A Páskom-legelő tanösvény

A szlovák határ mentén, az Ipoly mellett alakult meg a 3 km hosszú Páskom-legelő tanösvény. A Dejtár központjából induló sétaút először aszfaltúton halad a szántóföldek között, majd a vonatsíneket keresztezve egy széles földútra tér rá. Hamarosan egy méretes legelőn találjuk magunkat, ahol a lapos tájon azonnal feltűnik a magas kilátótorony és a közelben legelő gulya. Minden lépésünkre tücskök és szöcskék tucatjai rebbenek szét a kiszáradt fűben. A környék információs tábláin megismerjük a homoki gyep és az invazív akác tulajdonságait, majd a kilátótoronynál az itt élő madárfajok is bemutatásra kerülnek. A magasba felmászva jól belátható a nádassal fedett Nagy-tó zöldje, amely a madarak kedvelt élőhelye. A környéken több kiszáradt kis tó is megfigyelhető, a távolban pedig jól kivehető a Börzsöny és a szlovák hegyek lankái. 

Holtág az Ipoly árterében

Pillantás Dejtárra a tanösvényről

Hamarosan elhaladunk a fehér és világosbarna marhákból álló gulya közvetlen közelében. Az állatok láthatóan megszokták az emberi jelenlétet, érkezésünkre alig mozdulnak meg. Valószínűleg ezért szegélyezi a legelőjüket csupán egy vékony drót. Egy kanyar után érkezünk a tanösvény fedett állomásához, ahol kényelmes asztaloknál pihenhetünk az árnyékban. Innen még pár lépésre találjuk az Ipoly-menti gátat és a Szlovák-Magyar határt jelző köveket. A gátról jól látni a folyó szabályozásakor létrejött idilli holtágat, amelyet teljesen befed a zöld békalencse. A séta innen tovább folytatható a gáton Szlovákiában. Ha ezt az opciót választjuk, akkor további 10,9 km-t kell megtennünk, hogy visszatérjünk Magyarországra Drégelypalánknál, ahonnan még újabb 5 km a Drégelyvár. Az egész útvonal kerékpártúraként van jelölve, így két keréken is bejárható. Ha a holtágat követve letérünk a tanösvényről, rövid sétával az Ipoly partján találjuk magunkat. Mindkét oldalon horgászok várják a napi fogást.  

Marhagulya a kilátó és a holtág között

Az Ipoly

A Márianosztrai kegytemplom és kálvária

Márianosztra a Börzsöny egyik medencéjében található, idilli fekvésű, hangulatos település. Legfőbb látványossága a családi házak cserepes tetői közül markánsan kiemelkedő Magyar Nagyasszonyok Kegytemplom és kolostor, amelyet Nagy Lajos király építtetett a pálosoknak a XIV. században. A gótikus elemeket is tartalmazó barokk templom a török pusztítások utáni építkezéseknek köszönhetően a XVIII. században nyerte el mai formáját. 

A kegytemplom és kolostorból lett börtön

Az oltár

A templomhoz tartozó méretes kolostor a pálos rend ideiglenes megszűnése után eladásra került, és 1852-től női börtönként üzemelt. A fegyencnőket az intézetet vezető irgalmas nővérek szigorú zárdai körülmények között tartották, munkával és a hit erejével próbálták őket visszatéríteni a helyes útra. Ma már férfi fegyház és börtön üzemel a kolostorban, azonban a munka továbbra is szerepet játszik a rabok mindennapi életében. A börtön épülete mellett hatalmas gyár emelkedik, ahol többek között söprűket és medicinlabdákat készítenek. 

A műemlék együttest rózsabokrok és macskaköves udvarok veszik körül. A templommal szemben múzeum üzemel, amely az összeforrott sorsú pálos rend, Magyar Nagyasszonyok Kegytemplom és Márianosztrai Fegyház és Börtön történetét is részletesen bemutatja. A parkolóban pedig még néhány rabszállító jármű is megtekinthető kívül és belül is.  

