Túra Csobánkáról Csillaghegyre a Nagy-Kevély érintésével

Útvonal: Csobánka, Margitliget - Oszoly-pihenő - Mackó-barlang - Kis-Kevély - Kevély-nyereg - Nagy-Kevély - Ezüst-hegy - Kő-hegy - Róka-hegy - Csillaghegy

Indulás felfelé a löszmélyúton

Újabb tavaszi túránkat Csobánkáról kezdtük. A település Volán busszal közelíthető meg Budapestről Pomázon át. A csobánkai elágazástól aszfaltúton tudunk besétálni a tanösvény kezdetéig, de ha ezt a szakaszt levágnánk, akkor a busszal tovább is utazhatunk a falu központjába. Mi a sportosság fényében már a kereszteződésnél leszálltunk a buszról. Először a Dera-patak partján fekvő Margitligetnek nevezett területen találjuk magunkat. A régiót az út mellett álló impozáns kastély tulajdonosa nevezte el a feleségéről. A kastélyt elhagyva átkelünk a Dera-patakon. Fatábla jelzi, hogy merre térhetünk rá a piros sáv jelzésre, amely már a tanösvények része. Máris az erdőben kezdünk sétálni, egy vékony csapáson, ahonnan megcsodálhatjuk Csobánka családi házakkal borított lankáit. A Csúcs-hegy lábánál vezet végig az út az ismertető táblák mellett, amelyeken információkat találunk a gyep- cserje- és lombkoronaszint élővilágáról. Az erdőből a falu határában található tisztásra, az úgy nevezett Oszoly-pihenőhöz érünk. Itt autóval parkolhatunk, illetve rendelkezésünkre áll néhány asztal és pad is. A piros sáv innen a Csúcs-hegy szikláinak közvetlen közelében vezet tovább, haladhatunk erdei ösvényen vagy aszfaltúton is, amíg el nem érjük a löszmélyutat. A sziklák melletti út több helyen sajnos szemetes, de mégis érdemes erre jönni, mivel a sziklában érdekes lyukakat figyelhetünk meg. A löszmélyút kaptatójára vezető ösvényen megpillantottunk néhány már virágzó odvas keltikét, úgy látszik a csobánkai rész melegebb a környékhez képest. A kaptatón felfelé sétálva az út falán kapaszkodó hatalmas gyökerekkel találkozhatunk, és további két információs tábla segít nekünk a természet megismerésében. Ezek a Madáritatók és a Bogarak. 

Az őszi falevelek még eltakarják az éledező növényeket

A Mackó-barlang

A túra nehéz része innen kezdődik. A piros, sárga és kék jelzések metszőpontjába érve a sárga sávon sétálunk tovább. Az út meredeken vezet fel a Kis-Kevély oldalában a Mackó-barlanghoz. Mivel tavasz van, utunkat a sáros talaj, és a csúszós gyökerek is nehezítették. Néhány helyen lépcsők segítik a felkapaszkodást. Már fél úton elkezdenek megjelenni a gyönyörű fehér hóvirágok, és számuk egyre csak növekszik a hegy teteje felé haladva. A Mackó-barlanghoz felérve meglepve láttuk, hogy mekkora képződményről is van szó. A hegyben 10 méter széles és 11 méter magas lyuk tátong, amelynek falai vöröses-szürkés színekben játszanak, plafonjáról pedig helyenként csöpög a víz. A barlang az ősember lakhelye volt, ahol az általa elejtett ősállatok csontjait találták meg.

Végtelen hóvirágmező

Pillantás hátrafelé a sziklás úton

Hófehér harangok

Innen már egy kicsit kellemesebb sétával haladunk tovább a hóvirágok tengerében, de még mindig felfelé kaptatva. Nemsokára elérjük a Kis-Kevélyen található rétet, ahol pihenő- és pecsételőhely vár minket. A Kevély-nyergen tovább sétálva a földúton egyre több sziklát találunk. Visszanézve megcsodálhatjuk a Kis-Kevély lankáit. Néhány kanyar és máris megérkezünk az első kilátópontunkhoz, ahonnan ráláthatunk a jellegzetes alakú Kerekes-hegyre, az Egri várra, a Háziréti horgásztóra és a Fehér-hegyre. Még egy kicsit sétálnunk kell azonban a fák között, hogy elérjük a Nagy-Kevély fantasztikus panorámát kínáló kilátópontját. A sziklás oromról nem csak az eddig említett tájat, hanem Pilisborosjenőt, Ürömöt, az Ezüst-Kevélyt és a Kő-hegyet is megcsodálhatjuk. A kilátópont ideális pihenő a sok szikla miatt amikre leülhetünk és persze a szépséges táj miatt is.

