A Somoskői vár és ami körülötte van

A Somoskői vár a szlovák-magyar határvidéken fekszik. Míg Somoskő település hazánkhoz tartozik, a vár már szlovák fennhatóság alatt áll, ezért sokáig csak igen nagy kerülővel és útlevéllel lehetett megtekinteni az épületet. Az 526 méter magas vulkáni kúpon álló romokhoz felsétálva azonnal feltűnik, hogy a lépcsőfokok bazaltoszlopokból készültek. A XIII. századi épület alatt kiterjedt bazaltmező található, így az orgonák és a törmelék egy részét a vár építéséhez használták fel. A sokszögletű kődarabok jól megfigyelhetőek a vár falát közelebbről megtekintve. Szerencsére a különleges, hajlott formájú bazaltsípok egy része megmaradt, ezek ma is igen impozáns látványt nyújtanak. A formája miatt Európában is egyedülálló képződményt a vár bejárata mellett találjuk, csupán néhány métert kell leereszkednünk a magaslat aljába. Ha pedig a bazalttörmelékkel elárasztott ösvényen még lejjebb ereszkedünk, akkor egy hatalmas bazaltmezőhöz érkezünk. A szürke lankák hosszan hullámoznak a fák között a Badacsony kőtengeréhez hasonlóan.
    

Ez még Magyarország, felettünk a Somoskői vár és a Petőfi kunyhó

Kilátás a panorámateraszról a toronyra és Somoskő házaira

A Somoskői várba felkapaszkodva a méretes várfalak között megbúvó várudvarban találjuk magunkat. A bástyák, tornyok és folyosók kusza útvesztőjében mászkálva felfedezhetjük az épület minden zugát. A legérdekesebb részek az egyik bástya tetején kialakított panorámaterasz, a felújított torony, és a vár gyomrába épített folyosó. A kilátás az épület szinte minden pontjáról csodaszép, a távolban feltűnik többek között a szomszédos hegytetőn trónoló Salgó vára is. Az ellenkező irányba nézve pedig lepillanthatunk a Medves-fennsíkra.

A különleges hajlott bazaltorgonák, ez már Szlovákia

A Somoskői vár megtekintése után érdemes körbejárni a hegyoldalt, és a már említett bazaltorgonákon és kőtengeren kívül a Petőfi ligetet is megtekinteni. Ez a vár aljában kialakított parkos terület, amely méltó emléket állít annak, hogy a költő 1845-ben idelátogatott. Szintén neki szentelték a múzeumként funkcionáló Petőfi kunyhót. A parkban helyet kapott továbbá egy faragott kő emlékmű, amelyet az aradi vértanúknak szenteltek, egy vármaketteket bemutató mini kiállítás és egy harangláb is. A kellemes környezetben kényelmes fapadokon pihenhetünk.

A Salgói vár és a Boszorkánykő

Salgótarjántól északra, a szlovák határ közelében fekvő Salgóbánya települése fölött magasodik a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet egyik egyedülálló látványossága, a Salgói vár. A XIII-XIV. század fordulóján épült erődítmény egy 625 méter magas vulkáni kúp tetején trónol. A környék természetvédelem alatt áll, és megannyi további látnivalót rejt. 

Még nem teljesen a csúcson

A várat leggyorsabban Salgóbányáról érhetjük el. A településen burkolt parkoló került kialakításra, innen mindössze 10 perc sétára fekszik a lenyűgöző panorámát kínáló várrom. Az erdei tábor mellől induló széles ösvény egyre magasabbra vezet, miközben egy sűrű fenyőerdő mellett halad el. Hamarosan napfényes tisztásra érkezünk, ez a Két-vár-köze. Az állomás része az Eresztvényi tornapálya és tanösvény útvonalának is, amelyet fából készült állatfigurák díszítenek. Itt éppen egy aranyos mókust, és nem sokkal később egy kinyitható ismeretterjesztő táblát is találunk. 

Ami megmaradt a vár belsejéből

Ha a kereszteződésnél balra fordulunk, akkor néhány perc múlva a fenyőerdőből az 571 méter magasan álló Boszorkánykőhöz érkezünk. A sziklaszirt körül tanösvényt alakítottak ki, amely segítségével jobban megismerhetjük a kőzetek eredetét és jellemzőit. A kis kitérőt mindenképpen érdemes beiktatni a kirándulásba, hiszen a változatos kőzetformátumokra felmászva 360 fokos körpanorámát és a Salgói vár látványát élvezhetjük. 

Kilátás a Boszorkánykőről

A várromokat az ellenkező irányban, egy kicsit magasabban találjuk. A bazaltkúp közelébe érkezve egyre nagyobb sziklákon átbukdácsolva jutunk fel a vár aljában megfigyelhető bazaltformátumokig. Az érdekes kőzeteken emléktábla jelzi, hogy Petőfi Sándor is járt itt, mielőtt megírta volna a táj ihlette Salgó című művét. Az alsó vár romos falaiból több lépcsősor vezet fel a Salgói vár tetejére. Út közben több terasztól élvezhetjük a kilátást minden irányban. A mindössze 2,5 km-es kirándulás koronája egyértelműen a várromok tetején felépített fedett panorámaterasz, amelyen körbesétálva a Börzsöny, Bükk, Cserhát, Mátra és még a Tátra vonulatai is előbukkannak. Jól kivehető Salgótarján kiterjedt városa, a mindössze 2 km-re fekvő Medves-fennsík és a Somoskői vár is.