A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

A Szarvason található Körösvölgyi Állatpark 2014-ben nyitotta meg a kapuit. Az állatkertet az Anna-ligetben hozták létre a már meglévő Anna-ligeti tanösvény mentén. A park egy félsziget szerű földnyelven áll, ahonnan könnyen lesétálhatunk a Körös partjára és vízre is szállhatunk. A bejáratnál kényelmes parkoló és a látogatóközpont épülete várja a látogatókat. Az épületben interaktív kiállítás található, és lehetőség van kerékpár és kenu bérlésére is. Innen indul az ajánlott útvonal a teknősök, mókusok és sünök felé. 

A Látogatóközpont és a teknősök kifutója

Nemsokára a fűszerkertbe érünk, ahol az erdőn átvágva a Holt-Körös partjára épült stégen találjuk magunkat. Innen indulnak a kenutúrák. A séta az erdő mentén folytatódik tovább, egymás mellett következnek a hollók, görények, rókák, borzok, őzek és mosómedvék kifutói. Az árnyas területről egy nagy tisztásra érünk, ahol a gyepek élővilága mutatkozik be. Itt a réten keresztül le lehet vágni a sétát és azonnal a madarak és bivalyok felé venni az irányt, azonban egy kis kitérővel érdemes elsétálni a földnyelv végébe, az ártéren át vezető pallósorhoz. A nádassal borított mocsaras területen bemutatkozik a víz és a vízpart élővilága. 

Szundikáló róka

Gólyák a vizes élőhelyen

A gímszarvasok - jobbra baglyok és dámszarvasok, mögöttünk bivalyok, előttünk vaddisznók

A földnyelv másik oldalán visszakanyarodva hamarosan az elágazásnál találjuk magunkat a bölények mellett. Az állatkertben jelenleg egy pár hónapos, tündéri bölényborjú is él. A madarak a tisztás közepén kaptak egy hangulatos tavacskát, amelyen fahíd vezet keresztül. Visszafelé még fácánok, baglyok, nyusztok, szarvasok és vaddisznók kaptak helyet, ám a kifutókat folyamatosan építik és bővítik. Az út a több száz éves tölgymatuzsálem és az 1908-ban épült Csáky-Bolza kastély mentén vezet vissza a Látogatóközpontba. 

A Csáky-Bolza kastély

A Páskom-legelő tanösvény

A szlovák határ mentén, az Ipoly mellett alakult meg a 3 km hosszú Páskom-legelő tanösvény. A Dejtár központjából induló sétaút először aszfaltúton halad a szántóföldek között, majd a vonatsíneket keresztezve egy széles földútra tér rá. Hamarosan egy méretes legelőn találjuk magunkat, ahol a lapos tájon azonnal feltűnik a magas kilátótorony és a közelben legelő gulya. Minden lépésünkre tücskök és szöcskék tucatjai rebbenek szét a kiszáradt fűben. A környék információs tábláin megismerjük a homoki gyep és az invazív akác tulajdonságait, majd a kilátótoronynál az itt élő madárfajok is bemutatásra kerülnek. A magasba felmászva jól belátható a nádassal fedett Nagy-tó zöldje, amely a madarak kedvelt élőhelye. A környéken több kiszáradt kis tó is megfigyelhető, a távolban pedig jól kivehető a Börzsöny és a szlovák hegyek lankái. 

Holtág az Ipoly árterében

Pillantás Dejtárra a tanösvényről

Hamarosan elhaladunk a fehér és világosbarna marhákból álló gulya közvetlen közelében. Az állatok láthatóan megszokták az emberi jelenlétet, érkezésünkre alig mozdulnak meg. Valószínűleg ezért szegélyezi a legelőjüket csupán egy vékony drót. Egy kanyar után érkezünk a tanösvény fedett állomásához, ahol kényelmes asztaloknál pihenhetünk az árnyékban. Innen még pár lépésre találjuk az Ipoly-menti gátat és a Szlovák-Magyar határt jelző köveket. A gátról jól látni a folyó szabályozásakor létrejött idilli holtágat, amelyet teljesen befed a zöld békalencse. A séta innen tovább folytatható a gáton Szlovákiában. Ha ezt az opciót választjuk, akkor további 10,9 km-t kell megtennünk, hogy visszatérjünk Magyarországra Drégelypalánknál, ahonnan még újabb 5 km a Drégelyvár. Az egész útvonal kerékpártúraként van jelölve, így két keréken is bejárható. Ha a holtágat követve letérünk a tanösvényről, rövid sétával az Ipoly partján találjuk magunkat. Mindkét oldalon horgászok várják a napi fogást.  

