A Visegrádi Fellegvár

Lépcsők vezetnek a kiállításokhoz

A Dunakanyar egyik gyöngyszeme a 333 méter magasan trónoló Visegrádi Fellegvár, amely nem csak kulturális látnivaló, hanem fantasztikus kilátópont és több kirándulás potenciális kiindulópontja is egyben. A mai, még romjaiban is grandiózus épület elődje egy XIII. században felhúzott építmény volt, amelyet IV. Béla építtetett. A vár az évek során Luxemburgi Zsigmondnak és Mátyás királynak köszönhetően folyamatosan bővült és korszerűsödött. Az épület jelentőségét mutatja, hogy többször is itt őrizték a Szent Koronát és a koronaékszereket. A török időkben teljesen lepusztult vár romjainak műemléki helyreállítása 1960-ban kezdődött el, a munkálatok jelenleg is folynak. A felújításoknak köszönhetően stabil falak között élvezhetjük a kiállításokat és a megannyi teraszról megcsodálható fantasztikus panorámát. 

Bejárat a Vártoronyba

Vadászati kiállítás

A Visegrádi Fellegvár mellett szuvenír boltokkal és étteremmel körülvett parkoló áll. Innen egy meredek lépcsősoron felmászva érjük el a látványos külső kaputornyot, majd a kasszát. A méretes falak aljában sétálva lehetőség nyílik az íjászat kipróbálására, sokszor solymász bemutatót és háziállat simogatást is tartanak, sőt még trónra is ülhetünk és kalodába is zárhatjuk magunkat. Az út egyenesen a külső teraszokhoz vezet, ahonnan jól kivehető az egész Dunakanyar, a visegrádi Királyi Palota és a Salamon torony is. A Vártorony irányába falépcsőkön mászunk először egy belső udvarba, innen érhető el a külön jeggyel látogatható Panoptikum bejárata. További néhány kőlépcsőn jutunk el a vár déli végében található teraszokhoz, ahonnan fahídon a külső falak felé indulhatunk, vagy egy újabb falépcsőn a vár belsejében található kiállításokhoz és újabb teraszokhoz. A kis termekben többek között fegyvertörténeti, vártörténeti és vadászati kiállítás tekinthető meg. 

Panoráma a vár déli oldalából

Szánkó és síelés a Nagy-Villámon

Nem kellett sok hó, hogy a téli sportok kedvelői megrohamozzanak mindent, ami csúszik. Visegrád környékén jó pár ilyen helyszín van, kezdetnek a szánkó- és sípályákat ötvöző Nagyvillám Sípálya, de nem messze ott vannak a Kis-Villám és a Fekete-hegy lejtői is. A környék bővelkedik kilátópontokban és látnivalókban is, felmászhatunk a Zsitvay-kilátóhoz, tehetünk egy sétát a kirándulóutak valamelyikén, csúszhatunk egyet a télen és nyáron is üzemelő Visegrádi Bobpályán vagy megtekinthetjük a Visegrádi Fellegvárat.

Látkép a Panoráma út kilátópontjáról

A Duna-parti 11-es főútról két irányból közelíthetjük meg a Fellegvárat, a Bobpályát és Nagyvillám Sípályát összekötő aszfaltutat. Budapest irányából érkezve egyből a síkomplexum aljánál találjuk magunkat, Dömös irányából pedig a Visegrád feletti panorámaútra, majd a Fellegvárhoz érkezünk. Ez utóbbi télen a gyér lombkoronának köszönhetően még jobb kilátást enged a Visegrádi-hegységre, a Dunakanyarra és a Börzsönyre, mint a nyáron. A panorámaúton kiépített kilátópont várja a látogatókat, ahol padokon pihenve, kényelmesen lehet élvezni a látványt. Innen már jól látszik az impozáns Visegrádi Fellegvár is, ahova további néhány perc alatt érkezünk meg. A vár télen-nyáron nyitva áll a nagyközönség előtt, panorámateraszáról a kilátás minden évszakban lenyűgöző. 

Séta a Fekete-hegyen, alattunk a Dunakanyar

Az út a Visegrádi Bobpálya alatti parkolóhoz vezet tovább, ahonnan többfelé indulhatunk. Ha csak egy rövid kikapcsolódásra vágyunk, akkor érdemes kipróbálni a bobot vagy felsétálni a parkolóból a Zsitvay-kilátóhoz. A 377 méteres magaslatra néhány perces gyaloglással, aszfaltúton jutunk el. A kőépület mellett érkezik fel a Nagy-Villám leghosszabb síliftje, így a hosszú lejtőn letekintve nagyszerű panorámát élvezhetünk télen is, amikor a kilátóépület zárva van. A kilátóval szemközti domboldalon érdemes egy rövid körtúrát tenni. A Fekete-hegyi körséta nagyszerű alternatíva, ha több irányból szeretnénk letekinteni Visegrádra, a Fellegvárra és a Visegrádi-hegység lankáira. Mind ezen a magaslaton mind a bobpálya melletti lejtőn csúszkálhatunk is, sok helyen már le van koptatva a porcukorszerű hótakaró.

