A Sárospataki vár

A várárok és a Múzsák temploma

Az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori várunk a Bodrog partján fekszik. A Zemplén talán legszebb várkastélya hosszan nyújtózik el a vízparti lankákon. A Sárospataki vár udvarába lépve azonnal feltűnik, hogy egy tábla több nyelven köszönti a látogatókat. Nem véletlenül vonzza a komplexum a határokon túlról is a turistákat, hiszen hazánk egyik igazi gyöngyszeme. A parkolóból indulva először a Múzsák templomát pillantjuk meg jobb kéz felől. Az épületet trinitárius szerzetesek emelték, amely kezdetben kolostorként üzemelt, majd szolgálati lakásoknak adott helyet. A renovált, eredeti arculatát megőrző létesítmény jelenleg múzeumként és rendezvényhelyszínként funkcionál. 

A Sárospataki vár belső udvara, középen a Lórántffy-loggia

Sövénnyel és szökőkutakkal díszített, macskaköves út vezet tovább a várudvar belsejébe. Néhány lépéssel később már teljes pompájában csodálhatjuk meg a Sárospataki vár épületét. Hatalmas falakkal megtámogatott várárok veszi körbe, amelyben ha medvék nem is, de vidáman csipogó pávafiókák élnek. Az erőd belsejébe az árkon átívelő kőhíd vezet. Itt találjuk a pénztárat is, ahol a kastély vezetett túráiról kaphatunk bővebb információt. Az árkádos kapun áthaladva a belső udvarba érkezünk. Elénk tárul a vár keleti szárnyának hófehérre meszelt falaiból kiugró Lórántffy-loggia, és a szürke kövekből épült impozáns Vörös-torony. 

Látkép a Vörös-toronyra a Bodrog irányából

A vár a bejárat felől

A fallal körülvett várkertben kiállított ágyúkat tekinthetünk meg. Közvetlenül a vár szomszédságában találjuk az egykori ágyúöntő műhelyt, amely jelenleg is feltárás alatt áll. A kert várral szemközti oldalához érve lepillanthatunk a méretes falak túlfelén lévő mélységbe. A várkert kapuján kisétálva nem messze találunk egy lejáratot, amely a várfalakon át a Bodrog partjára vezet. A falmaradványokkal szétszabdalt, füves terület többek között egy szabadtéri színpadot is rejt. Ebből az irányból a Vörös-torony és a keleti szárny másik oldalát, illetve a mellettük található méretes kilátóteraszt láthatjuk. Ha tovább sétálunk a várhoz vezető utcán, Sárospatak legrégebbi templomához lyukadunk ki. A Szeplőtelen Fogantatás vártemplom a Kassából Sárospatakra vezető Szent Erzsébet út egyik állomása, ugyanis a templomot az itt született Erzsébet után Szent Erzsébet templomnak is hívják. A névadót egy szoborcsoport is megörökíti az épület mellett. A templommal szemben találjuk a Sárospataki Képtárat. illetve az út másik oldalán egy rózsakertet is, ahonnan lepillanthatunk a várfal tetejéről a Bodrogra.        

A füzérradványi Károlyi-kastély parkja

Füzérradvány a szlovák határ mentén található, hazánk legészakibb települése, Hollóháza közelében. A pár száz fős település ékessége az eklektikus stílusú Károlyi-kastély, amely egy hatalmas angolkert közepén áll. A közel 140 hektáros terület védettséget élvez, ebből 15 hektár tartozik közvetlenül a kastélyhoz, a többi erdészeti kezelésben van. A park közel 133 fafaj otthona.

A Károlyi-kastély millió ablaka

Bekerített erdős terület mellett jutunk el az épület parkolójához. A park ingyenesen látogatható, belépőt csak a kastélyba lépve kell fizetnünk. Hatalmas platánfák vezetnek a fényűző kúria kicsiny franciakertjébe. A kastélyt övező platánok mellett többek között juharok, tölgyfajok, vadgesztenyék, vérbükkök, hamisciprusok és különböző fenyőfajták is helyet kaptak a területen. Sétáink során pedig még a jellegzetes termésű szivarfával és a pompás lila virágairól ismert császárfával is találkozhatunk. 

