Séta a Kopaszi Gáton

A díszkővel burkolt sétány a gáton

Megközelítés:

A park gépkocsival legkönnyebben a Dombóvári út mellett található fizetős parkolóból közelíthető meg.  Gyalogosan igénybe vehető a 103-as busz vagy az 1-es villamos, illetve a BKV hajó is kiköt a gáton.

A Kopaszi Gát Budapest déli részén található, a Lánymányosi-híd budai hídfőjénél. A hosszú, vékony földcsík határolja el a Lágymányosi-öblöt a Dunától. Az öböl nemrég még elhanyagoltan állt, de az Öböl tervnek köszönhetően gyönyörű, igényes, ingyenesen használható közparkot alakítottak ki a helyén. A parkban díszburkolatú sétányok hálózzák be a parkosított és füvesített területeket.

Az épületek teraszait összekötő fa emelvények

A homokos strand

A Lágymányosi-öböl a Kopaszi gát végéből

A fejlesztés első lépéseként a felhalmozódott szemetet és törmeléket elszállíttatták, az öbölben található iszapot kikotorták, az öböl vizébe pedig halakat telepítettek. A 10 hektáros parkban található 14 épületet renoválták, a területet pedig közművesítették. Jelenleg ezekben kávézókat, éttermeket és játszóházat találunk. Az épületek körül hatalmas, egymással fapallókkal összekötött teraszokat és egy játszóteret is kialakítottak. 

Az öböl középső részére két kilátóteraszt, keleti oldalára pedig vízi színpadot és hozzá tartozó lépcsőzetes nézőteret építettek. Innen élvezhetőek a vízen megtartott események, mint például a Sárkányhajó Fesztivál. Az öböl gáttal szemközti oldalán még saját homokos strand is kialakításra került, amelyet a nyári hőségben előszeretettel ki is használnak az emberek.

Az eddigi területrendezés és építkezés csak a kezdetét jelentették a fejlesztő tulajdonában lévő összesen 56 hektárnyi terület fejlesztésének. A jövőbeli tervekben többek között a két partot összekötő gyalogoshíd, hotel, jégcsarnok és irodaházak kialakítása is szerepel.

Körtúra Zebegényből Törökmezőre

Séta az őszi levelek között a Malom-völgyben

Átkelés a patakon

A tél közeledtével az erdő színes lombkoronája lassan átváltozik üresen álló faágak dzsungelévé, amelyek lábánál vastag levélszőnyeg borítja az utat. A tél előtt érdemes még az utolsó kellemesen napos hétvégéket kirándulással tölteni. Egy ilyen napon választottuk a Zebegényből induló sétát úti célunknak. A tündéri kis faluban több helyen leparkolhatunk, és reggelizhetünk a frissen készült réteseket kínáló cukrászdában, ami pont útba esik. Az aszfaltúton kezdünk észak felé sétálni a házak között, amely rávezet minket a zöld sáv jelzésre. Már a falun belül jól láthatóan fel vannak festve a turistautakat jelző ábrák, így biztosan nem tévedünk el. Az aszfaltút lassan bevezet minket az erdőbe a Malomvölgyi-patak mentén. Először csak a házak lesznek egyre ritkásabbak, majd teljesen elhagyjuk a civilizációt. 