A Kálvária-domb

A kegytemplomtól körülbelül 20 perces sétával érjük el a település másik oldalán álló Kálvária-dombot. A vadvirágos réten több száz éves, illatozó hársfasor vezet fel kilenc stáció között a XVIII. századi barokk szoborcsoporthoz és kápolnákhoz. A domb tetején látható szobrokat, kereszteket és kápolnákat a XX. században szabadtéri oltárral egészítették ki. A tágas teraszról jól látszik a Magyar Nagyasszonyok Kegytemplom és a fegyház épülete is, amelyeket a Börzsöny vulkáni kúpjai vesznek körbe. A települést több zarándok útvonal is érinti, amelyekre a Mária út jelzését követve térhetünk rá. Továbbá könnyed sétával érhető el az Országos Kéktúra egyik állomása, Kóspallag, vagy a Duna-parti Szob is.

A Visegrádi Fellegvár

Lépcsők vezetnek a kiállításokhoz

A Dunakanyar egyik gyöngyszeme a 333 méter magasan trónoló Visegrádi Fellegvár, amely nem csak kulturális látnivaló, hanem fantasztikus kilátópont és több kirándulás potenciális kiindulópontja is egyben. A mai, még romjaiban is grandiózus épület elődje egy XIII. században felhúzott építmény volt, amelyet IV. Béla építtetett. A vár az évek során Luxemburgi Zsigmondnak és Mátyás királynak köszönhetően folyamatosan bővült és korszerűsödött. Az épület jelentőségét mutatja, hogy többször is itt őrizték a Szent Koronát és a koronaékszereket. A török időkben teljesen lepusztult vár romjainak műemléki helyreállítása 1960-ban kezdődött el, a munkálatok jelenleg is folynak. A felújításoknak köszönhetően stabil falak között élvezhetjük a kiállításokat és a megannyi teraszról megcsodálható fantasztikus panorámát. 

Bejárat a Vártoronyba

Vadászati kiállítás

A Visegrádi Fellegvár mellett szuvenír boltokkal és étteremmel körülvett parkoló áll. Innen egy meredek lépcsősoron felmászva érjük el a látványos külső kaputornyot, majd a kasszát. A méretes falak aljában sétálva lehetőség nyílik az íjászat kipróbálására, sokszor solymász bemutatót és háziállat simogatást is tartanak, sőt még trónra is ülhetünk és kalodába is zárhatjuk magunkat. Az út egyenesen a külső teraszokhoz vezet, ahonnan jól kivehető az egész Dunakanyar, a visegrádi Királyi Palota és a Salamon torony is. A Vártorony irányába falépcsőkön mászunk először egy belső udvarba, innen érhető el a külön jeggyel látogatható Panoptikum bejárata. További néhány kőlépcsőn jutunk el a vár déli végében található teraszokhoz, ahonnan fahídon a külső falak felé indulhatunk, vagy egy újabb falépcsőn a vár belsejében található kiállításokhoz és újabb teraszokhoz. A kis termekben többek között fegyvertörténeti, vártörténeti és vadászati kiállítás tekinthető meg. 

Panoráma a vár déli oldalából

Két csúcs, három kilátópont és egy barlang - túra a Naszályra

A Naszály Budapesttől északra, Vác közelében emelkedik. A Dunakanyar menti hegyet legkönnyebben az oldalában lévő mészkőbányáról lehet felismerni, amely hatalmas tájsebet alkot a zöld lankákon. A 652 méteres Naszály legfőbb látnivalója a legmagasabb pontján álló betontorony, amelyből minden irányba kényelmesen ellátni a lombok fölött. A henger alakú épület belsejében elavult vaslépcső vezet a tetőre, vigyázni kell a törmelékkel és fokozottan odafigyelni a szerkezeti hibákra. 

A Naszály legtetején, a beton kilátóban

Kirándulók a toronyban

A Szent Margit kereszt

Kihagyhatatlan célpont a csúcs közelében lévő Látó-hegy, amely ahogy a neve is mondja 534 méteres természetes kilátópontként szolgál. A kis kitérővel elérhető Szent Margit kereszt közvetlenül a hegyorom peremét díszíti, mellette pihenő és tűzrakó is található. A Vácra és a Dunára néző végtelen panorámát a Pilis és Visegrádi-hegység háttere koronázza meg. A szeles ormon egykor vár állt, ma már csak a falak helyét jelző földkupacok figyelhetőek meg. 