Marhagulya a kilátó és a holtág között

Az Ipoly

A Duna-part a békásmegyeri nagy gátnál

Békásmegyeren, a Pünkösdfürdői Strand mellett haladó Pünkösdfürdő út vezet le a Duna-partján épült méretes gáthoz, amely 1,5 km hosszúan nyújt nagyszerű panorámautat. A magasból jól belátható a mellettünk hullámzó Duna, és a szomszédos Szentendrei-sziget is. A Duna egyik legnagyobb szigetének lezárt részén található Budapest legfőbb vízbázisa. A nyugodt, ligetes terület a különféle vízi madarak kedvelt lakóhelye.  

Kilátás a gátról a Dunára és a Szentendrei-szigetre

Dolmányos varjú

A békásmegyeri magas védmű tetején aszfaltozott, kivilágított, széles sétaút vezet végig a Dunába torkolló Barát-patakig. A sétány mindkét oldalán füves terasz halad, ahol a futók és a kutyások egy második útvonalat is kikoptattak. A kőtömbökkel szegélyezett vízparton több stéget is találunk, ezekhez kövezett utak vezetnek le. Tavasztól őszig a környéken rengeteg kajak, kenu és motorcsónak tűnik föl. A víz vonalánál gyér ártéri növényzet telepedett meg a kőtömbök mellett, itt sokszor horgászok csücsülnek kapásra várva. Ha pedig árvíz van, akkor mindent ellep a Duna egészen a gát tetejéig.

Hajókikötő

A gátról déli irányba letérve rövidesen a Római-parton lyukadunk ki. Észak felé továbbhaladva pedig egy híd vezet át a Barát-patak felett, majd családi házak mellett futó ártéri erdőbe érkezünk. Itt már természetesebb partszakaszt találunk sok növénnyel és a jellegzetes, kavicsos partokkal. Többször lehetőség nyílik lesétálni az ártérre is, ahonnan jól látszik a Megyeri-híd két jellegzetes pillére.

A Duna-parti sétány és ártér Dunakeszin

Dunakeszi Budapesttől északra, a Duna bal partján fekszik. A város mellett húzódó vízparton kövezett, hangulatos sétányt építettek ki, amely mentén kávézókat és éttermeket találunk. A túlparton jól látszik a Szentendrei-sziget partvonala is, ide könnyedén átkelhetünk a rendszeresen közlekedő horányi révvel. A hosszan elnyúló, kavicsos Duna-parton ártéri növényzet és rengeteg kis kagyló és csiga vár ránk. A fasorral övezett sétány déli végében kiépített parkolót találunk, ahonnan könnyen elérhető a vízpart. Erre halad végig a Vác irányába vezető kerékpárút is, így a séta burkolt úton meghosszabbítható. 

A fák kimosott gyökerei

Kagylóhéjak

A Duna áttetsző vize, szemben a Szentendrei-sziget

A Római Kikötőerőd helye

Emléktábla jelzi, hogy régen egy óriási Római Kikötőerőd állt itt. A Kr.u. 370-es évekből származó épülettel szemben a Szentendrei-szigeten is egy Római Őrtorony állt, a kettő között ellenőrzött átkelőhely működött. Ma már mindkét oldalon csak romok lelhetőek fel az épületekből, ám a Dunakeszi Kikötőerőd néhány maradványa és története egy kiállítás keretében jobban megismerhető. A pincehelyiségben a faldarabokon kívül használati tárgyak, állati csontok és az eredeti épületet modellező képek is láthatóak. Észak felé eltekintve elénk tárul a Pilis, és a nyaralókkal beépített, buja Szürkő-sziget is, amelyet rendszeresen ellep az árvíz.