Látkép a kastély homlokzatára a franciakertből

Felújításra váró részek

A kastélyépület látványos, halvány sárga homlokzatát óriási üvegablakok tagolják. A déli oldaláról hatalmas kőterasz nyílik, innen vezetnek a lépcsők a franciakertbe. A bukszusból kialakított mintákkal díszített, teraszos jellegű kertből lepillanthatunk az előttünk elterülő hatalmas rétre, és az azt követő erdőkre. A park ékességeinek számító platánóriások is itt tekinthetőek meg. Ereszkedjünk le a teraszról a patakhoz, keljünk át a fahídon, és kövessük a víz vonalát a kijárat irányába! Az itt álló két famatuzsálem korát 200 évre becsülik. Hasonlóan értékes a kastély főbejáratához vezető fenyvessor, ezek körülbelül 150 évesek. A park kiépített útjain órákig barangolhatunk, és fedezhetjük fel a növényritkaságokat. Azonban ha csak az épület körül teszünk egy sétát, már akkor is sok szépséget látatunk. A kastély körül a franciakerten kívül egy hatalmas tisztás és egy oldalszárnyak által körülhatárolt belső udvar tekinthető meg. A kúria egyik oldala még romosan áll, egyenlőre nem tudták renoválni a teljes épületet.

A belső udvar

Az egyik tölgymatuzsálem

A Megyer-hegyi tengerszem Károlyfalváról

Visszapillantás Károlyfalvára a Megyer-hegy oldalából

A Zempléni-hegységben megbúvó Megyer-hegyi tengerszem kétségtelenül Magyarország egyik legkülönlegesebb természeti látnivalója. A mindössze egy hektáron elterülő védett terület érdekessége, hogy emberi kéz formálta képződményből alakult természeti látnivalóvá. A 324 méter magas, vulkanikus eredetű Megyer-hegyet felépítő kőzetek ugyanis különlegesen nagy keménységűek. Ezen tulajdonságukat már a XV. században felismerték, ekkor kezdődtek a bányamunkálatok. A gabonaőrlők és érczúzók támasztotta kereslet függvényében évente 300-450 darab malomkő született a hegy kőzeteiből. A bányászok kézi erővel és egyszerű szerszámok használatával hozták felszínre a súlyos malomköveket egészen 1907-ig, amikor a kereslet hiányában a bányamunkálatok örökre abbamaradtak. Az elmúlt száz évben a természet visszakövetelte magának az ember alkotta tájsebet. A bányagödör vízzel töltődött fel, környezetét pedig igazi dzsungelként borítják a növények. A mai tengerszem egy 4000 m2 víztömegű tavacska, amely mélysége néhol a 6,5 métert is eléri.

A Megyer-hegyi tengerszem látványa a felső kilátóteraszról

Innen indul a piros jelzés

A Megyer-hegyi tengerszem két irányból közelíthető meg attól függően, hogy mennyi időt szeretnénk a környezetének felfedezésére szánni. Amennyiben csak maga a tó iránt érdeklődünk, Károlyfalváról érdemes megközelítenünk a bányagödröt. A település Sátoraljaújhely része, a várostól északra fekszik. Károlyfalván táblák igazítanak útba, hogy megtaláljuk a falvacska mellett fekvő idilli pihenőt. Innen indul az erdőbe a tengerszemhez vezető piros jelzés. Amint kiérünk a település házai közül egy mezei úton átvágva jutunk el a kirándulás kezdőpontjához. Itt egy kisebb, ingyenes parkolót és több grillezőhelyet is találunk. A tavakkal pöttyözött környezet gyönyörű, a parkoló melletti kis nyaraló előtt boroshordóba ültetett virágok és félig a földbe ásott szekérkerekek díszítik a tiszta, gondozott tájat. 