Panoráma a Látó-hegy sziklaormáról

A Naszály csúcsát és a Látó-hegyet több irányból is meg lehet közelíteni, ezért akár többször is érdemes visszatérni a környékre. Vác-Kisgombás felől a kirándulóút igen meredek, sokáig egy csúszós kaptatón kell felfelé mászni, azonban így jutunk el legrövidebb úton a Naszály csúcsára és a Látó-hegyre is. A másik útvonal Kosdról indul, ez sokkal lankásabb, szélesebb, viszont hosszabb is. Ebből az irányból érinti a kirándulóút a Násznép-barlangot, amely a Naszály második legnagyobb ürege. A hegyoldalban tátongó lyukat jelzett úton lehet megközelíteni egy vékony ösvényen lesétálva. Az üreg fölött lévő kirándulóútról újabb nagyszerű kilátás tárul elénk a Naszály másik oldalára, a Cserhát irányába. A barlang első két terme szabadon látogatható, azonban a több száz méter hosszú üreg további részeit egy apró vaskapu zárja le. Az érdekes karsztformátumok mellett még denevérekkel is találkozhatunk. 

Kilátás a Násznép-barlang tetejéről

Biatorbágy természeti szépségei

Virágzik a hunyor

Biatorbágy és Sóskút között több látnivalóban gazdag kirándulást tehetünk. A piros kereszt és sáv a Biatorbágyi viadukttól vezet be az erdőbe több irányban, és egészen Sóskútig behálózza a vidéket. A biatorbágyi völgyhídra újonnan épített lépcsősor vezet fel, a szép kilátás miatt érdemes ide is felkaptatni. A sétautak északi ága az Iharos-völgy tavasszal barkával teli patakpartja mentén egy rövid emelkedővel a Kő-hegy tetejére vezet, ahonnan máris újra letekinthetünk Biatorbágy imént elhagyott házaira. A 301 méteres magaslaton kicsit távolabb érdekes sziklaformátumok, a Hármas- és Négyes-szikla, illetve a kaptárkő láthatóak. A környéken rengeteg a már virágzó növény, főleg a hunyor. A zöld és lila színű virág mindent beterít a kirándulóút szélétől amíg a szem ellát, de láthatunk többek között hóvirágot is. A Kő-hegyről dimbes-dombos út vezet át az Iharoson és Öreg-hegyen keresztül a Madár-szirthez, út közben megtekinthetjük az elhagyatott katonai bázis maradványait is. A látványos Madár-szirt egy meredeken beszakadt sziklaorom, amely hosszan szegélyezi a Biatorbágy melletti mezőt. A sziklaszirtről hosszan nagyszerű panoráma tárul elénk, és jól kivehető a szemközt álló Nyakas-kő is. Ide a kijárt ösvényeken könnyedén átsétálhatunk, vagy leereszkedhetünk a kiépített pihenővel rendelkező rétre is a Százlépcső nevű ösvényen.

A Kő-hegy sziklái

A Nyakas-kő

A Madár-szirt

A Magas Tax és a Nagy Hideg-hegy

Miközben a hóvirág az alacsonyabb vidékeken már dúsan virágzik, a Börzsöny magaslataiba törve még igazi telet találunk. A vulkanikus eredetű hegység legmagasabb pontja a 938 méteres Csóványos, amelyet legkönnyebben Királyrétről tudunk meghódítani gyalogosan, vagy akár a busz és egy rövidebb séta kombinációjával. Közelebbi túralehetőség a Magas Tax vagy a Nagy Hideg-hegy, ahova menetrend szerinti turistabuszok is közlekednek. A Kastélyszálló elől induló járművek a Pilisben megszokott Volán mérettől némileg különböznek. Először egy kis méretű turistabusz szállít a Magas Taxig, majd egy havas-jeges utakat is jól tűrő uazban folytatódik a kaland. A menetidő 35-40 perc, de korántsem unalmas. Amennyiben gyalogosan készülünk mászni, a Magas Taxig körülbelül két óra, a Nagy Hideg-hegyre további 30 perc folyamatosan emelkedő sétára számítsunk. A Csóványos a Nagy Hideg-hegyről még további egy óra gyaloglásra található. 

