A Sümegi vár

Országunk egyik legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt vára a Sümegi vár. Sümeg központjában áll, a síkságból 87 méter magasan kiemelkedő várhegyen. A szabálytalan sokszög alakú várból élvezhetjük a környékre néző 360 fokos körpanorámát. Három részből áll: a külső várból, a belső várból és a fellegvárból. Legrégebbi része a fellegvár, ami 1260 körül épült. A várhoz köves úton juthatunk fel. Először a külső kapuba ütközünk, amit csak a XV. században építettek, ebben találjuk a kasszát. A jegy megvétele után továbbhaladva érünk a belső kapuhoz, így végül két kapun és egy hídon jutunk be a várudvarba. A hatalmas teret megpillantva ámulatba esünk, és a korhű berendezési tárgyaknak köszönhetően egyből a középkorban érezhetjük magunkat. A várfalon zászlók lengedeznek, az udvarban ágyú, guillotine és lovagi küzdőtér áll. 

A várhegy a látogatóközpontból

A várfalra felmászva letekinthetünk Sümegre. Az Öregtorony a vár legrégebbi része, ide egy csigalépcsőn juthatunk fel. A toronyban ma kiállítás tekinthető meg, amelyen régi térképek, kardok és páncélok láthatóak. Kilépve az épületből szembetűnik a kínzókamra, ami ekkor sajnos nem volt nyitva, így nem tudtuk megnézni. Ezek után a kőkápolnába léphetünk be, ami korhű módon van berendezve. Visszatérve a várudvarra jobb kéz felől találjuk a kovácsműhelyt, ahol kovács szerszámokat és egy hatalmas fújtatót tekinthetünk meg. Innen felsétálhatunk a várfalra, és lenézhetünk a lovagi arénára és a látogatóközpont épületeire. Nagyszerű a kilátás a várudvarra is. A Köves-bástya hatalmas tere üresen kong, ablakain keresztül szintén megtekinthetjük a környéket. Mellette a fafolyosóval borított várfalról betekinthetünk a lezárt lapidárium gyűjteményébe. Erről az oldalról rálátunk a Wellness Hotel Kapitányra és Sümeg házaira. A várfal a lovagi tornákhoz épített nézőtérre vezet, ahonnan visszaereszkedünk a várudvarra. Az udvarról nyíló szobában került kiállításra egy hatalmas vármakett, amelyen az ostromló török sereget is megtekinthetjük.

A belső várkapu

Kilátás a várfalra

A Várudvar

Kilátás a kapura és a nézőtérre

A vár aljában hatalmas területen látogatóközpont is épült. A Lovagi arénában történelmi lovasjátékokat a Történelmi Rendezvénycsarnokban pedig középkori lakomákat rendeznek. A vár meglátogatása után csoportosan részt vettünk a Történelmi Lovasjátékok középkori lakomával programon. Ez egy hosszú, vékony pincehelyiségben került megrendezésre. Miközben elfogyasztottuk a menüsort, a pince végében lévő színpadon korabeli jelmezbe öltözött színészek műsorral szórakoztattak. A programhoz igényünk szerint három különböző menüből választhatunk. Egy szomszédos épületben találjuk a Múzeumot, ahol hintók és harci eszközök kerültek kiállításra, és még a vár kisebb makettjét is megtekinthetjük.

