A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

A Szarvason található Körösvölgyi Állatpark 2014-ben nyitotta meg a kapuit. Az állatkertet az Anna-ligetben hozták létre a már meglévő Anna-ligeti tanösvény mentén. A park egy félsziget szerű földnyelven áll, ahonnan könnyen lesétálhatunk a Körös partjára és vízre is szállhatunk. A bejáratnál kényelmes parkoló és a látogatóközpont épülete várja a látogatókat. Az épületben interaktív kiállítás található, és lehetőség van kerékpár és kenu bérlésére is. Innen indul az ajánlott útvonal a teknősök, mókusok és sünök felé. 

A Látogatóközpont és a teknősök kifutója

Nemsokára a fűszerkertbe érünk, ahol az erdőn átvágva a Holt-Körös partjára épült stégen találjuk magunkat. Innen indulnak a kenutúrák. A séta az erdő mentén folytatódik tovább, egymás mellett következnek a hollók, görények, rókák, borzok, őzek és mosómedvék kifutói. Az árnyas területről egy nagy tisztásra érünk, ahol a gyepek élővilága mutatkozik be. Itt a réten keresztül le lehet vágni a sétát és azonnal a madarak és bivalyok felé venni az irányt, azonban egy kis kitérővel érdemes elsétálni a földnyelv végébe, az ártéren át vezető pallósorhoz. A nádassal borított mocsaras területen bemutatkozik a víz és a vízpart élővilága. 

Szundikáló róka

Gólyák a vizes élőhelyen

A gímszarvasok - jobbra baglyok és dámszarvasok, mögöttünk bivalyok, előttünk vaddisznók

A földnyelv másik oldalán visszakanyarodva hamarosan az elágazásnál találjuk magunkat a bölények mellett. Az állatkertben jelenleg egy pár hónapos, tündéri bölényborjú is él. A madarak a tisztás közepén kaptak egy hangulatos tavacskát, amelyen fahíd vezet keresztül. Visszafelé még fácánok, baglyok, nyusztok, szarvasok és vaddisznók kaptak helyet, ám a kifutókat folyamatosan építik és bővítik. Az út a több száz éves tölgymatuzsálem és az 1908-ban épült Csáky-Bolza kastély mentén vezet vissza a Látogatóközpontba. 

A Csáky-Bolza kastély

A körmendi Batthyány-Strattmann-kastély és a várkert

Körmend az osztrák határ mellett, az Őrségi Nemzeti Park szomszédságában fekszik. Legfőbb látványossága a város szívében álló Batthyány-Strattmann-kastély, és a körülötte elterülő várkert. A ma már inkább kastélyra hasonlító, ám egykor középkori várként épült várkastély a XVII. században kapott barokk arculatot. A főépület impozáns termeiben több kiállítás várja a látogatókat, többek között helytörténeti, cipőtörténeti és a Batthyány család jeles képviselőit bemutató interaktív bemutató tekinthető meg. 

A Batthyány-Strattman-kastély

Csobogó

Az egykor 50, azonban ma már csak 34 hektáron elterülő, rába-parti várkert a kastély keleti oldalán helyezkedik el. A kezdetben franciakertnek épült parkot a XIX. században alakították át angolparkká. A védettséget élvező várkertben került kialakításra a Clusius tanösvény, amely Carolus Clusiusról kapta nevét. A híres botanikus a térség kutatójaként több mint 480 hazai növényfajről írt tanulmányt. A vékony földutakon és murvával beszórt sétányokon bejárható tanösvény érinti a várkert kis szigettel rendelkező tavát, a Rába-partot, és a 45 méter lombkorona-átmérőjű juharlevelű platán matuzsálemet. A vízi tökkel beültetett kerti tóba hangulatos csatorna vezet, a közelben magasodik a kastélyhoz épült fehér obeliszk is. Bár a park Körmend belvárosában fekszik, a burjánzó növényzetben barangolva igazi erdő érzetét adja. A várkastély megtekintése után érdemes körbesétálni az út túloldalán fekvő Szabadság teret is a XIX. századi Tiszti házzal. 

