Gödöllő látnivalói

Gödöllőn rengeteg látnivalót találunk a méltán híres Grassalkovich-kastélyon és kastélyparkon kívül is, amelyek nagyszerű kiindulópontként szolgálnak a többi látványosság felfedezéséhez. A kastély bejáratával szemben található az Alsópark, itt áll többek között a Gödöllői Művészetek Háza. A modern épületben rengeteg programot szerveznek, megtekinthetünk kiállításokat és színházi előadásokat, illetve részt vehetünk koncerteken és hangversenyeken is. A kívül-belül felújított, tágas épület konferenciákat is rendszeresen helyet biztosít. 

A Főtér

A Világbéke Gong

Művészet az aluljáróban

A Művészetek Házától képekkel telefestett, színes aluljáró vezet a város Főterére. A jobb és bal oldalon is megcsodálható kreatív festményeket több iskola és szakkör tanulói készítették. A színes forgatag valóban sokkal szebb látvány, mint egy kevésbé hangulatos szürke falfelület lenne. Az aluljáró másik oldalán egyből a Gödöllői Városi Múzeumba botlunk, ahol nem csak helytörténeti, hanem képzőművészeti és természetrajzi kiállítást is megtekinthetünk. Néhány lépéssel később egy szépen felújított kis téren találjuk magunkat. A Főtér díszburkolatát tiszta padok, gondosan ápolt dísznövények, és több vígan csobogó szökőkút bontja meg. A tér képét az egyik sarkon álló Erzsébet Királyné Hotel, és a Gödöllői Református Líceum határozzák meg. A velük szemközti oldalon épült meg a méretes Világbéke Gong, amelyet akár meg is kondíthatunk. 

Begóniaszőnyeg a Főtéren

A Szent István Egyetem bejárata

A kis kitérő után érdemes visszatérni az Alsóparkba, és felfedezni annak látnivalóit a Gödöllői Művészetek Házán túl is. A sportolni vágyókat rögtön egy tornapálya várja itt, amelyhez még edzéstervet is mellékeltek. A tágas zöldterületen hatalmas rétek és famatuzsálemek alkotta erdőfoltok váltakoznak. A kialakított ösvényeken barangolva a területet átszelő Rákos-patakon is átkelünk, amely túlpartján megtekinthető a Világfa is. A park szemközti végébe érve a Vasútállomáson találjuk magunkat, ahol a gyönyörű Királyi Váró vár ránk. A sínek fölötti felüljárón átkelve kis sétával a gödöllői Szent István Egyetem gyönyörű épületéhez érkezünk. A kis parkkal körülvett oktatási intézmény előtt Kálmán herceg virágágyásokkal körülölelt lovasszobra látható. Az 1924-ben felhúzott épületbe bekukkantva a névadó Szent István mellszobra mosolyog ránk a lépcsőházban.

A Királyi Váró   

Esztergomi séta

Esztergomra gondolva azonnal a tájból kiemelkedő, impozáns Bazilika jut eszünkbe, amely bárhonnan is érkezünk, már messziről jelzi a helyes irányt. A magaslaton áll rendíthetetlenül, és úgy tekint le ránk, mint egy hatalmas hegy. Hazánk legnagyobb egyházi épülete már önmagában is elég indok arra, hogy többször visszatérjünk ebbe a csodás városba. Az esztergomi bazilika világviszonylatban is kiemelkedő méretei valóban lenyűgözőek, azonban csak a homlokzatot tartó oszlopsor előtt állva tapasztaljuk meg igazán, hogy milyen kicsik is vagyunk az épülethez képest. A oszlopok vonalát követve egyre feljebb emeljük a tekintetünket, amíg meg nem pillantjuk a kupolát. A körfolyosós kilátóteraszon hemzsegnek a tájat szemlélő kis hangyák. És akkor megértjük, a hangyák mi vagyunk.

