Kirándulás a klastrompusztai kolostorromoktól a Leány- és Legény-barlanghoz

A Pálos kolostorrom
Klastropmuszta egy Kesztölchöz tartozó településrész, amely a Pilis lábánál fekszik. Elhelyezkedéséből adódóan kiváló kiindulópont a Pilisbe induló túrákhoz. Az egyik klasszikus, kirándulók által kedvelt körút a településhez közeli barlangokat és a Kémény-sziklát érinti. Kesztölcről Klastrompusztára rossz minőségű aszfaltút vezet, így az előbbinél is parkolhatunk, ha nem szeretnénk a kátyúkon átverekedni magunkat. Klastrompuszta központjában szintén több parkoló vár ránk, itt találjuk a túra kiindulópontjaként szolgáló Pálos kolostorromot is. A romok feltárásán és felújításán szorgos kezek dolgoznak, ottjártunkkor is lelkesen folyt a munka a részben már helyreállított területen. A romokat körülvevő kerítésen tábla hirdeti, hogy az itt látható kolostor építtetése Boldog Özsébhez kötődik. Az esztergomi kanonokból remetévé lett szerzetes ezen a szent helyen alapította a Pálos rendet, amely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. A romok mellett találjuk a Pálosok fáját is.

Nagyon sárga
A Leány-barlang bejárata
A kirándulás a feltárás területe mellől indul, követve a piros négyzet, majd a piros omega jelzést. Egyből a napfényes bükkerdőben találjuk magunkat. A szürke fatörzseken lengedező leveleken ősz elején még a szívmelengető aranysárga az uralkodó szín, amely csak fokozza a betörő napsugarak melegségét. Enyhe emelkedő vezet fel minket a Leány- és Legény-barlang aljánál található kereszteződéshez. Innen egy vékony, nagyon meredek csapást kell követnünk, hogy feljussunk a nagyobb méretű Legény-barlanghoz. Köveken és gyökereken kapaszkodhatunk egyre magasabbra, amíg el nem érjük a barlang széles nyílását. Fentről csodás panoráma tárul elénk Kesztölc és a Strázsa-hegyek irányába.  A 7 méter magas és 4 méter széles üregbe beljebb sétálva egy vaskapuval lezárt járatot fedezhetünk fel, amely a mészkőszikla gyomrában lévő járatokba vezet. Innen rövid sétával mászhatunk át a szomszédos Leány-barlanghoz, amelyet azonos alakja és kialakulása miatt a Legény-barlang testvérbarlangjaként tartanak számon. Mindkettő udvarában régészeti leleteket találtak, az egyikben az újkőkori emberhez köthető cserépmaradványokat, a másikban a római korból származó használati tárgyakat. A Leány-barlangba beljebb lépve látható, hogy egy nyílás alakult ki az oldalában. A sziklára kívülről felmászva a nyílást felülről is megszemlélhetjük. Belül itt is lezárt ajtó jelzi, hogy a barlang a mélyben járatokat rejt.

Panoráma a Legény-barlangból
Kilátás a Kémény-szikláról
A Legény-barlang fala közelről
Visszaereszkedve a csúszós, meredek ösvényen a piros sáv jelzést követve jutunk el a Klastrom-szirtekig. Újabb emelkedőt kell leküzdenünk a széles erdei úton sétálva, hogy a sziklák tetejére érjünk. Közben gyönyörködhetünk a dús, egészséges bükkerdőben, és a csodás őszi színekben. Amint felérünk a magaslatra, az elágazásnál a zöld kereszt jelzésre kell rátérnünk, hogy megtaláljuk a Kémény-sziklát. Ez a fehéren világító sziklaorom már Klastrompusztáról is  jól látható, ahogy kiugrik a fák sűrű lombkoronája közül. A panoráma innen leírhatatlanul szép, lábunk alatt fekszik Klastrompuszta és a végtelen erdő. Innen már kényelmes séta vár csak ránk visszafelé. Először lankásan, majd meredekebben kezd lejteni az kirándulóút. A zöld kereszt jelzés visszavezet minket Klastrompuszta központjába.

Az esztergomi Strázsa-hegy és a dorogi Palatinus-tó

A Kis-Strázsa-hegy a parkolóból
Esztergom-kertváros és Dorog találkozásánál két érdekes látnivaló is fekszik egymás mellett. A Pilis nyugati pereménél magasodik a 233 méteres Kis-Strázsa-hegy. Az egykoron itt funkcionáló katonai gyakorló-tér területén került kialakításra az 1200 méter hosszú Strázsa-hegyi tanösvény. A magaslat lábánál méretes parkoló fekszik, amelyet ingyenesen használhatunk. Körbepillantva azonnal feltűnik az innen pár lépésre található Gyilkos-tó, amely a tanösvény utolsó állomása. Kis fahídon átkelve közelíthetjük meg az aprócska állóvíz partját. Az ösvény mentén álló információs tábláról megtudhatjuk, hogy a több őshonos halfaj lakóhelyéül szolgáló tó neve valószínűleg onnan ered, hogy hínáros vize miatt többen haltak meg benne. A vízpartról nagyszerűen látszik a Strázsa-hegy, és a tetején álló kilátó is.

Kilátás az Esztergomi Bazilika irányába
A magaslatot nem csak a balra kezdődő tanösvény meredek csapását követve közelíthetjük meg. Ha jobbra indulunk, egy lankásabb, szélesebb út is ugyanoda vezet fel minket. Az ösvény először a hegy lábánál elterülő mezőn vezet keresztül minket. Minél feljebb érünk, annál jobban kibontakozik a bal kéz felől megpillantható Esztergomi Bazilikára néző felejthetetlen panoráma. Jobbra egy kis kitérőt tehetünk a hegyoldalban kialakult méretes löszfalhoz, ahol tavasszal és nyáron partifecskéket láthatunk repkedni és fészkelni. Falépcsőkön haladunk a hegy másik oldalára vezető csapáson, ahonnan már a környező hegyvonulatok is beláthatók. Itt szebbnél szebb vadvirágokkal találkozhatunk, amíg felkacskaringózunk a hegytetőre.

A kilátó
Leereszkedés a Nagy-Strázsa-hegy felé

Felérve majdnem teljes körpanorámát élvezhetünk a környékre. A csúcson áll a katonai épület hatását keltő kilátó, és egy nem túl szép átjátszó állomás is. Egy fakorláttal védett kilátópontról a hegy ellentétes oldalára is lepillanthatunk. Visszafelé választhatjuk a már említett széles utat, amely a Nagy-Strázsa-hegy felé is elvezet minket, vagy folytathatjuk a sétát a tanösvényen. Ez utóbbi is a Nagy-Strázsa-hegy irányába vezet vissza minket, közben megcsodálhatjuk a hegytetőről nem látszó csodás tájat is. Mielőtt teljesen leérnénk, még egy bunker teszi izgalmasabbá a kirándulást, amelybe épphogy befér egy ember. 

Látkép a Pilis vonulataira
Ha már erre járunk, érdemes a sétát kibővíteni a szomszédos dorogi Palatinus-tó meglátogatásával. A téglalap alakú, mesterségesen kialakított állóvíz részben strandként funkcionál. Szabadon bejárható partszakaszán azonban érdemes egy rövid sétát tenni, mivel nem csak az ősszel kristálytiszta vízben, hanem a tó szemközti oldalán álló, különlegesen apró nyaralókban is gyönyörködhetünk.