A várkert tavába vezető csatorna az egyik fahídról

Hatalmas, több száz éves fák a Clusius tanösvény mellett

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok

A barokk stílusú Szapáry-kastély Bábolna legrégibb épülete. Az "U" alakú, citromsárga és fehér színben játszó udvarház egy gesztenyefasorral övezett parkban található. Az 1700-as években épült patinás kastély ad helyet a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok központjának. A lovarda hírét az őshonos, magyar Shagya lófajtának köszönheti. Ezek a főként szürke színű, melegvérű állatok elegáns küllemmel, mindazonáltal magas teljesítménnyel rendelkeznek. Testfelépítésük izmos, és különösen szívósak. A versenyeken jól teljesítő, híres lovakat a Bábolnai arborétumban temették el, sírjuk ma is megtekinthető a Híres Lovak Emlékparkjában.

A lenyűgöző lovarda

Az istállók ma is működnek

Karcolat a Szapáry-kastély ablakán

A ménesbirtok meglepő aprólékossággal, igényesen lett kialakítva. A virágokkal, sövénnyel és szökőkúttal díszített kastélyudvarban a Shagya tiszteletére szobrot emeltek, amely egy peckesen álló egyedet mintáz. Az ágyásokat övező láncot lófejekkel díszített karókhoz fogatták. A főépület ablakain lovakat mintázó, a lovarda üvegein pedig a ménesbirtok bélyegzőjét ábrázoló karcolatokat tekinthetünk meg. Az istállók szintén a luxus igényeket figyelembe véve lettek kialakítva. A szokásosnál tágasabb boxokban márvány itatókat helyeztek el. A birtokon található lovarda szépsége és méretei szintén átlag felettiek, a fedett épületbe belépve szinte elveszünk. Hatalmas a belmagasság, a rengeteg fényt a fagerendás mennyezetről lógó óriási csillárok és a falat pettyező hatalmas ablakok biztosítják. Az épület a modern igényeknek megfelelően fűtéssel, illetve korszerű hang- és fénytechnikával is fel van szerelve, mivel rendezvények helyszínéül is gyakran szolgál.

A ménesbirtok udvara - elől láthatóak az oszlopon ülő lófejek

A Hősök kapuja

A Lovarda mellett látható a szomszédos épületek közül kiemelkedő Hősök kapuja, amely szürke köveivel szintén élesen elüt a sárga falaktól. A kert híressége továbbá hazánk és egyben Közép-Európa legöregebb fehér akácfája, amelyet még a Szapáryak ültettek 1710-ben. A Ménesbirtokon több kiállítás és gyűjtemény is látogatható. A lovaskocsikat és lófelszereléseket bemutató Kocsimúzeumot a birtokon találjuk, míg a lótenyésztés történetét bemutató Lovasmúzeumot a Szapáry-kastéllyal szemben álló volt Tiszti Kaszinó épületében. Ez utóbbi a kastélyépülethez illeszkedő stílusban, citromsárga és fehér színben lett felújítva. A kastély főépületében továbbá a Bábolnai ütközetről szóló kiállítás tekinthető meg.

A Gödöllői-dombság rejtett kincse, a Babati Istállókastély

A Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika nagyszerű kiindulópont egy Gödöllői-dombságba induló sétához. Az ingyenes parkolóval ellátott komplexumtól a piros sáv jelzést követve jutunk el a Babati-tavakhoz. Az út először a Máriabesnyői lakóparkhoz érkezik, majd az autóút mentén eltűnik a rengetegben. A cserjékkel sűrűn benőtt sétaúton tavasztól nyár végéig mindig virágzik valami, majd ősszel az érdekes termések veszik át az uralmat. A földút lassan újra aszfalthoz érkezik, amikor megpillantjuk az első tavat. A kerítéssel körülvett horgásztóból nem sok látszik, hiszen a fák lombkoronája jórészt eltakarja. 

A Babati-tavak

Hamarosan kereszteződéshez érkezünk, ahol balra fordulva kisebb emelkedő vezet fel az M3-as autópálya alatti hídhoz. Az elhagyatott terület kedvelt élőhelye a fecskéknek. A híd alatt átkelve megpillantjuk a következő tavat, amely az autópályáról is jól látható. Ez már nincs bekerítve, így könnyedén leereszkedhetünk a virágos réttel körbevett vízpartra. A tó gazdag élővilága azonnal megnyilvánul, a tiszta vízben halak tűnnek fel és hamar békák csobbanása is hallatszik. A színes réten egymást érik a szálldogáló rovarok. A szederbokros vízpartot nádas veszi körbe, amely később teljesen elnyeli a vizet. A Babati-tavak mentén széles aszfaltút vezet végig, amelyen gépkocsik is járnak. A következő tó egy fűvel benőtt gáton közelíthető meg, innen jól látszik az előző tó végében létrejött nádasos mocsárvilág is. A kék vízben burjánzanak a vízi növények. 