A Várhegy a Duna partjáról szemlélve

A Szent Ignác templom és a Vár

A bazilika klasszicista stílusú épületébe lépve elénk tárul a tágas belső tér. Szemünket egyből a kupola freskókkal díszített falai vonzzák. Körben ablakokon keresztül tör be a fény, de még így is szürkületszerűen sötét van bent. Az épület talán legérdekesebb része a tetőtől talpig vörös márvánnyal borított Bakócz kápolna. Hazánk legszebb reneszánsz műemléke kezdetben a bazilikától külön álló, önálló épület volt. 1600 darabra kellett szétszedni, majd újra összerakni ahhoz, hogy a mai helyére kerüljön. Ne felejtsük el közelebbről megnézni a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképét, amelyet szintén itt találunk. A Mária mennybevitelét ábrázoló mű az oltár fő ékessége. Szintén kihagyhatatlan a kupolából megcsodálható körpanoráma. Letekintve nem csak egész Esztergomot, hanem a Szlovákiába átívelő Mária Valéria hidat, a lustán kanyargó Dunát és a Pilis vonulatait is megszemlélhetjük. Ehhez azonban először meg kell másznunk az ide vezető megannyi lépcsőfokot. A túra a harangtorony csigalépcsőin kezdődik, majd egy már panorámás nyitott részen vezet át az út a kupolához, ahol még egy rövidebb lépcsősor vár ránk. Ha ide nem szeretnénk felkapaszkodni, akkor sem kell lemondanunk a csodás panorámáról. A templomkertben található kilátóteraszról letekinthetünk Szlovákiára és a Dunára. Az építmény ékessége egy lépcsős talapzaton álló, hófehér szobor, amely Szent István megkoronázását ábrázolja.

Szent István megkoronázása

Harangok a Vár falai között

A Barkóczy-alagútban

Rögtön a bazilika mellett találjuk az esztergomi várat. A színházat, múzeumokat és panoptikumot is magába foglaló épület aljában rejtőzik a Prímás Pince. A pincerendszer gyomrán átvezető, gyönyörűen felújítotton Barkóczy-alagút szabadon látogatható. Amíg áthaladunk rajta, gyönyörködhetünk a megannyi borosüvegből készült dekorációban. A bazilikától messzebb is sok látnivaló vár még ránk. A várhegy oldalába épült utcákon leereszkedve a Duna partján találjuk magunkat. A víz mellett sétálgatva nagyszerű látkép nyílik a meredélyre épült bazilika nyugati homlokzatára. Az út platánfák árnyékában vezet tovább minket a Prímás-sziget irányába, amelyet a szárazföldtől a Duna egyik mellékága választ el. A vízen stégek és hajók ringatóznak. Azonban mielőtt tovább sétálnánk, érdemes megtekintenünk a Várhegy aljában kanyargó utcácskákat. Itt találjuk többek között a barokk stílusú, kéttornyú Szent Ignác Plébániatemplomot, illetve a Keresztény múzeumnak is helyet adó, neoreneszánsz stílusú Érseki Palotát. A Bajcsy-Zsilinszky úton vagy a Duna mellékága melletti sétányon juthatunk el a legkönnyebben Esztergom szívébe, a város főterére. A Széchenyi tér sétálóövezetté alakítva, kávézókkal és fagyizókkal várja a látogatókat. A teret több díszes épület, szoborcsoport és szökőkút is díszíti. Itt található többek között a Bíróság és a Városháza épülete is. Mielőtt búcsút mondunk a városnak, érdemes még felmásznunk a Fájdalmas Szűz-kápolnához. Az épülethez kálvária vezet fel, mellette pedig három tagú szoborcsoport áll. A dombtetőről kőpadokon ülve gyönyörködhetünk a Várhegy, a Duna és az Óváros épülteinek látképében. 

Kilátás a Bazilikára a Fájdalmas Szűz-kápolnától

Esztergom Óvárosa, Szlovákia, és a kettőt szétválasztó Duna

Margón jegyezném meg, hogy az utóbbi évek során Esztergom sokat veszített régi pompájából. Rengeteg üzlet van zárva, lakások állnak elhagyatottan. A legforgalmasabb utcákon sétálva betört ablakokon át pillanthatunk be a szeméttel teli szobákba. Több épület renoválásra szorulna, sokszor romos házak mellett haladunk el. A főtéren nem működik a szökőkút, a Városháza vakolata omladozik. A Bazilika előtti parkoló üresen kong, az utcák mentén burjánzik a gaz. A Duna menti sétányt felpúposították a platánfák gyökerei, a főtér nemrég helyreállított díszburkolata pedig máris több helyen hibás. Remélhetőleg hamarosan rendeződik a város sorsa, és visszatér Esztergom régi rendezett képe, a városba pedig az élet.

Séta Nyíregyháza belvárosában

A tavirózsás tóban fürdőző nők a Kossuth téren

Nyíregyházára indulva az előzetesen fellelhető információk alapján egyáltalán nem számítottam különösebben izgalmas látnivalókra. Főként ezért is esett le az állam, amikor megpillantottam a gyönyörűen felújított, rendezett belvárost. A városban tett rövid séta azonnal egyértelművé tette, hogy ide érdemes visszatérni egy hosszabb látogatásra is, és felkeresni ami most kimaradt. A sétát a Korzó Bevásárlóközpont mellől kezdve először az épület fejünk fölött áthaladó átjáróját pillantjuk meg. A következő kép azonban már egy modernül kialakított, a sétálóutca burkolatszintjéből előtörő tetszetős szökőkútsor, amely már azonnal sejteti, hogy érdemes továbbsétálni. A Lego fellegváraként számon tartott településen természetesen található egy minden igényt kielégítő lego bolt, amely a Lego Palota nevet kapta. Itt a rengeteg játékon és alkatrészen kívül játszóház és konzolszoba is várja a látogatókat.

A Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház

Lego Palota

A belváros megtekintett részeit alapvetően két nagy térre és a körülöttük található látnivalókra oszthatjuk. A Korzó Bevásárlóközpont irányából először a Kossuth térre jutunk. A díszkővel burkolt, széles utcákat felújított épületek szegélyezik, amelyek közül többnél érdemes megállni egy pillanatra. Itt található többek között a jobb kéz felől fölénk tornyosuló, világos pasztell zöldben játszó Takarék Palota. Szintén érdemes egy pillantást vetni a citromsárga színű Megyeházára, és bal kéz felől látható nagy múltú, világoskék színben pompázó Korona Szállóra. Továbbsétálva megpillantjuk azt az impozáns, vörös téglákból épült templomot, amely első pillantásra leginkább a Szegedi Dómhoz hasonlít. Azonban a teret szépségével és méreteivel uraló épület a kicsit kacifántos Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház nevet viseli. A templom előtt hosszanti irányban látványszökőkút színesíti az összképet.

Szoborcsoport és virágágyások a Hősök terén

Szerelemlakatok a Megyeháza előtt

Visszakanyarodva a Városháza felé először egy újabb szökőkútra leszünk figyelmesek. Közelebb érve már kivehető a kör alakú medencében elhelyezkedő, tavirózsás tóban fürdőző nőket mintázó élőkép. Közvetlenül a Városháza előtt áll egy tekintélyes Kossuth szobor is, az épület előtti díszburkolatot pedig helyenként gyönyörű mozaikképeket bontják meg. A környéken több fagyizót és kávézót is találunk, amelyek teraszain megpihenhetünk a nyári hőségben. A Takarékpalota melletti utcán balra indulva jutunk át a szintén méretes Hősök terére. A zölden világító, parkosított terület kontrasztosan hat a Kossuth tér és a sétálóutcák szürke díszburkolata után. Itt a több szoborral és látványelemmel díszített virágos területet a Megyeháza uralja. A teret egy villamoskocsi is díszíti annak emlékére, hogy Níregyháza egykoron villamosvonallal is büszkélkedett. Mellette egy szerelemlakatoknak kialakított kreálmányon láthatjuk, hogy ezt a szokást még mindig nem lehet megunni, ugyanis gondosan gyűlnek a feliratos lakatcsodák. A tér másik oldalán egy szoborcsoporthoz vezet az egynyári növényekkel szegélyezett ösvény. A tágas, nyugodt parkban nagyon kellemes sétálgatni és közben felfedezni a kiállított művészeti elemeket.  

A Bujtosi-tó a kacsák kedvence

A belváros megtekintése után véletlenül lyukadtunk ki még egy látnivalóhoz, a Bujtosi-tóhoz. A kis vízfelület érdekessége, hogy egyik oldalát szigeteket képező nádas fedi, másik részében pedig tavirózsák nőnek. Valószínűleg ezért is imádják a tavat a különböző vízi madarak, főként a rendkívül szelíd kacsák, amik egészen közel engednek magukhoz a gyerekek legnagyobb örömére. A tavat természetközeli jellegével ellentétben emberi kéz hozta létre, ahogy a rendezett környezetét is. Kiépített sétányon kerülhetjük meg az öblöket, az utat még egy szoborcsoport és egy híd is változatosabbá teszi. 

Barangolás Tokaj belvárosában

Bacchus és a Rákóczi pince

A Jézus Szíve templom

Tokajt és az ott készített mézédes borokat nem kell senkinek sem bemutatni, legalábbis ezt hittük mi. Ehhez képest Tokaj több szempontból is meglepetést okozott számunkra. Képzeletünkben egy nyüzsgő, nyitott borospincékkel teli, szőlővel befuttatott lugasoktól hemzsegő település képe élt. Ehhez képest este, amikor megérkeztünk a városba, csönd és nyugalom fogadott. Talán egy kicsit már túl sok csönd és túl sok nyugalom. A kellemes idő esti sétára és szabadtéri borkóstolóra csábított, azonban kiderült, hogy csupán szállásunk étterme tart még nyitva a belvárosban. Bár a kiszolgálás nagyon kedves, a vacsora és a hozzá felszolgált bor pedig remek volt, mégis furcsának találtuk a hétvégi este kihaltságát. Ezek után kiderült, hogy a szomszédos pincészetek bár nagyobb számban mint az egyetlen étterem, de mégis alig néhányan vannak nyitva. Így annak, aki annak reményében indul Tokajra, hogy egy kellemes borozgatós estét töltsön itt el, ajánlatos minél előbb megérkeznie és még délután elkezdenie az estét, különben zárt ajtókat fog találni. Tokajra ugyanis nem a nagy manufaktúrák, hanem a családias pincészetek a jellemzőek.

