Erdőtelki arborétum

A Buttler-kastély az arborétum bejáratánál

Az Erdőtelki arborétum Budapesttől kicsivel több, mint egy órányi autózára található keleti irányban. Az M3-as autópályáról az Erdőtelek-Kál lehajtónál lekanyarodva néhány kilométer kell csak autóznunk, és máris megérkezünk Erdőtelekre. Az arborétumot igen könnyű megtalálni, mivel közvetlenül a Fő út mellé épült. A bejárat mellett lehetőség van ingyenes parkolásra, az arborétumba azonban 600 Ft a belépő. 

A területet kezdetben a Buttler család birtokolta, jelenleg is az ő nevüket őrzi a bejárat mellett található, sajnos igen romos állapotú Buttler-kastély. Az ablakokon bekukucskálva láthatjuk, hogy a kastély teljesen kihasználatlanul, üresen áll. Később dr. Kovács József és fogadott fia kezére került a birtok, ők alakították ki a hatalmas parkot. Az ő munkájuknak köszönhető a mai több, mint 1200 növényfajt bemutató 7 hektáros terület. Az arborétumban az egész országban egyedülálló növényritkaságok találhatóak: itt él hazánk legnagyobb cukorsüvegfenyője, amely ezt a címet 3,5 méteres magasságával érdemelte ki. Ezen kívül itt található az országban a legnagyobb teltvirágú vadgesztenye, nagymagvú tiszafa  és ezüsttörzsű fenyő is. További növényritkaságok a sárgatermésű tiszafa, a téli zöld tölgy, a platánkérgű fenyő, a kanadai homlokfenyő és a szillevelű gumifa.  

Sétány az új kertben

Az arborétum két fő részből áll, a régi és új kertekből, amelyeket téglafal választ el egymástól. A régi kertben találhatóak a legidősebb növények, ezért ez egy sötétebb, sűrűbben benőtt terület. Sétánkat a Buttler-kastélytól kezdtük amely mellett megcsodálhattuk a főúri házak mellől elmaradhatatlan vadgesztenye fákat. Murvás sétány vezet el az épület és a régi kert faritkaságai között. Az árnyékos területen hemzsegtek a nyári hőséget nehezen tűrő rovarok, így gyorsan továbbsétáltunk a napos új kertbe.

A téglafalon áthaladva máris a kontrasztos, angolparkszerűen kialakított új kertben találjuk magunkat, ami sokkal világosabb, köszönhetően a több szabad térnek. A fákkal és cserjékkel beültetett kis tisztások között végighaladva érjük el a látványos kerti tavat. Ebben egy fahidacskán át megközelíthető mesterséges sziget is kialakításra került. A tavat megkerülve jutunk át a szigetre, amely igazi oázis, a csend és a nyugalom megvalósult színhelye egy kivételesen szép környezetben. A vízinövényekkel sűrűn benőtt vízben siklók, békák és halak élnek. Az egész arborétum ennek a három résznek az ötvözeteként igazán változatos, vadregényes. A burjánzó növények sokasága -köztük a hatalmas bükk -és tölgyfák- igazi különlegesség az amúgy kietlen alföldi tájon. A tótól a régi kerten keresztül jutunk vissza a Buttler-kastélyhoz. Út közben több helyen találunk idilli helyeken padokat, amelyeken a táj szépségét csodálva pihenhetünk. 

Kilátás a tóra a fahídról, jobbra a mesterséges sziget partja

Az arborétumot jelenleg a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola kezeli. A teljes védett terület 25,5 hektáros, amit az arborétumon kívül égerláp borít, ez a Bükki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. Egy 2009-ben elnyert pályázatnak köszönhetően az arborétumban 2012 őszén komplex élőhely-rehabilitáció kezdődött, amelynek elemei a kerti tóban felhalmozódott iszap eltávolítása, az öntözőrendszer bővítése, a kerítés felújítása és a belvízprobléma kezelése. A parkban található növények karbantartására is sor kerül a projekt alatt, eltávolítják a borostyánt és a száraz ágakat, a madárfajok betelepülése érdekében pedig mesterséges odúkat helyeznek ki.