A kőkápolna

Kilátás a látogatóközpontra

A Festetics-kastély kertje télen

A keleti homlokzat a japán akácfákkal

A volt istálló épülete

A dísztó háttérben a lovardával

A barokk Festetics-kastély Keszthelyen található. A díszes főkapun keresztül léphetünk be a kastély 42 hektáros parkjába, ami természetvédelmi területnek lett nyilvánítva. A műemlék épület építését Festetics Kristóf kezdte 1745-ben. Ma 101 helyiségével Magyarország egyik legnagyobb kastélya. Az épület és a díszkert egyaránt gyönyörűen fel van újítva és karban van tartva. A benne rejlő lehetőségeket maximálisan ki is használják, ugyanis nem csak múzeumként hanem konferencia központként is funkcionál. Épületeiben állandó és időszakos kiállítások tekinthetők meg, ezen kívül rendszeresen koncerteket is szerveznek benne. Termei konferenciák, fogadások, bálok, esküvők tartására egyaránt kibérelhetőek. Kertjében felállított sátorban van lehetőség különböző rendezvények lebonyolítására, nyaranta pedig színházi előadásokat tartanak. A kastély szálláslehetőséget és a rendezvényekhez kapcsolódó étkeztetési szolgáltatásokat is kínál. Pincéjében került kialakításra a Balatoni Borok Háza, amelyben nem csak megismerhetjük, hanem ki is próbálhatjuk a bemutatott borokat.

A kastély nyugati homlokzata a díszkerttel

A lila-fehér díszkáposzták

A kastélykert 10 hektáros angolparkjának előkertjébe lépve, az 'U' alakú kastélyépület kiugró, keleti homlokzatát látjuk meg először. Itt találjuk Festetics György szobrát is, melyet 1945-ben helyeztek át ide Keszthely főteréről. A csüngő ágú és göcsörtös törzsű japán akácok szegélyezte sétány közepén egy szökőkút díszeleg, messzebb pedig a földön egy napórát találunk. A szökőkút környékén egyből feltűnnek a méretes sötétzöld tiszafák is. A kastély szárnyát megkerülve jutunk el az ősöreg fák között sétálva a Hintómúzeumnak helyet adó volt kocsiház és istállóhoz. E mellett találjuk a park idilli kis tavát, ahonnan gyönyörűen fest a kastély fehér épülete. A tavat kis  sziklakerttel kombinálták, felette pedig fahíd ível át. Továbbhaladva rápillanthatunk a hatalmas parkra, ahol többek között a kert legidősebb fáját, a 400 éves mocsári tölgyet is találjuk. Ahogy a kastély nyugati homlokzata előtt elterülő francia díszkert felé haladtunk, megcsodálhattuk a télen is üdítő színekben pompázó, idény jelleggel elültetett díszkáposztákat.

Tropicarium Budapest

A most éppen levélzöld színű kaméleon

A 2000-ben megnyitott Budapesti Tropicarium a Campona nevű bevásárlóközpont területén épült fel. Többek között arról híres, hogy itt található Közép-Európa legnagyobb tengeri akváriuma. Ezen kívül azonban a 3000 m2-nyi komplexumban területen rengeteg más érdekességet is megtekinthetünk. A bejáraton átlépve először a magyarországi vizek élővilágával ismerkedhetünk. Azt hiszem, ez az első olyan hely, ahol az itthon honos édesvízi fajok közelről is megfigyelhetőek lettek. A kavicsos talajú, faágakkal és gyökerekkel díszített medencék visszaadják a természetes tavakban lévő élőhelyek tulajdonságait. A víz sötétebb színe is az itthoni tavakéhoz hasonlóan zöldes-barnás színben játszik.

Tobozfarkú gyík

Szemlélődő leguán

A következő teremben máris a hazai vizekből a kontrasztos esőerdők világába csöppenünk, ahol hatalmas kígyók, és játékos selyemmajmok kaptak helyet. A terem oldalán végigfutó üvegablakokkal fedett terráriumokban leguánokat és kaméleonokat figyelhetünk meg a faágakon mozdulatlanul álldogálva. Nem csak a fürgén ugrándozó majmokat, hanem a különböző betelepített madarakat is megcsodálhatjuk a lombok között szabadon ugrándozva. Ezeket kicsit nehezebb észrevenni, majd nyomon követni, mint a terráriumok hidegvérű lakóit.