A Zsinagóga

Másnap reggel vidáman indultunk a belváros felfedezésére abban a hitben, hogy ami előző nap zárva volt, azt már nyitva találjuk. Hát nem így lett, mivel többek között a 11 órakor nyitó híres Rákóczi pincét a korai időpontban sajnos nem tudtuk meglátogatni. Városnéző sétánkat a fő utcán kezdtük, ahol azonnal szembe tűnt a Hegyalja Galéria, melynek tetőpárkánya telis-tele van a legkülönbözőbb macskás szobrokkal. Továbbsétálva megpillantjuk Rákóczi Ferenc virágágyásokkal körülvett lovasszobrát, majd a Városházát. A házak fölé magasodó templomtornyok mutatnak irányt, amelyek közül a legközelebbi a fő térre vezet. Tokaj látnivalói ezen tér körül csoportosulnak. A legimpozánsabb a Rákóczi pince mellett álló Jézus Szíve római katolikus templom, amely magas talapzatán trónolva fölénk tornyosul. Sajnos a templom is zárva tartott, így csak az üveges kapukon keresztül tudtunk bekukucskálni a sötétbe, ahol a csodás oltár lapul. A Rákóczi pince másik oldalán találjuk a Gyógyszertár épületét, amely arról híres, hogy falai között próbáltak borból aranyat készíteni. Bár megmosolyogtató ez a tüneményes ötlet, a csodás borokat ismerve nem nehéz átérezni, hogy miért hittek a nedű aranyhoz való kötődésében. A tér szemközti oldalán áll egy magas, fehér oszlop tetején Szent István király szobra. A teret szegélyező hordókba ültetett virágok nagyon ötletesek, a kis csobogó fölött trónoló bormámoros Bacchus pedig nagyszerűen illik a város hangulatához. A fő tértől kicsit távolabb találjuk a Tokaji Múzeumot, ahol 600 Ft-os belépő ellenében egyháztörténeti és néprajzi kiállítást tekinthetünk meg a közel 3000 példányt számláló könyvgyűjtemény mellett.

A Bodrogzug a Tisza-hídról

A Bodrog irányába indulva jutunk el a Zsinagóga impozáns épületéhez, melynek szomszédságában találjuk a modern Tokaji Színházat. A rendezvények lebonyolítására is alkalmas komplexumban változatos előadásokkal várják a kulturális programok iránt érdeklődőket. A Bodrog partján jellegzetes fából ácsolt, hosszúkás csónakokat csodálhatunk meg, amelyeket a helyiek aktívan használnak is. Idillikus látványt nyújtanak a vízbe lógó, lombos faágak és a lustán haladó vízfolyás. A gáton végighaladva sétálhatunk el a Tisza-hídhoz, amelyen nagyszerűen megfigyelhető ahogy a barnás Bodrog és a kékes Tisza egy folyóvá olvadnak össze. A két vízfolyás által körülhatárolt Bodrogzug érintetlen vadon látszatát keltve trónol a víztükrön. A híd másik oldalán tapasztalhatjuk meg, hogy milyen is a mai, nyüzsgő, élettel teli Tokaj. Mintha az időben utaznánk, egy másik világ tárul a szemünk elé. Az éhes turisták a vízparti büfékben lakmároznak vagy a parti sétányon andalognak. A Yacht Klub kikötője a tradicionális csónakok kontrasztjaként fehér, rideg vasból készült hajókkal van tele. Nyoma sincs a patinás épületeknek és a belváros nyugalmának.

Vízparti idill

Csónakok sorakoznak a Bodrog partján

     

Vaja látnivalói

A Vay-kastély

Vay Ádám tekintélyt parancsoló mellszobra

A csupán néhány ezer fős, mégis városi rangú Vaja települése hazánk ÉK-i részén, Nyíregyháza és Mátészalka között található. A történelem során fontos események tanúja volt ez a kis település, amely mérete ellenére jelenleg is három nagyszerű látnivalóval büszkélkedhet. Elsőként a Vay-várkastélyt említeném meg, amely a névadó Vay-család rezidenciájaként szolgált. A mai város területeit IV. Béla adományozta a nemesi származású családnak, ekkor épült a várkastély elődje. A ma már reneszánsz stílusú épületet az évek során folyamatosan fejlesztették és alakították, de csak a 17. században nyerte el a jelenlegi formáját.

