Tihanyi-félsziget: Tihanyból Sajkodra a Külső-tó mentén

Virágba borult mező a Tihany mellett

Gémeskút a Külső-tó partján
Kirándulásunkat megint Tihanyból, a faluba vezető út oldalán található ingyenes parkolóból kezdtük. Azt terveztük, hogy átvágunk a félszigeten a Sajkodi strandhoz, ahol aztán a séta végezetéül belevetjük magunkat a Balatonba. Elindultunk a nagyszerű állapotú kerékpárút mentén a Külső-tó irányába. Jelzetlen úton, egy fantasztikus tavaszi színekben pompázó virágos réten átvágva jutottunk el a nádassal sűrűn benőtt vízpartra. Utunkat embernagyságú csilláros ökörfarkkórók és méhészkaptárok szegélyezték. Míg a Külső-tó több panorámapontból is nagyszerűen megcsodálható, a partjáról szinte semmit nem látni belőle, csak a zölden elterpeszkedő friss tavaszi nádast. Néhol előtűnik egy-két madár, ezek azonban gyorsan megijednek és visszahúzódnak rejtekükbe. A part mentén vezető földút több helyen saras volt, a látható nyomokból ítélve itt autókkal is szoktak közlekedni az emberek. A vízparton haladva nemsokára nagy mennyiségű állati ürülékre lettünk figyelmesek, amelyet gyakorlatilag lehetetlen volt kikerülni. A kis bogyók végül egy még használatban lévő gémeskúthoz vezettek minket, tehát valahol egy nyáj kóborolt a környéken.

Bepillantás a Külső-tó rejtélyes vízi világába

Utunkat az Apáti-hegyre folytattuk tovább. Gondoltuk ha felkapaszkodunk a kilátópontra, akkor jobban megfigyelhetjük a Külső-tó élővilágát, mert a partról ugye nem lettünk okosabbak. Az út a hegyre induló kaptatóhoz az Öreg levenduláson át vezet. Itt ugyan már nem találunk olyan összefüggő virágmezőt, mint ami a Tihanyba vezető főút mentén megcsodálható, de helyenként hatalmas levendulatöveken lilállik az illatos virág. A rovarok örömmel csapnak le ezekre a kis színpompás foltokra, és pihennek meg a virágszirmokon, így az Öreg levendulást a jellegzetes virágillaton kívül a zümmögő hangzavar is jelzi. Innen egy kaptatón juthatunk fel a hegytetőre. A kövekkel szegélyezett ösvényen haladva érjük el a kilátópontot, ahol mediterrán és szubmediterrán növényekben is gyönyörködhetünk. Több helyen felcsendül a  mediterrán partokról ismert kabócafajok jellegzetes ciripelése is. A hegytetőről leírhatatlanul szép panoráma tárul elénk a Külső-tóra, a Balatonra és Tihanyra.
Panoráma a Külső-tóra az Apáti-hegyről
A Sajkodi strand hattyúja
A hegy másik oldalán leereszkedve, könnyed sétával jutunk el Sajkod apró településére, a házak között átvágva pedig a strandra. A partszakasz többször lett már a Balaton legszebb strandjának titulálva. Bár a gondozott gyeppel borított napozórész melletti terület a Balatoni partokhoz hasonlóan aszfalttal borított sétánnyal, hatalmas sziklákkal és vaslépcsőkkel van kiépítve, a strandot Tihany irányában elhagyva megtapasztalhatjuk milyen is volt a Balaton partja a kiépítés előtt. Kavicsos és sziklás partszakaszok váltják egymást, a nádas gyengéden lengedezik a szellőben, hihetetlenül szép látvány. A strand füvén színesen hűsölnek a fák árnyékában a kacsák. A köveken pedig még egy kamerának büszkén pózoló hattyú is üdvözölt minket. A vízparton kajakot és kenut is bérelhetünk, amellyel beevezhetünk a parti nádasba.