A Nagy Hideg-hegyi turistabusz

Átszállás az uazba

Turistaház a Magas Taxi réten

A 738 méteres Magas Tax tetejét fenyőfákkal körülvett festői rét díszíti. A tisztás végében hangulatos turistaház áll kis játszótérrel és pihenővel, oldalában pedig a kezdőknek rövid sípályát alakítottak ki. A Nagy-Hideg hegyre felérve újabb kőből épült turistaház, működő sípálya és rengeteg hó fogad. A melegkonyhát és szállást biztosító Nagy Hideg-hegyi turistaház épületéhez napos panorámaterasz tartozik, ahonnan étkezés közben letekinthetünk a síelőkre vagy megcsodálhatjuk a Királyrét felé néző panorámát. A magaslaton webkamera is működik, így előre tájékozódhatunk az időjárási viszonyokról.

A Nagy Hideg-hegyi turistaház

Kilátás a Nagy Hideg-hegyről a sípályákra, a turistaházra és Királyrét felé

A 864 méteres Nagy Hideg-hegy felé közeledve egyre inkább hatalmas, egészséges faóriások borítanak mindent. Elképesztő a csend és a nyugalom, a végeláthatatlan erdő. Nincs tömeg, mindenhol csak a szikrázó, fehér hótakaró, és a felettünk köröző vadmadarak. A Nagy Hideg-hegyről már jól látszik a Csóványos is, amely a tetején kialakított kilátó miatt könnyen kivehető. A 2014-ben felújított kilátót egy geodéziai mérőtoronyból alakították át. A faborítással esztétikussá és biztonságossá tett toronyból letekinthetünk a Börzsöny erdőkkel borított végtelenjére. A kilátó mellett érdemes megtekinteni a Béke-emlékművet is. 

Szánkó és síelés a Nagy-Villámon

Nem kellett sok hó, hogy a téli sportok kedvelői megrohamozzanak mindent, ami csúszik. Visegrád környékén jó pár ilyen helyszín van, kezdetnek a szánkó- és sípályákat ötvöző Nagyvillám Sípálya, de nem messze ott vannak a Kis-Villám és a Fekete-hegy lejtői is. A környék bővelkedik kilátópontokban és látnivalókban is, felmászhatunk a Zsitvay-kilátóhoz, tehetünk egy sétát a kirándulóutak valamelyikén, csúszhatunk egyet a télen és nyáron is üzemelő Visegrádi Bobpályán vagy megtekinthetjük a Visegrádi Fellegvárat.

Látkép a Panoráma út kilátópontjáról

A Duna-parti 11-es főútról két irányból közelíthetjük meg a Fellegvárat, a Bobpályát és Nagyvillám Sípályát összekötő aszfaltutat. Budapest irányából érkezve egyből a síkomplexum aljánál találjuk magunkat, Dömös irányából pedig a Visegrád feletti panorámaútra, majd a Fellegvárhoz érkezünk. Ez utóbbi télen a gyér lombkoronának köszönhetően még jobb kilátást enged a Visegrádi-hegységre, a Dunakanyarra és a Börzsönyre, mint a nyáron. A panorámaúton kiépített kilátópont várja a látogatókat, ahol padokon pihenve, kényelmesen lehet élvezni a látványt. Innen már jól látszik az impozáns Visegrádi Fellegvár is, ahova további néhány perc alatt érkezünk meg. A vár télen-nyáron nyitva áll a nagyközönség előtt, panorámateraszáról a kilátás minden évszakban lenyűgöző. 

Séta a Fekete-hegyen, alattunk a Dunakanyar

Az út a Visegrádi Bobpálya alatti parkolóhoz vezet tovább, ahonnan többfelé indulhatunk. Ha csak egy rövid kikapcsolódásra vágyunk, akkor érdemes kipróbálni a bobot vagy felsétálni a parkolóból a Zsitvay-kilátóhoz. A 377 méteres magaslatra néhány perces gyaloglással, aszfaltúton jutunk el. A kőépület mellett érkezik fel a Nagy-Villám leghosszabb síliftje, így a hosszú lejtőn letekintve nagyszerű panorámát élvezhetünk télen is, amikor a kilátóépület zárva van. A kilátóval szemközti domboldalon érdemes egy rövid körtúrát tenni. A Fekete-hegyi körséta nagyszerű alternatíva, ha több irányból szeretnénk letekinteni Visegrádra, a Fellegvárra és a Visegrádi-hegység lankáira. Mind ezen a magaslaton mind a bobpálya melletti lejtőn csúszkálhatunk is, sok helyen már le van koptatva a porcukorszerű hótakaró.