Az épületet körülölelő parkban csodás virágágyások és hatalmas, cserepes leanderek között sétálgathatunk. A kert szépségének megőrzésén látogatásunkkor is 4-5 kertész fáradozott. A kastéllyal szemközti sétányon a Rákóczi-szabadságharc ismert szereplőinek mellszobrai mellett sétálgathatunk. Ez nem véletlen, hiszen a terület a felkelés bölcsője volt. A várkastély a Rákóczi szabadságharc idején több alkalommal is II. Rákóczi Ferencz és a Habsburgok közötti tárgyalások színhelyéül szolgált. Az épület állapota attól függetlenül, hogy túlélte a felkelés alatti pusztításokat, lassan mégis romlásnak indult. Ma azonban már újra nagyszerű állapotban csodálhatjuk meg a világos színekben pompázó épületet a századelőn véghezvitt felújításoknak köszönhetően. A várkastély belsejében üzemel a Vay Ádám múzeum, amely II. Rákóczi Ferencz egykori udvari főkapitányáról kapta a nevét. A bejárat fölött dísztábla tanúskodik a múltbéli eseményekről, melyek szerint a Szatmári békekötés pontjait ezen falak között vitatták meg. A kertben még egy rózsákkal körbeültetett, modern emlékművet is megcsodálhatunk. 

A kert a leanderekkel és az emlékművel

A Vajai Református templom

A várkastély szomszédságában helyezkedik el a 2011-ben felújított Vajai Református templom. Az épület egyszerű fehérségével csodásan tölti be a város útkereszteződének köszönhető nagy teret. A gótikus templom a XIII. századból származik, megjelenését a különlegesen szép, fából ácsolt, négy fiatornyos torony emeli ki. Sajnos be nem jutottunk. Érdemes előre érdeklődni a nyitva tartásról, vagy időpontot kérni a látogatáshoz, amelyen vezetővel 200 Ft ellenében lehet részt venni. A nyugodt, békét sugárzó település harmadik látnivalója a város szélén található. A természetvédelmi területté nyilvánított Vajai-tó különlegességei az úszó láprétek. Mind ezeken a kis szigeteken, mind a tó környékén változatos állat- és növényvilág él. A tó igazi horgászparadicsom, akár csónakkal is bejárhatót. A település látnivalóival akár egy  egész napra is tartalmast időtöltést nyújt az ide látogatóknak.

Gellérthegyi kirándulás

Útvonal: Sziklatemplom - Gellért-hegy – Erzsébet-híd – Vásárcsarnok – Szabadság-híd – Sziklatemplom

Ez a túra jó választás lehet, ha az idő nem teszi lehetővé a természetjárást. Ha a turistautak sárosak vagy jegesek, ezt a nagyrészt aszfaltozott részeken vezető körtúrát akkor is biztonságosan meg lehet tenni. A Gellért-hegy a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt 1987 óta a Világörökség részét képezi.Kiindulási pontnak a Gellért-fürdőt választottuk, és a parkolás után rögtön a Sziklatemplomba látogattunk. A templom melletti teraszról nagyszerű a panoráma a Szabadság-hídra, a Dunára és a pesti oldal épületeire. Itt találjuk Szent István király szobrát is egy kör alakú kilátóterasz közepén.

A sziklatemplomnak helyet adó barlang már a honfoglalás korában is létezett, innen kapta a Gellért-hegy a korábbi Pest-hegy nevet, ami a barlangot jelentő szláv ’pest’ szóra vezethető vissza. A barlangban létrehozott templom a Lourdes-i szentély mintájára készült, megszületése pedig Pfeiffer Gyula miniszteri főtanácsosnak köszönhető. Kezdetben a külső barlangban volt a főoltár, a padsorok pedig a szikla előtt voltak felállítva. A belső, mesterségesen létrehozott termek kiépítésére csak később került sor. A mai templomot a kilencvenes években nyitották újra, miután a kommunista rendszernek köszönhetően a templomot kiürítették és befalazták, a szerzetesrendek eltörlése következtében pedig a szerzeteseket elszállították. A fal egy darabja ma is látható.

A templomban jelenleg napi három misét tartanak a pálos szerzetesek. Az oltárt a pécsi Zsolnay műhelyben készítették. Az üregek egyikében pedig megcsodálhatjuk a pálosok egyik legbecsesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját.

