Makovecz-kilátó a Hungaroring fölött

Mogyoród

A kilátó

Makovecz Imre különleges építészeti stílusa sok hazai épületen figyelhető meg. Ő készítette többek között a Kis-Hárs-hegyi kilátót is, amely a Buda-hegyek egyik formabontó, ám mégis a természetbe olvadó építménye, vagy a pilisszántói Csillagösvény egyik ékkövét, a Boldogasszony-kápolnát. Mogyoród mellett elautózva valószínűleg már sokan megpillantották a Hungaroring és a mogyoródi Aquaréna feletti dombon álló tornyot, amely szintén az ő műve. A Szent László kilátó-kápolna 2001-ben került átadásra a 325 méter magas Somlyó-hegyen. Mogyoródról rövid, ám meredek kaptatón jutunk fel a kilátó aljához, ahol faasztalok várnak ránk. A tájat termőföldek és a Gödöllői-dombság vonulatai határozzák meg. A fehér kilátó állapota elég romos, a belső és külső vakolat is erőteljesen mállik, belül pedig a lépcsők és korlátok szorulnának néhol javításra. A kilátó nevét adó Szent László faszobra megcsodálható az épület belsejében, a rövid lépcsősoron felkapaszkodva pedig négy kis kiugró teraszról tekinthetünk le a négy égtáj irányába.

Az épület belseje

A magasban

A Gödöllői-dombság rejtett kincse, a Babati Istállókastély

A Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika nagyszerű kiindulópont egy Gödöllői-dombságba induló sétához. Az ingyenes parkolóval ellátott komplexumtól a piros sáv jelzést követve jutunk el a Babati-tavakhoz. Az út először a Máriabesnyői lakóparkhoz érkezik, majd az autóút mentén eltűnik a rengetegben. A cserjékkel sűrűn benőtt sétaúton tavasztól nyár végéig mindig virágzik valami, majd ősszel az érdekes termések veszik át az uralmat. A földút lassan újra aszfalthoz érkezik, amikor megpillantjuk az első tavat. A kerítéssel körülvett horgásztóból nem sok látszik, hiszen a fák lombkoronája jórészt eltakarja. 

A Babati-tavak

Hamarosan kereszteződéshez érkezünk, ahol balra fordulva kisebb emelkedő vezet fel az M3-as autópálya alatti hídhoz. Az elhagyatott terület kedvelt élőhelye a fecskéknek. A híd alatt átkelve megpillantjuk a következő tavat, amely az autópályáról is jól látható. Ez már nincs bekerítve, így könnyedén leereszkedhetünk a virágos réttel körbevett vízpartra. A tó gazdag élővilága azonnal megnyilvánul, a tiszta vízben halak tűnnek fel és hamar békák csobbanása is hallatszik. A színes réten egymást érik a szálldogáló rovarok. A szederbokros vízpartot nádas veszi körbe, amely később teljesen elnyeli a vizet. A Babati-tavak mentén széles aszfaltút vezet végig, amelyen gépkocsik is járnak. A következő tó egy fűvel benőtt gáton közelíthető meg, innen jól látszik az előző tó végében létrejött nádasos mocsárvilág is. A kék vízben burjánzanak a vízi növények. 

Az Istállókastély

Továbbsétálva virágos rétek és vadászlesekkel beépített szántóföldek között vezet az út a fák között megbúvó Istállókastélyhoz. Az épületet először észre sem lehet venni, csak egy sárgás fal látszik a rengetegben. A másik irányból azonban már könnyedén megcsodálhatjuk az "U" alakú, impozáns épületet. A homlokzathoz közelebb sétálva jól látszik, hogy az elhagyatott épület nem igazán van karbantartva. A sárga falak mállanak, a tetőt belepi a moha. A kastély azonban még ilyen rossz állapotban is igen impozáns! A barokk stílusú épület középső részében laktak, a két oldalsó szárnyat pedig juhistállónak használták. Grassalkovich Antal ide költöztette tüdőbeteg lányát, hogy a juhok jó levegőjét szívja. Az épület mellett vezet tovább a piros sáv jelzés a Babat-völgyi Lovascentrumba, itt azonban balra fordulunk, hogy visszajussunk a kiindulási ponthoz. A kereszteződésben nagy kapu és a mellette álló tábla hirdeti, hogy a Nyitott kertet látjuk. A körbekerített bio gazdaságban megannyi gyümölcsfa és veteményes van. A kert mentén vezető ösvény egy kis magaslatra vezet fel, majd egy elhagyatott hídon kel át az M3-as fölött. Innen lejtő kövekezik Gödöllőig, ahol rengeteg gombafaj él. A sétaút családi házak közé visz, innen újra aszfaltúton érjük el a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilikát. 