A Tisza-tavi Ökocentrum

A főépület a halászati kiállítás irányából

A Tisza-tavi Ökocentrumot Poroszló központjában találjuk. A parkot megközelíthetjük a Tisza-tó partja, a szabadstrand vagy a főút irányából. A létesítménynek saját parkolója van, ám ez kis mérete miatt a nyári időszakban gyorsan megtelik, ekkor a látogatók a főút mentén állítják le az autóikat. A légkondicionált épület megtekintése tökéletes alternatíva a déli melegben, vagy esős idő estén. A bejárat mellett találjuk a fehér színű, modern templomhoz hasonló főépületet. A 2600 m2-es látogatóközpont egy 7 hektáros park közepén áll. Az Ökocentrum 2012 áprilisában nyílt meg, ezért ottjártunkkor még az újdonság erejével hatott, és hatalmas tömeg fogadott minket. A park legnagyobb attrakciója az alagsorban megépült édes vízi akvárium, ami 1 millió literes össztérfogatával Európa legnagyobbja. A medencékben a környéken honos halfajokkal, és őshonos élőlényekkel is ismerkedhetünk. Sós vízi akváriumokhoz szokott szemünknek először furcsa lehet, hogy itt a színek szinte teljesen hiányoznak. A tarka tengeri halak és korallok helyett a sárgászsöld és a barna veszik át az uralmat. A leglátványosabbak a hatalmas vizák. Ezek az állatok Európa legnagyobb édesvízi halai, ikrájukból készül a híres Beluga kaviár. Az egyik itt élő példány eléri a 70 kg-os súlyt is. Az akváriumban áthaladunk egy alagúton is, ahol nagyszerűen megfigyelhetőek az egyes halfajok.

A Szitakötő-ház egyik lakója

Az épület második leglátványosabb része a kilátótorony. A 24 méter magasságban lévő panorámateraszt a 7. emeleten érhetjük el, ahova lift szállítja a látogatókat. Innen 360 fokos körpanorámát élvezhetünk a parkra, a Tisza-tavi Vízi Sétányra és Poroszlóra. Az első emeleten található az Elvarázsolt Vízi Világ nevű játszóház, amely nagyon ötletesen lett kialakítva. Kék műanyaggolyókkal megtöltött medence szimbolizálj a tó vizét, benne pedig zöld babzsákok a tündérrózsa leveleit. Szintén ezen a szinten található a 3D mozi, ahol természetfilmeket nézhetünk és egy 100 fős konferenciaterem is, mivel az Ökocentrum együttesen ismeretterjesztő, oktató és turisztikai célokat is szolgál. A harmadik teremben található a Makrovilág, ahol mikroszkópok segítségével szemlélhetünk meg különböző mintákat, úgy mint a vért vagy vízi növények különböző részeinek metszeteit. A földszinten kék fényben fürdő teremben hüllők és kétéltűek várják a látogatókat. Itt kis terráriumokban élnek a különböző kígyók és békák. A terem másik oldalában hatalmas Tisza-tó fényképet találunk a talajra ragasztva, és megfigyelhetjük a méretes üvegablakokon keresztül a kinti medencénél élő kormoránokat. A szinten még ajándékbolt is van, kiérve az épületből pedig egy büfében ehetünk-ihatunk.