A napsütötte vizenyős rét látképe

Jobbra hatalmas fákkal borított domboldal, balra pedig kiszáradt növényekkel fedett vizenyős rét szegélyezi utunkat. Néhányszor közel haladunk a patak vizéhez, máskor pedig csak a hatalmas rétet látjuk. A patak azonban valahogy mindig visszatér, és vigyázza utunkat. A séta körülbelül negyedénél át is kell vágnunk rajta, és a másik parton folytatni a kirándulást. A kirándulóút a vízben is ki van építve. Minden nehézség nélkül, fából összehordott szinte hídszerű építményen kelünk át a túlpartra. Itt messzebb kerülünk a víztől, és közelebb a vizenyős rét sűrű növényzetéhez. Jobbról és balról is ez a végtelen barna növény vesz körbe minket. Az őszi napfényben sütkérezve sétálunk a mezőn, egészen a Hangyás-árokig. Itt hirtelen ötlettől vezérelve jelzetlen úton átvágtunk a kék sávhoz, a Törökmezői tanösvényre. Ebből azonban sajnos csak egyetlen állomást találtunk meg, amely a Dél-Börzsöny erdeit ismertette. Innen megtudhattuk, hogy a Börzsönyben a bükkösök és tölgyesek egymást váltó kolóniái között sétálunk, és hogy tavasszal is érdemes visszatérnünk, mert ekkor csodálhatjuk meg a különlegesen szép Pirosló hunyort, amely az egész Börzsönyben csak ezen a környéken fordul elő. A tanösvény visszavezet minket a kék sávon, majd a Vizes-árokba érve a zöld kereszten Zebegénybe.        

Visszafelé a tanösvényen

A Holdvilág-árok ősszel

Útvonal: Kiskovácsi – Holdvilág-árok - Kiskovács

Megközelítés:

Budapestről HÉV-el utazzunk Pomázig, majd busszal a Kiskovácsi Kórház előtti buszmegállóig. Gépkocsival a kórház melletti parkolóban parkolhatunk, illetve a kórház területén belül 300 Ft áron egy napra. 

Pomázt elhagyva a Kiskovácsi kórház mellett található parkolóból indulva közelíthetjük meg a Rám-szakadék kisebb mását, a Holdvilág-árkot. A szurdokvölgy 2 km hosszan kanyarog a patak mentén. A piros keresztet követve körülbelül 10 perc alatt érkezünk meg a Pilisi Parkerdő bejáratához, ahol ki van helyezve egy információs tábla a szurdokvölgy környékéről készített térképpel.

Kezdetben egy laposabb területen haladunk, a patakon néhányszor átkelve, de még különösebb fennakadások nélküli turistaösvényen. Később a víz okozta károk miatt az utat néhol hatalmas ledőlt fatörzsek és faágak, illetve sziklák és kövek nehezítik. Néhány fahídon áthaladva továbbra is patakmederben egyszer csak azt vesszük észre, hogy a völgy egyre mélyebbre vájja be magát a hegyoldalba. Mindkét oldalon hatalmas fák árnyékolják be a völgyet, így az még nyáron is árnyékos. Ottjártunkkor az őszi esőzéseknek köszönhetően nagy volt a sár, de ezt a patakon való átkeléseknél le lehet mosni a cipőnkről.

A völgyön belül egy kisebb tisztásra érkezünk, ahol a patak enyhe kanyart vesz. Itt található a távolabbi hegyoldalban a Domini-forrás, melynek vize iható. A turisták előszeretettel élnek is a lehetőséggel, így jó idő és hétvége esetén nagyobb tömegek is kialakulhatnak a forrás környékén. Ottjártunkkor éppen ez történt, így inkább továbbsétáltunk a forrás megközelítése nélkül.

Innen továbbhaladva egy kicsit meredekebb szakaszon egyre több ledőlt fával, és hatalmas mohával fedett sziklával találkozunk, amíg válaszúthoz nem érkezünk. Vagy egy falépcsőkből álló kaptatón mászunk fel a völgy tetejére, vagy továbbhaladunk a kövek között a folyóvölgyben, és annak végén egy vaslétrán mászunk fel. A létra mögött található a Remete-barlang. Ez előtt amennyiben megfelelő mennyiségű csapadék esik, vízesés alakul ki. Mi sajnos ekkor nem láttuk a vízesést.