Kilátás a Nagy-Kevélyről

Pilisborosjenő és a vöröslő föld

Innen már csak lefelé kell sétálnunk, túl vagyunk a túra nehéz részén.  A piros sávon haladunk továbbra is. Először még mindig a sziklákkal tarkított ösvényen, majd lapos földúton sétálunk. A földút jobb oldalán tájidegen fenyvest figyelhetünk meg, ami betelepítés eredményeként alakult ki. Az Ezüst-hegy csúcsától újabb fantasztikus kilátásban van részünk, innen Pilisborosjenő összes házát és templomát is megfigyelhetjük. A vörös homokkőből álló hegyorom oldalában sétálva további érdekes alakzatokra és sárgás-vöröses kőzetekre lehetünk figyelmesek. Úgy látszik a moha különösen szereti ezt a kőzetet vagy ezt az éghajlatot, mert dúsan tenyészik a környéken, és hatalmas szőnyegeket alkot. A zöld moha és mészkő együttese lenyűgöző látvány.

Vörös homokkő és zöld moha egyvelege

Az út továbbra is lefelé visz minket, amíg el nem érjük az Ezüst-hegyi kőbánya tetejét. A bánya szélére kisétálva beláthatjuk a hegy elhordott részeit, és a sok otthagyott kősziklát. Lesétálva a bánya bejáratához pedig több információs táblát is találunk.

Az Ezüst-hegyi kőbánya

Kellemes sétával jutunk még lejjebb a Kő-hegy lankáin. Bal oldalunkon tanyák sorakoznak, ahol szántóföldek és legelő lovak váltják egymást. Egy aszfaltút keresztezi a turistautat, amelyen átkelve újabb tanyák, lovak és szántóföldek között haladunk tovább. Balra már láthatjuk Békásmegyer jellegzetes tíz emeletes panelépületeit. Az út a rétről egy borkos területre visz, ahol egyre több szemétre lehetünk figyelmesek. Először azt hittük, hogy a szél hordta ide a különböző papír- és nejlondarabokat, de ahogy közelebb értünk láttuk, hogy a növények kellős közepén is tornyosul a szemét, ahova gyakorlatilag lehetetlen beszórni azt. Az úton haladva a szeméthegyek nagyon kellemetlenek, valószínűleg jelenleg is illegális lerakóhelynek használják az emberek. Bal oldalunkon néhány ösvény vezet a hegy pereméhez, ahonnan jobban megcsodálhatjuk Békásmegyert és a Megyeri-hidat, de ha itt lepillantunk, nem csak a szép kilátást, hanem újabb szemétkupacokat is láthatunk. Lassan beérkezünk egy fenyőerdőbe, ám a szemét továbbra is jelen van. Az út az erdei ösvényen halad a Róka-hegyi kőbányáig, ahol elhagyhatjuk az erdőt és aszfaltúton sétálhatunk le a családi házak között a Csillaghegyi HÉV megállóig. Bár a kirándulás fantasztikus helyeken halad végig, a vége mégsem volt túl kellemes, mivel a szemetes erdei szakasz után a csillaghegyi lomtalanítás kellős közelébe csöppentünk, így több, mint elég szemetet láttunk egy időre.