Az Istállókastély

Továbbsétálva virágos rétek és vadászlesekkel beépített szántóföldek között vezet az út a fák között megbúvó Istállókastélyhoz. Az épületet először észre sem lehet venni, csak egy sárgás fal látszik a rengetegben. A másik irányból azonban már könnyedén megcsodálhatjuk az "U" alakú, impozáns épületet. A homlokzathoz közelebb sétálva jól látszik, hogy az elhagyatott épület nem igazán van karbantartva. A sárga falak mállanak, a tetőt belepi a moha. A kastély azonban még ilyen rossz állapotban is igen impozáns! A barokk stílusú épület középső részében laktak, a két oldalsó szárnyat pedig juhistállónak használták. Grassalkovich Antal ide költöztette tüdőbeteg lányát, hogy a juhok jó levegőjét szívja. Az épület mellett vezet tovább a piros sáv jelzés a Babat-völgyi Lovascentrumba, itt azonban balra fordulunk, hogy visszajussunk a kiindulási ponthoz. A kereszteződésben nagy kapu és a mellette álló tábla hirdeti, hogy a Nyitott kertet látjuk. A körbekerített bio gazdaságban megannyi gyümölcsfa és veteményes van. A kert mentén vezető ösvény egy kis magaslatra vezet fel, majd egy elhagyatott hídon kel át az M3-as fölött. Innen lejtő kövekezik Gödöllőig, ahol rengeteg gombafaj él. A sétaút családi házak közé visz, innen újra aszfaltúton érjük el a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilikát. 

Az esős nyár meghozta gyümölcsét, burjánzanak a gombák

A gödöllői Grassalkovich-kastély parkja

A Gödöllői-dombság szomszédságában található hazánk egyik legimpozánsabb barokk épülete, a Grassalkovich-kastély. A XVIII. század közepén létrehozott kúria sokáig az építtető, Grassalkovich Antal családjának tulajdonát képezte, majd a férfi ág kihalása után nem sokkal a mindenkori magyar uralkodó rezidenciájává vált. Sok történelmi alak, többek között Ferenc József és Sissi is gyakran megfordult a pompás épületben, akik koronázási ajándékként kapták meg a kastélyt. A kiránynéra kiállítás emlékeztet, amelyen róla készült portrékat és szobrokat tekinthetünk meg. A felújított hercegi szobákban Erzsébet kedvenc színével, az ibolyával borított falakat és bútorokat is megcsodálhatunk. A kiállított tárgyak között olyan ritkaságok is felbukkannak, amelyeket Sissi valóban használt, ilyen például a királyné egyik fésülködőtükre. A bemutatott tárgyak közül sok eredeti, felújított darabbal is találkozunk, amelyek aukciókról, örökösöktől és a falubeliektől kerültek a múzeumba.  

A méretes kastélyt körülölelő park ingyenesen látogatható. A kerítéssel körülvett, természetvédelem alatt álló kertbe több kapun keresztül is bemehetünk. A növényritkaságok mellett több épített emlék is megcsodálható a kerti séta során. Ezek közül a legnagyobb a Pálmaház, amelyben növénytermesztés folyik. A park másik érdekessége a gyönyörűen felújított Pavilon, amely egy dombtetőn állva pillant le a kert hortenziákkal körülölelt sétányaira. A kerek épület belsejében csodás faborítás és színes portrék várnak ránk. Az óriási park egy része 2010-re teljesen megújult, így ma már gyönyörű pázsit és színes virágok fogadnak a méretes fák között. A háttérben megunhatatlan a Grassalkovich-kastély gyönyörű sziluettje. A park fénykorában az épület másik oldalán tovább folytatódott, ennek egy részén ma is szabadidőpark található. 