A tájház kiállítóterme

A teknősök tava

Ahogy átléptük a küszöböt, megcsapott minket a füllesztő nyári hőség. Az állatok a kert nagy részében szintén menedéket kerestek a nap sugarai elől, így néhányukból nem sokat láttunk. Az épületben is van néhány kihasználatlan tér, de a kertben ebből még többet találunk. Persze ez nem meglepő egy ilyen új létesítmény esetén. A sétánkat a bejárat bal oldalán, stílusosan a környezethez illő fa pallókon folytattuk. Először a mocsári- és ékszerteknősök kis tavaihoz értünk, majd a szitakötő-házba léptünk be. Itt alkalmunk volt néhány szitakötőt egészen közelről lefényképezni. Ez után következtek volna az aranysakálok, de ők teljesen elbújtak a kis házaikba. A telek végében egy gémes kút körül sétálgató rackanyájat nézhetünk meg. Innen vízparti sétányon gyalogoltunk át a főépület másik oldalára, a már említett kormoránok medencéjéhez. Elvileg itt találhatóak a vidrák is, de nekik is sikerült tökéletesen elrejteniük magukat. A komplexum nagyon gyerekcentrikus, a beltéri játszóházon kívül több játszótér, mini kalandpark, tutajos tó és labirintus is kialakításra került számukra. A szemközti oldalon találjuk a gazdagon berendezett tájházat, melynek bejáratában halászati kiállítást tekinthetünk meg. A park többi részében élnek a dámvadak egy hatalmas fás területen, ahol állatsimogatásra is lehetőség van.

A Tisza-tavi Vízi Sétány látképe a kilátótoronyból

Bemelegítő Tisza-tavi csónaktúra

Útvonal: Kis-Tisza - Csapói-Holt-Tisza - Kis-Tisza - poroszlói kubikok

A Tisza-tó fantasztikus vízi világa egy csónaktúra keretében tekinthető meg a legjobban. Amennyiben ellátogatunk a tóhoz, ezt semmiképp sem érdemes kihagyni. Különböző időtartamú kirándulások közül választhatunk, a 20 perces hangulatteremtőtől egészen a 6,5 órás nagy körtúráig. Mi egy rövidebbet választottunk elsőnek, ami 90 percig engedett betekintést a Tisza-tó életébe. Reggel 9-kor indultunk a Poroszlói szabadstrandtól. Előző nap a gáton található fabódénál foglaltuk le a kirándulást, és választottunk hozzá kedvünk szerint időpontot. 

A túrán összesen 5-en voltunk a túravezetőn kívül. Közlekedési eszközünk egy alacsony teljesítményű motorral meghajtott csónak volt, amelynek mindkét oldalán támlás, párnázott üléseken foglalhattunk helyet. A kikötőből a Kis-Tiszához indultunk először. Ez egy több km hosszú, részben mesterségesen létrehozott csatorna. Az első élőlény, amit megláttunk, egy gyönyörű szürke gém volt, amint egy kidőlt fa törzsén pihent a nádas mellett. Megpróbáltuk megközelíteni, de sajnos gyorsan elrepült. Ahogy közelebb értünk a fa ágaihoz, egy csapat tőkés réce úszott el mellettünk. A Kis-Tisza két oldalát nádas borította, a nádas közelében pedig különböző vízi növényeket figyelhettünk meg. A legtöbbet a fehér tündérrózsából láttunk, ezek voltak a legszebb virágok az út során. 

Vízi utak

Továbbhaladva a Csapói-Holt-Tisza vidékére, egyre több madár szállt el a közelünkben. Rengeteg tőkés réce csapatot figyelhettünk meg, de olyan ritkább madárfajokat is lefotózhattunk mint a bakcsó, kanalasgém vagy a kárókatona. A Csapói-Holt-Tiszát részben fűzfák és egyéb vízkedvelő fafajok szegélyezik. A sok vízbe nyúló törzsön és ágon rengeteg madár pihen. A partközelben sulyommezők alakultak ki, néhol pedig annyi tündérrózsa nő, hogy teljesen befedik a vízfelszínt. Ezen a szakaszon kifejezetten sok volt a fehér csőrű, fekete tollú szárcsa. Kiérve a csatornákból egy nyíltabb területre értünk, ahol a vízinövények közötti csónakok vájta utat két oldalról végeláthatatlan sulyommező szegélyezte. Itt rengeteg madár pihent az ágakon és a vízi növényeken. Egy kanalasgém röppent el felettünk, és megannyi bakcsót is megfigyelhettünk. Az egyik faágon egy hófehér kis kócsag figyelt, és még egy üstökösgémet is megcsodálhattunk. Nehéz ezeket a madarakat laikusként messziről megkülönböztetni és besorolni, de szerencsére vezetőnk ebben mindig a segítségünkre volt.