Szeméthegy az út közepén

Panoráma Békásmegyerre és a Megyeri-hídra

Pilisborosjenőről a Nagy-Kevélyre

A szenes fák és Pilisborosjenő

Zöldellő moha az Ezüst-hegy lankáin

Pilisborosjenőből indulva több nagyszerű kirándulást tehetünk a Budapest közeli erdőségekben. Ezek többsége nem megerőltető, mégis tartalmas kirándulás. A közelben található látnivalók közül érdemes kiemelni az Egri vár makettjét és a Nagy-Kevély panorámáját. Ezúttal a faluból egyenesen az Ezüst-hegy felé vettük az irányt. Autónkat a házak közé parkoltuk le, és a piros jelzésen indultunk el a házak mentén a hatalmas fenyőerdőbe. Nem tudtam megállni, hogy ne gyűjtsek össze néhány egészséges tobozt a hatalmas választékból a tavaszi dekorációhoz. Utunk tehát a rengeteg toboz és tűlevél között vezetett a fenyőillatú rengetegben. Ugyan a piros jelzésen indultunk el, mégis inkább úgy döntöttünk lerövidítjük a sétát, és egyenesen felmásztunk a magaslat oldalában az Ezüst-hegy tetejére. Mint utóbb kiderült a célra egy vízmosás árkát használtuk, bár először még azt hittük, hogy ez is egy turistaösvény. A kaptató ezért több helyen igen csúszós és eléggé megerőltető volt. Cserében viszont rettentő hamar a hegytetőn találtuk magunkat. A piros sávval jelzett széles kirándulóútra érkeztünk meg, amely a Nagy-Kevélytől a Kő-hegyre vezet az Ezüst-hegyen át. Az úton először jobbra indultunk, hogy megcsodáljuk a hegytető kilátójának maradványait és az út menti sziklaképződményeket. A szikláktól fantasztikus a kilátás Pilisborosjenőre. A panorámát néhol elszenesedett fatörzsek takarják ki, amely kísérteties látvány. 

Panoráma a Nagy-Kevélyről

Odvas keltike köszönti a tavaszt

A hegycsúcs oldalában találjuk a TTE kunyhót. Az építménynek úgy tűnt több lakója is van, mivel bepillantva matracot, asztalt és még egy gázégőt is láttunk a felhalmozódott szemét között. A kunyhó melletti dombokon rengeteg zöld mohát találunk, amíg a szem ellát a mohaszőnyegnek csak nem akar vége szakadni. Ez után a kis kitérő után visszatértünk a piros sáv jelzésre, és folytattuk a kirándulást az eredeti terv szerint a Nagy-Kevély irányába. Az út először széles ösvényen vezet, majd beszűkül és egyre meredekebb lesz. Az erdőben haladva az út mentén hatalmas odvas keltike mezőre lettünk figyelmesek. Az erdei ösvény egyre sziklásabb lesz, míg el nem érjük a kopár Nagy-Kevély csúcsát. A panorámát nem zavarják a fák, így visszapillanthatunk az Ezüst-hegy és Pilisborosjenő irányába. A hegytetőn hatalmas tömeg fogadott minket, minden sziklán ült egy ember a hatalmas szél ellenére. A sziklákon több tavaszi virágot is megfigyelhetünk, egy ezek közül a ritka Pilis len, amely élénk sárga színe miatt könnyen kiszúrható a szürke sziklák között. 

Sárgállik a Pilis len a kietlen sziklameredélyen

Kaptató a Szódás-barlanghoz

Sétánkat a Nagy-Kevély tetején egykoron álló kilátó maradványai mellett elhaladva folytattuk, ahol most információs táblát találunk a környező hegycsúcsokról. A panorámaút egy pihenőkkel felszerelt kis tisztásra vezet, ahol több kirándulóút is összefut. Mi itt a kék jelzésen indultunk lefelé a hegyoldal sziklái mellett. Az út a Nagy-Kevélyi kőfülke avagy a Szódás-barlang mellett vezet el. Információs tábla jelzi a barlang helyét, ahol a fák föld fölé tört gyökerein kell felmásznunk egy darabon, hogy megtekinthessük a képződményt. A dolomitsziklába ékelődött üreg hatalmas lyukat rejt. Belépve biztonságban érezhetjük magunkat az erős szél elől. A barlangot elhagyva a sárga sáv jelzésen sétáltunk vissza Pilisborosjenőre a kiindulási pontunkra. Itt már kényelmesen haladhatunk a fák árnyékában egészen a faluig a széles erdei úton.