Tömeg a Nagyvillám Sípálya aljában, háttérben a Fellegvár

Kilátás a sípályákra a büfé teraszáról

Továbbindulva néhány kanyar után érkezünk meg a Nagyvillám síkomplexumhoz. Az út mentén már messziről feltűnnek a tömött sorokban parkoló autók, és az úton síbakancsban átbukdácsoló emberek. A sípályák aljában nyitott teraszos faház áll, itt van a büfé és a kassza is. A síliftek a magasba repítik a sportolókat, akik a Szentendrei-szigetre és a Börzsönyre néző kilátást élvezhetik lesiklás közben. A lankás pályák különösen alkalmasak kezdők számára, a sípályánál oktatás és kölcsönzés is igénybe vehető. A lejtők egy részén szánkózni is lehet, illetve a szemközti Kis-Villámról is élmény lecsúszni. Ide felsétálva beláthatjuk a Nagy-Villám egészét, a másik irányba pedig lepillanthatunk a Duna, Börzsöny és Szentendrei-sziget hármasára, a messzeségben jól kivehető a Naszály is. A közelben indul a Kisvillámi Vadvirágos Tanösvény, amely 14 információs táblán mutatja be a környék élővilágát. A 800 méter hosszú útvonal a Kis-Villám nyugati oldalából indul, és a keleti részén érkezik vissza az aszfaltúthoz. A környéken sok mesterséges madárodút telepítettek, így bár leánykökörcsint télen nem fogunk látni, de csicsergő, repkedő énekesmadarakat már biztosan!   

Látkép a Nagy-Villámra a Kis-Villámról

Könnyed séta Pilisszentlászlóból Szentendrére a Pap-réten át

Ez a könnyed, szinte csak lejtőn és aszfaltozott utakon haladó kirándulás a Pilisszentlászló melletti erdei parkolóból indul, és Szentendre Szarvashegy nevű városrészébe érkezik. A két végpont között menetrendszerinti autóbuszjárat közlekedik. A Pilisi kerékpárutak részét képező, végig az erdőben haladó útvonal ideális esős, saras, latyakos időben is. A kirándulás egy kis szakaszon összefonódik az Országos Kéktúrával is, amelytől a Pap-rétnél veszünk búcsút. Az ősöreg tölgyfákkal tűzdelt tisztáson kiépített pihenőhelyet és a pecsételőhelyként is funkcionáló Pap-réti erdészházat találjuk. A különböző fafajokat felvonultató kerttel körülvett épület mellett szinte mindig legelésznek lovak és pónik is.  

A Pap-réti erdészház bejárata

Erdei tó a Pap-rét mellett

A séta során több kis méretű tóval is találkozunk, amelyek egy része természetes, a többit viszont az egykor itt folyó állattartás miatt alakították ki a szorgos emberi kezek. A tavak egyik szép példája szintén a Pap-rétnél található, közvetlenül az aszfaltút mellett. Gazdag élőviláguk miatt a Pilisi tavak védettséget élveznek, és kotrásokkal igyekeznek megakadályozni az eliszaposodásukat. A főként békafélék lakta állóvizeket ősszel rengeteg békalencse borítja. A Pap-réti kereszteződénél a tó irányába fordulva, egy patakvölgy mentén vezet az út Szentendréig. A kezdetben mellettünk csordogáló víz egyre mélyebbre ereszkedik, majd lassan egy meredek falú szakadék aljára ér. A völgy peremén a dús erdő lombkoronája mellett haladunk el, a patak szinte már elveszik a mélyben. Az aszfaltút lassan a Horthy kunyhóhoz érkezik, amely egy kicsit megviselt, fából készült esőbeálló. Innen már nem kell sokat sétálnunk, hogy felcsendüljön az első kutyaugatás, majd megpillantsuk a Szentendrét jelző első házakat is.  

Novemberi hőség a Pilis-tetői panorámaúton

Csodás meleg idő köszöntött ránk a hétvégén, egyértelműen megérte legalább az egyik napot a szabadban tölteni. A napos időben hegyre felfelé mászni olyannyira nyárias volt, hogy többen csupán egy rövid ujjú pólót viseltek. Lefelé azonban már előkerültek a melegebb kabátok is, főleg az árnyékos területeken. A Pilis-tetőt megszállták a kirándulók, siklóernyősök és kerékpárosok. Bár a köd korlátozta kilátás nem volt az igazi, az újonnan átadott kilátó miatt így is érdemes volt ellátogatni ide. Mind az erdei-, mind az aszfaltút olyan forgalmat bonyolított, mint jobb napjain a Váci utca. 