A nyirkos idő és a létra alján kialakult tömeg miatt inkább a lépcsőt választottuk. A völgyből felérve lezárt kőomladékhoz hasonlító helyre érünk. A látszat ne tévesszen meg, ugyanis ez a szurdokvölgy legszakrálisabb pontja, egy ősi kultuszhely. A Holdvilág-árkot az ősi magyar hitvilág kultikus helyként tartja számon. Sok régészeti leletet tártak itt föl az évek során, úgy mint csontokat, cserepeket és rovásírásos leleteket. Egyes régészek meggyőződése, hogy az ősi fejedelmek temetkezési helye volt, és így például Árpád fejedelem sírja is itt található. Az ásatások során valóban találtak egy sírkamrára hasonlító termet és egy női csontvázat is, de Árpád sírja nem került elő. Ottjártunkkor egy furcsa jelenetnek lehettünk szemtanúi. Egy gyülekezet tagjai lepték el a helyszínt a lezárt részen belül és kívül is, valamilyen vallási gyakorlatot tarthattak, majdnem teljes némaságban mormoltak egy szöveget mozdulatlanul, mintha imádkoznának.

Az ősi kultuszhely

Ha továbbhaladunk az ősi kultuszhely mellett, akkor a Nagy-Csikóvár mellett elhaladva a Lajosforráshoz lyukadunk ki. Azonban ha leereszkedünk a hegyoldalban a vaslétra tetejéig és áthaladunk a patakmeder fölötti fahídon, akkor a szurdokvölgy másik oldalának tetejére felkapaszkodva a körtúra visszafelé vezető szakaszára jutunk. Innen a séta már kellemes, mivel ez egy nagyrészt egyenes, emelkedőktől mentes szakasz. Több ponton padok és tűzrakóhelyek is szegélyezik. A körtúra jelzést követve ereszkedünk vissza Kiskovácsiba, ahol a főút mellett végigsétálva érünk a kiindulási pontunkhoz a parkolóba. Ezt a kellemetlen szakaszt kikerülhetjük, ha az erdőben haladunk tovább, de mivel néhányan szemétlerakónak használják az ösvény környékét, így ez nem ajánlott. 

Kalandsziget Tihany kalandpark

A Kalandsziget nevű kalandpark a Tihanyi-félsziget keleti oldalán, a Tihany-Gödrös szabadstrand mellett található. A park előtt parkolót is találunk, gyalogosan pedig a Balatonfüred és Tihany között közlekedő busszal juthatunk el ide. Közvetlenül előtte bicikliút is elhalad, így kerékpárral is érkezhetünk, ha igazán sportosak vagyunk. 

A létesítmény 2010-ben nyílt meg, hatalmas ősfák közé épült a természettel összhangban. Jelenleg is több vadkacsa és egy bagoly is állandó lakói. Területén három, különböző korosztályok számára kialakított pályát találunk, melyek használata magassághoz kötött. A bejárattól balra van az akár 3 éves kortól is igénybe vehető gyermekpálya. Mielőtt elindulnánk a fák lombjai közé, kötelezően alá kell írnunk egy felelősségvállalási nyilatkozatot. Ezek után pedig a gyakorlópályán mutatják meg a felszerelés működését. Amint ezzel megvagyunk, érdemes a junior pályán ráéreznünk a kalandparkok hangulatára, majd később kipróbálni a magasabban fekvő felnőtt pályát, amelynek akadályait már hosszabb csúszópályák kötik össze egymással.

A junior pályára egy kötéllétra segítségével juthatunk fel, ahonnan egy mozgó fahídon keresztül sétálunk át a következő állomásra. Továbbindulva egy rövidebb csúszópályán suhanunk át a következő fához, majd egy fekvő falétrán kell átsétálnunk. Innen függőleges faoszlopok között kell egy drótpályán haladva egyensúlyoznunk. Ha már tapasztaltabbak vagyunk, akkor is érdemes végighaladnunk egyszer a junior pályán, mert az eddig említett állomások mindegyikéről nagyszerű a kilátás a Balatonra. Visszaindulva két drót segítségével kelhetünk át a következő fáig, majd drótokból készült félcsőben visz tovább az út. Utolsóként egy hosszú csúszópályán élvezhetjük a gyorsaságot. A felnőtt pálya egy szinttel magasabban indul. Ennek kezdőpontjára is kötéllétrán jutunk fel. Itt először a már ismert függőleges faoszlopokkal összefogatott drótokon kell végigkapaszkodnunk, majd egy vékony fahídon továbbmennünk. Innentől nagyrészt csúszkálással jutunk körbe a fák között. Több hosszú drótpályán élvezhetjük a siklást a fák lombjai között, és csodálkozhatunk rá hogy az először nehéznek tűnő junior pálya mennyire egyszerű is volt ehhez képest.