A nádasdladányi Nádasdy-kastély

A Nádasdy család gyönyörű kastélyát 1873-ban kezdték el építeni a Székesfehérvár és a Balaton között elterülő 24 hektáros területen. Az impozáns, soktornyos épület rengeteg film és rendezvény helyszíneként szolgál. Homlokzatát és belsejét már felújították, azonban a hátsó részeken megfigyelhető, hogy a kastély milyen romos állapotban tengődött sokáig. Megérkezve elénk tárul az angol kastélyok stílusát mintázó, 'L' alakú épület. A tájképi kertben egykor vízesés és mesterséges szigettel díszített kerti tó is volt, azonban ezek már kiszáradtak. A parkban sétálva a dicső múlt néhány relikviáját, kis hidakat, dombokat, pergolákat fedezhetünk fel. 

A homlokzat a felújításkor

A tájképi kert részlete

Az épület belsejébe lépve egyből a hallban találjuk magunkat, amelyet az üvegkupolán beérkező napsugarak világítanak meg. Különösen látványos az Ősök csarnoka, amely faborítással és óriási kovácsoltvas csillárokkal kápráztat el. A falakat a Nádasdy család tagjairól készült festmények díszítik. A Könyvtárszoba szintén csodálatos, a kiállított képek és könyvek a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár tulajdonát képezik. Itt szintén találkozunk a kovácsoltvassal, a korlátok készültek ebből az anyagból.      

Kandalló az Ősök Csarnokában

Ebédlőasztal ugyanott

A díszes Könyvtárszoba

A füzérradványi Károlyi-kastély parkja

Füzérradvány a szlovák határ mentén található, hazánk legészakibb települése, Hollóháza közelében. A pár száz fős település ékessége az eklektikus stílusú Károlyi-kastély, amely egy hatalmas angolkert közepén áll. A közel 140 hektáros terület védettséget élvez, ebből 15 hektár tartozik közvetlenül a kastélyhoz, a többi erdészeti kezelésben van. A park közel 133 fafaj otthona.

A Károlyi-kastély millió ablaka

Bekerített erdős terület mellett jutunk el az épület parkolójához. A park ingyenesen látogatható, belépőt csak a kastélyba lépve kell fizetnünk. Hatalmas platánfák vezetnek a fényűző kúria kicsiny franciakertjébe. A kastélyt övező platánok mellett többek között juharok, tölgyfajok, vadgesztenyék, vérbükkök, hamisciprusok és különböző fenyőfajták is helyet kaptak a területen. Sétáink során pedig még a jellegzetes termésű szivarfával és a pompás lila virágairól ismert császárfával is találkozhatunk. 

Látkép a kastély homlokzatára a franciakertből

Felújításra váró részek

A kastélyépület látványos, halvány sárga homlokzatát óriási üvegablakok tagolják. A déli oldaláról hatalmas kőterasz nyílik, innen vezetnek a lépcsők a franciakertbe. A bukszusból kialakított mintákkal díszített, teraszos jellegű kertből lepillanthatunk az előttünk elterülő hatalmas rétre, és az azt követő erdőkre. A park ékességeinek számító platánóriások is itt tekinthetőek meg. Ereszkedjünk le a teraszról a patakhoz, keljünk át a fahídon, és kövessük a víz vonalát a kijárat irányába! Az itt álló két famatuzsálem korát 200 évre becsülik. Hasonlóan értékes a kastély főbejáratához vezető fenyvessor, ezek körülbelül 150 évesek. A park kiépített útjain órákig barangolhatunk, és fedezhetjük fel a növényritkaságokat. Azonban ha csak az épület körül teszünk egy sétát, már akkor is sok szépséget látatunk. A kastély körül a franciakerten kívül egy hatalmas tisztás és egy oldalszárnyak által körülhatárolt belső udvar tekinthető meg. A kúria egyik oldala még romosan áll, egyenlőre nem tudták renoválni a teljes épületet.