A fatörzsön ülő szürke gém

Bakcsó a sulyommezőben

Útban a szigetre

Út közben továbbá megmutatta nekünk a sulyom szúrós termését, és egy élő növényt is kiemelt a vízből, hogy megfigyelhessük a víz feletti és víz alatti részek közti különbséget. Szintén megfoghattunk egy apró békalencsét. Túránkat lassú tempóban, több csónak mellett elhaladva egy szigetre folytattuk. Kikötésünk után egy 5 perces sétát tettünk a sűrű, ártéri erdei ösvényen a fa kilátóig, ahonnan nagyszerű panorámában volt részünk a nyílt vízre. A Fattyúszerkő-toronyból láthattuk, hogy a Sarudi-medence irányában mennyire más képet mutat a tó. A kilátó egy fekete-fehér fejű, szürke testű madárról kapta a nevét, amely az ilyen kis szigetekre építi növényi részekből készült fészkét. Visszatérve a csónakba újra elhaladtunk a vízi növények között vájt úton, és a poroszlói kubikokat vettük célba következő állomásként. A kubikokból sokat találunk a Tisza-tóban, ezek nem mások, mint gödrök. Visszafelé még több gémfaj reppent el felettünk, egy bakcsót pedig meg is sikerült közelítenünk. Utolsóként átvágtunk egy félelmetesen nagy sulyommezőn, majd kiértünk a vízinövénymentes partközeli vizekre. A Poroszlói kikötő előtt elhajózva arra is magyarázatot kaptunk, hogy a túl meleg víz miatt úszkál annyi halott tavi kagyló a vízfelszínen. Ezek a kagylók igen nagyok, 10-20 cm hosszúak, és zöldesbarna-sötétbarna színűek.

Mire visszaértünk a túráról, már kezdett kellemetlenül meleg lenni a vízen. Ezért ha hosszabb túrára megyünk, akkor mindenképpen érdemes a kora reggeli, hajnali órákban indulni, hogy elkerüljük a leégés és napszúrás veszélyeit. Vezetőnk elmondása szerint a legjobb időszak a madármegfigyelésre az ősz. Kikötésünk után rövid sétát tettünk a közeli Poroszlói kikötőbe. Itt olcsóbb árakon van lehetőség a csónaktúrák megvásárlására  és a csónakbérlésre, mint a szabadstrandon. Összességében úgy gondolom, hogy mindenképp érdemes meglátogatni a Poroszlói-medencét, hiszen az itt található szinte érintetlen természeti környezet a rengeteg vízi madárral, növénnyel és ártéri erdővel egészen egyedülálló. Bár a vízminőség a rengeteg növény miatt ezen a részen nem a legalkalmasabb az úszásra, kenuval, kajakkal vagy csónakkal bejárni a tavat leírhatatlan élmény.

A Poroszlói kikötő csónakjai

A Tisza-tavi Vízi Sétány

A Tisza-tó érdemtelenül kevés figyelmet kap a Balatonhoz, a Velencei-tóhoz és a Fertő-tóhoz képest annak ellenére, hogy mennyi szépséget tartogat. A tó északi része fokozottan védett természetvédelmi területnek lett nyilvánítva, így csak külön engedéllyel látogatható. A középső része akár kis teljesítményű motorral felszerelt csónakokkal is bejárható, míg a déli öbölben a nyílt vízen kipróbálhatóak az olyan motorcsónakkal működtetett vízi sporteszközök, mint a jet-ski és a vízibanán.