Kirándulók a rozsdabarna erdőben, útban a Pilis-tetőre

A naposabb zöld jelzés

A legkönnyebben a Két-bükkfa-nyeregről megközelíthető Pilis-tető rendkívül népszerű kirándulóhely. A több településről is elérhető kilátópont tetejéről nagyszerű panoráma nyílik Pilisszentkeresztre, Pilisszántóra és a közöttük húzódó Hosszú-hegyre. Persze ez csak egy kis ízelítő a lábunk alatt elterülő tájból, amely még megannyi magaslatot és települést fed fel. A 756 méteres csúcson 2014 októberében adták át a Boldog Özséb-kilátót, amely az addig is ott álló beton geodéziai torony felújításával valósult meg. A csúnya építményt gyönyörű faborítással vették körbe, a 360 fokos körpanorámát kínáló teraszhoz pedig szép csigalépcsőn lehet kényelmesen felmászni. Akinek ennyi kilátás nem lett volna elég, feltétlenül a zöld kereszt majd a zöld sáv jelzésű sétautat válassza a Pilis-tető megközelítésére a Két-bükkfa-nyeregtől, mivel az erdei útról több vékony csapás ágazik le, amelyek további kilátópontokhoz vezetnek. A sziklák tetejére kijutó utak nagyszerű napozó vagy piknikező helyként is szolgálnak. Az aszfaltút közvetlenül a volt katonai bázishoz vezet, megérkezve beton építmények között sétálunk a kilátótoronyig. Ha az erdei utat választjuk, akkor a siklóernyős starthelyhez érkezünk, ahonnan szintén csodás a kilátás. Lefelé indulva a legszebb élmény a hegyoldalban kanyargó zöld sáv jelzésű útvonal, amely egy sziklás, köves szerpentin. A cserjékkel szegélyezett hegyi csapás több tágas panorámateraszt is érint, mielőtt a hegy aljában lévő kereszteződésbe torkollik. Innen visszatekinthetünk a fejünk felett köröző színes siklóernyőkre, amelyek a csúcsról folyamatosan a levegőbe libbenve sosem fogynak el. A piros sáv jelzés Pilisszentkereszt és Pilisszántó között halad, így bármerre továbbindulhatunk. Pilisszentkeresztről menetrend szerint közlekedik busz a Két-bükkfa-nyeregig, így könnyen körtúrává szervezhetjük a kirándulást. A hegy aljában haladó útvonal mentén érdemes megtekinteni a pilisszántói Csillagösvényt is.

Ködös kilátás a siklóernyős rajthelyről

Kicsit tisztább látkép a hegyoldalban leereszkedő út közepéről Piliszántóra

Körséta a Lajos-forrás és a Dömörkapu érintésével

Az egykori Dreher-villa

A Lajosforrás nevű településrész Szentendréről a Dömörkapui elágazásnál balra fordulva közelíthető meg. Az erdőben kanyarogva egy több helyen rossz minőségű, kátyús erdei aszfaltúton juthatunk el ide. Megérkezve az út egy kocsifordulóba torkollik. Körbepillantva azonnal feltűnik a Lajos-forrás és a mellette álló turistaház. A forrás friss, hideg vize kiépített medencébe folyik. Először egy vékony fémcsövön át egy kisebb üregbe jut, majd az előtte húzódó nagyobb medencében gyűlik össze egy apró tavat alkotva. A víz tisztasága miatt a pihenőnél sokszor többen ácsorognak arra várva, hogy a magukkal hozott tartályokat és vizespalackokat megtöltsék és elszállítsák. A patak melletti fenyőfák lombja közül kikandikál a lajosforrási turistaház teteje. Közelebb sétálva szemügyre vehetjük a ma már nagyrészt lezárt épületet, amely egykor a Dreher család magánbirtokához tartozott. 

Úton lefelé, jobbra terül el Szentendre

A kirándulás a Dreher-villa mellől a zöld háromszög jelzést követve indul. A hegyoldalban lefelé ereszkedünk egy méretes tisztáson átvezető lankás ösvényen. Jobbról megpillanthatjuk Szentendre házait, balról pedig egy gyönyörű bükkfacsoport tekint le ránk a magasból. A csapás két oldalát méretesre nőtt erdei füvek népesítik be. A néhol vállunkig érő növények télre szinte fehérré válnak. Út közben kivágott fatörzseken megtelepedett taplókat és mohafoltokat láthatunk, a faágakon helyenként még dúsan jelen vannak a sötétbarna, kiszáradt falevelek, amelyek őszi hatást keltenek. A panorámás útszakaszon vadászlesek is feltűnnek, előttünk pedig a Cser-hegy magaslata nyújtózik. 

