Téli kalandozás Pilisszentkereszt környékén: a Dera-szurdok és Szentkút

A Dera-szurdok az ország egyik legszebb szurdokvölgye. A Pilisben található, Pilisszentkereszt déli határánál. Pomázról a településre vezető azonos nevű Pomázi-útról kell balra lekanyarodnunk egy erdei útra, ami egy tisztásra visz. Itt lehetőség van gépkocsival parkolni. Gyalogosan viszont a másik végéből tudjuk a legegyszerűbben megközelíteni . Ez esetben Pilisszentkeresztről  a kék sáv jelzést kövessük a völgyig. A szurdokvölgyet a Kovács-patak mélyítette másfél km hosszan a hegybe. Itt mindennek több neve van: a patak többek között Pomázi-patak, Pilisszentkereszti-patak és Dera-patak néven is ismert, a szurdokvölgyet pedig Pilisszentkereszti-szurdoknak is hívják.

A tisztásról indulva a faasztalokkal és padokkal kiépített pihenőhelyen keresztül jutunk el a patakon áthaladó első fahídra. Itt a patak még kedvesen kanyarog, apróbb kövek és ágak láthatóak csak a medrében, és még a szurdokból sem sok látszik. Néhány lépés múlva azonban a hegyoldal melletti ösvényen haladva elérünk egy sziklafalhoz, innen már láthatóvá válik az összesen nyolc híddal tarkított meredek völgy. A völgyben változatos sziklaalakzatokat, kisebb vízeséseket és farönköket figyelhetünk meg. Az út váltakozva halad az ösvényen és a hidakon jobbra-balra, a patakot többször keresztezve. A patakvölgy tanösvénynek lett nyilvánítva Szurdok Tanösvény néven, ennek eredményeként több információs tábla került kihelyezésre, amelyek a völgy kialakulásáról és élővilágáról nyújtanak bővebb információt.

A szentkúti kápolna

A szurdokvölgy felfedezése után a műút másik oldalára átsétálva, kevés gyaloglással érhető el a kék kereszt jelzést követve Szentkút. A két látnivalót egy körúttal egybekötve is megtekinthetjük, ekkor azonban a kirándulás 1/3-a Pilisszentkereszten keresztül vezet. Ha így döntünk, a parkolóból induljunk a Dera-szurdok irányába, a völgy tetején a házak között folytassuk az utunkat, amíg jobbra kanyarodva rá nem térünk a sárga kereszt jelzésre. Ez közvetlenül a Szentkúthoz vezet majd minket. A forrástól a kék kereszt jelzést követve jutunk vissza a műút keresztezésével a parkolóba.

A szentkúti forrás

Szentkúton nem csak egy szépen kiépített forrást, hanem mellette egy hangulatos kápolnát is találunk. A kápolnát azért emelték, mert a helyet csodatévő helynek tartják. A történet szerint egy vak kisfiú itt nyerte vissza a látását, mégpedig úgy, hogy meglátott egy fehér galambot. A kék-fehérre festett kápolnához sok hívő zarándokol el. Az épület körbekerített, padokkal felszerelt kerttel is rendelkezik. A zarándokok zavartalanul imádkozhatnak az erdő nyújtotta csöndben és nyugalomban, a kirándulók pedig a szürke kövekkel kirakott forrás két oldaláról tölthetik fel a kulacsukat.

A Gyöngyöspatai Várhegy

Az egyedülálló Jessze-fájáról és etnikai feszültségeiről elhíresült Gyöngyöspata a Mátra lábánál fekszik. A Gyöngyös közeli terület már a honfoglalás idején is lakott volt. Pata várát a 10. században építették a 260 méter magas Várhegyre. A ma már csak a benőtt sáncokból felismerhető egykori palánkvár alapterülete 1,4 hektár volt. Falait fatörzsekből építették, majd azokat sárral betapasztották, és kiégették. Az épületet kőfallal és védőárokkal erősítették meg. A vár az igyekezetek ellenére a XIII. században elpusztult. 