Tihanyi-félsziget: Az Óváron át a Barátlakásokhoz

Autentikus tihanyi porta
Véleményem szerint a Tihanyi-félsziget zsebkendőnyi területe hazánk egyik leggyönyörűbb része. Az 5 km hosszú földnyelvet behálózó turistautakat egyszerűen nem lehet megunni. Annyi minden összessége alkotja az ország első tájvédelmi körzetét, hogy minden évszak minden hónapjában érdemes ellátogatni ide. A félszigeten több kilátópont is található, ezek egyike a 214 méter magas Óvár. Ez közvetlenül Tihany óvárosa mellett helyezkedik el, így a túra könnyedén összeköthető a település meglátogatásával is. Kirándulásunkat a Balatonfüredről Tihanyba vezető felső út menti ingyenes parkolóból kezdtük, amely a falu bejáratának bal oldalán, a focipálya mellett helyezkedik el. Innen már csak a tanösvény avagy a zöld sáv jelzést kell követnünk, ugyanis a bejárt útvonal része a félszigetet átszelő Lóczy-tanösvénynek.  Először vékony ösvény vezet fel minket a kilátópont tetejére. Tavasszal színpompás virágokban gyönyörködhetünk, amíg el nem érjük az Óvár tetejét. Az Óvár-hegy vulkáni eredetű, úgynevezett tufa-vulkánból alakult ki. Ez abban különbözik egy igazi, lávát köpő tűzhányótól, hogy már csak kőtörmeléket lövell ki magából, ami azonban szintén megkeményedik. A félsziget legnagyobbik tufa-vulkánja volt régen az Óvár. Jobb oldalon autentikus tihanyi házakat láthatunk borospincével és szőlőfölddel. Bal oldalon azonban elénk tárul a csillogó Belső-tó, a nádassal benőtt Külső-tó, Tihany idillikus kis városa és a Balaton egyedi kékje.

Tihany és a tavak
Kilátás Balatonfüredre az Óvárról
Nem kell sokat sétálnunk a következő gyönyörű látképig, amit a tihanyi Levendulás és a Balatonfüredi öböl ad. A hegyoldalból a messzeségbe tekintve beláthatjuk a Gödrös épületeit, és a környező hegyeket is. Ahogy tovább sétálunk, egyre nagyobb vízfelület tárul elénk, végül megpillantjuk a messzeségben Balatonfüredet is. Az Óvár csúcsát elhagyva az ösvény elkezd ereszkedni, és megkezdjük a panorámaúton való süllyedést. 

A tihanyi levendulás és a Balaton
A Barátlakások belső cellái
A tanösvényen tovább sétálva lassan beérünk a fák közé, egy árnyékos, sötétebb területre. Itt máris feltűnik a következő látnivaló, a Barátlakások állomása. Az Óvár vulkanikus kőzetébe vájt üregek valóban teljesen lakásszerűek. A 20 méter magas bazalttufa-szikla oldalán szobákba vezető ajtók és ablakok sorakoznak. A lakóhelyet I. András idejében készítették, és valóban szerzetesek éltek itt a 11-12. század környékén. A mesterséges cellákból ma már csak hármat lehet megtekinteni, mivel a többit egy hegyomlás betemette. A Barátlakások környékén az egykori vulkáni tevékenység nyomai is jól megfigyelhetőek. Tovább ereszkedve a hegyoldalban a Ciprián-forráshoz érünk. Az aprócska csobogóból jéghideg víz folyik, ám a rengeteg környékén ólálkodó szúnyog miatt nem lehet a hűsítő nedűt kellő ideig élvezni. Pár korty akár több tíz csípésbe is kerülhet. A hegyről tovább süllyedve végül elérjük a Balaton-partot, és megpihenhetünk a hűsítő szellőben. A parton kiépített sétányon folytathatjuk tovább utunkat a kikötőig, ha megéheztünk itt fogyaszthatunk valamit a helyi büfé kínálatából. A hajóállomástól a zöld háromszög jelzésen juthatunk vissza Tihanyba a Visszhang-dombhoz. Sétáljunk tovább a Babamúzeum és a Kálvária-domb mellett, majd forduljunk jobbra. Az aszfaltút elvezet minket a temetőhöz, majd a kiindulási pontunkhoz, a parkolóba.

A Barátlakások hangulatos bejárata