A Kőrösi Csoma Sándor-kilátó

Nemsokára beérünk az erdőbe, ahol egy kiszáradt patakvölgyön át halad tovább az út. A mélyedésben néhol feltorlódott faágak fekszenek a levélszőnyegen, a völgy mentét pedig a mohától zölddé vált sziklák pöttyözik. Innen kisebb kaptató vezet fel a Kőrösi Csoma Sándor-kilátóhoz. A csúcsról letekinthetünk az alattunk húzódó Bükkös-patak völgyére, majd megpihenhetünk a kőből készült emlékmű melletti padokon. A hegy peremén továbbsétálva több helyen lepillanthatunk az alattunk húzódó szakadékba, amely egy régi bánya udvarait rejti. A teraszok szinte már teljesen beleolvadnak a természetbe. A hegyoldalban leereszkedve vékony csapás vezet az alsó bányaudvarba. Sziklatörmelék mellett sétálva jutunk ki egy nagy tisztásra, ahonnan felpillanthatunk a hegyoromra, ahol az imént végigsétáltunk. 

A Bükkős-patak zúgója

A zúgó alatti völgy

Visszatérve a turistaútra tovább ereszkedünk az egyre meredekebb úton, majd nemsokára meg is érkezünk a Dömörkaputól induló lezárt műútra. Az aszfaltúton balra indulva találjuk a Bükkös-patak szépséges zúgóját. A vízhez először lépcsőn majd sziklákon mászva ereszkedhetünk le. A télen is bővizű patak sebesen folyik le a lépcsős kőfalon, majd megszelídülve nyugodtan kanyarog tovább a völgyben. Ha nem akarunk lemászni, a zúgót a fölötte álló hídról is megtekinthetjük. A patak folyását követve a zöld kereszt jelzésen folytatjuk tovább a sétát. Jobbról nemsokára egy kisebb barlang tűnik föl a hely lábánál. Balra a patakvölgyben több kisebb vízesést és a felgyülemlett víz alkotta tavat is láthatunk. Még egy érdekességet találunk itt, a vízparton álló Ikon-követ. A tájba olvadó faragott sziklán egy cirill betűs felirat és egy kereszt látható.  

A vízben visszatükröződő erdő

Az aszfaltútról a kék kereszt jelzésre rátérve térünk le, ezen visszaindulva a Lajos-forrás irányába. Utunkat a Bükkös-patak keresztezi, amelyen köveken ugrálva kényelmesen átkelhetünk. Azt a szintkülönbséget amit eddig lefelé megtettünk, most ideje fölfelé indulva újra leküzdeni. Újabb kiszáradt patakvölgy mellett haladunk a hegyen felfelé egy kövekkel és gyökerekkel benőtt ösvényen. A csapás egy friss erdőirtáson vezet át, majd fiatal cserjék között átvágva érkezünk meg a Kármán-forráshoz. Az út innen visszavezet a hegyoldalban a Lajos-forráshoz a már jól ismert tisztás oldalában.     

Pilisszentlélekről a Hirsch-oromra

Mohával borított fatörzsek

Pilisszentlélek egy kedves kis falu, amelyet csupán néhány száz fő népesít be. Bár nem önálló település, hanem közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik, az idelátogató hajlamos különállóként kezelni, hiszen minden irányból erdő szegélyezi. A fák gyakorlatilag elzárják az összes környező várostól, így Pilisszentlélek nagyszerű kiindulópontja lehet több kirándulásnak is, mivel bármerre indulunk, a természetben találjuk magunkat. 

Azonban a település legfőbb nevezetessége mégis a családi házak fölé emelkedő hegyoldalba épült Pálos kolostor. A völgyben fekvő Pilisszentlélektől majdnem egészen a 414 méteres Hirsch-oromig aszfaltút, majd döngölt földút vezet fel. A településre így akkor is érdemes ellátogatni, ha az erdő saras, latyakos lenne. A kolostor romjaihoz a piros sáv jelzés vagy az aszfaltút vezet el. Az út mentén parkolót és pihenőket is találunk. A séta bár gyakorlatilag végig emelkedő, egyáltalán nem megerőltető. 

A Pálos kolostor romjai az aszfaltútról nézve

Az oltárok és a méretes fakereszt a romok között

A XIII. században épült Pálos kolostornak ma már csak a romjai tekinthetőek meg. Az útról lepillantva elénk tárul az egykori épület alaprajza. Hatalmas fakereszt bontja meg az alacsony kőhalmok összhangját. A kereszt mellett kis falépcsőn ereszkedhetünk le a kolostor belsejébe. Balra különálló épületeket látunk, amelyek a műhelyek helyéül szolgáltak. Ma már csak egy hatalmas fa birtokolja az egykori szobákat. Jobbra először a szentély, a kápolna és az oltárok tárulnak elénk. Majd az épület hosszanti részén végigpillantva az ebédlő és az északi szárny is feltűnnek. A romokon élvezet mászkálni, felfedezni az egykori helyiségeket és elképzelni, hogy milyen is lehetett az épület, amikor még teljes pompájában állt itt. A gondos kezek az oltárokon gyertyákat helyeztek el, az egyik szobában pedig tűzrakó hely létesült a kirándulók számára. A romokat körülvevő füves terület gyönyörű zöld színe különösen látványos egy szürke téli napon.

