Természetes kilátó a fővárosban, a Hármashatár-hegy

Adótornyok

Repülős emlékmű

Budapest belvárosának közvetlen közelében, a Buda-hegység szívében áll a 495 méter magas Hármashatár-hegy. A több pontról nagyszerű panorámát kínáló hegycsúcsra akkor is érdemes felmászni, ha éppen nem az augusztus 20-i tűzijáték megtekintése a cél. A magaslaton siklóernyős starthely található, ahol megfelelő időben egymás után lendülnek a magasba a repülés szerelmesei. A nevét szó szerint három település határáról kapó Hármashatár-hegyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala is, így a csúcson pecsételőhelyet találunk. A kopár hegytetőn egymást érik a már messziről észrevehető, magas adótornyok, és az elhagyatott, megrongált betonbunkerek. A fátlan területről élvezetes letekinteni Budapestre és a Dunára, jó időben pedig még sokkal messzebbre is ellátni. A hegyre feljuthatunk tömegközlekedéssel, gépkocsival és a jelzett utakon gyalog is, így a séta hossza tetszőlegesen variálható.

Kilátás Budapestre

Halászat és vadlúd vonulás a tatai Öreg-tavon

Már most is rekordmennyiségű vadlúd érkezett a tatai Öreg-tóhoz, de a madarak száma folyamatosan növekszik tovább. Még nem késő elindulni, ha meg szeretnénk figyelni a látványos eseményt! 

Fellibbenő madarak

Az Öreg-tó hazánk egyik legrégibb mesterséges halas tava, amelyet minden ősszel leeresztenek egy látványhalászat keretében. Az Öreg Tavi Nagy Halászat nevű rendezvényt októberben tartják, legfőbb érdekessége egy 400 méteres hálóval történő látványhalászat. A kifogott halakat osztályozzák, majd a piacokon vagy a halfeldolgozókban értékesítik. A reggeli eseményt halfőzés és különböző kulturális programok követik. A lehalászott halak és az eltűnt víztömeg után csak a sivár, iszapos tómeder marad meg. A lecsökkent vízmagasságnak köszönhetően homokpadok bukkannak elő, amelyeken a tó közepéig sétálhatunk. További érdekesség, hogy a leengedés alatt jócskán megduzzadt Által-éren ekkor időszakos kenutúrákat is szerveznek. 

Szárazon állnak a stégek

Sirályok várnak prédára a várkastélynál

Madárrajok a lenyugvó nap fényénél

A tevékenységet szorosan követi az őszi madárvonulás. Tata különlegessége abban rejlik, hogy városi rangja ellenére a centrum közvetlen közelében zajlanak ezek a folyamatok, így a tó körüli sétányon barangolva könnyedén megleshetjük az ezernyi költöző madár alkotta felhőket. Az északról érkező állatok pihenőhelyként használják télen a tó környékét, majd tavasszal visszatérnek otthonukba. Az esemény tiszteletére minden évben megrendezik a Tatai Vadlúd Sokadalmat is, amely idén november 28-29-én lesz megtartva.

Így néz ki a leeresztett tómeder:

Ilyen közelről figyelhetjük meg a madárrajokat:

Könnyed séta Pilisszentlászlóból Szentendrére a Pap-réten át

Ez a könnyed, szinte csak lejtőn és aszfaltozott utakon haladó kirándulás a Pilisszentlászló melletti erdei parkolóból indul, és Szentendre Szarvashegy nevű városrészébe érkezik. A két végpont között menetrendszerinti autóbuszjárat közlekedik. A Pilisi kerékpárutak részét képező, végig az erdőben haladó útvonal ideális esős, saras, latyakos időben is. A kirándulás egy kis szakaszon összefonódik az Országos Kéktúrával is, amelytől a Pap-rétnél veszünk búcsút. Az ősöreg tölgyfákkal tűzdelt tisztáson kiépített pihenőhelyet és a pecsételőhelyként is funkcionáló Pap-réti erdészházat találjuk. A különböző fafajokat felvonultató kerttel körülvett épület mellett szinte mindig legelésznek lovak és pónik is.  