Kilátás a Várnegyedre

Kilátás a Parlamentre és a Margitszigetre

Kirándulásunk következő állomása a templomot elhagyva, a fölötte található kilátóterasz volt. Az itt látható keresztet 2001-ben állították, miután az eredeti lerombolásra került. Tovább haladva a kanyargós ösvényeken szebbnél-szebb kilátásokban gyönyörködhetünk egészen addig, amíg a kicsit meredek kaptatón el nem érjük a citadellát. A citadella a mai Budapest egyik jelképe. A múltban erődként funkcionált, jelenleg múzeum működik benne. A létesítményt körülölelő teraszokról majdnem teljes körpanorámát élvezhetünk. Itt áll a felemelt kezében pálmaágat tartó nőalak, a Szabadság-szobor is. A szobrot jobbról egy sárkányölő mellékalak, balról pedig egy fáklyás mellékalak keretezi.

Sétánkat a Gellért-hegy ellenkező oldalán folytattuk. A hegy ezen része természetvédelmi terület, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park részét képezi. Az erdőben vezető kiépített utakon egészen a vízesésig sétáltunk, ami ekkor nem működött A Szent Gellért szobortól megcsodáltuk az Erzsébet-hídra néző panorámát, majd átsétáltunk a Duna másik partjára. A hídon az orkán erejű szél fél pillanat alatt dermesztette le minden porcikánkat. A rakparton a napsütésben felolvadva megszemlélhettük a Gellért-hegyet a messzeségből is, és ha már arra jártunk, bekukkantottunk a Vásárcsarnok impozáns épületébe is. Az emelten egy magyaros éttermet is találunk ha megéheznénk, persze ez telis-tele van turistával. Ettől függetlenül érdemes felmászni, mert innen készíthetjük a legszebb képeket az épület belső teréről. Végül a Szabadság-hídon átkelve jutottunk vissza a kiindulási pontra.

A pesti rakpart

A Vásárcsarnok

Kecskemét tavasszal

A majolikával díszített homlokzat

A Cifrapalota

A Kecskeméti Zsinagóga virágkoszorúban

Kecskemét, a "hírös város" csupán 85 km-re található Budapesttől. A 115 ezer lakost számláló település a kecske és a járás szavak összetételéből kapta a nevét. Bács-Kiskun megye fővárosában csak úgy hemzsegnek a műemlékek. A belváros gyönyörűen fel van újítva, sehol egy eldobott szemét, vagy egy falra festett graffiti. Sétánkat egyből a település leghíresebb épületénél, a Cifrapalotánál kezdtük. Mint kiderült, ez nem is cifra és nem is palota, de azért egy szép szecessziós stílusú lakóház. Jelenleg már múzeum üzemel benne, és a Google maps is Kecskeméti Képtár néven ismeri. Az épület jellegzetességei a hullámos tetejű homlokzat, és a  Zsolnay gyár porcelán majolikái. A majolikák a népi elemeket hordozzák, míg a szintén porcelán tetőcserepek zöld, sárga és vörös színekben pompáznak. Messziről ugyan nem tűnik annyira érdekesnek az épület, de ha ezeket a részleteket közelebbről is megfigyeljük, akkor egy kis Barcelona tárul föl előttünk.

A sétálóutca

A Cifrapalotával szemben találjuk a Kecskeméti Zsinagógát, amely ma már a Tudomány és Technika házaként üzemel. A fehér csipkékkel és hagymakupolával díszített épületben ingyenes kiállítás keretében tekinthető meg Michelangelo 15 gipszből készült szobormásolata. A két egymással szemben fekvő épülettől a széles, fákkal és parkkal szegélyezett sétálóutca vezet a város főterére. Ottjártunkkor az utcát népművészeti termékeket árusító fehér sátrak lepték el. Elindulva balra nézve láthatjuk a Református Általános Iskola és Gimnázium épületét. A szintén szecessziós stílusirányzatot követő, mindössze 23 éves tervező tervező többek között az erdélyi népi építészet elemeit használta fel a munkája során. Sétánk alatt mindenhol virágágyásokkal, szobrokkal és szökőkutakkal találkozhatunk, amíg el nem érünk a gyönyörű főtérre. Igazán idilli az egész belváros, főleg tavasszal, amikor a virágok nyílnak.