Az esős nyár meghozta gyümölcsét, burjánzanak a gombák

Gödöllő látnivalói

Gödöllőn rengeteg látnivalót találunk a méltán híres Grassalkovich-kastélyon és kastélyparkon kívül is, amelyek nagyszerű kiindulópontként szolgálnak a többi látványosság felfedezéséhez. A kastély bejáratával szemben található az Alsópark, itt áll többek között a Gödöllői Művészetek Háza. A modern épületben rengeteg programot szerveznek, megtekinthetünk kiállításokat és színházi előadásokat, illetve részt vehetünk koncerteken és hangversenyeken is. A kívül-belül felújított, tágas épület konferenciákat is rendszeresen helyet biztosít. 

A Főtér

A Világbéke Gong

Művészet az aluljáróban

A Művészetek Házától képekkel telefestett, színes aluljáró vezet a város Főterére. A jobb és bal oldalon is megcsodálható kreatív festményeket több iskola és szakkör tanulói készítették. A színes forgatag valóban sokkal szebb látvány, mint egy kevésbé hangulatos szürke falfelület lenne. Az aluljáró másik oldalán egyből a Gödöllői Városi Múzeumba botlunk, ahol nem csak helytörténeti, hanem képzőművészeti és természetrajzi kiállítást is megtekinthetünk. Néhány lépéssel később egy szépen felújított kis téren találjuk magunkat. A Főtér díszburkolatát tiszta padok, gondosan ápolt dísznövények, és több vígan csobogó szökőkút bontja meg. A tér képét az egyik sarkon álló Erzsébet Királyné Hotel, és a Gödöllői Református Líceum határozzák meg. A velük szemközti oldalon épült meg a méretes Világbéke Gong, amelyet akár meg is kondíthatunk. 

Begóniaszőnyeg a Főtéren

A Szent István Egyetem bejárata

A kis kitérő után érdemes visszatérni az Alsóparkba, és felfedezni annak látnivalóit a Gödöllői Művészetek Házán túl is. A sportolni vágyókat rögtön egy tornapálya várja itt, amelyhez még edzéstervet is mellékeltek. A tágas zöldterületen hatalmas rétek és famatuzsálemek alkotta erdőfoltok váltakoznak. A kialakított ösvényeken barangolva a területet átszelő Rákos-patakon is átkelünk, amely túlpartján megtekinthető a Világfa is. A park szemközti végébe érve a Vasútállomáson találjuk magunkat, ahol a gyönyörű Királyi Váró vár ránk. A sínek fölötti felüljárón átkelve kis sétával a gödöllői Szent István Egyetem gyönyörű épületéhez érkezünk. A kis parkkal körülvett oktatási intézmény előtt Kálmán herceg virágágyásokkal körülölelt lovasszobra látható. Az 1924-ben felhúzott épületbe bekukkantva a névadó Szent István mellszobra mosolyog ránk a lépcsőházban.