Tömeg a Nagyvillám Sípálya aljában, háttérben a Fellegvár

Kilátás a sípályákra a büfé teraszáról

Továbbindulva néhány kanyar után érkezünk meg a Nagyvillám síkomplexumhoz. Az út mentén már messziről feltűnnek a tömött sorokban parkoló autók, és az úton síbakancsban átbukdácsoló emberek. A sípályák aljában nyitott teraszos faház áll, itt van a büfé és a kassza is. A síliftek a magasba repítik a sportolókat, akik a Szentendrei-szigetre és a Börzsönyre néző kilátást élvezhetik lesiklás közben. A lankás pályák különösen alkalmasak kezdők számára, a sípályánál oktatás és kölcsönzés is igénybe vehető. A lejtők egy részén szánkózni is lehet, illetve a szemközti Kis-Villámról is élmény lecsúszni. Ide felsétálva beláthatjuk a Nagy-Villám egészét, a másik irányba pedig lepillanthatunk a Duna, Börzsöny és Szentendrei-sziget hármasára, a messzeségben jól kivehető a Naszály is. A közelben indul a Kisvillámi Vadvirágos Tanösvény, amely 14 információs táblán mutatja be a környék élővilágát. A 800 méter hosszú útvonal a Kis-Villám nyugati oldalából indul, és a keleti részén érkezik vissza az aszfaltúthoz. A környéken sok mesterséges madárodút telepítettek, így bár leánykökörcsint télen nem fogunk látni, de csicsergő, repkedő énekesmadarakat már biztosan!   

Látkép a Nagy-Villámra a Kis-Villámról

Hótakaró a Kékestetőn

Hazánk legmagasabb pontja, sípályák és rengeteg túraútvonal kiindulóhelye, ez az 1014 méteres Kékestető. Már a szép kilátásért vagy a híresen tiszta, gyógyító levegőért is érdemes elzarándokolni a csúcskőhöz, ahol még sokkal több minden vár ránk! A Kékestetőre egyetlen burkolt út vezet fel Mátraházáról, amin busszal, kerékpárral vagy gépkocsival haladva is leküzdhetjük az emelkedőt. Az aszfaltút a gyönyörű fenyőfákkal elegyedett bükkerdő borította magaslatra vezet, ahol egy burkolt, fizetős parkolóba torkollik. Néhány lépést kell csupán sétálni a Kékestető Sícentrum déli pályájának bejáratához, majd felfelé további pár perces lankás séta a hivatalosan legmagasabb pontot jelölő kőtömb. A lépcsős talapzaton álló jellegzetes szikla hazafiasan piros-fehér-zöld színben pompázik. Itt találjuk a kilátót és az északi sípályát is. A csúcson több vendéglátó- és szálláshely, illetve síkölcsönző is található.  

Látkép a TV-torony irányába a déli sípálya melletti büfétől

Séta a kilátóhoz

A nemrégiben felújított Kékestetői Sícentrumnak köszönhetően a Kékestető környéke is megújult, most már osztrák stílusú napozóteraszos büfében szürcsölhetjük a teát vagy a forralt bort, majd természetközeli, fából épült vendégházban pihenhetünk éjszaka. Télen a déli sípályán egészen Mátraházáig lehet csúszni, a széles csapás a felvonók bezárásával erdei sugárúttá változik, amelyen sétálni és szánkózni lehet. A sípályák tetejéről már részben lepillanthatunk az alattunk elterülő lankákra, ám az igazán lenyűgöző kilátáshoz kicsit feljebb kell még másznunk, hogy egészen a fák lombja fölé érkezzünk. A Kékestetőt már messziről könnyedén ki lehet szúrni, hiszen az amúgy is magas pontot egy 176 méteres TV-torony koronázza meg. Az építményben üzemelő zárt kávézóból és a felette lévő nyitott teraszról is elképesztő körpanoráma tárul elénk. Itt igazán minden tetején érezhetjük magunkat egészen addig, amíg a messzi Tátra magaslatai emlékeztetnek, hogy van innen még feljebb is. A kilátó belépő ellenében látogatható, ám a díjért nem csak a feledhetetlen panorámát, hanem egy miniatűr palackokból készült kiállítást is megtekinthetünk. A presszó belső falát végig a vitrinbe rendezett kis üvegcsék borítják, nagyon hangulatos. A Kékestetőre felmászva sokszor verőfényes napsütés és hatalmas felhőtakaró vár ránk még akkor is, ha alacsonyabban ködös idő van.   