A belső udvar

Az egyik tölgymatuzsálem

Mesekastély Magyarországon: Látogatás a tiszadobi Andrássy-kastély parkjában

Ha kedvünk támad egy igazi mesebeli kastélyt meglátogatni, akkor irány Tiszadob! A kicsiny település egy Loire-völgyi kastélyok mintájára épült műremeket rejt, melynek megcsodálásához még az országhatárt sem kell elhagyni. Tiszadob a Holt-Tisza közelségének köszönhetően vadregényes területen fekszik, az ártéri erdőkkel és holtágakkal szabdalt terület jelentős része természetvédelem alatt áll. A néhány ezer lakosú település legfőbb büszkesége azonban egyértelműen a romantikus stílusú Andrássy-kastély. Az 500 hektáros parkkal körülvett épületet Andrássy Gyula kezdte építtetni 1880-ban, majd munkásságát később fia folytatta. 

Mesekastély Magyarországon

Látkép az angolparkból

A komplexumot 2009-ben újították fel, így jelenleg csodás épségben tekinthető meg. A munkálatok során nem csak a kastélyt renoválták, hanem parkolót és kivilágított sétányokat is létesítettek körülötte. A parkban padokon pihenve gyönyörködhetünk a soktornyú épület lenyűgöző szépségében. A sétányok mellett álló táblákról pedig több információt tudhatunk meg a kastélyról és környezetéről. A parkolóból indulva néhány elhagyatott melléképület között elhaladva érünk egy virágokkal beültetett tisztásra, amely a kastély bejáratához vezet minket. A fehér falak és a szürkéskék tető kontrasztja nagyszerűen mutat. Balra indulva egy kilátóteraszhoz vezet az út, ahonnan a park egyik látványelemére, a bukszuslabirintusra tekinthetünk le. Az egykor csodás angolpark bukszusai jelenleg sivár képet mutatnak, ugyanis megújulásuk érdekében vissza kellett vágni őket. Ennek eredményeképpen azonban most még kicsit kopaszok, amíg teljesen nem regenerálódnak. Néhány év növekedésre és gondozásra van még szükségük, amíg elérik egykori nagyságukat, és tökéletesen kirajzolják a virágágy egykori motívumait. A növénylabirintus középpontjában Fadrusz János hófehér szobra áll, amely az igen találó Leányszöktetés nevet viseli. A bukszuslabirintusba azonban a hiedelemmel ellentétben nem volt szabad a bejárás, kizárólag díszítőelemnek készült. 

A regenerálódó bukszuslabirintus

A tiszadobi kastély magaslatra épült, így mellette sétálva feltűnik az alattunk békésen kanyargó Holt-Tisza is, amelynek egészen a partjáig lépdelhetünk a füves réten. A vízparton horgászok lógatják a pecabotjukat a nyugodt vízbe, egy ízletes tiszai halvacsora reményében. A Tisza túlpartján susogó fák, és a néha  felröppenő madarak látványa megunhatatlan, így a tisztás egy pikniknek is ideális helye lehet.

A kastély bejárata

Vaja látnivalói

A Vay-kastély

Vay Ádám tekintélyt parancsoló mellszobra

A csupán néhány ezer fős, mégis városi rangú Vaja települése hazánk ÉK-i részén, Nyíregyháza és Mátészalka között található. A történelem során fontos események tanúja volt ez a kis település, amely mérete ellenére jelenleg is három nagyszerű látnivalóval büszkélkedhet. Elsőként a Vay-várkastélyt említeném meg, amely a névadó Vay-család rezidenciájaként szolgált. A mai város területeit IV. Béla adományozta a nemesi származású családnak, ekkor épült a várkastély elődje. A ma már reneszánsz stílusú épületet az évek során folyamatosan fejlesztették és alakították, de csak a 17. században nyerte el a jelenlegi formáját.

Az épületet körülölelő parkban csodás virágágyások és hatalmas, cserepes leanderek között sétálgathatunk. A kert szépségének megőrzésén látogatásunkkor is 4-5 kertész fáradozott. A kastéllyal szemközti sétányon a Rákóczi-szabadságharc ismert szereplőinek mellszobrai mellett sétálgathatunk. Ez nem véletlen, hiszen a terület a felkelés bölcsője volt. A várkastély a Rákóczi szabadságharc idején több alkalommal is II. Rákóczi Ferencz és a Habsburgok közötti tárgyalások színhelyéül szolgált. Az épület állapota attól függetlenül, hogy túlélte a felkelés alatti pusztításokat, lassan mégis romlásnak indult. Ma azonban már újra nagyszerű állapotban csodálhatjuk meg a világos színekben pompázó épületet a századelőn véghezvitt felújításoknak köszönhetően. A várkastély belsejében üzemel a Vay Ádám múzeum, amely II. Rákóczi Ferencz egykori udvari főkapitányáról kapta a nevét. A bejárat fölött dísztábla tanúskodik a múltbéli eseményekről, melyek szerint a Szatmári békekötés pontjait ezen falak között vitatták meg. A kertben még egy rózsákkal körbeültetett, modern emlékművet is megcsodálhatunk. 