Broméliák a halastó fölötti ágakon

Ha már itt is az esőerdőkben éreztük magunkat, akkor a következő terem csak még jobban fokozza a hatást. A  mindent befedő trópusi növényzetben fahidakon sétálva figyelhetjük meg a medencékben úszkáló halakat és a hatalmas krokodilokat. Néhányan pénzdobálással próbálják mozgásra bírni a félelmetes állatokat, de azok rá se hederítenek a próbálkozásokra, és szobrokként pihennek a vízparton. A természetes trópusi hatás elmaradhatatlan kelléke, az időnként ránk törő trópusi vihar. A mennydörgéssel kiegészített esőzés elől kis kilátókban rejtőzhetünk el, és innen csodálhatjuk meg a buja növényzetet és a csillogó pénzérmékkel teledobált vízben úszkáló színes díszpontyokat.

A rettegett piranják akváriuma

Miután kinézelődtük magunkat, egy újabb vizes élőhelyet bemutató terembe érünk. Az itteni medencékben található édes- és félsósvízi halak már nem honosak Magyarországon. A bemutatott halfajok alkotják többek között a Malawi és Tanganyika-tavak élővilágát. A hazai medencékhez hasonlóan, itt is kavicsos aljazatot figyelhetünk meg. A víz színe azonban kicsit világosabb, sárgásabb, és a díszítő elemek fő szerepét sem az ágak, hanem inkább a zöld vízi növények töltik be. Talán a terem legérdekesebb medencéje a félelmetes piranjáké. Közelről megnézhetjük a hatalmas állkapcsukban bújkáló hegyes fogak tengerét.

A következő szobában tovább borzonghatunk az ízeltlábúak és kétéltűek között. Egyes fajok nagyon praktikusan félgömb alakú, átlátszó plexi alá lettek helyezve. Ennek köszönhetően egyrészről egészen közelről vizsgálhatjuk meg őket, másrészről pedig láthatóvá válik például az éti csigák talpa is, amelyet a természetben nem igazán van alkalmunk megnézni. 

A hatalmas, szőrös pókok mellett a legszebbek a miniatűr méretű színes, trópusi nyílméregbékák, amelyek bőre mérgező nedvet bocsát ki magából. Ezek citromsárga, égszínkék, türkiz és narancs színekben játszanak, bőrüket továbbá  fekete minták díszítik. 

További érdekesség a békésen salátát legelő sarkantyús teknős. Az állatot csak egy alacsony fakerítés védi, így meg is lehet érinteni a kőkemény páncélját. A homokos talajon lassú mozdulatokkal evickél a kifutó egyik végéből a másikba. A mai stresszes világban  igazán irigylésre méltó a nyugalom, amit áraszt.

A tengervizes akváriumok tarka halai 

Őt biztosan nem kell bemutatni

A séta következő állomása a méltán híres cápaakvárium. Ez az a látnivaló, amire mindenki igazán kíváncsi. Az 1,4 millió liternyi vizet tartalmazó gigászi medencében a szúrós tekintetű cápafajokon kívül megannyi más élőlény is úszkál. Az akvárium aljában végigfutó 13 méter hosszú alagúton átsétálva igazán közelről élhetjük át a víz alatti világ közelségét. A hatalmas halak szinte körülvesznek, kapkodnunk kell a fejünket, hogy mindet nyomon kövessük. A felettünk elevickélő cápák szájában jól megfigyelhetőek a háromszög alakú, több sorban álló fogak. Az alagútból kiérve több szintes nézőtéren ülve élvezhetjük tovább a lenyűgöző látványt. Igazán különleges látnivaló a cápaetetés, amely alkalmával az állatok víz alá merülő búvárok kezéből kapják a vacsorát. 

A ragadozók után még megannyi színes hallal és korallal zsúfolt sós vízi akvárium vár ránk. Bár ezek méretben a cápamedence alatt maradnak, de látványban akár érdekesebbek is lehetnek. Itt igazán különleges, tarka élőlényekkel találkozhatunk. A halakon kívül rákfajokat és vízi uborkát is láthatunk. Legvégül pedig a rájamedence zárja a túrát. Ennek különlegessége, hogy az állatokat szabad kézzel is meg lehet érinteni, ha van hozzá türelmünk, hogy kivárjuk, amíg hozzánk úszik egy példány.

