Útvonal: Oszoly-pihenő – Törmeléklejtő-erdő – Oszoly-csúcs – Csúcs-hegyi kőbánya – Oszoly-pihenő
Csobánkán szép
példája látható a nagyszerűen kiépített és jelzett tanösvények hálózatának. A
jelzéseknek köszönhetően szinte lehetetlen eltévedni, az ismertető táblákon
pedig sok érdekességet tudhatunk meg az egyes állomásokról a mellett, hogy egy
mini térképen mindig nyomon követhetjük, hogy éppen merre járunk. A tanösvények
variálhatók, így érdemes ide többször is ellátogatni, és minden verziót kipróbálni. Mivel minden alkalommal láthatunk valami újat, sokáig biztos nem
unjuk meg a környék felfedezését.
Kezdetnek a
legérdekesebbnek tűnő részeket választottuk túránk állomásainak. A település
központjában és a Margitligeti állomásnál is találunk parkolót. A központi
parkolóból könnyedén elérhető a tanösvény, az Oszoly-csúcsot pedig messziről már
innen is megcsodálhatjuk. Először aszfaltúton indulunk a házak közé, majd bevetjük magunkat az erdőbe. A piros
csíkon haladva az erdei ösvényen hamar elérjük az első állomást, a
Lomkoronaszintet. Itt megtudhatjuk, hogy milyen madarak élnek az
Oszoly-erdőben, és a képükön kívül néhány mondatos ismertetőt is találunk
például az erdei pintyről és a meggyvágóról. Ezek kívül arra is fény derül,
hogy az erdőt gyertyános-kocsánytalan tölgyes és csertölgyes alkotja.
|
Törmeléklejtő-erdő |
Egyenesen
továbbhaladva elérjük a Cserjeszint állomást. Itt főként az erdőben
megtalálható növényekről olvashatunk, de szó esik a rovarvilágról és néhány
újabb madárfajról is. A harmadik állomás a Törmeléklejtő-erdő. Ez egy kisebb,
meredek kaptató ami a hegy nyergére vezet. Még szép időben is kövek és gyökerek
nehezítik a feljutást, esős idő esetén pedig a hegyoldal igen csúszós. Az
ismertetőtábláról kiderül, hogy a meredekség nem csak a kirándulóknak, hanem az
itt élő növény- és állatfajoknak is kihívás, mivel az eső kimossa a magvakat és
a tápanyagokat a talajból. A talaj ennek és a folyamatos használatnak köszönhetően
mindig vékony, mivel nem tud megtapadni.
Viszont ha
megmásszuk az emelkedőt, akkor máris abban a jutalomban van részünk, hogy a
Stiasny-pihenőből csodálhatjuk meg a környék panorámáját. Ez egy kisebb kilátó,
de a sziklákról nagyszerűen kivehető Csobánka összes épülete és utcája. Az
Oszoly-orrnak nevezett sziklaszirten található pihenő Stiasny Jenőről kapta a
nevét, aki elkötelezett természetbarát volt, és sokat tett az aktív
turizmusért.
|
Kilátás Csobánkára a Stiasny-pihenőből |
Visszatérve
a sziklaoromról az erdőbe a sárga háromszöget kövessük tovább. Nemsokára egy
rétre érünk, ahol az őstölgy áll. Ez a fa a múltban betöltött szerepe miatt
nőhetett ekkorára. Ugyanis régebben a területet legeltetésre használták,
viszont a déli meleg miatt szükségük volt árnyékra, amit a delelőfa
biztosított az állatok számára. Mivel a legeltetés miatt a többi fa magja nem
tudott kicsírázni és megnőni az őstölgy körül, ezért nőhetett ilyen nagyra és
terebélyesre. A következő állomáson az Oszoly-réten találunk egy másik táblát,
ahol a legeltetés miatti erdőirtás következményeiről és a spontán visszaerdősítés
lépéseiről olvashatunk.
|
Panoráma az Oszoly-csúcsról |
A kirándulás
fénypontja az Oszoly-csúcs. A kilátópontról fantasztikus a panoráma, még a
Megyeri-híd is könnyedén kivehető a Dunán. Ezen felül láthatjuk a Pilist és a
Csobánkát körülölelő hegyeket is. Az ismertetőtáblán olvashatjuk a helyi
legendát, mi szerint amikor Isten megteremtette a földet, egyszer csak nagyon
elfáradt, ezért lepihent a Csobánkai-medencében. Így alakult ki a medence,
melynek bizonyítéka hogy Isten könyökének nyoma ma is látható a Dera-patak
völgyében. A táblán többet megtudhatunk az itt honos növényekről és állatokról
is. Sokan piknikezni járnak föl az
oromra, hiszen nincs is annál jobb, mint a tájban gyönyörködve elfogyasztani az
uzsonnánkat, miközben a nap sugaraiban sütkérezünk.
Enyhén leereszkedve a hegyről érjük el a Barlangok állomást, ahol a csobánkai
barlangokról olvashatunk. Érdekesség, hogy a környék különösen gazdag
barlangokban, eddig 43-at találtak. Egyet közülük meg is csodálhatunk a
Mackó-barlang nevű állomáson. Ennek különlegessége, hogy jégkorszaki emberek és
állatok menedéke volt.
A sárga
csíkon haladva a következő állomás a Fehér sziklák pihenő. A pihenő neve a
hegyet alkotó dachsteini mészkő fehérségéből ered. A táblán a hegy
kialakulásáról olvashatunk. Továbbhaladva a szaporodó fakorlátokból tűnhet fel,
hogy megérkeztünk a Csúcs-hegyi kőbányához. A bányában megfigyelhetjük a
mészkőre rakódott homokkövet. Az információs táblán a homokkőről és
felhasználásáról olvashatunk. A Csobánkán található két templom is az itt
bányászott kőből épült, maga a bányászat pedig sokaknak biztosított
munkalehetőséget.
Továbbhaladva
a gyertyános-tölgyes és csertölgyes erdőket bükkös váltja fel, ahogy az
információs táblán is olvashatjuk. Itt egyúttal válaszúthoz is érkezünk, mert
az utunkat három irányba folytathatjuk: a Mackó-barlanghoz, a Méhlegelők vagy a
Madáritatók állomás irányába. Mi a piros csíkon indultunk vissza a kiindulási
pontunkhoz, így a Madáritatókhoz érkeztünk először. A tábláról megtudhatjuk a
nevét az odvas fákban keletkező esővízzel feltöltött nyílásoknak, amelyeket a
madarak itatóként használnak, ezek a telmák. A környéken még rengetegféle mohát és gombát is találtunk.
Könnyű
sétával jutunk el a Bogarak majd a Löszmélyút állomásokhoz, mielőtt
visszaérkeznénk a parkolóba. Az első információs táblánál a nagy
szarvasbogárról, az orrszarvúbogárról a virágbogárról és az álganéjtúróról tudhatunk
meg többet, amelyek az itteni erdőben honosak. A második táblánál pedig a löszfalakkal
szegélyezett löszmélyút kialakulásáról, ahol régen a nyáj is vonult. Összességében
ez egy –a kaptatót leszámítva- egyáltalán nem megerőltető, mégis látványos
túra. Kirándulásunk során időseket és gyerekeket is láttunk, így az útvonal valóban
mindenkinek ajánlható.