A Hirsch-emlékmű

Kankalin januárban

Innen  tovább vezet az aszfaltút fölfelé. Magunk előtt balra láthatjuk a 478 méter magas Felső-Ecset-hegy vonulatait. Az elágazásnál balra fordulva letérünk az aszfaltútról, és földúton haladunk tovább. Az erdőben sétálva hatalmas fák és dús aljnövényzet között vezet az ösvény, majd egy tisztásra kiérve csodás panoráma tárul elénk. Az alattunk húzódó völgy és a környező hegyek dimbes-dombos lankái csodásan mutatnak. 

A Hirsch-orom színpompás kőzetei

Továbbsétálva elérjük a döngölt földút végét, pontosabban azt a pontot, ahol a hegyet megkerülve visszafordul az út. Innen leágazva klasszikus erdei csapás vezet fel minket először az Alsó-Ecset-hegy tetejére. A szokatlan téli melegben csak az őszi falevelek és a fantasztikus mohaszőnyeg vesz körül minket. A fákon és köveken megtelepedő zöld növény különlegesen dús látványa lenyűgöző. Innen még egy rövid szakaszon lefelé kell sétálnunk, hogy megérkezzünk a Hirsch-orom kiszögelléséhez. A magaslatot egy padokkal körülvett asztal és egy kőből készült emlékmű jelöli. A már szinte a természetbe beolvadó kőtömbön a "Magyarország ezer éves fennállása alkalmából 1896" felirat olvasható. Az emlékművet 1996-ban Pilisi Parkerdő felújíttatta. A Hirsch-orom egyenetlen kőteraszára kimerészkedve a Duna is feltűnik előttünk a távolban. A fák ágai fölött messzire elpillanthatunk a környező vonulatok felé. Lábunk alá tekintve az alattunk húzódó kisebb szakadékot pillantjuk meg. 

Pillantás Pilisszentlélekre a Felső-Ecset-hegyről

Pilisszentlélek

Visszafelé az elágazásig az először emelkedő, majd lejtő erdei ösvényt követjük, majd a döngölt földút helyett a Felső-Ecset-hegy csúcsa felé indulunk. Az erdei út egy hatalmas tisztás mellett vezet el, ahol meglepetésünkre a januári tavasz hírnőkét pillantottuk meg, egy vígan virágzó Tavaszi kankalint. A tisztáson átvágva újra a fák között találjuk magunkat, majd a hegytetőt elhagyva lefelé ereszkedik a csapás. A hegyoldalban haladó kaptatón lefelé ereszkedve megpillantjuk a völgyben fekvő Pilisszentlélek házait. A bájos település többször is feltűnik előttünk a fák ágai között. A hegyről lesétálva újra becsatlakozunk az aszfaltútba, amely visszavezet minket a kolostorromok mellett Pilisszentlélekre.    

Csobánkai tanösvények: Körséta a Macska-barlang és a Ziribár-hegy érintésével

Vadászles a Schell-kert közelében

A Csobánka közelében található Macska-barlangot a Szent-kút tanösvényen indulva közelíthetjük meg. A tanösvény Csobánkai-nyereg nevű állomásánál kényelmesen leparkolhatunk. Innen indul a kék sáv jelzés, amely egy széles, murvás földúton vezet be minket az erdőbe. Jobbra csodás látkép tárul elénk Csobánkára és a mögötte fekvő hegyvonulatokra, balra szántóföldek kísérik az utat. Épphogy elérjük az erdőt, balra fordulva rá kell térnünk a Macska-barlanghoz vezető kék omega jelzésre, amely végighalad a szántóföld és az erdő határán. Rövid séta után jobbra fordul az út, rikító zöld mohaszőnyegen lépdelve érünk be a télen szürke erdőbe. A lejtős ösvény kopasz tölgyfák és a földből kiemelkedő szürke sziklák között vezet el minket egy vadregényes patakvölgybe. A télen kiszáradt mélyedésben összegyúlt száraz faleveleken és a víz által kimosott köveken lépdelve jutunk el a méretes Macska-barlanghoz. Megérkezve lábunk előtt hever a 139 méter hosszú és 24 méter mély sziklaüreg moha lepte bejárata. Alig látunk be a lyukon a barlang bejáratánál felhalmozódott színes kőzettörmelék, nedves faágak és barna falevelek miatt. Találunk itt egy tűzrakóhelyet és egy információs táblát is.