Panoráma a déli sípálya tetejéről

Amennyiben kirándulni szeretnénk, szinte bármerre indulhatunk. Nyáron a déli sípálya egyenesen Mátraházáig kalauzol vagy elsétálhatunk a közeli, szép kilátást ígérő Sas-kőhöz is a sárga és kék sávjelzéseken. Ha messzebbre vágyunk megszámlálhatatlan jelzett út vezet Mátrafüred, Parád, Parádsasvár, és a Galyatető irányába. 

Csákvár: A Haraszt-hegyi tanösvény

A Csákvár fölött emelkedő Haraszt-hegy a Vérteshez tartozó vonulat. A kopár, változatos dolomitfelszínen egy 3,5 km hosszú tanösvényt hoztak létre, amely hét állomáson mutatja be a terület növényvilágát és érdekes látnivalóit. A hegycsúcsra rövid kaptató vezet fel, ám miután felmásztunk hosszan gyönyörködhetünk a völgyekkel szabdalt hegyhátban és a Csákvár felé néző panorámában. A lejtők nem teljesen kopárak, a völgyekben tölgyfák nőnek és a balatoni Koloska-völgyhöz hasonlóan itt is megcsodálhatjuk az ősszel vörösbe boruló cserszömörce bokrokat is. 

A gerincen futó ösvények

Kilátás Csákvárra

A szélborzolta Irtásrét

A tanösvény a Gánti út melletti parkolóból nyílik. Az erdőben vezető emelkedő azonnal a cserszömörcés erdőt ismertető táblához vezet, majd a már csupasz faágak közül lassan felérünk a kopár sziklák tetejére, a hegygerincre. Innen azonnal belátható a hullámzó hegytető, és a rajta keresztül-kasul vezető ösvények. Az út egy völgybe leereszkedve majd egy kaptatón felmászva az Irtásrétre vezet tovább, ahol tavasszal és nyáron megannyi virág nyílik. Télen marad a nagyszerű kilátás és a száraz füvekkel borított hegy látványa. A tanösvény útvonalát egy zöld falevél jelzi, látogatására a május, vagy az október a leginkább ajánlott időszak.  

Természetes kilátó a fővárosban, a Hármashatár-hegy

Adótornyok

Repülős emlékmű

Budapest belvárosának közvetlen közelében, a Buda-hegység szívében áll a 495 méter magas Hármashatár-hegy. A több pontról nagyszerű panorámát kínáló hegycsúcsra akkor is érdemes felmászni, ha éppen nem az augusztus 20-i tűzijáték megtekintése a cél. A magaslaton siklóernyős starthely található, ahol megfelelő időben egymás után lendülnek a magasba a repülés szerelmesei. A nevét szó szerint három település határáról kapó Hármashatár-hegyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala is, így a csúcson pecsételőhelyet találunk. A kopár hegytetőn egymást érik a már messziről észrevehető, magas adótornyok, és az elhagyatott, megrongált betonbunkerek. A fátlan területről élvezetes letekinteni Budapestre és a Dunára, jó időben pedig még sokkal messzebbre is ellátni. A hegyre feljuthatunk tömegközlekedéssel, gépkocsival és a jelzett utakon gyalog is, így a séta hossza tetszőlegesen variálható.