A balatonfüredi Koloska-völgy

A Balatonfüred mellett található Koloska-völgy népszerű kirándulóhely. A völgy bejáratát a Koloska Csárda mellett találjuk. A terület népszerűségét főként változatos természeti látnivalóinak és nagyszerű kiépítettségének köszönheti. Az egész környéket jelzett turistautak hálózzák be, a tanösvényen kívül pedig az erdőben egy rövidebb erdei tornapályán is edzhetünk. 

A Hétforrás tiszta vize

Tavi növények

Ebbe a hűvös klímájú, árnyékos völgybe akár a legnagyobb forróságban is ellátogathatunk. A völgyön áthaladó meleg levegő jótékony hatással van a Balaton-parti településekre, ugyanis lehűlve és megtisztulva érkezik hozzájuk. A csárda mellől egy murvás úton jutunk el a völgy bejáratához. A kaszálórét mellett vezető úton egyáltalán nincsenek árnyékot adó fák, így egy nyári séta alkalmával igencsak megizzadhatunk ezen a szakaszon amíg elérjük az erdőt. A völgy bejáratában egy hatalmas, piknikezésre és sportolásra alkalmas rét fogad minket. Ahogy elindulunk a fák közé azonnal megpillantjuk a Hétforrást, amely a sziklák alól kifolyó patakok vizét összegyűjtő tó. A tavat mesterségesen hozták létre, hűvös vizét a mellette álló ivókútból meg is ízlelhetjük. A kristálytiszta tóban dúsan tenyésznek a zöld növények.

Falépcsőkön a hegyre

Mohával fedett kövek

A tanösvény innen bevezet az erdőbe. Hatalmas, borostyánnal benőtt sziklák és mohával fedett kövek között haladhatunk tovább. Az erdei tornapálya állomásait is itt találjuk, a szokatlan sporteszközökhöz használati utasítás is rendelkezésre áll. A hegy oldalában meredek út vezet fel a csodás panorámát nyújtó hegytetőre. Az ösvényen kiépített falépcsők és biztonságot nyújtó korlát könnyítik meg a felkapaszkodást. A csúcsra érve a többi fa fölé magasodó magányos fenyőfákat, és a talajt befedő cserszömörce bokrokat pillantjuk meg. Ez utóbbiak állítólag páratlan látványt nyújtanak ősszel, amikor a leveleik vörös színben pompáznak. Nyáron a növény könnyen felismerhető vörös bogyóiról és kör alakú leveleiről. Ez az ösvény vezet a völgy egyik oldalát alkotó sziklafal, azaz a Tamás-hegy tetejére, ahonnan beláthatjuk az egész erdőt. A csodás sziklaképződmények és a lenyűgöző panoráma páratlan egyveleget nyújt. Innen többféleképpen ereszkedhetünk vissza a völgybe és sétálhatunk végig a már bejárt tornapálya mellett vezető útszakaszon.

A csodás panoráma a sziklákról

Séta a Veresegyházi-tavak körül

A Veresegyházi-tavak a Budapesttől 31 km-re fekvő Veresegyház központjában találhatóak, nem messze a városhatáron kívül eső Veresegyházi Medveotthontól, így a két kirándulás össze is köthető. A négy tó körül kialakított majdnem 5 km hosszú Veresegyházi Tavak tanösvény segítségével járhatjuk be a környéket, és ismerhetjük meg annak élővilágát. A tanösvény jele a fehér tündérrózsa, amelyet a Malom-tóban élőben is megcsodálhatunk. A tavakat Volán busszal és a Nyugati Pályaudvarról induló vonattal is megközelíthetjük.