Kőtenger az első kilátópontnál

A Macska-barlang bejárata

Innen jelzetlen ösvény vezet minket fel a patakvölgyből a hegy oldalában. Jobbra további érdekes kőzetformátumokat tekinthetünk meg a Macska-barlang fölött, majd a beomlott Tavasz-kunyhót pillantjuk meg. Továbbra is felfelé vezet a csapás, egy széles erdei utat keresztezve rátérünk a Ziribár-hegy csúcsára vezető kaptatóra. A tölgyfák között sétálva egyre több lesz a szikla körülöttünk. Lassan elég magasra érkezünk, hogy balra megcsodálhassunk egy kis ízelítőt a hegy tetején ránk váró kilátásból. Ugyanitt egy kisebb kőtengernyi kőtörmelék vár ránk az út mellett, a mohás-zuzmós fatörzsek között. Innen már nem kell sokat felfelé kapaszkodnunk, hogy elérkezzünk a Ziribár-hegy kopár csúcsára. A 410 méteres magasságból lélegzetelállító körpanorámát élvezhetünk. Könnyen kivehető Csobánka, a Kis-Kevély, a Háziréti-víztározó, Pilisszentiván és Pilisvörösvár. A hegy tetején egy mélyebb, ám keskeny üreget láthatunk, amely a kis méretű Ziribár-barlang bejárata.

Kilátás a Kis-Kevélyre és a Háziréti-víztározóra a Ziribár-hegyről

Ennyi látszik a Ziribár-barlangból

Visszafelé ugyanazt az ösvényt követve ereszkedünk le, amelyen érkeztünk. Az első elágazásnál azonban balra fordulva gyalogolunk tovább, hogy változatosabb legyen a túra. A csapás levezet a hegyről a térképen Schell-kertként feltüntetett, drótkerítéssel körülvett területig. Ezt egy kis kitérővel kénytelenek vagyunk megkerülni. A kerítés mentén haladva több fából ácsolt vadászlest pillanthatunk meg. Nemsokára visszaérkezünk a kék sáv jelzésre, amely a hegymászás után egy kellemes levezető séta keretében visszavezet minket a kiindulási pontunkhoz.      

A pilisszántói Csillagösvénytől a pilisszentkereszti Kálvária-hegyre

A Mészégetők kútja, háttérben a mészkőbánya

A néhány ezer fős Pilisszántó folyamatosan igyekszik egy-egy újabb érdekességgel bővíteni a település látnivalóinak tárházát, amely óhatatlanul emeli turisztikai vonzerejét is. Az évek során felépített képzőművészeti és építészeti alkotások mostanra egy érdekességekben bővelkedő területet hoztak létre a Pilis-tető lábánál fekvő mészkőbánya közelében. Ahogy közelítünk Pilisszántó felé, azonnal feltűnik a település mögött magasodó, 756 méteres Pilis-tető. Erdővel borított hegyoldalában pedig igencsak szembetűnő a tájsebként a lombok közé ékelődő egykori mészkőbánya. A környezetéből világos színével kirikító jelenséghez közeledve az út mentén egy parkolót találunk. Innen indul a 2007-ben átadott Csillagösvény, amely a fent említett mészkőbánya közepéig vezet fel minket. A fából faragott szobrokkal szegélyezett, mindössze egy km hosszú gyalogúton felkapaszkodva rengeteg élménnyel gazdagodhatunk.

A Boldogasszony-kápolna hátulról, előttünk fekszik Pilisszántó

A kápolna elölről..

..és belülről

A parkolóból indulva az első útelágazásnál több jelzés és tábla is a tudomásunkra hozza, hogy balra találjuk a Csillagösvényt, eltévedni lehetetlen. Murvás úton kezdjük meg a sétát, a hegyoldalban enyhén emelkedve. Alig néhány lépés után csodás, Pilisszántóra néző kilátás fogad minket. Továbbhaladva jobbra látható a Mészégetők kútja. A fából készült építmény a település mészégetéshez kötődő múltjának állít emléket. Itt jobbra fordulva egy vékony csapás vezet be minket a mészkőbánya legalsó udvarába, ahol közelről is megtekinthetjük a fejünk fölé magasodó, impozáns, fehér kőfalat. Visszatérve a Csillagösvényre, a fenyőfák árnyékában lassan megpillantjuk az első szobrot, amely Nimródot ábrázolja. A vékony, fenyőcsemeték között vezető csapás Attila szobrához vezet tovább minket. Visszafordulva vethetünk egy pillantást a hátunk mögött elterülő Pilisszántóra, és a Pilis vonulataira.

A Pilis kapuja

Ugyanazon domboldal másik alkotása Árpádot formázza meg. Ezek után néhány lépést kell gyalogolnunk, míg elérkezünk következő, talán legérdekesebb műhöz, egy kettős, Szent Istvánt megmintázó szoborhoz. Ezt követi még sorban Szent László, Boldog Özséb és végül Hunyadi Mátyás faszobra. Az út a végéhez érve kettéágazik. Balra zsákutcát, jobbra egy kápolnát találunk, az útkereszteződésben pedig egy kongatható harangot a Pilis keresztjével. Először balra érdemes sétálni, az út erre ugyanis végigvezet minket a mészkőbánya középső szintjén. Innen megcsodálhatjuk a kőzeteket, és letekinthetünk a bánya alsóbb szintjeire is, amelyek egyikén a Szikla Színház került kialakításra. Jól kivehető a színházhoz vezető, fából készített, díszes kapu, és az udvarban kisebb kövekből kialakított kerek útvesztő is. 