Kilátás Budapestre

A Somoskői vár és ami körülötte van

A Somoskői vár a szlovák-magyar határvidéken fekszik. Míg Somoskő település hazánkhoz tartozik, a vár már szlovák fennhatóság alatt áll, ezért sokáig csak igen nagy kerülővel és útlevéllel lehetett megtekinteni az épületet. Az 526 méter magas vulkáni kúpon álló romokhoz felsétálva azonnal feltűnik, hogy a lépcsőfokok bazaltoszlopokból készültek. A XIII. századi épület alatt kiterjedt bazaltmező található, így az orgonák és a törmelék egy részét a vár építéséhez használták fel. A sokszögletű kődarabok jól megfigyelhetőek a vár falát közelebbről megtekintve. Szerencsére a különleges, hajlott formájú bazaltsípok egy része megmaradt, ezek ma is igen impozáns látványt nyújtanak. A formája miatt Európában is egyedülálló képződményt a vár bejárata mellett találjuk, csupán néhány métert kell leereszkednünk a magaslat aljába. Ha pedig a bazalttörmelékkel elárasztott ösvényen még lejjebb ereszkedünk, akkor egy hatalmas bazaltmezőhöz érkezünk. A szürke lankák hosszan hullámoznak a fák között a Badacsony kőtengeréhez hasonlóan.
    

Ez még Magyarország, felettünk a Somoskői vár és a Petőfi kunyhó

Kilátás a panorámateraszról a toronyra és Somoskő házaira

A Somoskői várba felkapaszkodva a méretes várfalak között megbúvó várudvarban találjuk magunkat. A bástyák, tornyok és folyosók kusza útvesztőjében mászkálva felfedezhetjük az épület minden zugát. A legérdekesebb részek az egyik bástya tetején kialakított panorámaterasz, a felújított torony, és a vár gyomrába épített folyosó. A kilátás az épület szinte minden pontjáról csodaszép, a távolban feltűnik többek között a szomszédos hegytetőn trónoló Salgó vára is. Az ellenkező irányba nézve pedig lepillanthatunk a Medves-fennsíkra.

A különleges hajlott bazaltorgonák, ez már Szlovákia

A Somoskői vár megtekintése után érdemes körbejárni a hegyoldalt, és a már említett bazaltorgonákon és kőtengeren kívül a Petőfi ligetet is megtekinteni. Ez a vár aljában kialakított parkos terület, amely méltó emléket állít annak, hogy a költő 1845-ben idelátogatott. Szintén neki szentelték a múzeumként funkcionáló Petőfi kunyhót. A parkban helyet kapott továbbá egy faragott kő emlékmű, amelyet az aradi vértanúknak szenteltek, egy vármaketteket bemutató mini kiállítás és egy harangláb is. A kellemes környezetben kényelmes fapadokon pihenhetünk.

Novemberi hőség a Pilis-tetői panorámaúton

Csodás meleg idő köszöntött ránk a hétvégén, egyértelműen megérte legalább az egyik napot a szabadban tölteni. A napos időben hegyre felfelé mászni olyannyira nyárias volt, hogy többen csupán egy rövid ujjú pólót viseltek. Lefelé azonban már előkerültek a melegebb kabátok is, főleg az árnyékos területeken. A Pilis-tetőt megszállták a kirándulók, siklóernyősök és kerékpárosok. Bár a köd korlátozta kilátás nem volt az igazi, az újonnan átadott kilátó miatt így is érdemes volt ellátogatni ide. Mind az erdei-, mind az aszfaltút olyan forgalmat bonyolított, mint jobb napjain a Váci utca. 