A kert a leanderekkel és az emlékművel

A Vajai Református templom

A várkastély szomszédságában helyezkedik el a 2011-ben felújított Vajai Református templom. Az épület egyszerű fehérségével csodásan tölti be a város útkereszteződének köszönhető nagy teret. A gótikus templom a XIII. századból származik, megjelenését a különlegesen szép, fából ácsolt, négy fiatornyos torony emeli ki. Sajnos be nem jutottunk. Érdemes előre érdeklődni a nyitva tartásról, vagy időpontot kérni a látogatáshoz, amelyen vezetővel 200 Ft ellenében lehet részt venni. A nyugodt, békét sugárzó település harmadik látnivalója a város szélén található. A természetvédelmi területté nyilvánított Vajai-tó különlegességei az úszó láprétek. Mind ezeken a kis szigeteken, mind a tó környékén változatos állat- és növényvilág él. A tó igazi horgászparadicsom, akár csónakkal is bejárhatót. A település látnivalóival akár egy  egész napra is tartalmast időtöltést nyújt az ide látogatóknak.

A Festetics-kastély kertje télen

A keleti homlokzat a japán akácfákkal

A volt istálló épülete

A dísztó háttérben a lovardával

A barokk Festetics-kastély Keszthelyen található. A díszes főkapun keresztül léphetünk be a kastély 42 hektáros parkjába, ami természetvédelmi területnek lett nyilvánítva. A műemlék épület építését Festetics Kristóf kezdte 1745-ben. Ma 101 helyiségével Magyarország egyik legnagyobb kastélya. Az épület és a díszkert egyaránt gyönyörűen fel van újítva és karban van tartva. A benne rejlő lehetőségeket maximálisan ki is használják, ugyanis nem csak múzeumként hanem konferencia központként is funkcionál. Épületeiben állandó és időszakos kiállítások tekinthetők meg, ezen kívül rendszeresen koncerteket is szerveznek benne. Termei konferenciák, fogadások, bálok, esküvők tartására egyaránt kibérelhetőek. Kertjében felállított sátorban van lehetőség különböző rendezvények lebonyolítására, nyaranta pedig színházi előadásokat tartanak. A kastély szálláslehetőséget és a rendezvényekhez kapcsolódó étkeztetési szolgáltatásokat is kínál. Pincéjében került kialakításra a Balatoni Borok Háza, amelyben nem csak megismerhetjük, hanem ki is próbálhatjuk a bemutatott borokat.

A kastély nyugati homlokzata a díszkerttel

A lila-fehér díszkáposzták

A kastélykert 10 hektáros angolparkjának előkertjébe lépve, az 'U' alakú kastélyépület kiugró, keleti homlokzatát látjuk meg először. Itt találjuk Festetics György szobrát is, melyet 1945-ben helyeztek át ide Keszthely főteréről. A csüngő ágú és göcsörtös törzsű japán akácok szegélyezte sétány közepén egy szökőkút díszeleg, messzebb pedig a földön egy napórát találunk. A szökőkút környékén egyből feltűnnek a méretes sötétzöld tiszafák is. A kastély szárnyát megkerülve jutunk el az ősöreg fák között sétálva a Hintómúzeumnak helyet adó volt kocsiház és istállóhoz. E mellett találjuk a park idilli kis tavát, ahonnan gyönyörűen fest a kastély fehér épülete. A tavat kis  sziklakerttel kombinálták, felette pedig fahíd ível át. Továbbhaladva rápillanthatunk a hatalmas parkra, ahol többek között a kert legidősebb fáját, a 400 éves mocsári tölgyet is találjuk. Ahogy a kastély nyugati homlokzata előtt elterülő francia díszkert felé haladtunk, megcsodálhattuk a télen is üdítő színekben pompázó, idény jelleggel elültetett díszkáposztákat.