A Tapolcai Malom-tó

Kacsák a Kis-tó partján

Tapolca belvárosának ékköve a mesterségesen létrehozott Malom-tó és az azt övező hangulatos utcácskák. A Tapolca-patak felduzzasztásával a település központjában tóegyüttest alakítottak ki, amely két részre tagolódik. Az ismertebb a fenti állóvíz, a mélykék színű Nagy-tó. Ugyanitt azonban egy másik tó is áll, ez a felső tóból egy fából készült vízimalomon mentén kapja a kristálytiszta vizet. A kicsit alacsonyabban elhelyezkedő Kis-tó olyan tiszta, hogy kavicsos aljára is könnyedén lelátni. Míg a fenti állóvíz körül szépen felújított lakóépületek, éttermek és kávézók tömörülnek, az alsó tó környéke zöldben úszik. A fákkal és csodás gyeppel beültetett kertben kacsák mászkálnak, a vízben pedig rengeteg narancs árnyalatú Koi ponty úszik a vízi növények között. A két tó közötti malomkerék menti csobogó vízfelhője és a Nagy-tó közepén feltörő szökőkút csak még hangulatosabbá teszi az idilli környéket. A tavakat sétányok kerülik meg, ezeken kényelmesen bejárhatjuk a területet.  

A Nagy-tó és a szökőkút

Tapolca épületei alatt kiterjedt, összefüggő barlangrendszer húzódik, amelyeket a karsztvíz hozott létre. Ezek a források táplálják többek között a Malom-tavat is. Az egész évben 18-20 C fokos források télen sem fagynak be. A környék barlangjainak legkülönlegesebbike a Malom-tóval közvetlen kapcsolatban álló Tapolcai-tavasbarlang, amely egy részen el van árasztva. Ha ellátogatunk ide, a föld alatti csónakázás különleges élményét is kipróbálhatjuk. 

A nagyvázsonyi Kinizsi Vár romjai

A nagyvázsonyi Kinizsi vár nevét leghíresebb lakójáról, Kinizsi Pálról kapta. A XV. századi palota kezdetben csupán lakóépületként funkcionált, de miután Kinizsi kezére került nagy mértékben átalakult. Az építményhez tornyokat és több emeletes, megerősített kaput csatoltak. A falakba ágyúállásokat építettek és lőréseket vágtak. Ma már egy igazi robosztus erődítmény áll előttünk. 

Az Öregtorony és a Barbakán

A Kinizsi vár gyönyörű környezetben, a Balaton-felvidéken fekszik. Az épület csupán 10 km-re található a Balaton partjaitól, így nagyszerű kirándulóhely egy borúsabb napon. A várat meglátva talán az a legfurcsább, hogy legtöbb társával ellentétben nem sziklaoromra vagy dombtetőre, hanem szinte teljesen lapos területre épült. A terület gazdag forrásokban, ezért a vár lakói számára az ivóvíz mindig biztosítva volt. A várfalak között lévő felvonóhíd alatt ma is kis patak csordogál. 

Az emeletes lakótorony

A felvonóhíd és a patak

A ma már romos vár eredeti állapota az épület öregtornyában kialakított termekben tekinthető meg. A több emeletet felölelő állandó kiállításon a nagy méretű vármaketten kívül páncélokat, fegyvereket és viaszfigurákat is megcsodálhatunk. A vártorony tetejére felmászva elénk tárul a környék panorámája. Kis falvak, szántóföldek, és dombok uralják a nyugalmat sugárzó tájat. A magasból jól látszanak a lakótornyot övező magas kőfalak, és a mély várárok is. 

A várfalak

A Kinizsi várban rendszeresen szerveznek programokat is. Ezek közül a leglátogatottabb a Középkori Várjátékok, amelyet nyáron naponta szerveznek. Ritkábban ugyan, de kisebb színdarabok és koncertek is rendszeresen helyet kapnak az épületben. Közvetlenül a vár mellett áll a Néprajzi Múzeum és a Posta Múzeum, ezekbe a várral kombinált belépőket is válthatunk. Szintén a várdombon áll a XVIII. századi Nagyvázsonyi vári templom és a hozzá tartozó fa harangláb. 

A Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok

A barokk stílusú Szapáry-kastély Bábolna legrégibb épülete. Az "U" alakú, citromsárga és fehér színben játszó udvarház egy gesztenyefasorral övezett parkban található. Az 1700-as években épült patinás kastély ad helyet a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok központjának. A lovarda hírét az őshonos, magyar Shagya lófajtának köszönheti. Ezek a főként szürke színű, melegvérű állatok elegáns küllemmel, mindazonáltal magas teljesítménnyel rendelkeznek. Testfelépítésük izmos, és különösen szívósak. A versenyeken jól teljesítő, híres lovakat a Bábolnai arborétumban temették el, sírjuk ma is megtekinthető a Híres Lovak Emlékparkjában.

A lenyűgöző lovarda

Az istállók ma is működnek

Karcolat a Szapáry-kastély ablakán

A ménesbirtok meglepő aprólékossággal, igényesen lett kialakítva. A virágokkal, sövénnyel és szökőkúttal díszített kastélyudvarban a Shagya tiszteletére szobrot emeltek, amely egy peckesen álló egyedet mintáz. Az ágyásokat övező láncot lófejekkel díszített karókhoz fogatták. A főépület ablakain lovakat mintázó, a lovarda üvegein pedig a ménesbirtok bélyegzőjét ábrázoló karcolatokat tekinthetünk meg. Az istállók szintén a luxus igényeket figyelembe véve lettek kialakítva. A szokásosnál tágasabb boxokban márvány itatókat helyeztek el. A birtokon található lovarda szépsége és méretei szintén átlag felettiek, a fedett épületbe belépve szinte elveszünk. Hatalmas a belmagasság, a rengeteg fényt a fagerendás mennyezetről lógó óriási csillárok és a falat pettyező hatalmas ablakok biztosítják. Az épület a modern igényeknek megfelelően fűtéssel, illetve korszerű hang- és fénytechnikával is fel van szerelve, mivel rendezvények helyszínéül is gyakran szolgál.

A ménesbirtok udvara - elől láthatóak az oszlopon ülő lófejek

A Hősök kapuja

A Lovarda mellett látható a szomszédos épületek közül kiemelkedő Hősök kapuja, amely szürke köveivel szintén élesen elüt a sárga falaktól. A kert híressége továbbá hazánk és egyben Közép-Európa legöregebb fehér akácfája, amelyet még a Szapáryak ültettek 1710-ben. A Ménesbirtokon több kiállítás és gyűjtemény is látogatható. A lovaskocsikat és lófelszereléseket bemutató Kocsimúzeumot a birtokon találjuk, míg a lótenyésztés történetét bemutató Lovasmúzeumot a Szapáry-kastéllyal szemben álló volt Tiszti Kaszinó épületében. Ez utóbbi a kastélyépülethez illeszkedő stílusban, citromsárga és fehér színben lett felújítva. A kastély főépületében továbbá a Bábolnai ütközetről szóló kiállítás tekinthető meg.

A Bábolnai arborétum és a Híres Lovak Emlékparkja

Bábolna Győr és Tatabánya között, Komáromtól délre található. A néhány ezer fős település főként méneséről lett híres, amely ma is megtekinthető a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokon. Az egyedülálló Bábolnai arborétum sokkal több, mint szépen elhelyezett növények gyűjteménye. A város szélén elterülő 20 hektáros park helyet ad a Híres Lovak Emlékparkjának és egy szabadtéri állatkertnek is. 

