Séta a Háziréti horgásztó körül

Megközelítés:

A horgásztavat gépkocsival a 10-es úton lehet megközelíteni. Budapest irányából érkezve a  Solymári leágazás után kell lefordulni jobbra, és egy elég rossz minőségű földúton haladni a tó ingyenes parkolójáig. A leágazást tábla is jelzi.

A Háziréti horgásztó tulajdonképpen egy völgyzárógátas víztározó. A vízfelület nagysága körülbelül 26 hektár, a víz átlagmélysége pedig 2,5 – 3,2 méter. A tó alakja egy nadrághoz hasonlítható, amelynek két szára egy-egy patakba torkollik: bal oldalon a Háziréti-patak, jobb oldalon pedig a Határ-réti-patak folyik. A tó 1984-ben keletkezett a patakok felduzzasztásával. Ekkor több fa is a víz alá került, ezek csonkjai még ma is láthatók a tó egyes részein. Ez a Gyilkos-tóhoz hasonló látkép jelenti a tó különlegességét.

A horgászok számára kis állások és stégek vannak kialakítva a tó körül. A halakat folyamatosan telepítik a vízbe, hogy fenntartsák az állományt. A horgászható halak az alábbiak: ponty, amur, sügér, süllő, csuka, harcsa, dévér keszeg, ezüst kárász, busa, naphal, afrikai harcsa, balin. Csónakot helyben lehet bérelni, illetve csónakjárat közlekedik a halőrház és a tó átellenes oldala között. A messzebbi oldalról egy piros gömböt kell felhúznunk egy póznára, ha azt szeretnénk hogy értünk jöjjön a motorcsónak. Büfét pedig a halőrház mellett találunk.

A tó körül jelzett turistaút nem található, így sétánkat a gáton kezdtük meg. Télen a lékhorgászat nem engedélyezett, ezért mivel a tó be volt fagyva, a környéke igen kihalt volt. A gáton haladva balra egyből egy stéget találtunk, a csónakok egy része a vízbe fagyva hevert, másik része pedig ki volt húzva a tó partjára. Nem sokkal messzebb az átfolyóhoz érünk, ahonnan már csak egy patak halad tovább. Ezen a részen lehetett a legszebb képeket készíteni a befagyott tóról, és a gyönyörű jégalakzatokról.

A töltést elhagyva letértünk a döngölt útról, és megkezdtük sétánkat a nadrág jobb oldali szárán. Itt a tónak természetes partja van, sok kis öböllel és stéggel. A parton végig kihelyezett szemetesek vannak, a környezet tiszta és rendezett, többek között ezért is igen kedvelt a tó a horgászok körében.

A tó közepe táján figyelhetjük meg a legtöbb facsonkot, amelyek a terület elárasztása után megmaradtak. Jóval több fatönk található azonban még a víz alatt, nem kis aggodalmat okozva a horgászoknak a sekély vízben való csónakázáskor. 

A partot elhagyva honvédségi területre érünk, itt jeepek által szétszabdalt földúton sétálunk tovább, amíg el nem érjük a patakpartot. Itt egy vasrácson kelhetünk át a Határ-réti-patakon. Ezen az oldalon már szántóföldek határolják a tópartot. A nadrág két szárának találkozásához érve pedig láthatjuk a hajóállmást jelző piros gömböt. Ezen a ponton már félúton járunk, bár a kitérők miatt a távolságok csalókák. Ha még mindig nem fáradtunk el és nem hajókázunk vissza a halőrházhoz, akkor egy nádassal sűrűn benőtt területen folytatjuk tovább a kirándulást. Először egy vízparti ösvényen, majd a nádasban haladunk, amíg el nem érjük a másik patakon átvezető természet adta hidakat, azaz a ledőlt fatörzseket. A túlpartra átkelve kivergődünk a sűrű aljnövényzetből, és egy szépen karbantartott útra jutunk, ami visszavezet az öblökkel szabdalt tópartra. Innen a másik irányból is megcsodálhatjuk a letört fatönkök uralta látképet, és vethetünk egy pillantást a háttérben található hegyvonulatokra is. 

Innen a tópart egyenes, lapos útján már kellemes sétával juthatunk vissza az öblök mellett a halőrházhoz. Végezetül kedvcsinálóként néhány kép a fantasztikusan szép, jégbe fagyott tóról, ami kirándulásunkat igazán felejthetetlenné tette: