A Gödöllői-dombság rejtett kincse, a Babati Istállókastély

A Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika nagyszerű kiindulópont egy Gödöllői-dombságba induló sétához. Az ingyenes parkolóval ellátott komplexumtól a piros sáv jelzést követve jutunk el a Babati-tavakhoz. Az út először a Máriabesnyői lakóparkhoz érkezik, majd az autóút mentén eltűnik a rengetegben. A cserjékkel sűrűn benőtt sétaúton tavasztól nyár végéig mindig virágzik valami, majd ősszel az érdekes termések veszik át az uralmat. A földút lassan újra aszfalthoz érkezik, amikor megpillantjuk az első tavat. A kerítéssel körülvett horgásztóból nem sok látszik, hiszen a fák lombkoronája jórészt eltakarja. 

A Babati-tavak

Hamarosan kereszteződéshez érkezünk, ahol balra fordulva kisebb emelkedő vezet fel az M3-as autópálya alatti hídhoz. Az elhagyatott terület kedvelt élőhelye a fecskéknek. A híd alatt átkelve megpillantjuk a következő tavat, amely az autópályáról is jól látható. Ez már nincs bekerítve, így könnyedén leereszkedhetünk a virágos réttel körbevett vízpartra. A tó gazdag élővilága azonnal megnyilvánul, a tiszta vízben halak tűnnek fel és hamar békák csobbanása is hallatszik. A színes réten egymást érik a szálldogáló rovarok. A szederbokros vízpartot nádas veszi körbe, amely később teljesen elnyeli a vizet. A Babati-tavak mentén széles aszfaltút vezet végig, amelyen gépkocsik is járnak. A következő tó egy fűvel benőtt gáton közelíthető meg, innen jól látszik az előző tó végében létrejött nádasos mocsárvilág is. A kék vízben burjánzanak a vízi növények. 

Az Istállókastély

Továbbsétálva virágos rétek és vadászlesekkel beépített szántóföldek között vezet az út a fák között megbúvó Istállókastélyhoz. Az épületet először észre sem lehet venni, csak egy sárgás fal látszik a rengetegben. A másik irányból azonban már könnyedén megcsodálhatjuk az "U" alakú, impozáns épületet. A homlokzathoz közelebb sétálva jól látszik, hogy az elhagyatott épület nem igazán van karbantartva. A sárga falak mállanak, a tetőt belepi a moha. A kastély azonban még ilyen rossz állapotban is igen impozáns! A barokk stílusú épület középső részében laktak, a két oldalsó szárnyat pedig juhistállónak használták. Grassalkovich Antal ide költöztette tüdőbeteg lányát, hogy a juhok jó levegőjét szívja. Az épület mellett vezet tovább a piros sáv jelzés a Babat-völgyi Lovascentrumba, itt azonban balra fordulunk, hogy visszajussunk a kiindulási ponthoz. A kereszteződésben nagy kapu és a mellette álló tábla hirdeti, hogy a Nyitott kertet látjuk. A körbekerített bio gazdaságban megannyi gyümölcsfa és veteményes van. A kert mentén vezető ösvény egy kis magaslatra vezet fel, majd egy elhagyatott hídon kel át az M3-as fölött. Innen lejtő kövekezik Gödöllőig, ahol rengeteg gombafaj él. A sétaút családi házak közé visz, innen újra aszfaltúton érjük el a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilikát. 

Az esős nyár meghozta gyümölcsét, burjánzanak a gombák

Gödöllői-dombság: Könnyed túra a Margitáról Babatvölgybe

Útvonal: Gödöllő - Margita - Babatvölgy - Gödöllő

Panoráma a Margitáról

A Gödöllői-dombság a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, területén fekszik a védettség alatt álló Gödöllői Tájvédelmi Körzet. A dombvidék élővilága igen változatos, egymást váltják a különböző társulások. A Gödöllői-dombság legmagasabb pontjára felsétálni nem megerőltető, mégis látványos. A 344 méteres Margita eléréséhez Szadáról a piros háromszög jelzést kell követni, majd rövidesen a balra található piros sávra kell rátérni. A csúcson találjuk a Margita-kilátót, amely egy henger alakú betonkolosszus. Ez rossz állapotának köszönhetően le van zárva a látogatók elől. A magasba rozsdás vaslétrák vezetnek fel, a betontömb tetején pedig egy vaskorona díszeleg. A tiltó felirat a bejárat jobb oldalára festve rosszul látható, így többen ennek ellenére felmásznak a magaslatra, hogy élvezzék a kilátást. A lezárás érthető, hiszen a lépcsőfokok sok helyen hiányoznak, továbbá kosz és szemét borítja a kilátó belsejét. A létrák közötti pihenők tele vannak törmelékkel és üvegszilánkokkal, a betontömb külső és belső fala pedig össze van graffitizve. A nehézségek ellenére felérve gyönyörű körpanoráma tárul a szemünk elé. A kilátó tetején szent koronát formázó fémszerkezet innen egészen másképp mutat. Fent csikkek és üres üvegek jelzik, hogy a tiltás ellenére rendszeresen felmásznak a kilátóba.

A kilátó graffitivel telefirkált belső fala

A vaslépcsők a betonhengerben

Virágszőnyeg

A kilátóból leereszkedve a piros sávon, majd a sárga sávba beleütközve a sárga sávon jobbra folytatjuk a sétát. Az ösvény a dús aljnövényzetű erdőben halad tovább. Tavasszal rengeteg gyönyörű virágot láthatunk, mindenhol virulnak a lila és fehér odvas keltikék. A Gödöllői-dombság a középhegység és az alföld közti átmenetet képezi, ezért különleges vegetáció alakult ki a területén. Az erdőből kiérve egy mezőre jutunk, ahol jobbra szántóföldeket, balra pedig dús mezei virágszőnyeget láthatunk. A domboldalról a piros kereszten ereszkedünk le a Babatvölgybe, ami a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának a Gödöllői Agrárközpont Kht. szakmai irányítása alatt működő egyetemi tanüzeme. 

A legészakibb Babati tó

A terület egy majorság, amin ökológiai gazdálkodás folyik. Az egyetemi hallgatóknak itt lehetőségük van a gazdálkodással kapcsolatos ismeretszerzésére. A völgyben lovardát és vadászházat is találunk, mivel a létesítmény a falusi turizmust is népszerűsíti. A majorság melletti Aranyos-patak völgyében tizenegy mesterségesen felduzzasztott tó fekszik, ezek a Babati-tavak. Az állóvizekben horgászatra is van lehetőség. A Babatvölgy területén átvágva a piros sávon folytatjuk utunkat. A legészakibb duzzasztott tó mellett elsétálva a gátra is felmerészkedhetünk, ahonnan kicsit többet láthatunk az amúgy nádassal sűrűn körülvett vízfelületből. Végül a váltakozó akácos és tölgyes erdőkben jutunk vissza a kiindulási pontra, Szadára.