Úszó szigetek a Malom-tavon

Félsziget az Ivácsi-tavon

A négy tó rendkívül közel helyezkedik el egymáshoz. Mi az Ivácsi-tótól indultunk, amely mellett lehetőség van ingyenes parkolásra is. A tó régen vadvíz volt, mai képe a tómeder kotrásának és a Sződrákosi-patak vizével való felduzzasztásának köszönhetően alakult ki. A tó élővilága a beavatkozás hatására elszegényedett, de az 1987-es események óta már magához tért annyira, hogy teljesen természetesnek hat. A vasútállomással szemközt egy apró félszigetet találunk a vízen, amelynek tágas, fűvel benőtt rétjén sokan napoznak. A tó bal oldalán indultunk a vidék felfedezésére a partot övező fűzfák árnyékában. Egy vékony ösvény vezet végig a tóparton, ahol büfét, mellékhelységet és padokat is találunk. A tó horgásztó: amur, ponty, harcsa, süllő, keszeg és kárász fogható belőle. Ezen a részen ezt bizonyítandó több tulajdonos nélkül álló horgászbotot is láttunk.

Virágzik a sárga nőszirom

Stégek a Malom-tó partján

Az Ivácsi-tó vize táplálja a szomszédos Malom-tavat, és az abból leválasztott Kocka-tavat is. A Tőzeges-tóként is emlegetett Kocka-tavat 1989-90-ben hozták létre a láprét kikotrásával. A vízfelülettel párhuzamosan elhelyezkedő Hínárosnak nevezett keskeny csatorna őrzi a vadvízi növényeket és a kipusztult hínárfajokat. A hínárfajok kihalásáért nagy részben a betelepített, növényevő amurok és az algásodás a felelősek. A fákkal sűrűn körülvett tóban anyjukat követő, tündéri kiskacsákat láttunk evickélni a sűrű algák között.

A Malom-tó strandja

Továbbhaladva a Malom-tó felé az úszólápra érünk. Ez egy nádassal borított szigetszerű képződmény, amelyre egy fahídon át is sétálhatunk. Az 1985 óta védett Malom-tóban több helyen megfigyelhetőek a kis méretű, vízen úszó növényszigetek. Ezek a nagy felületű, elhalt növényi részekből képződő tőzegtalaj alapon álló lápból szakadnak le. A nádas és a kis szigetek otthonai a vízi madaraknak, fészküket több helyen láthatjuk. A tó partján megszámlálhatatlan sok privát horgászstég található, amelyek fantasztikus helyszínei lehetnek egy pikniknek, szerencsések a tulajdonosaik. A stégek környékén megfigyelhetjük a már emlegetett nagy, fehér virágú tündérrózsát, és a gyönyörű sárga nőszirmot. A nádirigók csicsergését hallgatva, a tőkés récéken kívül siklókat és akár jégmadarakat is láthatunk. A tó végében található a Veresegyházi strand és termálfürdő. A strandon csónakot is bérelhetünk, ha evezni van kedvünk. Érdemes még továbbá ellátogatni a tanösvény részét képező, de most általunk kihagyott Pamut-tóhoz, az Orchideás-rétre és a Szadai-láprétre.   

A Jági tanösvénytől a Nagy-Szénás tanösvényig

A Jági és Nagy-Szénás tanösvények Pilisszentiván és Nagykovácsi között találhatóak, ezért mindkét irányból megközelíthetjük őket. A Szénás-hegycsoport 1995 óta Európai Diplomás terület, ami azt jelenti, hogy természeti értékekben Európai szinten is nagyon gazdag terület. A diplomát alkalmanként öt évre adományozzák a védett területeknek. A régió különlegességét az is alátámasztja, hogy a Natura 2000 hálózatnak szintén tagja, amely az Európai Unió számára értékes élőhelyek és fajok védelmére kijelölt területek hálózata.

