátványosabb területével találjuk szembe magunkat. Balra a pingvinek, jegesmedvék és fókák birodalma, a Sarkvidéki Panoráma nevet viselő terület rejtőzik. Jobbra pedig a hatalmas Zöld Piramis hívogat. A játékos pingvinek sarkvidéki jellegű kifutóban, hatalmas üvegfalak mögött játszadoznak, ezzel szinte azonnal leveszik a legtöbb látogatót a lábáról. Velük szemben találjuk a nyughatatlan oroszlánfókákat, amik keresztbe-kasul szelik a medence habjait. A méretes, üvegfalú tartály ad helyet a naponta háromszor megrendezett fókashow-nak is. Az áttetsző, kék vízben nagyszerűen kivehető az állatok minden mozdulata. Az állatkert két hím jegesmedvéjét már nehezebb megszemlélni a mindent megmutató üvegablakok ellenére, mivel a méretes kifutóban bárhol rejtőzhetnek. A többi fókafaj medencéihez jégsziklát mintázó alagutakon juthatunk el. Itt is rengeteg ablakon tekinthetünk be az állatok életébe, ám a víz itt már zöldes színű, ezért nem látunk át rajta. A víz alatt szemlélve azt vesszük észre, hogy a fókák előtűnnek a semmiből, majd néhány pillanat múlva eltűnnek ugyanott. A felszínt nézve felbukkanó fejeket és uszonyokat pillanthatunk meg a medencelabirintusban. 

Kötélhidakon sétálhatunk az esőerdőben

A 10 méterről lezúduló vízesés

A Zöld Piramis rengeteg látnivalót rejt magában, többek között az Ócenáriumot. A bejáratnál egy élményszökőkút szórakoztatja a hőségben a gyerekeket, amíg a szülök a kávézóban pihennek. Belépve először az akváriumok szintjére érkezünk. Itt a színes halak tömkelegét találjuk a kivilágított tartályokban. A félhomályban mászkálva először kisebb tartályokat tekinthetünk meg, amelyekben tűzhalak, vitorláshalak, bohóchalak, tehénhalak, ostorhalak, murénák, rákok és medúzák élnek, csak hogy néhányat említsek. Végül elérkezünk az akváriumok akváriumához, egy 500.000 liter vizet védő méretes üvegfalhoz. Az impozáns létesítmény áttetsző üvegfelülete mögött elénk tárul a tengerek élővilága. Hatalmas cápák köröznek mellettünk, amelyeket kisebb halak csoportja követ buzgón. A hatalmas tartály alatt egy üvegfolyosó is átvezet, ebben sétálva igazán a víz alatt érezhetjük magunkat. Megunhatatlan a körülöttünk folyton mozgó, mindig más képet mutató élővilág. 

Hűsölő orrszarvú

Megérkeztünk Afrikába

Az Ócenáriumból kiérve az esőerdőbe érkezünk. Autentikus, ázsiai szobrokkal, bambuszból készült elemekkel és fatörzsnek álcázott terráriumokkal díszített környezetben sétálhatunk a jobbra-balra lengő függőhidakon. A trópusi klímát és a hatalmas pálmákat egy mesterséges vízesés, és szikla hatású falak teszik még érdekesebbé. A Zöld Piramisban főként hüllőkkel találkozhatunk. A fő attrakciónak a komodói varánuszok számítanak, ezekből egyből kettőt is megtekinthetünk. Rajtuk kívül színes papagájok és kanárik, illetve különböző ízeltlábúak is helyet kaptak az épületben. Az állatkert egyik legizgalmasabb része is itt található: az a plafonon függő üvegfolyosó, amelyben sétálva az elefántok egyik kifutójának benti részébe pillanthatunk le.