A Kossuth szobor, háttérben a Református templommal

A Városháza homlokzata

A következő híres épületet megint balra tekintve pillanthatjuk meg, ez a Református templom. A futónövényekkel dúsan benőtt falú épületen megfigyelhető különböző stílusok keveredése a templom kalandos történetének köszönhető. Az előtte levő tágas téren láthatjuk Kossuth kis virágágyással körülvett, impozáns szobrát. A másik oldalra átsétálva a szecessziós Városháza épülete tűnik fel, melynek vörös homlokzatát színes üvegablakok díszítik. Külsején szintén helyet kapnak a Cifrapalotáról már ismert Zsolnay majolikák, csak itt kék színben, de szintén népi elemekkel díszítve. Építését 1893-ban kezdték Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Legszebb része mégis a bejárat feletti, két oldalról kecskefejjel díszített erkély, amelyen négy sorban harangocskák lógnak. Ezek minden órában fel is csendülnek.
    

A Katona József Színház

A Szent Miklós plébániatemplom

A Nagytemplom

Szent Miklós plébániatemplomnak hívják a Városháza és a Református templom között, a főtér oldalán elhelyezkedő épületet. A ferences templomba kis előkerten keresztül juthatunk be. A virágokkal dúsan beültetett udvaron találjuk a Lourdes-i kápolna mintájára épült kis sziklaszentélyt is. Ezt az irányt követve, kis sétával érhetjük el a Katona József Színházat. Az elegáns, eklektikus épület előtti teret a pestisjárványra emlékeztető Szentháromság-oszlop díszíti. Innen visszasétálva a főtérre, a Városháza színes virágágyásai mellett elhaladva a Címerdombhoz érünk. Ez az érdekes alkotás a Kecskemét számára számottevő települések távolságát mutatja, de inkább a rajta mászkáló gyerekeknek okoz örömöt. Úgyszintén a mellette álló, vidáman csobogó szökőkút, amely a Nagytemplom előtti teret díszíti. A katolikus Nagytemplomot Öregtemplom néven is emlegetik. Legfőbb értéke a 75 méteres tornyából nyíló nagyszerű panoráma. A templom díszes belső terét freskók borítják. Innen a Széchenyi teret érintve sétálhatunk át a Piaristák terére, ahol a Piarista Gimnázium modern épülete tölti be a teret.

Séta az őszi színekben pompázó Cegléden

A közel 40 ezer fős Cegléd Pest megye déli részén, a fővárostól 72 km-re helyezkedik el. Pest megye harmadik legnagyobb városát az Alföld kapujának is szokták nevezni. A város életében fontos szerepet játszik Kossuth Lajos, akinek nevét többek között a Kossuth tér, a Kossuth Lajos Gimnázium, a Kossuth Szálloda és a Kossuth Művelődési Központ is őrzi. A városban országosan is kiemelkedő jelentőségű gyűjteménnyel rendelkező Kossuth Múzeum is található, továbbá minden évben ünnepséggel  emlékeznek meg hazánk nagy államférfijáról. A város vonzerejét növeli a 2003-ban átadott Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont. Az itt feltörő 54 C fokos gyógyvíz mozgásszervi, emésztőszervi, reumatikus és bőrgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas. Az egész évben nyitva tartó fürdőt 2005-ben az Aqua Centrum nevű komplexummal egészítették ki, amely egy középkori vár mintájára épült. Itt 17 különböző csúszdát próbálhatunk ki. A kínálat a vad folyóval és a legkisebbeknek készült gyerekszigettel egészül ki.

A Szent Kereszt templom belső tere

A várost felfedező sétánkat a központban fekvő Kossuth téren kezdtük. Itt azonnal feltűnik a teret uraló Szent Kereszt templom, amely előtt megcsodálható a Szentháromság szobor. A fehér színű, klasszicista stílusú épületet 1821-ben építették. Bár a templom kívülről egyszerű, gyönyörű díszes belső teret takar, ezért mindenképpen érdemes bekukucskálnunk. A templom mögött áll a két kaszát tartó alakot ábrázoló Dózsa-szobor. Ez a  Dózsa György féle véres parasztfelkelésnek állít emléket. A teret szegélyezi a Városi Bíróság eklektikus épülete, amely már renoválásra szorulna. Innen csupán pár lépésre találjuk a szintén eklektikus stílusú Városházát. 

