Mert a felhők fölött mindig kék az ég...

Bár a hó még várat magára, a fehér karácsony azért mégis megérkezett, ha egy kissé szokatlan formában is. Az ország sűrű ködbe borult, azonban szerencsére minden rosszban van valami jó, a ködréteg fölött ugyanis ragyogó napsütés vár ránk. Most még érdemes kihasználni ezt a különleges időt, és felkapaszkodni egy közeli csúcsra a ritka látványért!

Hétvégi impressziók a Pilis-tetőről:

 

A százhalombattai Régészeti Park

Százhalombatta története egészen a bronzkorig nyúlik vissza, amikor már telepesek éltek a környéken. A vaskorban a kis falvak mellett az előkelő származásúakat hatalmas halmokba temették el, amelyek közül száznál is több maradt fenn a településen. A különleges százhalombattai Régészeti Park a halomsírok területén alapult meg. A zöldellő szabadtéri parkban így nem csak a bronzkori és vaskori épületek korhű rekonstrukcióit tekinthetjük meg, hanem az egyik eredeti helyén feltárt halomsír gyomrába is besétálhatunk. 

A vaskori falu házai

Textilbemutató

A mezítlábas ösvény bejárata

A skanzen házaiban megtekinthetőek a 4000 évvel ezelőtt itt lakó bronzkori emberek korhű használati tárgyai, és minden házban részletes leírás található az épület eredeti lelőhelyéről, a felleléskor észlelt állapotáról és rekonstrukciójának folyamatáról. A parkban a házakon kívül összesen négy halomsír tekinthető meg, amelyek a korai vaskorban épültek. Ezek közül a 115-ös számú lett teljesen feltárva és a látogatók számára is megnyitva. A hatalmas bucka belsejébe egy futurisztikus vasajtón keresztül vezet az út, majd a leletek fölött átívelő rácsról tekinthetjük meg a halomsír keletkezését bemutató 20 perces filmet. A film alatt a szöveget a leletek egyes részein felgyulladó fények illusztrálják, így könnyen követhető, hogy a halomsír melyik részéről hallgatunk éppen információkat. A sírkamra alját kőlapokkal vagy fával burkolták, majd ráhelyezték a halott hamvait. A hamvak fölé emelt alacsony fa szerkezet adta a sírkamra tetejét. A halotti szertartás után a halom körvonalát kőrakással jelölték ki, majd a sírkamrát befedték földdel, így alakultak ki a több méteres halmok. A halottak hamvai mellé temették a használati tárgyaikat illetve ételt és italt is, hogy a túlvilágon is kényelmesen élhessenek. 

A feltárt halomsír bejárata

A sírkamra rétegeit bemutató kiállítóhely

A park nem csak a régészeti leletek miatt érdekes, hanem kellemes egy délutáni sétához is, hiszen mezítlábas ösvény és piknikező asztalok is rendelkezésre állnak a nyugodt időtöltéshez. A Régészeti park rendszeresen tart családi napokat is, amikor egész nap programokkal várják a kicsiket és a nagyokat.

A Pityeszeri Skanzen

Aki egyszer ellátogat az Őrségbe, rengeteg új kifejezést tanul. Megtudja többek között, hogy mit is jelent a szeres település. Szalafő az Őrség egyik gyönyörű kis faluja, amely Rómához hasonlóan hét dobra épült, azaz hét szerből áll. A szerek tehát egy-egy dombot takarnak, amelyeken lakóházak állnak. Az egyik ilyen dombteteji településrészt Pityeszernek hívják, itt alakult meg az Őrség kihagyhatatlan látnivalója, a Pityeszeri Skanzen. Az autentikus bemutatóhelyen négy különböző parasztház típussal ismerkedhetünk meg, és az is kiderül, hogy mit neveznek kástunak és tókának. A műemlékegyüttes dombjáról áttekinthetünk a szomszédos Felsőszerre is, ahova a Felsőszeri tanösvényen sétálhatunk át. A gyönyörű táj ezen kívül a Körtike tanösvényen is felfedezhető, amely a határ irányába vezet.

A Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark

A Szarvason található Körösvölgyi Állatpark 2014-ben nyitotta meg a kapuit. Az állatkertet az Anna-ligetben hozták létre a már meglévő Anna-ligeti tanösvény mentén. A park egy félsziget szerű földnyelven áll, ahonnan könnyen lesétálhatunk a Körös partjára és vízre is szállhatunk. A bejáratnál kényelmes parkoló és a látogatóközpont épülete várja a látogatókat. Az épületben interaktív kiállítás található, és lehetőség van kerékpár és kenu bérlésére is. Innen indul az ajánlott útvonal a teknősök, mókusok és sünök felé. 

A Látogatóközpont és a teknősök kifutója

Nemsokára a fűszerkertbe érünk, ahol az erdőn átvágva a Holt-Körös partjára épült stégen találjuk magunkat. Innen indulnak a kenutúrák. A séta az erdő mentén folytatódik tovább, egymás mellett következnek a hollók, görények, rókák, borzok, őzek és mosómedvék kifutói. Az árnyas területről egy nagy tisztásra érünk, ahol a gyepek élővilága mutatkozik be. Itt a réten keresztül le lehet vágni a sétát és azonnal a madarak és bivalyok felé venni az irányt, azonban egy kis kitérővel érdemes elsétálni a földnyelv végébe, az ártéren át vezető pallósorhoz. A nádassal borított mocsaras területen bemutatkozik a víz és a vízpart élővilága. 

Szundikáló róka

Gólyák a vizes élőhelyen

A gímszarvasok - jobbra baglyok és dámszarvasok, mögöttünk bivalyok, előttünk vaddisznók

A földnyelv másik oldalán visszakanyarodva hamarosan az elágazásnál találjuk magunkat a bölények mellett. Az állatkertben jelenleg egy pár hónapos, tündéri bölényborjú is él. A madarak a tisztás közepén kaptak egy hangulatos tavacskát, amelyen fahíd vezet keresztül. Visszafelé még fácánok, baglyok, nyusztok, szarvasok és vaddisznók kaptak helyet, ám a kifutókat folyamatosan építik és bővítik. Az út a több száz éves tölgymatuzsálem és az 1908-ban épült Csáky-Bolza kastély mentén vezet vissza a Látogatóközpontba. 

A Csáky-Bolza kastély

Igazi természetes partszakasz az eldugott Balatonvilágosi szabadstrandon

A Balaton mesterségesen kiépített partján már igen ritkák a természetes partszakaszok. Egy kicsit belepillanthatunk a múltba az eldugott Balatonvilágosi szabadstrandon, ahol a füves partról egyszerűen bele lehet sétálni a fokozatosan mélyülő habokba. A fűzfákkal és nádassal borított parton a vízbe egy hosszú móló is vezet, mellette azonban pár méteren kavicsos-homokos lejárat is ki van építve. A nádcsonkok miatt jól jöhet egy gumicipő, ha sétálgatni is szeretnénk. A mellékhelyiséggel, büfével és zuhanyzóval felszerelt szabadstrand szintén a múlt hangulatát idézi. Méreteit tekintve nagyon kicsi, így esélyes, hogy jókora tömeggel találkozunk. 

A Zrínyi utcából - a Club Aligához vezető zsákutca - keskeny összekötő út vezet a Balatonhoz. A Zrínyi utca vége felé egy tábla és a sok parkoló autó jelzi a bejáratot. A Balatonaligai vasútállomás 10 perc sétára fekszik, így gyalogosan is könnyen elérhető a part. A víz bokáig érőből hamarosan derékig, majd mellkasig ér, ezért bármely korosztálynak, és bármely vízi tevékenységhez megfelelő. A víz minősége kiváló, annyira tiszta, hogy könnyedén kivehető a lábunk alatti talaj. Aki nem fél a megszokottnál kicsit vadregényesebb, természetközeli parttól, mindenképpen látogasson el ide! 

A körmendi Batthyány-Strattmann-kastély és a várkert

Körmend az osztrák határ mellett, az Őrségi Nemzeti Park szomszédságában fekszik. Legfőbb látványossága a város szívében álló Batthyány-Strattmann-kastély, és a körülötte elterülő várkert. A ma már inkább kastélyra hasonlító, ám egykor középkori várként épült várkastély a XVII. században kapott barokk arculatot. A főépület impozáns termeiben több kiállítás várja a látogatókat, többek között helytörténeti, cipőtörténeti és a Batthyány család jeles képviselőit bemutató interaktív bemutató tekinthető meg. 