Stég a Jági-tavon

Kirándulásunkat a Pilisszentiván széléről megközelíthető Jági-tanösvénynél kezdtük, ami közvetlenül a sportpálya mellett található parkolóból indul. A tanösvény 2,5 km hosszú és hat állomásból áll. Kis sétával érjük el a kirándulóútról balra letérve, a mesterségesen betelepített feketefenyvesben található homokkőfalat. Az itt megfigyelhető hárshegyi homokkő a Budai-hegységben több helyen is megtalálható. A Jági tanösvény ismertető füzetében részletes információt találunk a hommokkőfal rétegeiről. Visszatérve a széles kirándulóútra, rövidesen megérkezünk a jobb oldalon fekvő Jági-tóhoz. Ez egy mesterségesen felduzzasztott tavacska, amelyen kis fából ácsolt stéget is találunk. A tavat elhagyva letértünk a tanösvény útvonaláról, és a piros sáv jelzésen folytattuk utunkat. Nemsokára igazán meglepő élményben volt részünk, ugyanis a barna talaj hirtelen fehér homokkal lett befedve, mint valami trópusi tengerparton. Ebben gyalog sokkal nehezebb a haladás mint a kemény földúton, viszont a lovasoknak nagyszerű terep. Ha áttekintünk a jobb kéz felől mellettünk haladó drótkerítésen, akkor megcsodálhatjuk az Ördögtorony fák közül kimeredő jellegzetes szikláját. A drótkerítésen egy forgóajtó segítségével juthatunk át. Itt már a sárga sávon vezet tovább az utunk az Antal avagy Antónia-árokban. A táj hirtelen megváltozik, a napfényes akácosból sötétebb gyertyános-tölgyes alkotta erdőbe érünk. A völgyben rengeteg faág, kőtörmelék és falevél borítja a talajt. Hosszabb kaptatón jutunk fel a hegy tetején található második tanösvényhez. 

Kilátás a Nagy-Szénás tanösvényről

Tényleg, mint egy botanikus kert

Kaptató a fenyők között

A Hárs-hegyi tanösvény Nagykovácsiból indul. Hossza másfél km, amin hét állomás került kiépítésre. Rövid sétával érjük el az első állomást, mely a Természetes botanikus kert nevet kapta. Itt megismerkedhetünk azokkal a növényfajokkal, amelyek miatt ilyen különleges ez a terület. Az egyik közülük a citromsárga virágairól felismerhető Pilis len, amely csak a Szénásokon található meg. A fenyők határolta murvás területre több asztal és pad is épült. Nagyszerűen néz ki a fenyők sötétzöldje és a talaj fehérsége közötti kontraszt. Kisebb kaptatóra érve haladunk egyre magasabbra a kopár dolomitsziklagyepen, amelyet szebbnél-szebb sziklakerti növények borítanak. Jobbra nézve gyönyörű panorámában lehet részünk a Zsíros-hegyre és Pilisszentivánra. A tanösvény felénél tértünk rá a piros sávra, amelyen visszaereszkedtünk a Jági-tóhoz. Utunkon még többször nagyszerű panorámában gyönyörködhettünk, és megfigyelhettük a tavasszal virágzó színes növényeket.       

Ócsa Selyem-réti tanösvény

A fák visszatükröződő képe a nyílt vízen

Virágzik a színpompás bogláros szellőrózsa

Budapesttől 34 km-re fekszik Ócsa, amely az 1975-ben alapított Ócsai Tájvédelmi Körzet központja. Itt két különleges tanösvényen is ismerkedhetünk az egyedi élővilággal. A Tanösvény a Turjánban a település központjából, a Tájháztól indul, de csak vezetővel látogatható. Azonban a Bugyi felé vezető út bal oldalán található Selyem-réti tanösvény 6 állomása szabadon bejárható. A tanösvény kezdőpontján parkolóból indulhatunk neki az ugyan csak másfél kilométer hosszú, de igen különleges kirándulásnak. A településre Volán busz is közlekedik.