Tarzan ösvénye

A Parasztudvar egyik lakója

Hasonlóan izgalmas a közelben található, Afrikát bemutató Tarzan ösvénye. Tevék és vízilovak hatalmas kifutói között jutunk el egy fából készült, félbevágott bambuszokkal díszített, megemelt folyosóra. Ez az ösvény először a struccok fölött repít át minket a magasban, akik olyan jól érzik magunkat, hogy három hatalmas tojást is raktak a puszta földre, meglepő módon azokat semmivel sem védve. Ezután hirtelen máris a gorillák között találjuk magunkat. Az emberszabásúak életébe üvegfalakon át pillanthatunk be, ám itt már helyenként akkorák a kifutók, hogy alig látni valamit az állatokból. Egy fából ácsolt kilátótoronyhoz érve afrikai szafarin érezhetjük magunkat, amint a magasból közvetlen közelről szemléljük a zsiráfok, antilopok és zebrák lustán sétálgató egyvelegét. Az innen megszemlélt kifutón keresztül is visz a fapalló, így még sokáig élvezhetjük a látványt. A pallókról letérve Julien királyhoz is beköszönhetünk. A vicces gyűrűsfarkú makik ágakkal ékesített ketrecébe vasláncfüggönyön keresztül vezet az út. A nagy hőségtől kiütve a majmok egymáson fekve horkoltak az egyik házikójukban. A faemelvény a pelikános tó után ér véget. Innen egy tavirózsás tavakkal és faelemekkel gazdagon díszített területre érünk, ez az oroszlánok, szurikáták és krokodilok lakhelye. Afrika azonban itt még nem ér véget, óriási dombokon futkározva szemlélhetjük a páviánokat, és szintén hatalmas tóban a törpe vízilovakat. Másik oldalunkon orrszarvúk és zebrák szaladgálnak. Ez a rész kicsit olyan, mintha félbehagyták volna. Sok az üres terület és a kifutók is elhanyagoltabbak a bejárathoz közeli részekhez képest.

A terep innen már igazán vadasparkossá válik, amikor a medvék, farkasok és tigrisek világába érkezünk. Körülöttünk sűrű erdő, a lombkoronán csak a pislákoló napfény jut át. Megcsapja orrunkat a medvebarlangok jellegzetes szaga, és nemsokára véres húst marcangoló nagymacskák között találjuk magunkat. A területen azért kedvesebb állatok is élnek, itt laknak például a bölények, vaddisznók és a jópofa mosómedvék is. Visszakanyarodva az állatkert belsejébe vár ránk még a Parasztudvar. Az afrikai elefántok fatörzs vastagságú vasoszlopokkal védett játszótere mellett épült komplexum a hazai állatfajokat sűríti egy térbe. A szürke marhák és tehenek karámjai mellett szépen felújított istállóval, gémeskúttal és piros muskátlikkal díszített kert vár ránk, ahol megsimogathatjuk a kecskéket, lovakat és disznókat is. 

A kijárat felé még rengeteg madárfajt rejtő ketrecet találunk, amelyek valószínűleg az állatkert legrégebbijei. A sűrű vasrácson keresztül csak nehezen vehetőek ki a madarak. Az élményt azonban színesíti, hogy mellettünk néhány csodaszép páva mászkál szabadon a fűben. Egy kisebb méretű hüllőházban többek között kígyóféléket és egy vöröshasú piranhákkal teli medencét is láthatunk. Érdekes, hogy a medence teteje teljesen nyitott, így gyakorlatilag bárki beleteheti a kezét a vízbe, amelynek ki tudja milyen végkimenetele lenne. A régi blokkban találunk egy ketrecfolyosót is, ahol szabadon eresztett állatok között barangolhatunk. Először teknősök és kis méretű majmok fogadnak, majd színes madarak repkednek a fejünk felett. Visszaérve a bejárathoz, a Zöld Piramis oldalában néhány irodaszerekkel teli majomkifutót láthatunk, ahol a csimpánzok szembetűnően sokkal jobban szórakoznak az elsődlegesen nem nekik szánt papírdobozokkal, mint a kifeszített kötelekkel. Virágzó leanderek és rózsák között jutunk vissza a bejárathoz, ahol búcsút veszünk a Nyíregyházi Állatparktól. Ha kedvünk van hozzá, akkor indulás előtt még fényképezkedhetünk egy papagájjal, kígyóval vagy teknőssel is.

Mosómedve csücsül a fán