Kilátás a vízi sétányról az Ökocentrumra

A Tisza-tavi Vízi Sétányt Poroszló szabadstrandjáról közelíthetjük meg. A strand mellett fizetős parkoló, étterem, büfé és kölcsönző is található, ahol vízibiciklit, kajakot és kenut bérelhetünk. Miután a strandon a vízminőséget a sok vízi növény és vízfelszínen úszkáló kagyló miatt nem találtuk a legcsábítóbbnak, inkább ellátogattunk a Vízi Sétányra. Ez egy különleges, részben pallókra épült 1,5 km hosszú tanösvény, ami az Ökocentrumból komplex jeggyel  is látogatható, ez esetben használhatjuk a látogatóközpont parkolóját is. Mi a strand melletti gáton vásároltuk a belépőket, és a tóparton lévő kis kikötőből hajóztunk át. A tanösvény kizárólag vízi úton, egy 5 perces hajóúttal érhető el. Maga az ösvény szabadon bejárható, a vízi növényeket és állatokat egyaránt bemutatja információs pontok segítségével. Bejárása a reggeli időszakban ajánlott, ugyanis nyáron könnyen napszúrást kaphatunk a hatalmas hőségben.

A bérelhető kenuk

A szabadstrand

Az első madárvártából gyönyörű a kilátás a sulyommal benőtt vízfelületre, ahol megannyi vízimadár éli mindennapjait. A sulyom morotvákban és tavakban előforduló vízi növény. Kezdetben az iszapban gyökerezik, majd úszó hínárrá válik. A víz felszínén található levelei cikk-cakkos szélűek és rombusz alakúak, a víz alattiak pedig sallangosak, gyökérszerűek. Igazi gyökerei hosszan lenyúlva a vízben az aljzathoz kapaszkodnak. Nyáron bontja fehér, négy tagú virágait, melyekből  fekete színű szúrós termés fejlődik. Ezekből sokat találtunk a tó felszínén úszva. A sulyom ma már ritka, védett növény. Régen azonban termését fogyasztották, az ásziai konyha napjainkban is használja. 

Útban a második madárvártához

Továbbhaladva a pallókon megismerkedhetünk a nád és sás közti különbséggel, és kevésbé ismert növények jellemzőivel is. Ilyen például a nyílfű, amely nyíl alakú leveleiről kapta nevét. A víz alatti levelei a sulyomhoz hasonlóan különböznek a víz felettiektől, ezek szalag alakúak. A nyílfüvet elhagyva elágazáshoz érkezünk. Forduljunk balra, hogy eljussunk a következő madárvártához. Innen megszemlélhetjük a sulyommezőt egy másik szögből. A kilátó lábánál található vízinövényeket jobban megnézve békák tömegét fedezhetjük fel. Továbbsétálva ártéri erdőben találjuk magunkat, alattunk elfogy a víz, a következő zsákutca végén pedig megérkezünk a fából épült kilátóhoz. A magaslatról rálátunk a nádasra és a Tisza-folyóra is. Visszatérve a kereszteződéshez folytatjuk utunkat balra, ahol egy körpályára érve megkerülünk egy belső tavat. A palló végül egy szigetre vezet, ahonnan nagyszerű a rálátás a tóra a piknikhez kialakított asztaloktól. Még egy kis stéget is találunk, amelyen közelebb juthatunk a növényekhez. Innen már visszafelé vezet az út a legelső madárvártáig. Figyeljünk, hogy ne késsük le az utolsó hajót, mert akkor úszhatunk visszafelé.   

A belső tó sűrű növényzete 

Villány: Templom-hegyi Természetvédelmi Terület, Villánykövesd

Borlekvárok

Villány néhány ezer fős kis települése a Villányi-hegység legkeletibb pontján fekszik. Nagy hírnévnek örvend kiemelkedően magas minőségű borainak, és történelmi pincesorának köszönhetően. A település a Villány-Siklósi borvidékhez tartozik. A villányi régióban jellemzően vörös borokat készítenek. A híres villányi pincesor a település főutcájának két oldalán helyezkedik el, de a városban több helyen találunk még elszórtan további pincéket. Egyre jobban elszaporodnak a település két végében a hatalmas, modern pincészetek is. Bórkóstolásra ezekben is van lehetőség, de a leghangulatosabban a főutcában pincéről-pincére járva kóstolhatjuk meg a borokat. Itt találjuk többek között a Vylyan, Bock, Gere, Polgár, Gál, Wunderlich, Tiffán és Blum pincészeteket. További különlegességként megkóstolhatjuk  az innen származó borlekvárt, ami gyümölcs helyett bor felhasználásával készül. Kapható fehér, rosé és vörös változatban is a főutca több pontján. Mi a vörösborosat próbáltuk ki, és hazaérve igencsak megbántuk, hogy nem vettünk belőle többet.