Séta az őszi színekben pompázó Cegléden

A közel 40 ezer fős Cegléd Pest megye déli részén, a fővárostól 72 km-re helyezkedik el. Pest megye harmadik legnagyobb városát az Alföld kapujának is szokták nevezni. A város életében fontos szerepet játszik Kossuth Lajos, akinek nevét többek között a Kossuth tér, a Kossuth Lajos Gimnázium, a Kossuth Szálloda és a Kossuth Művelődési Központ is őrzi. A városban országosan is kiemelkedő jelentőségű gyűjteménnyel rendelkező Kossuth Múzeum is található, továbbá minden évben ünnepséggel  emlékeznek meg hazánk nagy államférfijáról. A város vonzerejét növeli a 2003-ban átadott Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont. Az itt feltörő 54 C fokos gyógyvíz mozgásszervi, emésztőszervi, reumatikus és bőrgyógyászati betegségek kezelésére alkalmas. Az egész évben nyitva tartó fürdőt 2005-ben az Aqua Centrum nevű komplexummal egészítették ki, amely egy középkori vár mintájára épült. Itt 17 különböző csúszdát próbálhatunk ki. A kínálat a vad folyóval és a legkisebbeknek készült gyerekszigettel egészül ki.

A Szent Kereszt templom belső tere

A várost felfedező sétánkat a központban fekvő Kossuth téren kezdtük. Itt azonnal feltűnik a teret uraló Szent Kereszt templom, amely előtt megcsodálható a Szentháromság szobor. A fehér színű, klasszicista stílusú épületet 1821-ben építették. Bár a templom kívülről egyszerű, gyönyörű díszes belső teret takar, ezért mindenképpen érdemes bekukucskálnunk. A templom mögött áll a két kaszát tartó alakot ábrázoló Dózsa-szobor. Ez a  Dózsa György féle véres parasztfelkelésnek állít emléket. A teret szegélyezi a Városi Bíróság eklektikus épülete, amely már renoválásra szorulna. Innen csupán pár lépésre találjuk a szintén eklektikus stílusú Városházát. 

A Református Nagytemplom

A Szabadság térre átsétálva pillantjuk meg Közép-Európa legnagyobb református templomát, a ceglédi Református Nagytemplomot. A 2400 fő befogadására alkalmas görög kereszt alaprajzú, klasszicista épületet egy kis park veszi körbe. Itt láthatjuk a 2000-ben emelt, fából készült haranglábat, ami az 1956-os forradalom előtt tiszteleg. A harangláb a Szabadság fája nevű szobor főlé épült, amelyet 1989-ben állítottak. A koszorúkkal körbevett érdekes alkotás egy fatörzsbe szorult nőalakot ábrázol. A templom bejáratát a Szabadság térhez képest az átellenes oldalán találjuk. A Szent Kereszt templom díszessége után itt egy rendkívül egyszerű templombelsővel találkozunk. Fehér falak, sötétbarna padok és közöttük a vörös szőnyeg határozza meg a belső képet. A templomot Hild József tervei alapján építették 1835-től kezdve 35 éven át. Azonban még az 1871-es felszentelése után is történtek rajta változtatások. A fehér templom homlokzatát két torony és köztük négy jón oszlop alakítja.