A fák lombja mögött rejtőző tó a második kilátóból

A vízpart

A piros jelzés egy vékony csapáson indul felfelé a már említett nyaraló gyümölcsfás kertje mentén. Először egy kis réten visz keresztül az út, ahonnan visszapillanthatunk Károlyfalva házaira, majd beszippant az erdő. A tengerszem a hegy tetején fekszik, így le kell küzdenünk egy rövid, de igen meredek kaptatót. Felérve semmi sem utal arra, hogy a tóhoz értünk volna, annyira benőtték már a fák és a bokrok. A piros jelzés körbe vezet minket a képződmény oldalán, így azt minden szemszögből megcsodálhatjuk. Az erdőből kiérve rögtön a kirándulás legszebb pontjára jutunk, a tengerszem fölötti méretes kilátóterasztól csodálható meg a bányagödröt a legteljesebb pompájában. Korlátok védenek a meredek sziklafal tetején a megcsúszástól, így egészen közel merészkedhetünk a szikla széléhez. Az éjsötét vizet kémlelve láthatjuk, hogy jobb oldalon egy öblöt már teljesen befedtek a vízi növények. Középen elénk tárul a sziklában éktelenkedő hatalmas lyuk, amelyhez le is sétálhatunk. Balra pedig több kisebb öböl és egy grillezővel kiegészített tisztás található. A tengerszemet megkerülve lejutunk a kanyonszerű sziklanyíláshoz, ahonnan visszapillanthatunk a kilátóteraszra, és ujjunkat a vízbe mártva megvizsgálhatjuk a tó hőmérsékletét. Tovább sétálva fel kell másznunk a már említett tisztásra, ahol több öblöt is közelről megtekinthetünk. Ilyen távolságból látható, hogy a víz tele van élettel, a halak csak úgy lubickolnak a felszínen. A tisztás másik oldalán a grillezőhely közelében találjuk a sziklába vájt bányászlakások egyikét. A barlang mellett egy kőzetbe vájt lépcsősor vezet fel a második kilátóteraszhoz, ahonnan nézve nagyszerűen mutat a sziklák sötét vízen visszatükröződő képe. Innen újabb kaptató vezet vissza a körséta elejére, ahonnan már csak lefelé kell sétálnunk, hogy újra a tavak ölelésében fekvő parkolóba jussunk. Amennyiben nagyobb túrát szeretnénk tenni, a tengerszemet Sárospatakról is megközelíthetjük.      

A Regéci vár

A vár romjai a déli toronyból

A Regéci várrom a Zemplén újabb kihagyhatatlan gyöngyszeme. A 639 méteres magaslaton álló építményt egy rossz minőségű erdei úton érhetjük el, ami bár személygépkocsival is járható, de inkább terepjáróknak való. A kátyús, néhol murvás útfelületet néhány hajtűkanyar teszi érdekesebbé. Az út amúgy gyönyörű erdőben halad, hatalmas fákkal, friss levegővel, így egy hosszabb kirándulás esetén érdemes fontolóra venni a gyalogos látogatást. A vár bejáratához felérve parkolót és nem túl biztató illatokat árasztó, fából ácsolt mellékhelyiséget is találunk a természet lágy ölén.

A várkapu

Kalandos átjáró vezet a romokhoz

A fák közül a sasfészek melletti tisztásra kiérve máris megcsodálhatjuk az elmaradhatatlan panorámát. A várfal kívülről is körbejárható egy szakaszon, ám erre különösebb érdekességeket nem találtunk. A bejárat felénk tornyosuló kapuja egy tüneményes, szűk lépcsősort rejt. A sötétben tapogatózva bal oldalon egy üresen álló, sötét üreget is megpillanthatunk. A lépcsők a palota maradványaihoz vezetnek, ahonnan balra indulva újabb lépcsőkön érjük el a Felsővárat az északi bástyával. A regéci vár feltárása és helyreállítása már 15. évét éli és jelenleg is zajlik, így egy ásatás kellős közelébe csöppenünk. A helyreállítás az északi bástyától indulva kezdődött, és jelenleg valahol az épület közepénél tart. Ennek megfelelően először a legjobb állapotú területekre jutunk. A vár egykoron pompás épület volt. A Felsővár aljában található palota ékessége például egy csempékkel díszített fogadószoba volt, ebben nyűgözték le az egykoron itt lakó Rákócziak vendégeiket. A vár északi bástyájának helyén már 1300 körül is állt egy kezdetleges épület. A vár kibővítése a Rákócziakhoz kapcsolódik, a várkastély alattuk élte fénykorát. Kövein lépkedve eszünkbe juthat, hogy I. és II. Rákóczi Ferencz és Zrínyi Ilona nyomdokaiban járunk. Sajnos a várat később felrobbantották.