Pilisszántó és a Hosszú-hegy a Boldogasszony-kápolnától

Visszatérve az útkereszteződéshez, a másik irányba indulva találjuk a Boldogasszony-kápolnát. Nem az előbbi az egyetlen harang, amelynek hangja kíséri utunkat a Csillagösvényen, ugyanis a kápolnának is van kettő, bár kisebb harangocskája, és ezeket is szabadon kipróbálhatjuk. A Makovecz Imre által épített műremek előtt több padot találunk, ahonnan gyönyörködhetünk a környékben. Innen a fenyvesen átvágva juthatunk vissza a Mészégetők kútjához, ahol a domboldalra egy meredek csapáson felkapaszkodva jutunk el a Pilis kapujához. A faragásokkal és idézetekkel gazdagon díszített, két kisebb és közöttük egy nagyobb kapu együttesét mintázó alkotás csodás keretbe foglalja a bánya előtt elterülő, tágas udvart. Belépve közelebbről is megnézhetjük a már említett, kis kövekből épített labirintust. A kapun visszasétálva bal kéz felől Wass Albert emlékköve tűnik föl, szemben pedig kényelmes padokkal körülvéve a mészégetők emlékműve. Előttünk újból feltűnik a Pilis és Pilisszántó megunhatatlan látképe. 

Árpád szobra a Csillagösvényen

A pilisszentkereszti Kálvária-hegy

Balra indulva kényelmes út vezet vissza a parkoló irányába. A piros sáv jelzést követve juthatunk el Pilisszentkeresztre. Az ösvény először kivezet minket az autóútra, de szerencsére csak egy rövid szakaszon kell ezt igénybe vennünk. Visszatérve az erdőbe egy kaptató vezet fel a Magas-hegy oldalába, majd lefelé az úti célunkhoz, a pilisszentkereszti Kálvária-hegyhez. A hangulatos, fából készült, zöldre és kékre festett családi házak között megbúvó domboldal tetején három kereszt díszeleg. Két oldalt zuzmó és moha lepte, kőbe ágyazott domborművek szegélyezik a hegyet, amelyek a stációkat mutatják be. A dombon lesétálva, balra indulva találjuk a közelben a település temetőjét, ahol néhány régi, német nyeleven feliratozott sírköveket is megtekinthetünk.  

Kirándulás a klastrompusztai kolostorromoktól a Leány- és Legény-barlanghoz

A Pálos kolostorrom

Klastropmuszta egy Kesztölchöz tartozó településrész, amely a Pilis lábánál fekszik. Elhelyezkedéséből adódóan kiváló kiindulópont a Pilisbe induló túrákhoz. Az egyik klasszikus, kirándulók által kedvelt körút a településhez közeli barlangokat és a Kémény-sziklát érinti. Kesztölcről Klastrompusztára rossz minőségű aszfaltút vezet, így az előbbinél is parkolhatunk, ha nem szeretnénk a kátyúkon átverekedni magunkat. Klastrompuszta központjában szintén több parkoló vár ránk, itt találjuk a túra kiindulópontjaként szolgáló Pálos kolostorromot is. A romok feltárásán és felújításán szorgos kezek dolgoznak, ottjártunkkor is lelkesen folyt a munka a részben már helyreállított területen. A romokat körülvevő kerítésen tábla hirdeti, hogy az itt látható kolostor építtetése Boldog Özsébhez kötődik. Az esztergomi kanonokból remetévé lett szerzetes ezen a szent helyen alapította a Pálos rendet, amely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. A romok mellett találjuk a Pálosok fáját is.

Nagyon sárga

A Leány-barlang bejárata

A kirándulás a feltárás területe mellől indul, követve a piros négyzet, majd a piros omega jelzést. Egyből a napfényes bükkerdőben találjuk magunkat. A szürke fatörzseken lengedező leveleken ősz elején még a szívmelengető aranysárga az uralkodó szín, amely csak fokozza a betörő napsugarak melegségét. Enyhe emelkedő vezet fel minket a Leány- és Legény-barlang aljánál található kereszteződéshez. Innen egy vékony, nagyon meredek csapást kell követnünk, hogy feljussunk a nagyobb méretű Legény-barlanghoz. Köveken és gyökereken kapaszkodhatunk egyre magasabbra, amíg el nem érjük a barlang széles nyílását. Fentről csodás panoráma tárul elénk Kesztölc és a Strázsa-hegyek irányába.  A 7 méter magas és 4 méter széles üregbe beljebb sétálva egy vaskapuval lezárt járatot fedezhetünk fel, amely a mészkőszikla gyomrában lévő járatokba vezet. Innen rövid sétával mászhatunk át a szomszédos Leány-barlanghoz, amelyet azonos alakja és kialakulása miatt a Legény-barlang testvérbarlangjaként tartanak számon. Mindkettő udvarában régészeti leleteket találtak, az egyikben az újkőkori emberhez köthető cserépmaradványokat, a másikban a római korból származó használati tárgyakat. A Leány-barlangba beljebb lépve látható, hogy egy nyílás alakult ki az oldalában. A sziklára kívülről felmászva a nyílást felülről is megszemlélhetjük. Belül itt is lezárt ajtó jelzi, hogy a barlang a mélyben járatokat rejt.