A Szabadság fája és a harangláb

A tér másik oldalán áll a neogótikus stílusban épült Evangélikus templom. A karcsú tornyáról könnyen felismerhető épületet 1896-ban szentelték fel. Sajnos ez zárva volt, így nem tudtuk belül is megtekinteni. Utólag megtudtuk, hogy csak a vasárnapi istentiszteletek előtt és után tekinthető meg, vagy előzetes bejelentkezés alapján. A tágas Szabadság tér sugárirányú sétányainak kereszteződésében áll a Kossuth szobor. A mű 1902-ben került felavatásra Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából. A szoborcsoport három alakból áll. Egy emelvényen áll maga Kossuth, alatta pedig egy idős férfi kérlel egy zászlót tartó katonát. Az idős férfit egy létező ceglédi lakosról mintázták, a szobor másolata pedig New Yorkban áll. Cegléd belvárosába sok fát telepítettek, így az őszi színekben pompázó változatos növényfajok lombkoronájának szépsége szinte minden lépésnél csodálatra késztetett. Ám a legszebb része a városnak a tarkán virító Szabadság tér volt, amelynek levelekkel borított sétányain egészen idillikus volt végigsétálni.

Az őszi színekben játszó Szabadság tér

A Szent György tér oroszlántriója

A város egyik főutcájának tartott Rákóczi úton haladunk tovább, itt találjuk a korábban már említett Kossuth Múzeumot. Tovább sétálva a macskakövekkel kirakott Szent György térre érünk. Itt három, a szájából vizet köpő oroszlán trónol a tér közepére állított szökőkút tetején. Továbbhaladva bal oldalon egy régi tűzoltókocsit csodálhatunk meg az épületek előtt kiállítva. A tágas főúton a szecessziós stílusban épült Kossuth Lajos Gimnáziumig sétálunk, ezzel szemben találjuk a világháborús emlékművet. Ez az első és második világháború ceglédi elesettjeinek emlékére készült, akiknek a nevét táblákon és a szobor falába vésve olvashatjuk. A félkör alakú fal egy szoborcsoportot zár közre, amely három katonát és egy karmai között kardot tartó sast ábrázol. A Kossuth Lajos Gimnázium kezdetben Ceglédi Magyar Királyi Állami Főgymnasium néven működött, Kossuth nevét 1919 vette fel. A közel 50 fős tantestület több száz diák oktatását-nevelését végzi a többször renovált és átalakított épületben.

A Széchenyi úti Temető

Jobbra fordulva a Széchenyi úton jutunk el a Széchenyi úti Temetőhöz, és a vele szemben álló Magyarok Nagyasszonya-kápolnához. A XX. századi, kör alakú kápolna bejáratát a Szent-István torony jelzi. A parkosított kertben egy pelikánszoborral díszített kutat is láthatunk. A templom tervezője Dr. Kerényi József több díjat is nyert az élete fő művének tartott eklektikus épülettel. Sajnos ezt is zárva találtuk, így csak a kerítésen át tudtunk bekukkantani a kertbe. A templommal szemközti dombra épült rendhagyó sírkertre is érdemes vetni egy pillantást. A kis temető szélét nagy méretű családi sírboltok szegélyezik, a domb tetején pedig pirinyó kápolna áll a legkülönfélébb sírboltok ölelésében. Visszatérve a Rákóczi útra nem messze találjuk a város másik parkját, a Gubody-kertet. Az árnyas parkban több látnivalót is találunk, ilyenek a faragott székely kapu és az erdélyi testvérvárosokhoz kapcsolódó kopjafák. A park központjában szökőkút áll, amelynek szomszédságában találjuk Gubody Ferenc mellszobrát. A park névadója Gubody Ferenc Cegléd polgármestere volt 1884-től 1907-ig. Neki köszönhetően létesült a park, a gimnázium és a Városháza. Itt több padon is megpihenhetünk és gondolkozhatunk el azon, hogy hogyan alakult ki a fent említett tárgyak okozta furcsa összkép.