Panoráma Villányra a kilátóból

Érdemes megtekinteni a Villány északi határában található Templom-hegyi Természetvédelmi Területet, aminek egy korábbi kőbánya ad helyet. A hegybe vájt völgynek köszönhetően megfigyelhetőek a különböző földtani korszakokból fennmaradt őslénytani maradványok és kövületeket - az országban egyedülállóak a jura kori  ammonitesz, és a  pliocén-pleisztocén korú gerinces maradványok. Az itt kialakított körülbelül 3 km hosszú Templom-hegyi Ammonitesz tanösvény mutatja be a megtekinthető leleteket információs táblák segítségével. A hegyoldalba vájt hosszúkás völgy végén található fa kilátóból pedig nem csak a bányaterület tekinthető meg a magasból, hanem Villány hangulatos települése is. Sajnos a völgyből nem mászhatunk fel a kilátóhoz, így meg kell kerülnünk az egész hegyoldalt. Ezért talán érdemesebb a pincesortól először a kilátóhoz menni, majd később leereszkedni a völgybe.

Az ammonitesz tanösvény a völgy végéből

A kilátótorony

Kirándulásunkat érdemes kiegészítenünk a tanösvénytől csupán pár perc autózásra található Villánykövesdi Pincesor megtekintésével is, amelynek különlegessége, hogy a pincék három szinten helyezkednek el. A pincesorral szemben található park mellett könnyen leparkolhatunk. Meglepő volt, hogy ottjártunkkor a Villányi pincesorral ellentétben az itteni pincék teljesen zárva voltak. Ettől függetlenül a sokat fotózott impozáns pincesor látványa miatt így is mindenképpen érdemes ellátogatnunk ide.

Villányi-hegység: Szársomlyó

Útvonal: Nagyharsányi szoborpark - Szársomlyó - Nagyharsányi szoborpark

Kilátás a Szársomlyóra a Siklósi várból

A Szársomlyó 442 méteres magasságával a Villányi-hegység legmagasabb pontja. A Villányi-hegység országunk legdélibb hegysége, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Megközelíteni legkönnyebben Villány mellől, a Nagyharsányi szoborpark parkolójából lehet. A magaslatra csak vezetővel lehet felmenni szervezett túra keretében. A szakvezetéses kirándulás hossza 5 km, időtartama 3 óra, és belépődíjat kell érte fizetni, amellyel a szoborpark is ingyenesen megtekinthető. 

A hegy sajátos formájának köszönhetően déli lejtőin különleges mikroklímával rendelkezik. E mediterrán jelleget mutató klíma következtében rengeteg ritka növényfajnak ad otthont, ezekből négy csak itt fordul elő az egész országban. Egyik közülük a magyar kikerics, ami február-március környékén bontja fehér virágait, azonban enyhébb teleken előfordulhat, hogy már december-januárban is megjelennek az első virágok.   

Villány szőlőföldjei

A hegy keleti oldalában egykoron kőfejtő működött, ma ennek a helyén tekinthetjük meg a Nagyharsányi Szoborparkot, ami 1967-ben került kialakításra. A parkban nagyrészt a környék kőzeteiből készült nonfiguratív művek láthatóak. A parkolóból a kőfejtő jobb oldalán található vékony, meredek ösvényen kezdünk felkapaszkodni. A magaslatról megcsodálhatjuk Villányt és a környező szőlőföldeket. 

Innen már egy kellemesebb, kevésbé meredek út visz fel a hegy gerincén a csúcson található tisztásra. Az utat végig szúrós aljnövényzet borítja, így a zoknink és nadrágunk is tele lett apró bogáncsszerű képződményekkel, mire a tanösvény végére értünk. A magaslatról megcsodálhatjuk a környék településeit és a Villányi-hegység vonulatait. Visszafelé ugyanezen az ösvényen ereszkedünk le a kiindulási ponthoz.