Kirándulók a rozsdabarna erdőben, útban a Pilis-tetőre

A naposabb zöld jelzés

A legkönnyebben a Két-bükkfa-nyeregről megközelíthető Pilis-tető rendkívül népszerű kirándulóhely. A több településről is elérhető kilátópont tetejéről nagyszerű panoráma nyílik Pilisszentkeresztre, Pilisszántóra és a közöttük húzódó Hosszú-hegyre. Persze ez csak egy kis ízelítő a lábunk alatt elterülő tájból, amely még megannyi magaslatot és települést fed fel. A 756 méteres csúcson 2014 októberében adták át a Boldog Özséb-kilátót, amely az addig is ott álló beton geodéziai torony felújításával valósult meg. A csúnya építményt gyönyörű faborítással vették körbe, a 360 fokos körpanorámát kínáló teraszhoz pedig szép csigalépcsőn lehet kényelmesen felmászni. Akinek ennyi kilátás nem lett volna elég, feltétlenül a zöld kereszt majd a zöld sáv jelzésű sétautat válassza a Pilis-tető megközelítésére a Két-bükkfa-nyeregtől, mivel az erdei útról több vékony csapás ágazik le, amelyek további kilátópontokhoz vezetnek. A sziklák tetejére kijutó utak nagyszerű napozó vagy piknikező helyként is szolgálnak. Az aszfaltút közvetlenül a volt katonai bázishoz vezet, megérkezve beton építmények között sétálunk a kilátótoronyig. Ha az erdei utat választjuk, akkor a siklóernyős starthelyhez érkezünk, ahonnan szintén csodás a kilátás. Lefelé indulva a legszebb élmény a hegyoldalban kanyargó zöld sáv jelzésű útvonal, amely egy sziklás, köves szerpentin. A cserjékkel szegélyezett hegyi csapás több tágas panorámateraszt is érint, mielőtt a hegy aljában lévő kereszteződésbe torkollik. Innen visszatekinthetünk a fejünk felett köröző színes siklóernyőkre, amelyek a csúcsról folyamatosan a levegőbe libbenve sosem fogynak el. A piros sáv jelzés Pilisszentkereszt és Pilisszántó között halad, így bármerre továbbindulhatunk. Pilisszentkeresztről menetrend szerint közlekedik busz a Két-bükkfa-nyeregig, így könnyen körtúrává szervezhetjük a kirándulást. A hegy aljában haladó útvonal mentén érdemes megtekinteni a pilisszántói Csillagösvényt is.

Ködös kilátás a siklóernyős rajthelyről

Kicsit tisztább látkép a hegyoldalban leereszkedő út közepéről Piliszántóra

Panorámatúra Perőcsényből a Börzsönybe

A gubacs és a vörös

Perőcsény a Börzsöny ÉNy-i részén, a szlovák határ közelében, Kemence szomszédságában található. A falu főként az erdővel körülvett református templomáról ismert, amely nem a település központjában, hanem egy különálló dombon kapott helyet. A fák lombjai közül alig kandikál ki a templom sárga tornya és szürke teteje. Érdemes még megtekinteni a tradicionálisan berendezett, hangulatos Tájházat is. A településből a piros kereszt, majd a piros háromszög jelzés vezet el a környék egyik népszerű kirándulóhelyére, a Salgóvár romjaihoz. A séta végig emelkedőn halad, majd amikor kifáradva megérkezünk a hegygerincre, repetaként egy még meredekebb kaptatón kell felmásznunk a várhoz. Az erőfeszítésért kárpótol azonban a csodás őszi erdő, amely minden kanyarban valami újat mutat. A levelek a zöld, barna, sárga, narancs és piros színeiben játszanak, rengeteg termés és gomba hever a lábunk alatt, és néhol a lombok közül előtűnik a hegy lábára néző panoráma is. A kirándulóút egy tisztást is érint, ahol még ekkor is nőnek a színes virágok, a citromsárga tátika különösen jól érzi magát.

Félúton felfelé

A makk és a citromsárga

A 715 méter magasra épült Salgóvárból már nem sok látszik napjainkban. Az egykor méretes falakat ellepi a föld, a moha és a levelek. A lerombolt romok melletti sziklaszirtről azonban lenyűgöző a Csóványosra néző kilátás. Elénk tárul a völgyek és hegycsúcsok alkotta hullámzó táj, amely őszi színekben különösen jól mutat. Visszaereszkedve a Vár-bércről választhatjuk a hazautat, vagy tehetünk egy nagyobb kitérőt a Holló-kőnek elkeresztelt kilátópont felé. A piros sávjelzés végigvezet a hegygerincen több kilátópontot és érdekességet érintve. Az erdőből kiérve kopár sziklaszirtekhez érkezünk, amelyek végtelen panorámát kínálnak. Nem sokkal később elérjük a Holló-követ is, ahol szintén letekinthetünk az előttünk elterülő tájra. Továbbsétálva sötét erdőben találjuk magunkat, egyre több lesz a kő, a moha és a páfrány. Lassan megérkezünk a Kőtengerhez, majd a Jancsi-hegyre. Lábunk alatt csúszik a rengeteg egymáson feltorlódott kődarab, födet nem is látni. A sötétségből hirtelen egy tisztásra érkezünk, ahol még utoljára megtekinthetjük a panorámát, mielőtt a jelzés visszavezet Perőcsénybe, innen már csak kényelmesen lefelé kell sétálni, hogy visszaérjünk a faluba.
    

Kilátás a Börzsönyre a Salgóvár mellől