A Vácrátóti arborétum őszi színekben

Ösvény a mesterséges barlang mellett

A Vácrátóti arborétum 29 hektáros nagyságával hazánk egyik legnagyobbja. Már ebből is látszik, hogy a botanikus kert felfedezésére semmiképp sem elég egy alkalom. Arról nem is beszélve, hogy minden évszakban fantasztikus látványt nyújt a romantikus tájképi kert. A változatos terepviszonyokat tavak, folyók, szigetek és dombok alkotják. A parkban több épület, barlang, műromok, vízimalom és különféle szobrok is találhatóak a közel 13 ezer növényfaj mellett. Ezzel a kert Magyarország leggazdagabb gyűjteményét tudhatja magáénak.  Az arborétum különlegességei az üvegházak és a hatalmas kiterjedésű sziklakert, ahol közel 500 növényfaj kapott helyet.

A folyók vadregényes vidéke

Mi ősszel tévedtünk be az arborétumba, és nem is tudtuk, hogy milyen fantasztikus élményről maradtunk le eddig. A park előtt ingyenes parkoló található. Belépve rögtön egy begóniákkal és muskátlikkal teleültetett tornácos parasztház fogad minket, ahol máris nem győztem fényképezni. A rózsaszín, fehér és piros színek az amúgy is tarka őszi tájban nagyszerűen mutatnak. A házzal szemben találjuk a rózsakertet, amelyben a virágok nagy része már elkezdett barnulni, hullani, de még így is jól mutatott a sokféle rózsafaj egy helyen. Mielőtt belevetjük magunkat a kert messzebbi részeibe, egy térkép állja utunkat és tájékoztat a legfontosabb látnivalókról. A színes avarral borított, széles aszfaltúton rövid sétával jutunk el a Kutatóintézetig, ahova nem lehet belépni. Ennek az épületnek a hatalmas terasza tele van virágoktól roskadozó egynyári növényekkel. Néhány akkorára nőtt, hogy az én kis otthoni példányaim elbújhatnának mellettük.

Őszi színekben pompázik az erdő

Burjánzó növények a pálmaházban

Továbbsétálva balról elhaladunk a tókomplexum egy része mellett, amelyet Iker-tavaknak hívnak. Ha átsétálunk a hídon a tóban álló kis szigetre, azon élethű műromokat találunk. Visszatérve az útra, újra az avar őszi színeiben gyönyörködve jutunk el egy újabb hídon keresztül a nádtetejű vízimalomhoz. A fából épült kis házikó, és a működő malomkerék nagyon idillikus, ahogy a lustán folyó patak és a vízen úszkáló levelek körbeveszik. Innen már nincs messze a patak másik oldalán álló barlang, amely igazából egy sziklákból épített alagút, és a Sziklás-tó partjára vezet. A tó vize kevésbé tiszta és átlátszó, mint az Iker-tavaké. Olyan, mintha itt a víz megrekedt volna egy kicsit.

Továbbhaladva érjük el az üvegházak negyedét. A Trópusi- és pálmaházba belépve az őszi hűvöst egyből felváltja a trópusi párás hőség, az európai növényeket pedig a trópusi fajok. Kakaó- és papajafák, papagájvirág és legyezőbanán ejtenek ámulatba. A sok zöld között természetesen télen-nyáron virágoznak a növények. Emberi fej nagyságú virágfürtöket és égig érő futónövényekkel benőtt oszlopokat is találunk. Csak úgy burjánzik minden. 

A sziklakert

A pálmaházból kiérve továbbhaladunk a Sziklás-tó partján, ami a mesterséges vízesésbe torkollik. Az út a park elhagyatottabb részébe vezet minket, ahol az egynyári növények ágyását találjuk.  Ez most már sajnos üresen állt. A sétány egészen a sziklakertig vezet, amely állítólag tavasszal és nyáron a leglátványosabb. Korlát jelzi, hogy meddig szabad a növényekhez közelíteni. Bár néhány faj még ősszel is virágzik, sajnos az őket elfedő falevelektől nem láttunk belőlük semmit, és az említett korlát miatt sem tudtuk jobban megközelíteni őket.  Egy hidacskán jutunk vissza a folyót keresztezve a park közepén található Iker-tavak másik oldalára, a Nagy-tóhoz, amelyben két szigetet is kialakítottak. Ezek a nagyobb Kerek-sziget, és az egész kicsi Örökzöld-sziget. Innen az ösvény a konyhakertbe vezet. Hatalmas területen tekinthetjük meg a különböző fűszernövényeket, szárított lopótököket és megérett sárga napraforgókat. Innen az út egy hajnalkákkal telefuttatott pergola mellett újra a Kutatóháznál található elágazódáshoz visz, ahonnan már könnyű megtalálni a kijáratot.