A várudvar és a déli torony az egyik konyhából

A Felsővár udvarából a várfalra felkapaszkodva újból elénk tárul a már ismert panoráma. Erdővel borított dombokra és apró falvakra tekinthetünk le. Jelenleg az épület legrégebbi részében járunk, amely az Öregtorony nevet kapta. Már csak egy lépcsősort kell megmásznunk az északi bástyáig, amelynek aljából nagyszerűen beláthatjuk a déli bástyáig húzódó várudvart. Itt találjuk a kör alakú Rondellát is, amely védelmi szerepet látott el. Lemászva a lépcsőkön újra a Felsővár udvarába jutunk, ahonnan a déli bástya irányába indulva a konyhába vezet az út. A várnak több konyhája is volt, amelyeket a lakosság hierarchiája szerint osztottak fel, egyesekben csak az uraknak főztek, másokban pedig csak a személyzetnek. A konyhával szemben találjuk a palotaépület maradványait. Boltíves ajtónyílásokon keresztül sétálhatunk végig a kőszobákon, amelyek egyikében egy érdekes információs táblára bukkanunk. Az egyik teremben ugyanis a régészeti feltárások során egy sírra bukkantak. Az egy idősebb és egy fiatalabb férfi maradványait rejtő gödör valószínűleg az illetők halálának eltussolása céljából került ide, a várban ugyanis tilos volt a temetkezés.

Látkép a várudvarra az Öregtoronyból 

A palota termei

A palotával szemben a konyha mellett áll a pince, amelyet hatalmas boltív fed be. A helység azonban nem borok tárolására, hanem fegyverraktárként szolgált. A várudvar közepén még egy érdekességet fedezhetünk fel. Az első pillantásra kútnak látszó gödör tömlöcként szolgált. A szűk nyíláson beeresztett elítéltek számára szinte esélytelen volt a menekülés. Az előttünk égbe meredő déli torony felé sétálva a vár egy szinte még érintetlen darabját láthatjuk, amely további feltárásra vár. A bástyát egy meredek lépcsősoron közelíthetjük meg. A rézsútosan álló, egyenetlen talajon sétálva élvezhetjük a vár látványát és a körpanorámát a csodás erdőségekre. Az egykor büszke épület főúri romjai már most is megérnek egy kirándulást. Kíváncsian várom azonban, hogy mi minden kerül még elő a föld alól a jövőben. Érdemes megnézegetni a vár honlapján a feltárásokat bemutató képeket. Lenyűgöző a folyamat, ahogy az épület hihetetlenül romos eredetijéből lassan kibontakozik a mai formája. 

A Boldogkői vár

Boldogkő vára

Ha valaki olyan várat keres hazánkban, amelybe belépve szinte a középkorban érezheti magát, akkor mindenképp ajánlatos ellátogatnia Boldogkő várába. A síkságból kiemelkedő sziklán álló várrom nagyszerű állapotban, felújítva várja látogatóit a legkülönfélébb programokkal. A vár lábánál elhelyezkedő Boldogkőváralja települést kell keresnünk a térképen amennyiben ide szeretnénk látogatni, onnan már elképzelhetetlen hogy ne vegyük észre a hegyormot és a rá épült erődítményt. A romok a településről gépkocsival vagy gyalogosan közelíthetőek meg, illetve néhány éve már menetrend szerinti kisvonat is szállítja a látogatókat. Amennyiben gépkocsival érkezünk, egészen a vár bejáratáig autózhatunk, ahol egyszeri 250 Ft kifizetése ellenében parkolhatunk időlimit nélkül. A parkolóból nyílik a vár középkori étterme, amely a Castrum Boldua nevet kapta. A sziklába vájt helyiségben korabeli stílusban étkezhetünk. A gumikerekű, piros-fehér színű kisvonattal is ugyaneddig a parkolóig utazhatunk. Amennyiben gyalogosan szeretnénk megközelíteni a várat, akkor sincsen nehéz dolgunk. Egy már jól kijárt ösvény vezet fel a településről a sziklaoromra, csupán ezt kell követnünk. Út közben egy érdekes sziklaalakzatot is megtekinthetünk a vár oldalában. 

