Evezés a Kákafoki-holtág Mocsári ciprusai között

A Hármas-Körös egyik leghosszabb holtága 29,3 km-en át kanyarog az alföldi Szarvas és Békásszentandrás között. A Szarvasi-Holt-Körös vagy Kákafoki-holtág hazánk ötödik legnagyobb állóvize, így kényelmesen elférnek rajta az evezősök, a horgászok és a fürdőzők is. A Kákafoki-holtág szépségét a rengeteg látnivaló és a mégis természetközeli környezet adja. Annak ellenére, hogy a vízparton sok a nyaraló, a sűrű növényzetben még ágakon napozó mocsári teknősöket is láthatunk. A telkek tövében gyakoriak a telepített vízi növények, a stégek mellett tavirózsa, tündérrózsa és nyílfű tündököl.

Gyönyörű környezet a szarvasi Holt-Körösön

Mocsári ciprusok a nyaralók telkein

A holtág nagyon változatos képet mutat, elevezünk a Szarvasi arborétum, a Körösvölgyi Látogatóközpont Állatparkja, a Magyar Királyság földrajzi középpontját jelölő emlékmű és Szarvas belvárosa mellett is. A vízről megtekinthető a Bolza-kastély, a szarvasi Vízi Színpad, a vízsugárral körülvett Milleniumi Emlékmű és az Erzsébet-liget mentén álló Mocsári ciprusok is. Ezek a különleges, lombhullató fák a holtág mentén többször feltűnnek a házak kertjeiben. A legnagyobb populáció azonban a 44-es főút hídja, és az Erzsébet-ligetet és Vízi Színházat összekötő gyaloghíd között található. Itt a sekély vízben álló, kúp alakú törzsek között át is lehet evezni. Kétségtelenül ez a túra legizgalmasabb része.

Vízi utakon a Mocsári ciprus populációban

A szarvasi Vízi Színház

A székesfehérvári Sóstó tanösvény

Székesfehérvár szívében található a város egyik különleges zöldterülete, a Sóstó Természetvédelmi Terület. Ez a hányatott sorsú vidék ma már védettséget élvez, azonban nem is olyan régen még katonai bázis és szennyvíz-ülepítő is üzemelt itt. Szerencsére ha besétálunk a 92,7 hektáros terület egyik szépen faragott kapuján, akkor a tisztaságot és rendezettséget látva ma már nehéz mindezt elképzelni. 

Madármegfigyelő torony a Sóstó tanösvényen

A változatos terepviszonyok izgalmas kirándulást ígérnek, néhol mocsaras, máshol ligetes vidéken vezetnek a kijelölt sétautak. A védett területet behálózó tanösvény rendszert több lépcsőben alakították ki, ezért nem egy irányban halad, hanem többször elágazik. Az első 5 km-es szakasz 2001-ben készült el, majd ezt egészítették ki fokozatosan további táblákkal és útvonalakkal. A vizes élőhelyek fölött fapallók vezetnek át, és több helyen találunk padokat, esőbeállókat és madármegfigyelő tornyokat is. A vadregényes, lélekmelengető vidék rendkívüli nyugalmat áraszt, a természet közelében érezzük magunkat miközben csak a háttérben csendesen elsuhanó autók és a Sóstó Stadion látképe emlékeztet arra, hogy valójában egy városban sétálgatunk. A sétautakat nyáron is szépen karbantartják, a derékig érő füvet nem csak az utak nyomvonalán, hanem a pallók mellett is lenyírják. 

A vízi madarak nem véletlenül szeretnek itt fészkelni - égkék víz és zöldellő nádas

A Sóstó nem csak kirándulásra, hanem madármegfigyelésre, pihenésre és piknikezésre is alkalmas. A Természetvédelmi Területen található gáttal elválasztott tavaknak igen gazdag a madárvilága. Többek között kacsákat, ludakat, gólyákat, gémeket, kócsagokat és szárcsákat figyelhetünk meg a vidéken. A terület 2007-ben kezdődött rehabilitációja során sor került a tómeder kotrására, ekkor fészkelőhelyeket is kialakítottak, amely nagyban segítette a ma már 70 itt fészkelő faj megtelepedését. A tavak déli oldalán található a szintén gazdag élővilága miatt védettséget élvező Székesfehérvári Homokbánya Természetvédelmi Terület. Itt több kosbor faj is megfigyelhető, illetve láthatóak a katonai múltból megmaradt, ember alkotta lődombok is.

Pallósorral körbevett esőbeálló a tóparton