Szárított fűszernövények a konyhakertben

Beszámoló az V. etyeki Kezes-Lábos Fesztiválról

Hömpölygő tömeg a főutcán

2007-ben került megrendezésre az ötödik Kezes-Lábos Fesztivál, amelynek minden évben Etyek ad helyet. A fesztivál idejére kinyitnak a pincék, és ellepik az emberek a mindössze 3400 fős települést. A Budapesttől csupán 26 km-re fekvő Etyek az Etyek-Budai borvidékhez tartozik, amely hazánk egyik legfiatalabbika. A terület csak 1900-ban emelkedett borvidéki rangra. A borvidék teljes területe 5300 hektár, de ebből csak 1700 hektáron folyik a szőlőtermesztés. A szeles, kevésbé csapadékos, viszont napos lejtőkön jellemzően fehér borokat készítenek. A Champagne-hoz hasonló adottságai miatt választotta anno pezsgői alapanyagának Törley József is az itt termett szőlőket.

A Körpince az árusok sátraival

Köcsögfa helyett fazékfa

Az ingyenes rendezvényre érkezhetünk busszal, vagy gépkocsival is. Ez utóbbi esetén azonban érdemes észben tartanunk, hogy a bor megízlelése nélkül elhagyni a fesztivált óriási hiba lenne, így jó ha kéznél van egy önkéntesen erről a kihagyhatatlan élményről lemondani szándékozó sofőr. Úgy látszik, hogy sokaknak ez nem esett nehezére, mivel a település határát hosszú kocsisorok szegélyezték a szántóföldekre ideiglenesen kialakított parkolókban. Mivel ekkor a falut lezárják az autóforgalom elől, innen kell besétálnunk a pincékhez, így ajánlatos kényelmes cipőben érkezni. A település főutcáján egyre sűrűsödik a tömeg, ahogy a központ felé haladunk. Etyeken körülbelül 500 pince található, ezek néhány helyet eltekintve elszórtan helyezkednek el. Ilyen csomópont például a műemléknek nyilvánított Körpince, amit az útról letérve jobb oldalon találunk. Ahogy a neve is mutatja, itt egy mélyedés szélén kör alakban helyezkednek el egymás mellett a borospincék. A fesztivál idejére a kör közepében található szabad területre árusok települnek ki, akik különböző finomságokat és kézművestermékeket árulnak. A legjobb, hogy mindent megkóstolhatunk, például különbözően ízesített és érdekes fűszerekbe forgatott sajtokat, a hagyományos mellett szokatlan ízű mézeket, érdekes alakú üvegekből mézzel felöntött aszalt gyümölcsöket, továbbá isteni szörpöket és lekvárokat. Sok őstermelővel találkozhatunk, akiktől első kézből vásárolhatunk egyedi és természetes termékeket. Hasonló borospince gyűjtőhely a főút ellenkező oldalán található 'L' alakú Kecske-gödör, és település másik végében lévő Újhegy út is. Árusokkal többek között a Búcsú téren, a Bitumenes pályán és a Kálvária udvaron találkozhatunk. 