Gomba, ibolya és moha osztozik a fatörzsön

Burjánzanak a vízi növények

Sikló rejtőszínben

A tanösvény a láperdő élővilágába kalauzol el minket. Leginkább tavasztól őszig érdemes felkeresni, mert ekkor áll víz alatt, télen befagy. A tanösvény az égerláp erdőben vezet egészen a Selyem-rétig, ahol egy hatalmas, padokkal és asztalokkal felszerelt nyílt területen pihenhetünk. Azonban amíg odáig eljutunk, fantasztikus mozaikos tájat figyelhetünk meg. Az út két oldalán nyílt vizek, láprétek és láperdők váltakoznak egymással. Több helyen az égerláp fái teljesen el vannak öntve vízzel. Ennek a vízmozgásnak köszönhetően alakultak ki a fák tartógyökerei, amelyek miatt "lábasfáknak" nevezik őket. A vízparton végig a rikító sárga mocsári gólyahír díszeleg. Ha szerencsések vagyunk a rengeteg siklón kívül még néhány mocsári teknőst és békafajt is megpillanthatunk. A siklók jelenlétére mi először nem is gondoltunk, így meglepetésként ért, hogy a fő útvonalról letérve minden tele van az állatokkal. Bármerre léptünk, összegömbölyödött kis kupacokba botlottunk, így néhány sikoly után inkább az ösvényen maradtunk. A hüllők félelmetes módon olvadnak bele barna bőrükkel a barnásszürke levelek közé. A vízfelület annyira szép, hogy néhányszor kedvem lett volna gumicsizmát húzni, és bevetni magam a növények közé, hogy jobban megfigyelhessem a megannyi élőlényt. A tanösvény megtekintése után érdemes még egy pillantást vetni Ócsa Református templomára és a Tájházra.

Kidőlt fák tarkítják a tájat

Szendehely-Katalinpuszta: A szórakoztató Gyadai tanösvény

Irány a függőhíd

Kis tó a látogatóközpont mellett

Óriások pihenője

A Gyadai tanösvény a Naszály északi lábánál található Gyadai-rétről kapta a nevét. A rét megközelítésére egy 5 km hosszú körtúra került kialakításra, ami változatos terepviszonyok között halad. A tanösvényt bejárva 13 állomáson tudhatunk meg több információt a környékről és annak élővilágáról.  A tanösvény a Szendehely mellett fekvő Katalinpusztáról közelíthető meg. Budapestről kevesebb, mint egy óra alatt juthatunk el ide gépkocsival, de Volán busz is közlekedik a településre. 

A tanösvényt 2005-ben adták át, de azóta is folyamatosan fejlesztik. A kirándulóút leginkább a családosoknak, gyerekeknek szól. Mutatja ezt a sok gyerekbarát létesítmény és a túra könnyű teljesíthetősége is. A kicsiknek külön foglalkoztató füzet is kialakításra került, amelyben az egyes állomásokhoz köthető feladatokat találunk. Az információs táblák már inkább a laikus felnőttekhez szólnak. A tanösvénynek saját parkolója is van, innen indulunk. A parkoló bal oldalán látogatóközpont kerül majd kialakításra, azonban ez most még nem készült el. A tervek szerint múzeum, játszótér, kilátótorony és szabadidő park kerül majd átadásra. Jobb oldalon egy tavat találunk, e mellett kell egy kapun áthaladva rátérni a tanösvény útvonalára.   

Fa pallókon vezet az út a mocsárban

Először a fák közé jutunk, ahol az út felfelé indul, de nem sokáig kell emelkedőn sétálnunk. Erdei ösvényen haladva ismerkedhetünk az erdő életével, például a fakitermelés és a fa korhadásának folyamatával. Az első érdekesség, amit utunk során találunk az egy eróziós árok fölé épített fa függőhíd. Az országban ritkaságnak számító, fapallókból és acélhuzalból épült hidat 2008-ban adták át. Nagyszerű élmény átsétálni rajta. 25 méter hosszan nézelődhetünk körbe a hídról, melynek legmagasabb pontja 6 méteren lóg a levegőben.  