A Híres Lovak Emlékparkja

A ménesbirtok ismert lovai közül 54-en nyugszanak az arborétumban elhelyezett mesterséges dombok és faragott kopjafák alatt. Az emlékművel és emléktáblákkal díszített Híres Lovak Emlékparkja tulajdonképpen egy díszes lótemető, amely nemében egész Európában egyedülálló. Az állatok sírjai hármas csoportokban helyezkednek el a válogatott örökzöldek és a hatalmas fák lombjai között. A sírköveken olvasható az állatok neve, és hogy pontosan mikor éltek.

Örökzöldek az arborétumban

A kiterjedt Bábolnai arborétumot 1965-ben azzal a céllal hozták létre, hogy a településen legyen egy szépen kialakított zöldterület. Az ösvényekkel behálózott park azonban 1992-ben helyi jelentőségű természetvédelmi területté lett nyilvánítva, ezért már bekerítve várja a látogatókat. Jelenleg több száz cserje- és fafaj található meg a kertben, amelyek között lombhullató és örökzöld példányokat is találunk. Az ösvények mentén fedett pihenőket építettek, ahol nyáron hűsölhetünk, ősszel és tavasszal pedig elbújhatunk a záporok elől. Az arborétum része egy vadregényes tó is, amelyben két sziget is emelkedik. A kisebbik nádassal körülvett földterületen egy hangulatos pihenő áll, ide egy fahídon jutunk át. Az árnyas építményből közelről szemlélhetjük a vízpart mozgalmas életét. 

A park tava

Az arborétum igazi különlegessége a vadasparkszerű nyitott állatkert, amely bár elég kicsi, jelentősen feldobja a park amúgy nyugodt hangulatát. Az állatok között főként hazai őshonos fajtákat találunk, de simogathatunk például alpakát is. A mozgékony vaddisznók és szarvasok, illetve a különböző szárnyasok, juhok és sertések mellett egy szamár és egy kutyus is él itt.   

Juhok az állatkertben

Figyelő vaddisznók

A Hévízi-tó és Tófürdő

A világhírű Hévízi-tó a Balaton nyugati partjainál, Keszthely szomszédságában helyezkedik el. A 4,6 hektáros tavat 55,4 hektáros védett terület veszi körbe. Együttesen alkotják a Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Területet, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésében áll. A védett régió magában foglalja a kiemelt fontosságú Hévízi-tó teljes belső védőterületét is, amely biztosítja a régió speciális mikroklímáját. 

A Hévízi-gyógytó egy tölcsér alakú forrástó, amely egész évben meleg vízzel várja a kikapcsolódni és gyógyulni vágyókat. A több forrásból érkező forró és hideg víz 38,5 méter mélyről tör föl, és átlagosan 38 C fokos természetes úszómedencévé alakul. A víz hőmérséklete télen jócskán lehűl, de még ekkor is alkalmas a fürdőzésre. A folyamatosan feltörő forrásvíz a tavat állandó mozgásban tartja, és így a tó vize átlagosan 3,5 naponta teljesen lecserélődik. A Hévízi-tó jellegzetes élőlényei a tündérrózsák, amelyeket a XIX. században telepítettek ide. Kevésbé ismert, hogy a vízben halak, rákok, csigák és még fonálférgek is élnek, a vízparton pedig a vízi madarakon és a békákon kívül siklók, mocsári teknősök és gőték is előfordulnak. 

 

Az ovális tóra több épületből álló fürdőházat építettek, amely a napozóteraszokon kívül egy fedett, félig zárt természetes medencét is magában foglal. A víz ásványi anyag tartalma magas, főként a kálcium és magnézium aránya kiemelkedő. A tóban való úszásnak rengeteg pozitív hatása van, a gyógyvíz nyugtatja az idegrendszert, serkenti az anyagcserét és a sejtregenerációt, csillapítja a fájdalmat és bársonyossá teszi a bőrt. A gyógyvíz rengeteg betegség kezelésére, főként mozgásszervi problémákra is alkalmazható. A tó kincse továbbá a gyógyító iszap.