A Danka-patak a várheggyel

A várhegy aljában található pincék

A volt andezitbánya maradványa

Autónkat a település központjában lévő Fő téren, a Patavár Panzió előtti ingyenes parkolóban hagyhatjuk. A téren megcsodálhatjuk a település ágyúját, és a Danka-patakon átívelő XVIII. századi barokk hidat. A három lyukú műemlék hídon Nepomuki szent János szobra áll. Innen már jól kivehető a közelben elhelyezkedő Várhegy is, amelyet a patak jobb partján haladva közelíthetünk meg. Először a hét szintes műemlék pincesorhoz érkezünk, amely már önmagában is lenyűgöző látvány. A családi pincészetek épületein átvágva érjük el a Várhegyre felvezető meredek ösvény alját. Itt láthatjuk a volt andezitbánya helyén maradt mélyedést, amelyet mára már nagyrészt benőtt a természetes növényzet. A bányagödör szélén egy csúszós kaptatót leküzdve érünk fel a hegytetőre, ahonnan gyönyörű a panoráma a településre. A területen rengeteg vöröslő csipkebogyóbokrot is találtunk, amelyek ősz lévén épp megértek a szüretelésre.

Kilátás a templomra a magaslatról

A Jessze-fa oltár

A lakosság főként szőlő- és gyümölcstermesztésből él, a Várhegyről megfigyelhetőek a környező lankákat borító szőlőföldek is. Szintén könnyen kivehető a magasból az 1300-as években épült, gótikus stílusú Kisboldogasszony-templom. Az épület rejti a 8 méter magas Jessze-fa oltárt, a gazdagon díszített Nekcsei Biblia másolatát, és a XV. századból származó Patai Graduálét. Az XVII. században készült barokk főoltár a templom központjában áll. Ágain bibliai királyok és próféták ülnek, tetején pedig Mária trónol a kisdeddel. Az aranyazott szobrokat a szőlőlevéllel és Énekek Énekéből vett idézetekkel díszített ezüst színű törzs köti össze. A fa két oldalán egy-egy angyal áll támogatóan. A templom közelében találjuk a Tájházat, amely egy tradicionális falusi házat, és a palóc népviselethez kapcsolódó díszes öltözékeket mutat be. A település büszkesége még a Gyöngyöspatai Pávakör, melynek tagjai népdalokat énekelve tartják életben a kultúrát. 

Kecskemét tavasszal

A majolikával díszített homlokzat

A Cifrapalota

A Kecskeméti Zsinagóga virágkoszorúban

Kecskemét, a "hírös város" csupán 85 km-re található Budapesttől. A 115 ezer lakost számláló település a kecske és a járás szavak összetételéből kapta a nevét. Bács-Kiskun megye fővárosában csak úgy hemzsegnek a műemlékek. A belváros gyönyörűen fel van újítva, sehol egy eldobott szemét, vagy egy falra festett graffiti. Sétánkat egyből a település leghíresebb épületénél, a Cifrapalotánál kezdtük. Mint kiderült, ez nem is cifra és nem is palota, de azért egy szép szecessziós stílusú lakóház. Jelenleg már múzeum üzemel benne, és a Google maps is Kecskeméti Képtár néven ismeri. Az épület jellegzetességei a hullámos tetejű homlokzat, és a  Zsolnay gyár porcelán majolikái. A majolikák a népi elemeket hordozzák, míg a szintén porcelán tetőcserepek zöld, sárga és vörös színekben pompáznak. Messziről ugyan nem tűnik annyira érdekesnek az épület, de ha ezeket a részleteket közelebbről is megfigyeljük, akkor egy kis Barcelona tárul föl előttünk.

A sétálóutca

A Cifrapalotával szemben találjuk a Kecskeméti Zsinagógát, amely ma már a Tudomány és Technika házaként üzemel. A fehér csipkékkel és hagymakupolával díszített épületben ingyenes kiállítás keretében tekinthető meg Michelangelo 15 gipszből készült szobormásolata. A két egymással szemben fekvő épülettől a széles, fákkal és parkkal szegélyezett sétálóutca vezet a város főterére. Ottjártunkkor az utcát népművészeti termékeket árusító fehér sátrak lepték el. Elindulva balra nézve láthatjuk a Református Általános Iskola és Gimnázium épületét. A szintén szecessziós stílusirányzatot követő, mindössze 23 éves tervező tervező többek között az erdélyi népi építészet elemeit használta fel a munkája során. Sétánk alatt mindenhol virágágyásokkal, szobrokkal és szökőkutakkal találkozhatunk, amíg el nem érünk a gyönyörű főtérre. Igazán idilli az egész belváros, főleg tavasszal, amikor a virágok nyílnak.