A várfal mellett végigvezető sétány és az alsó várudvar

A parkolóból indulva lépcsők vezetnek minket egyre közelebb a várhoz. Először egy széles kilátóteraszra jutunk, ahonnan máris nagyszerű panorámában lehet részünk. A legtöbben itt napoznak, ücsörögnek, élvezik a látványt. Ha kigyönyörködtük magunkat, akkor egy fából ácsolt kilátótorony vár még ránk a várfalon kívül, ahonnan még magasabbról tekinthetünk le a zöld, sárga és barna színekben pompázó szántóföldekre. A toronyból kisétálhatunk egy fa rámpára, így a várhegy másik oldaláról a zöldellő hegyeket és a meredek várfalat is megtekinthetjük. Az épület ezen oldala igazi sasfészek látszatát kelti, ahogy a várfal hegyesen kiáll a sziklaoromból. 

A malmot rejtő bástya

A reneszánsz kiállítás részlete

      Egy széles, beton rámpán majd egy fa pallón juthatunk fel a vár bejáratához. A vas kapukon belépve találjuk a pénztárat, innen máris kezdődhet a vártúra. A millió láb koptatta talajra lépve máris visszarepülünk az időben. Az épület kicsiny belső udvarában balra a meredek belső várfalat, jobbra pedig a külső várfal sétányát pillantjuk meg, előttünk egy méretes kőtorony trónol. Azonban még mielőtt elindulnánk a vonzó látnivalókhoz, az út először a pincébe vezet. A sziklaorom gyomrába vájt, hideg, dohos járatokban szobor- és ásványkiállítást, illetve egy korabeli kínzókamrát tekinthetünk meg. A börtöncellának berendezett levegőtlen, fénytelen lyukba besétálva könnyen átérezhetjük, milyen is lehetett itt raboskodni. Szinte érezhető a rothadó hús szaga, hallható a patkányok lábdobogása.. Az ásványokat bemutató vitrinek ráznak vissza a jelenbe, majd a középen öblösre koptatott lépcsőkön sétálhatunk vissza a legmélyebb bugyrokból a szoborkiállítást bemutató teremig. Újabb lépcső vezet minket vissza a napvilágra, az alsó várudvarba.

Az őrbódéhoz vezető sziklanyelv

Fa lépcsőkön emelkedhetünk még magasabbra, ahol a sziklába vájt kohó maradványait csodálhatjuk meg. A kőben különböző méretű lyukak és az őket összekötő vájatok hálózatát találjuk, amelyek vas és bronz készítésére szolgáltak. A kohó mellett újabb falépcső vezet fel a várfal melletti sétányra, amely már a felső várudvar szintjéig emel minket. A csipkés várfalból csodás panoráma tárul elénk, és még egy bástyába is bemászhatunk. A szűk ablakokkal megvilágított kiszögellésbe gyermekekre méretezett kapunyílás vezet be, azonban érdemes betuszkolnunk magunkat. A bástyában állva ugyanis igazán átérezhetjük, hogy micsoda biztonságot nyújthatott egy ilyen létesítmény a várat ostromló csapatok okozta zűrzavar kellős közepén.

A várfal végében újabb faragott lépcsősor vezet fel minket a felső árudvarba, ahol elsőként a már említett méretes bástyába rejtett malom úszik a látómezőnkbe. A fából készült malomkerék a puskapor őrlésére szolgált. A szerkezetet teljes nagyságában a lehető legközelebbről csodálhatjuk meg a lépcsőknek és a mellé épült galériának köszönhetően. Az udvarból egy kapun juthatunk ki Boldogkő várának szimbólumához. A sziklaorom vékony nyelvvé keskenyedő szakaszán végigvezető sétány az őrbódéba vezet minket. Út közben beláthatjuk a környéket, a sziklanyelv végéből pedig visszatekinthetünk az impozáns várromra. 