A Pap-réti erdészház bejárata

Erdei tó a Pap-rét mellett

A séta során több kis méretű tóval is találkozunk, amelyek egy része természetes, a többit viszont az egykor itt folyó állattartás miatt alakították ki a szorgos emberi kezek. A tavak egyik szép példája szintén a Pap-rétnél található, közvetlenül az aszfaltút mellett. Gazdag élőviláguk miatt a Pilisi tavak védettséget élveznek, és kotrásokkal igyekeznek megakadályozni az eliszaposodásukat. A főként békafélék lakta állóvizeket ősszel rengeteg békalencse borítja. A Pap-réti kereszteződénél a tó irányába fordulva, egy patakvölgy mentén vezet az út Szentendréig. A kezdetben mellettünk csordogáló víz egyre mélyebbre ereszkedik, majd lassan egy meredek falú szakadék aljára ér. A völgy peremén a dús erdő lombkoronája mellett haladunk el, a patak szinte már elveszik a mélyben. Az aszfaltút lassan a Horthy kunyhóhoz érkezik, amely egy kicsit megviselt, fából készült esőbeálló. Innen már nem kell sokat sétálnunk, hogy felcsendüljön az első kutyaugatás, majd megpillantsuk a Szentendrét jelző első házakat is.  

A Somoskői vár és ami körülötte van

A Somoskői vár a szlovák-magyar határvidéken fekszik. Míg Somoskő település hazánkhoz tartozik, a vár már szlovák fennhatóság alatt áll, ezért sokáig csak igen nagy kerülővel és útlevéllel lehetett megtekinteni az épületet. Az 526 méter magas vulkáni kúpon álló romokhoz felsétálva azonnal feltűnik, hogy a lépcsőfokok bazaltoszlopokból készültek. A XIII. századi épület alatt kiterjedt bazaltmező található, így az orgonák és a törmelék egy részét a vár építéséhez használták fel. A sokszögletű kődarabok jól megfigyelhetőek a vár falát közelebbről megtekintve. Szerencsére a különleges, hajlott formájú bazaltsípok egy része megmaradt, ezek ma is igen impozáns látványt nyújtanak. A formája miatt Európában is egyedülálló képződményt a vár bejárata mellett találjuk, csupán néhány métert kell leereszkednünk a magaslat aljába. Ha pedig a bazalttörmelékkel elárasztott ösvényen még lejjebb ereszkedünk, akkor egy hatalmas bazaltmezőhöz érkezünk. A szürke lankák hosszan hullámoznak a fák között a Badacsony kőtengeréhez hasonlóan.
    

Ez még Magyarország, felettünk a Somoskői vár és a Petőfi kunyhó

Kilátás a panorámateraszról a toronyra és Somoskő házaira

A Somoskői várba felkapaszkodva a méretes várfalak között megbúvó várudvarban találjuk magunkat. A bástyák, tornyok és folyosók kusza útvesztőjében mászkálva felfedezhetjük az épület minden zugát. A legérdekesebb részek az egyik bástya tetején kialakított panorámaterasz, a felújított torony, és a vár gyomrába épített folyosó. A kilátás az épület szinte minden pontjáról csodaszép, a távolban feltűnik többek között a szomszédos hegytetőn trónoló Salgó vára is. Az ellenkező irányba nézve pedig lepillanthatunk a Medves-fennsíkra.

A különleges hajlott bazaltorgonák, ez már Szlovákia

A Somoskői vár megtekintése után érdemes körbejárni a hegyoldalt, és a már említett bazaltorgonákon és kőtengeren kívül a Petőfi ligetet is megtekinteni. Ez a vár aljában kialakított parkos terület, amely méltó emléket állít annak, hogy a költő 1845-ben idelátogatott. Szintén neki szentelték a múzeumként funkcionáló Petőfi kunyhót. A parkban helyet kapott továbbá egy faragott kő emlékmű, amelyet az aradi vértanúknak szenteltek, egy vármaketteket bemutató mini kiállítás és egy harangláb is. A kellemes környezetben kényelmes fapadokon pihenhetünk.

Novemberi hőség a Pilis-tetői panorámaúton

Csodás meleg idő köszöntött ránk a hétvégén, egyértelműen megérte legalább az egyik napot a szabadban tölteni. A napos időben hegyre felfelé mászni olyannyira nyárias volt, hogy többen csupán egy rövid ujjú pólót viseltek. Lefelé azonban már előkerültek a melegebb kabátok is, főleg az árnyékos területeken. A Pilis-tetőt megszállták a kirándulók, siklóernyősök és kerékpárosok. Bár a köd korlátozta kilátás nem volt az igazi, az újonnan átadott kilátó miatt így is érdemes volt ellátogatni ide. Mind az erdei-, mind az aszfaltút olyan forgalmat bonyolított, mint jobb napjain a Váci utca. 

Kirándulók a rozsdabarna erdőben, útban a Pilis-tetőre

A naposabb zöld jelzés

A legkönnyebben a Két-bükkfa-nyeregről megközelíthető Pilis-tető rendkívül népszerű kirándulóhely. A több településről is elérhető kilátópont tetejéről nagyszerű panoráma nyílik Pilisszentkeresztre, Pilisszántóra és a közöttük húzódó Hosszú-hegyre. Persze ez csak egy kis ízelítő a lábunk alatt elterülő tájból, amely még megannyi magaslatot és települést fed fel. A 756 méteres csúcson 2014 októberében adták át a Boldog Özséb-kilátót, amely az addig is ott álló beton geodéziai torony felújításával valósult meg. A csúnya építményt gyönyörű faborítással vették körbe, a 360 fokos körpanorámát kínáló teraszhoz pedig szép csigalépcsőn lehet kényelmesen felmászni. Akinek ennyi kilátás nem lett volna elég, feltétlenül a zöld kereszt majd a zöld sáv jelzésű sétautat válassza a Pilis-tető megközelítésére a Két-bükkfa-nyeregtől, mivel az erdei útról több vékony csapás ágazik le, amelyek további kilátópontokhoz vezetnek. A sziklák tetejére kijutó utak nagyszerű napozó vagy piknikező helyként is szolgálnak. Az aszfaltút közvetlenül a volt katonai bázishoz vezet, megérkezve beton építmények között sétálunk a kilátótoronyig. Ha az erdei utat választjuk, akkor a siklóernyős starthelyhez érkezünk, ahonnan szintén csodás a kilátás. Lefelé indulva a legszebb élmény a hegyoldalban kanyargó zöld sáv jelzésű útvonal, amely egy sziklás, köves szerpentin. A cserjékkel szegélyezett hegyi csapás több tágas panorámateraszt is érint, mielőtt a hegy aljában lévő kereszteződésbe torkollik. Innen visszatekinthetünk a fejünk felett köröző színes siklóernyőkre, amelyek a csúcsról folyamatosan a levegőbe libbenve sosem fogynak el. A piros sáv jelzés Pilisszentkereszt és Pilisszántó között halad, így bármerre továbbindulhatunk. Pilisszentkeresztről menetrend szerint közlekedik busz a Két-bükkfa-nyeregig, így könnyen körtúrává szervezhetjük a kirándulást. A hegy aljában haladó útvonal mentén érdemes megtekinteni a pilisszántói Csillagösvényt is.

Ködös kilátás a siklóernyős rajthelyről

Kicsit tisztább látkép a hegyoldalban leereszkedő út közepéről Piliszántóra

Mi történik Katalinpusztán?

A Katalinpusztai Kirándulóközpont folyamatos fejlesztése újabb lépcsőfokhoz érkezett. A három már meglévő tanösvényt - Gyadai-tanösvény, Legyél te is kiserdész óvodás tanösvény, Madárdal tanösvény - létrehozása és a függőhíddal, pihenőkkel való kibővítése után már a Vendégházzal és játszótérrel kiegészített Látogatóközpont is készen áll. A komplexum bejáratánál azonban további munkálatok folynak, így egyre inkább kirajzolódik a nemsokára elkészülő kisvasút képe is. A hatalmas, burkolt parkoló már készen áll, közvetlenül mellette már jól kivehető a mini vasútvonal pályájának és a Csóványosi kilátó másának jövőbeni képe. A kirándulóközpont fejlesztése a „Nyugattól-keletig a nógrádi erdőkben, az Ipoly Erdő Zrt. komplex ökoturisztikai fejlesztése” nevű program keretében valósul meg, amely Katalinpusztán kívül a Csóványosi kilátó és a Somoskői Vadaspark rekonstrukcióját is magában foglalja. A munkálatok mellett a tanösvények és a Látogatóközpont is zavartalanul üzemel. Így néz ki a komplexum most:

Épül a kisvasút és a kilátó

A Látogatóközpont bejárata

Irány az interaktív erdei kiállítás

Részlet az ovis tanösvényből

Az egyik tanösvény névadója a Gyadai-rét

A függőhíd