A Kossuth szobor, háttérben a Református templommal

A Városháza homlokzata

A következő híres épületet megint balra tekintve pillanthatjuk meg, ez a Református templom. A futónövényekkel dúsan benőtt falú épületen megfigyelhető különböző stílusok keveredése a templom kalandos történetének köszönhető. Az előtte levő tágas téren láthatjuk Kossuth kis virágágyással körülvett, impozáns szobrát. A másik oldalra átsétálva a szecessziós Városháza épülete tűnik fel, melynek vörös homlokzatát színes üvegablakok díszítik. Külsején szintén helyet kapnak a Cifrapalotáról már ismert Zsolnay majolikák, csak itt kék színben, de szintén népi elemekkel díszítve. Építését 1893-ban kezdték Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Legszebb része mégis a bejárat feletti, két oldalról kecskefejjel díszített erkély, amelyen négy sorban harangocskák lógnak. Ezek minden órában fel is csendülnek.
    

A Katona József Színház

A Szent Miklós plébániatemplom

A Nagytemplom

Szent Miklós plébániatemplomnak hívják a Városháza és a Református templom között, a főtér oldalán elhelyezkedő épületet. A ferences templomba kis előkerten keresztül juthatunk be. A virágokkal dúsan beültetett udvaron találjuk a Lourdes-i kápolna mintájára épült kis sziklaszentélyt is. Ezt az irányt követve, kis sétával érhetjük el a Katona József Színházat. Az elegáns, eklektikus épület előtti teret a pestisjárványra emlékeztető Szentháromság-oszlop díszíti. Innen visszasétálva a főtérre, a Városháza színes virágágyásai mellett elhaladva a Címerdombhoz érünk. Ez az érdekes alkotás a Kecskemét számára számottevő települések távolságát mutatja, de inkább a rajta mászkáló gyerekeknek okoz örömöt. Úgyszintén a mellette álló, vidáman csobogó szökőkút, amely a Nagytemplom előtti teret díszíti. A katolikus Nagytemplomot Öregtemplom néven is emlegetik. Legfőbb értéke a 75 méteres tornyából nyíló nagyszerű panoráma. A templom díszes belső terét freskók borítják. Innen a Széchenyi teret érintve sétálhatunk át a Piaristák terére, ahol a Piarista Gimnázium modern épülete tölti be a teret.

Hóvirág ünnep az Alcsúti arborétumban

Kirándulók a virágok között

Az Alcsúti arborétum egyik különlegessége a legkorábban február végén, de legkésőbb március elején előbújó hóvirágszőnyeg. Az arborétum 40 hektáros területéből minden tavasszal 2,5 hektáron gyönyörködhetünk a hófehér virágokban. A szóban forgó területet a bejárattól balra fordulva az Acsai-víz mentén találjuk.  A kora tavaszi látványosság igazi kuriózum az egész országban. A mediterrán hóvirágtengert hét hóvirágfaj 24 fajtája alkotja. Legtöbbet a hazánkban őshonos Kikeleti hóvirágból láthatunk. A vadon is élő nővény megritkulásának következtében 2005 óta védett Magyarországon, leszedni nem szabad. Mivel eszmei értéke 10.000 Ft, egy szál leszedése is pénzbüntetést von maga után. A hóvirágszőnyeget behálózó útszakasz mentén sűrűn álló felügyelők ellenőrzik a tömegesen érkező, izgatott látogatók viselkedését, és terelik vissza a parkba ingyen belógni próbálókat. 

