A Tisza-tó érdemtelenül kevés figyelmet kap a Balatonhoz, a Velencei-tóhoz és a
Fertő-tóhoz képest annak ellenére, hogy mennyi szépséget tartogat. A tó északi
része fokozottan védett természetvédelmi területnek lett nyilvánítva, így csak
külön engedéllyel látogatható. A középső része akár kis teljesítményű motorral
felszerelt csónakokkal is bejárható, míg a déli öbölben a nyílt vízen kipróbálhatóak
az olyan motorcsónakkal működtetett vízi sporteszközök, mint a jet-ski és a
vízibanán.
|
Kilátás a vízi sétányról az Ökocentrumra |
A Tisza-tavi Vízi Sétányt Poroszló szabadstrandjáról közelíthetjük meg. A strand
mellett fizetős parkoló, étterem, büfé és kölcsönző is található, ahol
vízibiciklit, kajakot és kenut bérelhetünk. Miután a strandon a vízminőséget
a sok vízi növény és vízfelszínen úszkáló kagyló miatt nem találtuk a legcsábítóbbnak, inkább ellátogattunk
a Vízi Sétányra. Ez egy különleges, részben pallókra épült 1,5 km hosszú tanösvény,
ami az Ökocentrumból komplex jeggyel is látogatható, ez esetben használhatjuk a látogatóközpont parkolóját is. Mi a strand melletti gáton vásároltuk a belépőket, és a tóparton lévő kis kikötőből hajóztunk át. A tanösvény kizárólag vízi úton, egy 5 perces hajóúttal érhető el. Maga az ösvény szabadon bejárható, a vízi növényeket és
állatokat egyaránt bemutatja információs pontok segítségével. Bejárása a reggeli időszakban ajánlott, ugyanis nyáron könnyen napszúrást kaphatunk a hatalmas hőségben.
|
A bérelhető kenuk |
|
A szabadstrand |
Az első madárvártából
gyönyörű a kilátás a sulyommal benőtt vízfelületre, ahol megannyi vízimadár éli
mindennapjait. A sulyom morotvákban és tavakban előforduló vízi növény. Kezdetben az iszapban gyökerezik, majd úszó hínárrá válik. A víz felszínén található levelei cikk-cakkos szélűek és rombusz alakúak, a víz alattiak pedig sallangosak, gyökérszerűek. Igazi gyökerei hosszan lenyúlva a vízben az aljzathoz kapaszkodnak. Nyáron bontja fehér, négy tagú virágait, melyekből fekete színű szúrós termés fejlődik. Ezekből sokat találtunk a tó felszínén úszva. A sulyom ma már ritka, védett növény. Régen azonban termését fogyasztották, az ásziai konyha napjainkban is használja.
|
Útban a második madárvártához |
Továbbhaladva a pallókon megismerkedhetünk a nád és sás közti különbséggel, és kevésbé ismert növények jellemzőivel is. Ilyen például a nyílfű, amely nyíl alakú leveleiről kapta nevét. A víz alatti levelei a sulyomhoz hasonlóan különböznek a víz felettiektől, ezek szalag alakúak. A nyílfüvet elhagyva elágazáshoz érkezünk. Forduljunk balra, hogy eljussunk a következő madárvártához. Innen megszemlélhetjük a sulyommezőt egy másik szögből. A kilátó lábánál található vízinövényeket jobban megnézve békák tömegét fedezhetjük fel. Továbbsétálva ártéri erdőben találjuk magunkat, alattunk elfogy a víz, a következő zsákutca végén pedig megérkezünk a fából épült kilátóhoz. A magaslatról rálátunk a nádasra és a Tisza-folyóra is. Visszatérve a kereszteződéshez folytatjuk utunkat balra, ahol egy körpályára érve megkerülünk egy belső tavat. A palló végül egy szigetre vezet, ahonnan nagyszerű a rálátás a tóra a piknikhez kialakított asztaloktól. Még egy kis stéget is találunk, amelyen közelebb juthatunk a növényekhez. Innen már visszafelé vezet az út a legelső madárvártáig. Figyeljünk, hogy ne késsük le az utolsó hajót, mert akkor úszhatunk visszafelé.
|
A belső tó sűrű növényzete |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése