Gödöllői-dombság: Könnyed túra a Margitáról Babatvölgybe

Útvonal: Gödöllő - Margita - Babatvölgy - Gödöllő

Panoráma a Margitáról
A Gödöllői-dombság a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, területén fekszik a védettség alatt álló Gödöllői Tájvédelmi Körzet. A dombvidék élővilága igen változatos, egymást váltják a különböző társulások. A Gödöllői-dombság legmagasabb pontjára felsétálni nem megerőltető, mégis látványos. A 344 méteres Margita eléréséhez Szadáról a piros háromszög jelzést kell követni, majd rövidesen a balra található piros sávra kell rátérni. A csúcson találjuk a Margita-kilátót, amely egy henger alakú betonkolosszus. Ez rossz állapotának köszönhetően le van zárva a látogatók elől. A magasba rozsdás vaslétrák vezetnek fel, a betontömb tetején pedig egy vaskorona díszeleg. A tiltó felirat a bejárat jobb oldalára festve rosszul látható, így többen ennek ellenére felmásznak a magaslatra, hogy élvezzék a kilátást. A lezárás érthető, hiszen a lépcsőfokok sok helyen hiányoznak, továbbá kosz és szemét borítja a kilátó belsejét. A létrák közötti pihenők tele vannak törmelékkel és üvegszilánkokkal, a betontömb külső és belső fala pedig össze van graffitizve. A nehézségek ellenére felérve gyönyörű körpanoráma tárul a szemünk elé. A kilátó tetején szent koronát formázó fémszerkezet innen egészen másképp mutat. Fent csikkek és üres üvegek jelzik, hogy a tiltás ellenére rendszeresen felmásznak a kilátóba.

A kilátó graffitivel telefirkált belső fala
A vaslépcsők a betonhengerben


Virágszőnyeg
A kilátóból leereszkedve a piros sávon, majd a sárga sávba beleütközve a sárga sávon jobbra folytatjuk a sétát. Az ösvény a dús aljnövényzetű erdőben halad tovább. Tavasszal rengeteg gyönyörű virágot láthatunk, mindenhol virulnak a lila és fehér odvas keltikék. A Gödöllői-dombság a középhegység és az alföld közti átmenetet képezi, ezért különleges vegetáció alakult ki a területén. Az erdőből kiérve egy mezőre jutunk, ahol jobbra szántóföldeket, balra pedig dús mezei virágszőnyeget láthatunk. A domboldalról a piros kereszten ereszkedünk le a Babatvölgybe, ami a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának a Gödöllői Agrárközpont Kht. szakmai irányítása alatt működő egyetemi tanüzeme. 


A legészakibb Babati tó
A terület egy majorság, amin ökológiai gazdálkodás folyik. Az egyetemi hallgatóknak itt lehetőségük van a gazdálkodással kapcsolatos ismeretszerzésére. A völgyben lovardát és vadászházat is találunk, mivel a létesítmény a falusi turizmust is népszerűsíti. A majorság melletti Aranyos-patak völgyében tizenegy mesterségesen felduzzasztott tó fekszik, ezek a Babati-tavak. Az állóvizekben horgászatra is van lehetőség. A Babatvölgy területén átvágva a piros sávon folytatjuk utunkat. A legészakibb duzzasztott tó mellett elsétálva a gátra is felmerészkedhetünk, ahonnan kicsit többet láthatunk az amúgy nádassal sűrűn körülvett vízfelületből. Végül a váltakozó akácos és tölgyes erdőkben jutunk vissza a kiindulási pontra, Szadára.

1 megjegyzés:

  1. Ami a virágszőnyeget illeti......az a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca), amely egy invazív növényfaj, és jelentős károkat okoz megjelenésével, mer jóformán a védett területeken a védett fajok kárárá terjeszkedik, és nagyon nehéz kiirtani, valamint a gazdáknak is ugyanúgy gondot okoz a földeken, gyepeken való megjelenésével....mindennek mondanám, csak nem szépnek és nem hasznosnak.

    VálaszTörlés