A jeges tó

A kastély maradványai

Ha már az arborétumban járunk, vétek lenne kihagyni a többi látnivalót. Érdemes tennünk egy sétát a hóvirágmezőn áthaladva a klasszicista kastély romjai felé, ugyanis a megmaradt homlokzat előtti hatalmas réten a tavasz más korai hírnökeivel is találkozhatunk. Ilyenek például az ekkor még ugyan bimbós lila és citromsárga krókuszok. Hasonlóan a hóvirágokhoz, ezek is előkandikálnak a fű közül ameddig csak a szem ellát. Ha átsétálunk a rét másik oldalára, nagyszerű szögből tekinthetjük meg a napfényben fürdőző, fehéres-sárgás színű romokat. Innen visszafelé sétálva érdemes bekukkantanunk a tó vidékére is, amelynek fagyos felszíne már olvadozik. A jeget helyenként már csillogó víz váltja fel. Bár a fák még barnán és kopaszon hajolnak a tó fölé, a tavaly elhullajtott leveleik a jégpáncélból kiszabadulva előtűnnek, és barnán festik meg az ég kékjét visszatükröző vízfelszínt.

Krókuszmező

Az Alcsúti arborétum

A kastély homlokzata

Az Alcsúti-arborétum Budapest közelében, a festői Váli-völgyben fekszik. Budapestről gépkocsival az M1-es autópályáról Bicske után letérve közelíthetjük meg. Gyalogosan pedig Bicskéig vonattal, majd onnan busszal kell utaznunk.

A park létrehozása Habsburg József nádor nevéhez fűződik, aki az 1820-as években kezdett ide növényeket telepíteni. Célja egy családi birtok létrehozása volt, ezért a park egyes részei családtagjai nevét viselik, mint például a Hermina-sziget. A 40 hektáros területen csaknem kizárólag mesterségesen telepített növényeket találunk, amelyek angolparkot formáznak. József nádor idején került elültetésre az első 300 növényfaj, amelyek száma mára már 540-re nőtt. A park központjában a Pollack Mihály tervei alapján épített klasszicista kastély áll, amelyből már csak a homlokzata maradt meg. A kastélyhoz készített épületekből sok ma már szintén romosan áll, de a Babaház, a Gloriette és Medveház még mindig megcsodálható. A Habsburgok 1944-ben voltak kénytelenek elhagyni a birtokot, ami az oroszok kezére került. Az épületeket felégették, a megmaradt köveket pedig a környéken élők elhordták.

A mocsári ciprus gyökerei

A grotta a befagyott tóban

Az óriástuja törzsei

Az arborétum egész évben nyitva tart, és mindig tartogat valami szezonális szépséget a látogatók számára. Ilyen például a február-márciusban megtekinthető hóvirágmező, vagy a júniusban megfigyelhető Szentjánosbogártánc. Tavasszal színes virágorgiában lehet részünk, nyáron pedig a békáktól hangos tóban a tavirózsák virágai között úszkáló hattyú- és vadkacsafiókákat figyelhetjük meg.

A medveház

A még télen is látványos növényzet

Sétánkat a bejárattól kezdve egy erdős területen kezdtük. Innen továbbhaladva az elágazásnál jobbra indultunk. Gyorsan elértük a tavon található nyolcas alakú Klotild-szigetre vezető ösvényt. A félszigeten  megfigyelhetjük a lombhullató mocsári ciprus jellegzetes légző gyökereit, és egy fahídon jutunk át egy különálló kis szigetre, amin a grottát találjuk. Visszatérve a sétányra, a tavat a Váli-vízzel összekötő patakon átívelő hídon haladtunk tovább. Ez után bal oldalt találjuk a egyedülálló, 24 törzset nevelő óriástuját. A fák közül kiérve, balra tekintve messziről megcsodálhatjuk a kastély magányosan álló romjait. Kicsit távolabb, jobb kéz felől találjuk a következő látnivalót, a Babaházat. Ez eredetileg játszóháznak épült de ma már kiállítás látható benne. Ha itt jobbra fordulunk az ösvényen, akkor a szomszédos lovarda mellett sétálva jutunk el a korabeli állatkerthez. Ez nem sokban hasonlított a ma ismert állatkertekhez. Legfőbb látványosságai a vasrácsok közé zárt medvék voltak.  Visszatérve a medveketrectől bal kéz felől láthatjuk a neogótikus kápolnát, ami az istálló helyére épült fel. A kápolna mellett található a kastély maradványa, amelytől ráláthatunk a nagy rétre és az alatta fekvő tóra. A kastély másik oldalán találjuk a pálmaház romjait. Ne felejtsük el megtekinteni a visszafelé vezető úton az arborétumon kívül álló 170 éves Libanoni cédrust.