A Batthyány-Strattman-kastély

Csobogó

Az egykor 50, azonban ma már csak 34 hektáron elterülő, rába-parti várkert a kastély keleti oldalán helyezkedik el. A kezdetben franciakertnek épült parkot a XIX. században alakították át angolparkká. A védettséget élvező várkertben került kialakításra a Clusius tanösvény, amely Carolus Clusiusról kapta nevét. A híres botanikus a térség kutatójaként több mint 480 hazai növényfajről írt tanulmányt. A vékony földutakon és murvával beszórt sétányokon bejárható tanösvény érinti a várkert kis szigettel rendelkező tavát, a Rába-partot, és a 45 méter lombkorona-átmérőjű juharlevelű platán matuzsálemet. A vízi tökkel beültetett kerti tóba hangulatos csatorna vezet, a közelben magasodik a kastélyhoz épült fehér obeliszk is. Bár a park Körmend belvárosában fekszik, a burjánzó növényzetben barangolva igazi erdő érzetét adja. A várkastély megtekintése után érdemes körbesétálni az út túloldalán fekvő Szabadság teret is a XIX. századi Tiszti házzal. 

A várkert tavába vezető csatorna az egyik fahídról

Hatalmas, több száz éves fák a Clusius tanösvény mellett

A Páskom-legelő tanösvény

A szlovák határ mentén, az Ipoly mellett alakult meg a 3 km hosszú Páskom-legelő tanösvény. A Dejtár központjából induló sétaút először aszfaltúton halad a szántóföldek között, majd a vonatsíneket keresztezve egy széles földútra tér rá. Hamarosan egy méretes legelőn találjuk magunkat, ahol a lapos tájon azonnal feltűnik a magas kilátótorony és a közelben legelő gulya. Minden lépésünkre tücskök és szöcskék tucatjai rebbenek szét a kiszáradt fűben. A környék információs tábláin megismerjük a homoki gyep és az invazív akác tulajdonságait, majd a kilátótoronynál az itt élő madárfajok is bemutatásra kerülnek. A magasba felmászva jól belátható a nádassal fedett Nagy-tó zöldje, amely a madarak kedvelt élőhelye. A környéken több kiszáradt kis tó is megfigyelhető, a távolban pedig jól kivehető a Börzsöny és a szlovák hegyek lankái. 

Holtág az Ipoly árterében

Pillantás Dejtárra a tanösvényről

Hamarosan elhaladunk a fehér és világosbarna marhákból álló gulya közvetlen közelében. Az állatok láthatóan megszokták az emberi jelenlétet, érkezésünkre alig mozdulnak meg. Valószínűleg ezért szegélyezi a legelőjüket csupán egy vékony drót. Egy kanyar után érkezünk a tanösvény fedett állomásához, ahol kényelmes asztaloknál pihenhetünk az árnyékban. Innen még pár lépésre találjuk az Ipoly-menti gátat és a Szlovák-Magyar határt jelző köveket. A gátról jól látni a folyó szabályozásakor létrejött idilli holtágat, amelyet teljesen befed a zöld békalencse. A séta innen tovább folytatható a gáton Szlovákiában. Ha ezt az opciót választjuk, akkor további 10,9 km-t kell megtennünk, hogy visszatérjünk Magyarországra Drégelypalánknál, ahonnan még újabb 5 km a Drégelyvár. Az egész útvonal kerékpártúraként van jelölve, így két keréken is bejárható. Ha a holtágat követve letérünk a tanösvényről, rövid sétával az Ipoly partján találjuk magunkat. Mindkét oldalon horgászok várják a napi fogást.  

Marhagulya a kilátó és a holtág között

Az Ipoly

Evezés a Kákafoki-holtág Mocsári ciprusai között

A Hármas-Körös egyik leghosszabb holtága 29,3 km-en át kanyarog az alföldi Szarvas és Békásszentandrás között. A Szarvasi-Holt-Körös vagy Kákafoki-holtág hazánk ötödik legnagyobb állóvize, így kényelmesen elférnek rajta az evezősök, a horgászok és a fürdőzők is. A Kákafoki-holtág szépségét a rengeteg látnivaló és a mégis természetközeli környezet adja. Annak ellenére, hogy a vízparton sok a nyaraló, a sűrű növényzetben még ágakon napozó mocsári teknősöket is láthatunk. A telkek tövében gyakoriak a telepített vízi növények, a stégek mellett tavirózsa, tündérrózsa és nyílfű tündököl.