Panoráma a Legény-barlangból

Kilátás a Kémény-szikláról

A Legény-barlang fala közelről

Visszaereszkedve a csúszós, meredek ösvényen a piros sáv jelzést követve jutunk el a Klastrom-szirtekig. Újabb emelkedőt kell leküzdenünk a széles erdei úton sétálva, hogy a sziklák tetejére érjünk. Közben gyönyörködhetünk a dús, egészséges bükkerdőben, és a csodás őszi színekben. Amint felérünk a magaslatra, az elágazásnál a zöld kereszt jelzésre kell rátérnünk, hogy megtaláljuk a Kémény-sziklát. Ez a fehéren világító sziklaorom már Klastrompusztáról is  jól látható, ahogy kiugrik a fák sűrű lombkoronája közül. A panoráma innen leírhatatlanul szép, lábunk alatt fekszik Klastrompuszta és a végtelen erdő. Innen már kényelmes séta vár csak ránk visszafelé. Először lankásan, majd meredekebben kezd lejteni az kirándulóút. A zöld kereszt jelzés visszavezet minket Klastrompuszta központjába.

Az esztergomi Strázsa-hegy és a dorogi Palatinus-tó

A Kis-Strázsa-hegy a parkolóból

Esztergom-kertváros és Dorog találkozásánál két érdekes látnivaló is fekszik egymás mellett. A Pilis nyugati pereménél magasodik a 233 méteres Kis-Strázsa-hegy. Az egykoron itt funkcionáló katonai gyakorló-tér területén került kialakításra az 1200 méter hosszú Strázsa-hegyi tanösvény. A magaslat lábánál méretes parkoló fekszik, amelyet ingyenesen használhatunk. Körbepillantva azonnal feltűnik az innen pár lépésre található Gyilkos-tó, amely a tanösvény utolsó állomása. Kis fahídon átkelve közelíthetjük meg az aprócska állóvíz partját. Az ösvény mentén álló információs tábláról megtudhatjuk, hogy a több őshonos halfaj lakóhelyéül szolgáló tó neve valószínűleg onnan ered, hogy hínáros vize miatt többen haltak meg benne. A vízpartról nagyszerűen látszik a Strázsa-hegy, és a tetején álló kilátó is.

Kilátás az Esztergomi Bazilika irányába

A magaslatot nem csak a balra kezdődő tanösvény meredek csapását követve közelíthetjük meg. Ha jobbra indulunk, egy lankásabb, szélesebb út is ugyanoda vezet fel minket. Az ösvény először a hegy lábánál elterülő mezőn vezet keresztül minket. Minél feljebb érünk, annál jobban kibontakozik a bal kéz felől megpillantható Esztergomi Bazilikára néző felejthetetlen panoráma. Jobbra egy kis kitérőt tehetünk a hegyoldalban kialakult méretes löszfalhoz, ahol tavasszal és nyáron partifecskéket láthatunk repkedni és fészkelni. Falépcsőkön haladunk a hegy másik oldalára vezető csapáson, ahonnan már a környező hegyvonulatok is beláthatók. Itt szebbnél szebb vadvirágokkal találkozhatunk, amíg felkacskaringózunk a hegytetőre.

A kilátó

Leereszkedés a Nagy-Strázsa-hegy felé

Felérve majdnem teljes körpanorámát élvezhetünk a környékre. A csúcson áll a katonai épület hatását keltő kilátó, és egy nem túl szép átjátszó állomás is. Egy fakorláttal védett kilátópontról a hegy ellentétes oldalára is lepillanthatunk. Visszafelé választhatjuk a már említett széles utat, amely a Nagy-Strázsa-hegy felé is elvezet minket, vagy folytathatjuk a sétát a tanösvényen. Ez utóbbi is a Nagy-Strázsa-hegy irányába vezet vissza minket, közben megcsodálhatjuk a hegytetőről nem látszó csodás tájat is. Mielőtt teljesen leérnénk, még egy bunker teszi izgalmasabbá a kirándulást, amelybe épphogy befér egy ember. 

Látkép a Pilis vonulataira

Ha már erre járunk, érdemes a sétát kibővíteni a szomszédos dorogi Palatinus-tó meglátogatásával. A téglalap alakú, mesterségesen kialakított állóvíz részben strandként funkcionál. Szabadon bejárható partszakaszán azonban érdemes egy rövid sétát tenni, mivel nem csak az ősszel kristálytiszta vízben, hanem a tó szemközti oldalán álló, különlegesen apró nyaralókban is gyönyörködhetünk.