A Királyi Váró   

A gödöllői Grassalkovich-kastély parkja

A Gödöllői-dombság szomszédságában található hazánk egyik legimpozánsabb barokk épülete, a Grassalkovich-kastély. A XVIII. század közepén létrehozott kúria sokáig az építtető, Grassalkovich Antal családjának tulajdonát képezte, majd a férfi ág kihalása után nem sokkal a mindenkori magyar uralkodó rezidenciájává vált. Sok történelmi alak, többek között Ferenc József és Sissi is gyakran megfordult a pompás épületben, akik koronázási ajándékként kapták meg a kastélyt. A kiránynéra kiállítás emlékeztet, amelyen róla készült portrékat és szobrokat tekinthetünk meg. A felújított hercegi szobákban Erzsébet kedvenc színével, az ibolyával borított falakat és bútorokat is megcsodálhatunk. A kiállított tárgyak között olyan ritkaságok is felbukkannak, amelyeket Sissi valóban használt, ilyen például a királyné egyik fésülködőtükre. A bemutatott tárgyak közül sok eredeti, felújított darabbal is találkozunk, amelyek aukciókról, örökösöktől és a falubeliektől kerültek a múzeumba.  

A méretes kastélyt körülölelő park ingyenesen látogatható. A kerítéssel körülvett, természetvédelem alatt álló kertbe több kapun keresztül is bemehetünk. A növényritkaságok mellett több épített emlék is megcsodálható a kerti séta során. Ezek közül a legnagyobb a Pálmaház, amelyben növénytermesztés folyik. A park másik érdekessége a gyönyörűen felújított Pavilon, amely egy dombtetőn állva pillant le a kert hortenziákkal körülölelt sétányaira. A kerek épület belsejében csodás faborítás és színes portrék várnak ránk. Az óriási park egy része 2010-re teljesen megújult, így ma már gyönyörű pázsit és színes virágok fogadnak a méretes fák között. A háttérben megunhatatlan a Grassalkovich-kastély gyönyörű sziluettje. A park fénykorában az épület másik oldalán tovább folytatódott, ennek egy részén ma is szabadidőpark található. 

A Gödöllői arborétum

Egy fenyves és a dús aljnövényzet

A Gödöllői arborétum egészen furcsa hely a klasszikus arborétumokhoz képest. Mivel erdészeti kutatás céljára hozták létre, az egyes növényfajokból nem csak egy-egy példányt, hanem egész erdőket telepítettek be. A telepítések célja a növények honosítása volt. Így gyakorlatilag olyan lett a terület, mint egy "erdőbemutató". A növényfajok nincsenek szigorúan karban tartva, így még inkább megőrizte a terület az erdők természetes hatását a mesterséges telepítés ellenére. A parkban összesen 147 fenyő és nyitvatermő illetve 875 lombos fa és cserje kapott helyet.  

Talajtakaró növényekkel beültetett, zöldellő tisztás az út mentén

A cserjegyűjtemény egyik tagja

Az arborétumot a Gödöllőből Isaszeg felé tartó Isaszegi út bal oldalán találjuk, a Szárítópusztai-víztározót alkotó tavakkal szemben. A parkhoz egy rövid aszfaltút vezet, a bejáratnál pedig ingyenes parkolót is találunk. A bejáratot lezáró sorompón átkelve egy térkép vár minket, amely a területen található fafajokat és az ajánlott útvonalakat ábrázolja. A séta aszfaltúton kezdődik, majd kisebb földutakra ágazik le. Esős időben számítsunk némi sárra is, ha letérünk a fő csapásról. A mindkét oldalon óriástuják övezte kirándulóút először néhány ma is használt erdészeti épület mellett halad el. Jobb kéz felől hatalmas, vörös törzsű fenyőfák nyúlnak diadalmaskodva a többi fafaj fölé. A közelben egy padokkal és asztalokkal felszerelt rét is fekszik, ahol még egy játszótér is helyet kapott. A sportolásra és piknikezésre alkalmas terület a családosok ideális célpontja lehet.  

Sütkérező pillangó az akácos melletti réten

Az arborétum fahídja

Ahogy az épületek lassan elfogynak, az aszfaltos ösvény is erdei csapássá változik át. A növényzet itt már hihetetlenül buja, és mindig különböző fafajok kísérnek minket az úton. A sötét erdei ösvény egy napfényes rétbe torkollik, ahol a nap sugaraiban fürdő pillangók vígan repkednek egyik virágról a másikra. A rétet egyik oldalról fenyves, másik oldalról pedig akácos határolja körbe. Az ösvény innen újra az erdőben vezet tovább tölgyek, ciprusok, fenyők, tuják és cserfák között. Újabb rétre érkezünk, ahol egy kör alakú, méretes esőbeálló is elhelyezésre került. Innen megint erdő következik, ezen keresztül érkezünk az arborétum fahídjához, amely egy szakadékon vezet át. Láthatóan ez a gyerekek kedvenc helye is egyben, akik a híd környéki csapásokon élvezettel rohangálnak. Innen egy újabb tisztásra jutunk, ahol szépen beültetett növénykompozíció található. Innen már csak pár lépés a fent már említett piknikező rét és a bejárathoz vezető aszfaltút.   