Gyönyörű környezet a szarvasi Holt-Körösön

Mocsári ciprusok a nyaralók telkein

A holtág nagyon változatos képet mutat, elevezünk a Szarvasi arborétum, a Körösvölgyi Látogatóközpont Állatparkja, a Magyar Királyság földrajzi középpontját jelölő emlékmű és Szarvas belvárosa mellett is. A vízről megtekinthető a Bolza-kastély, a szarvasi Vízi Színpad, a vízsugárral körülvett Milleniumi Emlékmű és az Erzsébet-liget mentén álló Mocsári ciprusok is. Ezek a különleges, lombhullató fák a holtág mentén többször feltűnnek a házak kertjeiben. A legnagyobb populáció azonban a 44-es főút hídja, és az Erzsébet-ligetet és Vízi Színházat összekötő gyaloghíd között található. Itt a sekély vízben álló, kúp alakú törzsek között át is lehet evezni. Kétségtelenül ez a túra legizgalmasabb része.

Vízi utakon a Mocsári ciprus populációban

A szarvasi Vízi Színház

A székesfehérvári Sóstó tanösvény

Székesfehérvár szívében található a város egyik különleges zöldterülete, a Sóstó Természetvédelmi Terület. Ez a hányatott sorsú vidék ma már védettséget élvez, azonban nem is olyan régen még katonai bázis és szennyvíz-ülepítő is üzemelt itt. Szerencsére ha besétálunk a 92,7 hektáros terület egyik szépen faragott kapuján, akkor a tisztaságot és rendezettséget látva ma már nehéz mindezt elképzelni. 

Madármegfigyelő torony a Sóstó tanösvényen

A változatos terepviszonyok izgalmas kirándulást ígérnek, néhol mocsaras, máshol ligetes vidéken vezetnek a kijelölt sétautak. A védett területet behálózó tanösvény rendszert több lépcsőben alakították ki, ezért nem egy irányban halad, hanem többször elágazik. Az első 5 km-es szakasz 2001-ben készült el, majd ezt egészítették ki fokozatosan további táblákkal és útvonalakkal. A vizes élőhelyek fölött fapallók vezetnek át, és több helyen találunk padokat, esőbeállókat és madármegfigyelő tornyokat is. A vadregényes, lélekmelengető vidék rendkívüli nyugalmat áraszt, a természet közelében érezzük magunkat miközben csak a háttérben csendesen elsuhanó autók és a Sóstó Stadion látképe emlékeztet arra, hogy valójában egy városban sétálgatunk. A sétautakat nyáron is szépen karbantartják, a derékig érő füvet nem csak az utak nyomvonalán, hanem a pallók mellett is lenyírják. 

A vízi madarak nem véletlenül szeretnek itt fészkelni - égkék víz és zöldellő nádas

A Sóstó nem csak kirándulásra, hanem madármegfigyelésre, pihenésre és piknikezésre is alkalmas. A Természetvédelmi Területen található gáttal elválasztott tavaknak igen gazdag a madárvilága. Többek között kacsákat, ludakat, gólyákat, gémeket, kócsagokat és szárcsákat figyelhetünk meg a vidéken. A terület 2007-ben kezdődött rehabilitációja során sor került a tómeder kotrására, ekkor fészkelőhelyeket is kialakítottak, amely nagyban segítette a ma már 70 itt fészkelő faj megtelepedését. A tavak déli oldalán található a szintén gazdag élővilága miatt védettséget élvező Székesfehérvári Homokbánya Természetvédelmi Terület. Itt több kosbor faj is megfigyelhető, illetve láthatóak a katonai múltból megmaradt, ember alkotta lődombok is.

Pallósorral körbevett esőbeálló a tóparton

A Márianosztrai kegytemplom és kálvária

Márianosztra a Börzsöny egyik medencéjében található, idilli fekvésű, hangulatos település. Legfőbb látványossága a családi házak cserepes tetői közül markánsan kiemelkedő Magyar Nagyasszonyok Kegytemplom és kolostor, amelyet Nagy Lajos király építtetett a pálosoknak a XIV. században. A gótikus elemeket is tartalmazó barokk templom a török pusztítások utáni építkezéseknek köszönhetően a XVIII. században nyerte el mai formáját. 