Panoráma a Szársomlyóról

Villányi-hegység: A Csodabogyó-tanösvény

Útvonal:  Máriagyűd – Csodabogyó tanösvény – Máriagyűd

A Tenkes-hegy lankái

A Csodabogyó tanösvény a Villányi-hegység nyugati felén található. A hegyvonulat második legmagasabb pontja, a Tenkes-hegy közelében helyezkedik el. A tanösvény bejárata a Máriagyűdi kegytemplomtól közelíthető meg a legkönnyebben, amely mellett parkolót és mellékhelységet is találunk. A barokk stílusú templom 1805-ben lett kegytemplomnak nyilvánítva, 2008-ban megkapta a bazilika címet is. A templom környezete nagyszerűen ki van építve, a közelben találunk szuvenírboltokat és a Kálvária-dombot is. Ez utóbbi különlegessége, hogy a stációkat bemutató domborműveket Zsolnay-kerámiából készítették.

Zzolnay porcelán stáció

A Máriagyűdi kegytemplom külső képe

Kilátás Siklósra a Tenkes-hegy oldalából

A Csodabogyó tanösvény a templom lábától indul, a sárga sávot kell követnünk. A tanösvény az itt megfigyelhető Szúrós csodabogyóról kapta a nevét, amely egy körülbelül fél méter magas, örökzöld növény. Jellegzetesek a nyár végé érő, élénk piros, húsos termései. Először egy szép fasor mellett haladunk el, majd beérünk az erdőbe. Innen 2,5 km-en keresztül 22 tábla segítségével ismerkedhetünk meg a régió élővilágával. A fák között haladva megkezdjük a Tenkes-hegy oldalába való kaptató megmászását. Az itteni sziklaormokról több helyen is megcsodálhatjuk a gyönyörű panorámát Siklósra. A sétát a kék sávig folytatjuk, ahonnan az út a sűrű erdőben, a hegygerincen visz tovább. Ha kisebb kört szeretnénk tenni, akkor a sárga kereszten, ha nagyobbat, akkor a piros sávon ereszkedjünk vissza Máriagyűdre.  Mi ez utóbbinál döntöttünk, így az erdőből kiérve a Villányi-hegység lankáinak szőlőföldjeiben gyönyörködve jutottunk le.

Kilátás a Villányi-hegység szőlőültetvényekkel fedett vonulatára

A Siklósi vár

A Siklósi vár bejárata a barbakánnal

Séta a várfalon

A gyönyörű Villányi-hegység lábainál található Siklós városa, amelyet a Siklósi vár már messziről is jól kivehető épülete koronáz meg. A nagyszerű állapotban lévő épületet először 1294-ben említették írásban. A várnak a történelem során számos tulajdonosa volt, először a Soklyosi-család lakta, majd a Kakas és a Gara családok. A Gara család utód nélkül maradt, így Mátyás király Corvin Jánosnak adta a várat. Azonban ő sem birtokolta sokáig azt, hiszen fia halála után a vár megint utód nélkül maradt, így közel 10 évig kézről kézre járt. Végül a Perényiek kapták meg az épületet, és huzamosabb ideig lakták is, amíg a törökök el nem foglalták. A török uralom után a Batthyány, majd az utolsó tulajdonos Benyovszky család kezére került. A várat először 1956-ban kezdték renoválni, ekkor alakult meg a benne található múzeum, szálloda és étterem is. A rendszerváltás után a szállodát megszüntették, 2010-ben pedig újabb felújítás kezdődött, amelynek köszönhetően a műemlék épület teljesen megújult.

