Ártéri tanösvény a rácalmási Nagy-szigeten

Dunaújváros közelében, az ország szívében fekszik a gyönyörű természeti környezettel büszkélkedő Rácalmás. Közvetlenül a Duna-parti település mellett található a Rácalmási-szigetek Természetvédelmi Terület. A szigetcsoport tagjai közül a legnagyobb a Nagy-sziget nevet kapta, ezen a 380 hektáron elnyúló földterületen alakították ki a rácalmási ártéri tanösvényt. Rácalmás büszkesége a barokk Jankovich-kúria, amely a Nagy-sziget északi oldalán lévő híd közelében fekszik. Ez az átkelő vezet át a Rácalmási-Dunán az egész évben szabadon látogatható, információs táblákkal és bemutatóhelyekkel gazdagított ártéri tanösvényhez. A kellemes séta kijelölt úton vezet és kalauzol el az ártéri növények, a hozzájuk kapcsolódó mesterségek és az itt élő állatok világába.

Kényelmes esőbeálló és pihenő

Fapallók és a mocsárvilág

A Nagy-sziget betonhídjához érkezve parkoló áll rendelkezésünkre, a szigetre behajtani tilos. A tanösvény 17 állomáson keresztül kalauzol végig minket, a séta során nádkunyhóval, fűzkunyhóval, több madármegfigyelő toronnyal és a vízen átvezető pallósorral is találkozunk. A táblák bemutatják az ártéri gyümölcstermesztést, az erdőt, a nádast, a mocsárvilágot és még a sziget kialakulását is. A széles, lapos földutakon könnyű közlekedni, így bárkinek ajánlható az útvonal. Bár talán nem a szürke tél a legjobb időszak a sziget meglátogatására, az élmény így is garantált a sok érdekességnek és a változatos tanösvénynek köszönhetően. 

Téli idill, kilátás a vízre

A Duna-part a békásmegyeri nagy gátnál

Békásmegyeren, a Pünkösdfürdői Strand mellett haladó Pünkösdfürdő út vezet le a Duna-partján épült méretes gáthoz, amely 1,5 km hosszúan nyújt nagyszerű panorámautat. A magasból jól belátható a mellettünk hullámzó Duna, és a szomszédos Szentendrei-sziget is. A Duna egyik legnagyobb szigetének lezárt részén található Budapest legfőbb vízbázisa. A nyugodt, ligetes terület a különféle vízi madarak kedvelt lakóhelye.  

Kilátás a gátról a Dunára és a Szentendrei-szigetre

Dolmányos varjú

A békásmegyeri magas védmű tetején aszfaltozott, kivilágított, széles sétaút vezet végig a Dunába torkolló Barát-patakig. A sétány mindkét oldalán füves terasz halad, ahol a futók és a kutyások egy második útvonalat is kikoptattak. A kőtömbökkel szegélyezett vízparton több stéget is találunk, ezekhez kövezett utak vezetnek le. Tavasztól őszig a környéken rengeteg kajak, kenu és motorcsónak tűnik föl. A víz vonalánál gyér ártéri növényzet telepedett meg a kőtömbök mellett, itt sokszor horgászok csücsülnek kapásra várva. Ha pedig árvíz van, akkor mindent ellep a Duna egészen a gát tetejéig.

Hajókikötő

A gátról déli irányba letérve rövidesen a Római-parton lyukadunk ki. Észak felé továbbhaladva pedig egy híd vezet át a Barát-patak felett, majd családi házak mellett futó ártéri erdőbe érkezünk. Itt már természetesebb partszakaszt találunk sok növénnyel és a jellegzetes, kavicsos partokkal. Többször lehetőség nyílik lesétálni az ártérre is, ahonnan jól látszik a Megyeri-híd két jellegzetes pillére.

Evezés a Ráckevei Duna-ágon

A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízszintjét a Kvassay-zsilip szabályozza, így itt már sajnos nem találunk olyan folyton változó képet mutató, természetes ártéri erdőket, mint például Budapesttől északra. Azonban az állandó, kiszámítható vízszint előnye, hogy a Duna-part beépíthető annak a veszélye nélkül, hogy bármelyik pillanatban elöntené a sok éve gondozott házat és kertet egy tavaszi áradás. A Ráckevei-Duna környékét így a hangulatos nyaralók, vízpartra nyíló virágos kertek, tündérrózsával és vízi tökkel övezett horgászstégek és mesterségesen kialakított hajóbeállók sora jellemzi. A nyugodt víz lehetővé teszi, hogy nem csak motorcsónakkal, hanem kajakkal és kenuval is könnyedén szeljük a habokat. A Dunába nyúló félszigetek nyugodt öblöket alakítanak ki, ahol hemzsegnek a halak és a madarak. 

A Szigetszentmiklósi tanösvény kezdőpontjánál kis kikötőt találunk, ahol könnyedén vízre lehet szállni. A tőkés récékkel és hattyúkkal teli partok sűrű nádasba vezetnek, de néhány evezőcsapás után már ki is érünk a főágra. Akár észak akár dél felé indulunk, kisebb öblöket, szigetek által levágott nyugodt mellékágakat, és természetvédelem alatt álló területeket találunk. 

Vízitúra a szentendrei Duna-ágon

Tahitótfaluból indulva nagyszerűen megközelíthető a 32 km hosszú szentendrei Duna-ág változatos vízi világa. A lassú folyású mellékág a Duna főágához képest sokkal könnyebben hajózható akár folyásiránnyal szemben is. Ráadásul ha egyszer már felhajóztunk, akkor visszafelé nincs más dolgunk, csak a csodás tájat szemlélni, és pihenni a víz közepén sodródva. 

A környék gazdag kis szigetekben, amelyek még csendesebben csordogáló, sekély mellékágakat alakítanak ki. Ezek a madarak és halak kedvelt élőhelyei. A meleg, nyugodt vizekben alacsony vízállás esetén a meder aljára lepillantva megfigyelhetőek a vízi növények, és a kisebb-nagyobb halfajok is. Az ártéri erdő mindkét oldalról benyúlik a víz fölé, így a faágakról gyakran libben fel egy-egy szürke gém, nagy kócsag, vagy valamilyen ragadozó madár. Az iszapos partok közelében gyakoriak a tőkés réce családok is, a Duna főágának jelzőbójáin pedig gyakran sirályok csücsülnek.  

A dinamikus, folyamatosan változó élettér próbára teszi az itt élő növényeket és állatokat. A gyakran víz alá kerülő szigetek partján rengeteg a kagyló, a fák levelein megfigyelhető a magas vízállás vonala, az ártéri szigetek fái pedig törzsükről kinyúló gyökerekkel próbálják magukat stabilan tartani. Rengeteg a kidőlt fatörzs és leszakadt faág, amelyekből a víz hordalékszigeteket épít, ezek az uszadékhalmok néhol teljesen beborítják a partokat. A kis földterületek által levágott mellékágakban hatalmas az élet, ha csöndben maradunk hallatszik a madarak soha meg nem szűnő csicsergése. Észak felé hajózva a Naszály látványa kíséri az utat, visszafelé csorogva pedig jól kivehető a sziklaormon csücsülő Vöröskői emlékmű is.