A vár látványa az őrbódéból

A vár bejárata

Visszatérve a felső várudvarba, két mély, ráccsal lezárt lyukat találunk a palotaépület felé vezető úton. Ezek egyikét tömlöcként használták, a rabokat a mélységbe kötélen eresztették le. A másik méretes nyílás egy ciszternát rejt, amely víztározóként szolgált. Továbbsétálva a palota bejáratához még egy újabb teraszról tekinthetünk le a mélybe, mielőtt belépnénk a vár legépebben maradt részébe. Az alsó szinten egy kisebb szuvenírboltban válogathatunk kedvünkre, a mellékhelyiséget is itt találjuk. Újabb lépcső vezet fel az első szintre, ahol a reneszánsz kiállítás vár ránk. Itt korabeli páncélokat és pénzérméket tekinthetünk meg. A második szinten ólomkatona kiállítást találunk. A hatalmas terepasztalokon precízen elrendezett figurák imitálják a történelem jeles eseményeit. Az évszakok közül a tél és az ősz is megjelenik a nyáron kívül, gyönyörködhetünk a színes fákban és a hófehér dombokban. A készítők olyan részletekre is figyeltek, mint a puskákból előtörő füst. Ezt egy szürke, vattaszerű anyag imitálja. Már a fa borítású terem üvegablakaiból is élvezhetjük a vár nyújtotta körpanorámát, azonban a legjobban még egy szinttel feljebb tehetjük meg mindezt. Csigalépcső vezet fel az épület legmagasabb pontjába, ahol egy fedetlen toronyból üvegablakon állva nem csak körbe, hanem a lábunk alá is bámészkodhatunk. Feledhetetlen élmény.

Barangolás a tokaji szőlőhegyeken

Tokaj környéke rengeteg látnivalót rejt, de mi leginkább a meseszép, szőlővel beültetett lankákra voltunk kíváncsiak közelebbről. A Tourist Info-ban kapott információk alapján először a Szerelmi pincesor felé indultunk, amely még a városban található. Az ide vezető út jól ki van táblázva, így körülbelül öt perc autózás után már meg is érkezünk a központból. A vasútállomással szemben fekvő, katonásan egymás mellett álló pinceépületek első tagja, egy bájos, virággal telis-tele ültetett házikó látványa máris elbűvölt. Az épületet közelebbről is megtekinthetjük, mivel a pincesor mellett álló, teraszos emlékműhöz a házhoz vezető lépcsősorból ágazik le az út. Az emlékmű már messziről felhívja magára a figyelmet. A sziklafalba épített, hatalmas teraszt egy óriási, mozaikokból kirakott Nagy-Magyarország portré egészíti ki. A magaslatról ráláthatunk a vasútállomás szép épületére is.

Feledhetetlen panoráma a Hétszőlő szőlőbirtokról

A Szerelmi pincesoron végigsétálva egymás mellett tűnnek föl a családi borospincék fölé épült házikók, több borkóstolót is kínál. Amikor elfogynak az épületek, hirtelen elénk tárul a Hétszőlő Szőlőbirtok. A hatalmas területen fekvő szőlőtáblák a Magyarország legszebb szőlőbirtoka címet is elnyerték, nem véletlenül. A birtok területén szabadon látogatható tanösvény található. A szőlőföldek tetejére egy meredek, burkolt út vezet fel minket. Amíg fölérünk, gyönyörködhetünk a szebbnél-szebb szőlőtőkékben, és a hihetetlenül egyforma sorokban. Az út fölfelé rövid, de izzasztó. Azonban ha egyszer felküzdöttük magunkat, akkor feledhetetlen panoráma tárul a szemünk elé. Beláthatjuk a szőlővel borított zöld lejtőket, és a messzeségben a tavak, folyók és házak színes egyvelegét.  

A szőlőtőkék közelebbről

A Hétszőlő szőlőbirtok a Kopasz-hegy lábánál fekszik, amely a csúcsán található TV toronyról ismerhető fel. Az 512 méteres magaslat a Zempléni-hegység tagja. A hegytetőre gyalog és autóval is feljuthatunk. Tokaj belvárosából a Hímesudvar nevű pincészet mellett vezet be az út az erdőbe, ahonnan körülbelül egy óra sétával közelíthető meg a hegytető. Azonban a turisták körében sokkal népszerűbb megoldás autóval érkezni a csúcsra. A hegy tetején álló TV toronyhoz Tarcalból vezet fel egy aszfaltozott út, amely az erdőben haladva néhol rosszul járható. Út közben megcsodálhatjuk a Kopasz-hegy 600 méter hosszú sípályáját, merthogy kis mérete ellenére még az is van neki. A korongos sílift épp nyári álmát aludta. A sípálya fűvel és vadvirágokkal benőtt területe azonban nyáron a sétához is nagyszerű. A csúcsról csak a táj egy részét csodálhatjuk meg, azonban már ezért is érdemes megtenni ezt a kis kitérőt. Elénk tárulnak a vadvirágos hegyoldal alatt fekvő gabonatáblák és egy méretes morotva is.

Kilátás a Kopasz-hegyről