A Református Nagytemplom

A Szabadság térre átsétálva pillantjuk meg Közép-Európa legnagyobb református templomát, a ceglédi Református Nagytemplomot. A 2400 fő befogadására alkalmas görög kereszt alaprajzú, klasszicista épületet egy kis park veszi körbe. Itt láthatjuk a 2000-ben emelt, fából készült haranglábat, ami az 1956-os forradalom előtt tiszteleg. A harangláb a Szabadság fája nevű szobor főlé épült, amelyet 1989-ben állítottak. A koszorúkkal körbevett érdekes alkotás egy fatörzsbe szorult nőalakot ábrázol. A templom bejáratát a Szabadság térhez képest az átellenes oldalán találjuk. A Szent Kereszt templom díszessége után itt egy rendkívül egyszerű templombelsővel találkozunk. Fehér falak, sötétbarna padok és közöttük a vörös szőnyeg határozza meg a belső képet. A templomot Hild József tervei alapján építették 1835-től kezdve 35 éven át. Azonban még az 1871-es felszentelése után is történtek rajta változtatások. A fehér templom homlokzatát két torony és köztük négy jón oszlop alakítja.

A Szabadság fája és a harangláb

A tér másik oldalán áll a neogótikus stílusban épült Evangélikus templom. A karcsú tornyáról könnyen felismerhető épületet 1896-ban szentelték fel. Sajnos ez zárva volt, így nem tudtuk belül is megtekinteni. Utólag megtudtuk, hogy csak a vasárnapi istentiszteletek előtt és után tekinthető meg, vagy előzetes bejelentkezés alapján. A tágas Szabadság tér sugárirányú sétányainak kereszteződésében áll a Kossuth szobor. A mű 1902-ben került felavatásra Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából. A szoborcsoport három alakból áll. Egy emelvényen áll maga Kossuth, alatta pedig egy idős férfi kérlel egy zászlót tartó katonát. Az idős férfit egy létező ceglédi lakosról mintázták, a szobor másolata pedig New Yorkban áll. Cegléd belvárosába sok fát telepítettek, így az őszi színekben pompázó változatos növényfajok lombkoronájának szépsége szinte minden lépésnél csodálatra késztetett. Ám a legszebb része a városnak a tarkán virító Szabadság tér volt, amelynek levelekkel borított sétányain egészen idillikus volt végigsétálni.

Az őszi színekben játszó Szabadság tér

A Szent György tér oroszlántriója

A város egyik főutcájának tartott Rákóczi úton haladunk tovább, itt találjuk a korábban már említett Kossuth Múzeumot. Tovább sétálva a macskakövekkel kirakott Szent György térre érünk. Itt három, a szájából vizet köpő oroszlán trónol a tér közepére állított szökőkút tetején. Továbbhaladva bal oldalon egy régi tűzoltókocsit csodálhatunk meg az épületek előtt kiállítva. A tágas főúton a szecessziós stílusban épült Kossuth Lajos Gimnáziumig sétálunk, ezzel szemben találjuk a világháborús emlékművet. Ez az első és második világháború ceglédi elesettjeinek emlékére készült, akiknek a nevét táblákon és a szobor falába vésve olvashatjuk. A félkör alakú fal egy szoborcsoportot zár közre, amely három katonát és egy karmai között kardot tartó sast ábrázol. A Kossuth Lajos Gimnázium kezdetben Ceglédi Magyar Királyi Állami Főgymnasium néven működött, Kossuth nevét 1919 vette fel. A közel 50 fős tantestület több száz diák oktatását-nevelését végzi a többször renovált és átalakított épületben.

A Széchenyi úti Temető

Jobbra fordulva a Széchenyi úton jutunk el a Széchenyi úti Temetőhöz, és a vele szemben álló Magyarok Nagyasszonya-kápolnához. A XX. századi, kör alakú kápolna bejáratát a Szent-István torony jelzi. A parkosított kertben egy pelikánszoborral díszített kutat is láthatunk. A templom tervezője Dr. Kerényi József több díjat is nyert az élete fő művének tartott eklektikus épülettel. Sajnos ezt is zárva találtuk, így csak a kerítésen át tudtunk bekukkantani a kertbe. A templommal szemközti dombra épült rendhagyó sírkertre is érdemes vetni egy pillantást. A kis temető szélét nagy méretű családi sírboltok szegélyezik, a domb tetején pedig pirinyó kápolna áll a legkülönfélébb sírboltok ölelésében. Visszatérve a Rákóczi útra nem messze találjuk a város másik parkját, a Gubody-kertet. Az árnyas parkban több látnivalót is találunk, ilyenek a faragott székely kapu és az erdélyi testvérvárosokhoz kapcsolódó kopjafák. A park központjában szökőkút áll, amelynek szomszédságában találjuk Gubody Ferenc mellszobrát. A park névadója Gubody Ferenc Cegléd polgármestere volt 1884-től 1907-ig. Neki köszönhetően létesült a park, a gimnázium és a Városháza. Itt több padon is megpihenhetünk és gondolkozhatunk el azon, hogy hogyan alakult ki a fent említett tárgyak okozta furcsa összkép.