A kegytemplom és kolostorból lett börtön

Az oltár

A templomhoz tartozó méretes kolostor a pálos rend ideiglenes megszűnése után eladásra került, és 1852-től női börtönként üzemelt. A fegyencnőket az intézetet vezető irgalmas nővérek szigorú zárdai körülmények között tartották, munkával és a hit erejével próbálták őket visszatéríteni a helyes útra. Ma már férfi fegyház és börtön üzemel a kolostorban, azonban a munka továbbra is szerepet játszik a rabok mindennapi életében. A börtön épülete mellett hatalmas gyár emelkedik, ahol többek között söprűket és medicinlabdákat készítenek. 

A műemlék együttest rózsabokrok és macskaköves udvarok veszik körül. A templommal szemben múzeum üzemel, amely az összeforrott sorsú pálos rend, Magyar Nagyasszonyok Kegytemplom és Márianosztrai Fegyház és Börtön történetét is részletesen bemutatja. A parkolóban pedig még néhány rabszállító jármű is megtekinthető kívül és belül is.  

A Kálvária-domb

A kegytemplomtól körülbelül 20 perces sétával érjük el a település másik oldalán álló Kálvária-dombot. A vadvirágos réten több száz éves, illatozó hársfasor vezet fel kilenc stáció között a XVIII. századi barokk szoborcsoporthoz és kápolnákhoz. A domb tetején látható szobrokat, kereszteket és kápolnákat a XX. században szabadtéri oltárral egészítették ki. A tágas teraszról jól látszik a Magyar Nagyasszonyok Kegytemplom és a fegyház épülete is, amelyeket a Börzsöny vulkáni kúpjai vesznek körbe. A települést több zarándok útvonal is érinti, amelyekre a Mária út jelzését követve térhetünk rá. Továbbá könnyed sétával érhető el az Országos Kéktúra egyik állomása, Kóspallag, vagy a Duna-parti Szob is.

A Visegrádi Fellegvár

Lépcsők vezetnek a kiállításokhoz

A Dunakanyar egyik gyöngyszeme a 333 méter magasan trónoló Visegrádi Fellegvár, amely nem csak kulturális látnivaló, hanem fantasztikus kilátópont és több kirándulás potenciális kiindulópontja is egyben. A mai, még romjaiban is grandiózus épület elődje egy XIII. században felhúzott építmény volt, amelyet IV. Béla építtetett. A vár az évek során Luxemburgi Zsigmondnak és Mátyás királynak köszönhetően folyamatosan bővült és korszerűsödött. Az épület jelentőségét mutatja, hogy többször is itt őrizték a Szent Koronát és a koronaékszereket. A török időkben teljesen lepusztult vár romjainak műemléki helyreállítása 1960-ban kezdődött el, a munkálatok jelenleg is folynak. A felújításoknak köszönhetően stabil falak között élvezhetjük a kiállításokat és a megannyi teraszról megcsodálható fantasztikus panorámát. 

Bejárat a Vártoronyba

Vadászati kiállítás

A Visegrádi Fellegvár mellett szuvenír boltokkal és étteremmel körülvett parkoló áll. Innen egy meredek lépcsősoron felmászva érjük el a látványos külső kaputornyot, majd a kasszát. A méretes falak aljában sétálva lehetőség nyílik az íjászat kipróbálására, sokszor solymász bemutatót és háziállat simogatást is tartanak, sőt még trónra is ülhetünk és kalodába is zárhatjuk magunkat. Az út egyenesen a külső teraszokhoz vezet, ahonnan jól kivehető az egész Dunakanyar, a visegrádi Királyi Palota és a Salamon torony is. A Vártorony irányába falépcsőkön mászunk először egy belső udvarba, innen érhető el a külön jeggyel látogatható Panoptikum bejárata. További néhány kőlépcsőn jutunk el a vár déli végében található teraszokhoz, ahonnan fahídon a külső falak felé indulhatunk, vagy egy újabb falépcsőn a vár belsejében található kiállításokhoz és újabb teraszokhoz. A kis termekben többek között fegyvertörténeti, vártörténeti és vadászati kiállítás tekinthető meg. 

Panoráma a vár déli oldalából