Étkezdék a Nagyszínpad környékén

Isteni házi lekvárok

A Körpince közelében találjuk a Búcsú teret, ahol zöld területen került felállításra a kulturális programokat kínáló Nagyszínpad. A színpad köré étkezdék csoportosulnak, amelyek kiváló réteseket, húsokat, kemencében sült kenyérlángosokat és kürtös kalácsot kínálnak. Aki pedig nem szereti a bort, itt kóstolhat helyette pálinkát. Továbbsétálva a tüneményes Református Templomhoz, majd a városközpontba érünk. Itt érdemes megtekinteni Etyek két további hírességét, a Magyar-kutat és a vele szemközt található Kálvária-dombot. A Magyar-kút ivóvizét a múltban a falusiak mosásra is használták. A forrás fölé a XIX. században emeltek egy klasszicista stílusú épületet, azonban a víz sajnos már nem iható. A Nádas-tavat tápláló forrás mellé állították a 2001-ben felújított Nepomuki Szent János szobrot. Érdemes felsétálni a már messziről feltűnő Kálvária-dombra a cikk-cakkban elhelyezkedő stációk között, mivel innen jól belátható a környék. Ezen kívül ajánlatos megtekinteni a  főút melletti dombon elhelyezkedő római katolikus Sarlós Boldogasszony templomot, amely 1814-16 között épült késő barokk stílusban. 

Az Aquincumi Múzeum és romterület

Az Aquincumi romkertet a később hozzá épült Aquincumi Múzeum épületével együtt Budapest III. kerületében, könnyen megközelíthető helyszínen, a Szentendrei út mellett találjuk. A múzeum mellett kiépítetlen ingyenes parkoló is van, vonattal érkezve az Aquincum-Felső megállót válasszuk, tömegközlekedéssel pedig eljuthatunk ide a Szentendrei HÉV-el illetve a 106-os, 134-es és 34-es buszokkal.

Jupiter szobra

A házak alapjai a bejárat mellett

A régi múzeum neoklasszicista épülete

Aquincum katonai tábor volt, neve a rómaiak előtt itt élt őslakosoktól ered, és vizet jelent. 89-ben alapították, de fénykorát csak a 2.-3. században élte, amikor 50-60.00 fő lakott itt. Területe jóval nagyobb kiterjedésű volt a ma látható Aquincumi romok néven ismert polgárvárosnál, hozzá tartozott például a Nagyszombat utcai és Szentendrei úti amfiteátrum és a Szentendrei út mentén látható vízvezeték is. Ezek a maradványok ingyenesen látogathatók. A légió is délebbre helyezkedett el a tábor szélére épült, legjobb állapotban fennmaradt polgárvárostól. A mai lezárt romterület a fénykorában 10-12.000 fős lakosságú város körülbelül harmadát mutatja be.

Házak maradványai, háttérben a Kőtár

A Kőtár leletei

A város kővel borított utcáin sétálgatva figyelhetjük meg a fórum és környéke maradványait. Szemet szúr a múzeum régi épülete, amelyet az állandó kiállítás nagyobb helyigénye miatt bezártak. Előtte áll a körülbelül 3 méter magas kezében jogart tartó Jupiter szobor. Megfigyelhetőek a különböző típusú lakóházak, a közfürdő, a szentély, a vízvezeték és a csatornarendszer. A sokat emlegetett padlófűtés maradványai is megtekinthetőek a fürdő mellett, továbbhaladva pedig a vásárcsarnokhoz jutunk. A vizet a mai Római Strandfürdőnél található forrásoktól vezették aquadukt segítségével a városba. A múzeum melletti távcsőbe tekintve megfigyelhetjük, hogy hogy nézett ki a település régen. A Lapidárium gazdag gyűjteményében szarkofágokat, oltárköveket, domborműveket, különböző faragványokat csodálhatunk meg. 

Az állandó kiállítás mozaikpadlója

A sorozatos ásatások alatt rengeteg római kori tárgy került elő, ezek közül is egyedülálló a zenetörténeti gyűjtemény. Ennek része az Aquincumi Múzeumban megtekinthető orgona, amely a 3. századból származik. A múzeum Róma Aquincumban című állandó kiállításán ezen kívül a helytartói palota emlékei mutatja be. Itt különböző használati tárgyakat, mozaikokat, szobrokat és érméket tekinthetünk meg.