A parkosított tisztás

Gödöllői-dombság: Könnyed túra a Margitáról Babatvölgybe

Útvonal: Gödöllő - Margita - Babatvölgy - Gödöllő

Panoráma a Margitáról

A Gödöllői-dombság a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, területén fekszik a védettség alatt álló Gödöllői Tájvédelmi Körzet. A dombvidék élővilága igen változatos, egymást váltják a különböző társulások. A Gödöllői-dombság legmagasabb pontjára felsétálni nem megerőltető, mégis látványos. A 344 méteres Margita eléréséhez Szadáról a piros háromszög jelzést kell követni, majd rövidesen a balra található piros sávra kell rátérni. A csúcson találjuk a Margita-kilátót, amely egy henger alakú betonkolosszus. Ez rossz állapotának köszönhetően le van zárva a látogatók elől. A magasba rozsdás vaslétrák vezetnek fel, a betontömb tetején pedig egy vaskorona díszeleg. A tiltó felirat a bejárat jobb oldalára festve rosszul látható, így többen ennek ellenére felmásznak a magaslatra, hogy élvezzék a kilátást. A lezárás érthető, hiszen a lépcsőfokok sok helyen hiányoznak, továbbá kosz és szemét borítja a kilátó belsejét. A létrák közötti pihenők tele vannak törmelékkel és üvegszilánkokkal, a betontömb külső és belső fala pedig össze van graffitizve. A nehézségek ellenére felérve gyönyörű körpanoráma tárul a szemünk elé. A kilátó tetején szent koronát formázó fémszerkezet innen egészen másképp mutat. Fent csikkek és üres üvegek jelzik, hogy a tiltás ellenére rendszeresen felmásznak a kilátóba.

A kilátó graffitivel telefirkált belső fala

A vaslépcsők a betonhengerben

Virágszőnyeg

A kilátóból leereszkedve a piros sávon, majd a sárga sávba beleütközve a sárga sávon jobbra folytatjuk a sétát. Az ösvény a dús aljnövényzetű erdőben halad tovább. Tavasszal rengeteg gyönyörű virágot láthatunk, mindenhol virulnak a lila és fehér odvas keltikék. A Gödöllői-dombság a középhegység és az alföld közti átmenetet képezi, ezért különleges vegetáció alakult ki a területén. Az erdőből kiérve egy mezőre jutunk, ahol jobbra szántóföldeket, balra pedig dús mezei virágszőnyeget láthatunk. A domboldalról a piros kereszten ereszkedünk le a Babatvölgybe, ami a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának a Gödöllői Agrárközpont Kht. szakmai irányítása alatt működő egyetemi tanüzeme. 

A legészakibb Babati tó

A terület egy majorság, amin ökológiai gazdálkodás folyik. Az egyetemi hallgatóknak itt lehetőségük van a gazdálkodással kapcsolatos ismeretszerzésére. A völgyben lovardát és vadászházat is találunk, mivel a létesítmény a falusi turizmust is népszerűsíti. A majorság melletti Aranyos-patak völgyében tizenegy mesterségesen felduzzasztott tó fekszik, ezek a Babati-tavak. Az állóvizekben horgászatra is van lehetőség. A Babatvölgy területén átvágva a piros sávon folytatjuk utunkat. A legészakibb duzzasztott tó mellett elsétálva a gátra is felmerészkedhetünk, ahonnan kicsit többet láthatunk az amúgy nádassal sűrűn körülvett vízfelületből. Végül a váltakozó akácos és tölgyes erdőkben jutunk vissza a kiindulási pontra, Szadára.