A híd után nem sokkal kiérünk az erdőből a Gyadai-rétre, amely a Lósi-patak mentén található hosszú, vékony, nyílt terület. A rét már az őskortól kezdve lakott volt, de a török korban elnéptelenedett és templomát is elbontották. Ma már csak egy gémeskút jelzi, hogy egykoron használták. A réten keresztülhaladva a következő szórakoztató állomásra érünk, a Lósi-patakon átvezető Órások átjárójához. Itt a patak áradása esetére kiépített facölöpökön tipegve juthatunk el az átbillenő libikókahídig. A túlpartra átérve találjuk az Óriásik pihenőjét, ahol az asztalokon és padokon kívül tűzrakóhely és esőbeálló is kiépítésre került. Visszatérve a patakhoz fapallókon sétálgathatunk a vízzel telített mocsaras ártéren. Innen már egyenes út vezet vissza a parkolóhoz, a jégbe fagyott patakmeder mellett. Ha télen érkezünk, mindenképpen érdemes itt megcsodálnunk a víz alkotta különleges jégképződményeket.

A patakvölgy

Jégcsapok

Sípark Mátraszentistván

A szánhúzó kutyák és a víztározó

A Budapesttől 110 km-re fekvő Mátraszentistváni Sípark egyike hazánk kevés sípályájának. A közel kilenc hektáron fekvő terület 4 km hosszú hóágyúzott, jól karbantartott pályával csábítja a sportolókat. A sípark ideális esetben akár három hónapon át is nyitva tud tartani. Területén összesen 1,8 kilométernyi kék, másfél kilométernyi piros és egy teljesen külön álló 600 méteres fekete pálya került kialakításra, így az összes nehézségi szintet kipróbálhatjuk. A közlekedést hat korongos sílift segíti. A pálya tetején és alján is találunk parkolót. Ezen kívül a pályák némely részén kipróbálható az éjszakai síelés is. A felső parkoló mellett síkölcsönzőt találunk, ahol síléceket, síbotokat, sícipőket, sisakokat és snowboardokat bérelhetünk. A területet több mesterséges tó, autentikus rönkház és fahíd kiépítésével tették még érdekesebbé és változatosabbá. A felső parkoló mellett tekinthető meg a hóágyúk ellátására épült 8000 m3-es víztározó is, amely talán befagyva még érdekesebb látvány. Itt került kiépítésre egy síóvoda is, ahol a legkisebbek kezdhetik el a síelés elsajátítását. A síóvoda végében találjuk a hócsúszdaparkot és a hütték mintájára épült rönkházat, amiben étterem üzemel. Ehhez tartozik egy kellemes, napsütéses terasz is, ahonnan figyelhetjük a síelőket. A környéken különböző kategóriájú szállások várják azokat, akik több napra érkeznek.

Kilátás a sípályákra

A hócsúszdapark

Amennyiben nem tudunk vagy nem akarunk síelni, akkor is érdemes ellátogatnunk ide. Tehetünk egy sétát a pályák mellett, kipróbálhatjuk a hócsúszdát, vagy csak csodálhatjuk a szikrázó fehérséget egy kávé mellett az étteremből. A park népszerűségét mutatja, hogy ottjártunkkor a felső parkoló és a sípályák is telis-tele voltak autókkal és látogatókkal. Ehhez nyilván hozzájárult a csodás napsütés és a hó kiváló minősége is. A víztározó mellett nagyszerű látványt nyújtott egy szán, amely előtt boldogan csaholtak a már sziesztázó husky kutyusok. A szán tulajdonosától megtudtuk, hogy nap közben egy körre ki is lehet próbálni az élményt, ám ma már indulnak haza pihenni. Egyetlen csalódásunk a hócsúszda park volt, amelyhez széles út vezet a parkolóból. Ennek oka, hogy egyrészt abszolút gyerekeknek készült, másrészt alig volt hó rajta, így gyakorlatilag használhatatlanná vált. A 130 méter hosszú pályát felfújható csúszkákkal lehet igénybe venni, és még felfelé sem kell gyalogolnunk, mivel mozgószőnyeg szállít vissza a domb tetejére. Bekukkantottunk a hüttébe is, amely igazi alpesi hangulatot árasztott. Kellemes volt lepihenni a faasztaloknál és élvezni egy kicsit a hegyekre néző panorámát.   

Igazi alpesi hangulat