A várárok

Az épület előtt parkolót találunk, ahonnan máris megcsodálhatjuk az impozáns bejáratot. A zenészek és árusok övezte aszfaltúton sétálhatunk el a bal oldalon található látogatóközpontba, itt lehet megvásárolni a belépőket. A bejárathoz hosszú, egyre emelkedő hídon jutunk el. Az első állomás a barbakán, ami a belső várkapu védelmét látta el. A csipkés tetejű, kör alakú építményre lépcsőn mászhatunk fel, majd fent körbesétálhatjuk azt. A fa korlátokon letekintve megszemlélhetjük az udvart díszítő ágyukat. Néhány méterrel tovább haladva, jobb kéz felől találjuk a várfalra vezető lépcsőt. A kőcsipkéken áttekintve Siklós házai tárulnak a szemünk elé, balra pedig a vár meredek fala és a várfal közötti árok. A fal végénél lesétálhatunk az árokba, ahol a kövezett, kivilágított udvaron rózsalugas és padok mellett jutunk vissza a várkapuhoz. 

A vár belső udvara

A belső várkapun belépve elénk tárul az épületek által körbezárt, burkolt várudvar. Innen jobbra, a lépcsőn lefelé indulva tekinthetjük meg a várbörtönt. Megfigyelhetjük a különbséget a nemesek és a jobbágyok rangot tükröző cellái között, míg az első igen puritán a nemesi cellában még kályha is van. A korhű viszonyokat berendezési tárgyak és bábuk is illusztrálják. A börtönnek csupán néhány apró ablaka van, amelyeket hat-hét rétegben zár vasrács. A cellákba fa ajtókon lehet bejutni, amelyek mérete a mai felnőtteknek szinte liliputi. A következő lejáraton a bormúzeumba jutunk. Megtekinthetjük a szőlőművelés és a borászat korabeli eszközeit. A nyáron is kellemesen hűvös pincehelyiségben borkóstolásra és vásárlásra is van lehetőség. 

Lópáncél

Megint az udvarra visszatérve juthatunk be a következő bejáraton a főépületbe, ahol több kiállítást tekinthetünk meg. A földszinten két teremben találjuk a reneszánsz bútorkiállítást, ahol padokat, kárpitozott székeket, faragott asztalokat és festményeket tekinthetünk meg. A lépcsőházban díszes fazekas kerámiák között sétálhatunk fel az első emeletre. Itt középkori fegyver- és hadtörténeti kiállítás fogad minket, ahol korabeli páncélokat, kardokat és sisakokat láthatunk. A második emeleten szemlélhetjük meg a vártörténeti és a katasztrófavédelmi kiállításokat. Az előbbin a várat lakó családokról tudhatunk meg többet, az utóbbin pedig az életmentés fogásainak megismerése mellett felpróbálhatjuk a különböző védőmaszkokat is. 

A várfal háttérben a Szársomlyóval

Az alsó várudvar és a Villányi-hegység

A kiállítóterekből újra kijutunk a vár teraszaira, ahonnan Siklóson kívül megtekinthetjük a Villányi-hegység lankáit is. Jól kivehető a kör alakú ablakréseken keresztül a Szársomlyó jellegzetes, csúcsos alakja. Jobbra találjuk a várkápolnát, amelynek díszes ablakai messziről feltűnnek. A színes ablakokkal kontrasztban áll a kápolna egyszerű belseje, amely fehér falakból és kőoszlopokból áll. Ha kigyönyörködtük magunkat a várterasz panorámájában, akkor visszatérve a kiállítótermekbe továbbhaladhatunk a kávézó felé. A kávézóból nyíló kijáratnál letekinthetünk a külső várudvarra és a külső várfalra. A füves területen több rendezvényt is tartanak, az ott hagyott korabeli játékok is erről tanúskodtak. A várudvart a várból kisétálva, jobbra haladva közelíthetjük meg. Elsétálhatunk a tornyokig és közelről is megszemlélhetjük a kőfalakat. Innen nézve szintén nagyon szép a vár épülete. Ha még van időnk, érdemes megtekinteni a város további látnivalóit is. A várfalat övező fasoron végighaladva jutunk el a városközpontba. Itt találjuk a Makocs bég dzsámit, és a fentről már látott templomokat is. A dzsámi kőalapú épülete magányosan áll egy tágas téren. A szögletes épület belső terét rekonstruálták, jelenleg szőnyegek és egyéb díszes berendezési tárgyak díszítik.