Útvonal: Sziklatemplom - Gellért-hegy – Erzsébet-híd – Vásárcsarnok – Szabadság-híd – Sziklatemplom
Ez a túra jó választás lehet, ha az idő nem teszi lehetővé a természetjárást. Ha a turistautak sárosak vagy jegesek, ezt a nagyrészt aszfaltozott részeken vezető körtúrát akkor is biztonságosan meg lehet tenni. A Gellért-hegy a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt 1987 óta a Világörökség részét képezi.Kiindulási pontnak a Gellért-fürdőt választottuk, és a parkolás után rögtön a Sziklatemplomba látogattunk. A templom melletti teraszról nagyszerű a panoráma a Szabadság-hídra, a Dunára és a pesti oldal épületeire. Itt találjuk Szent István király szobrát is egy kör alakú kilátóterasz közepén.
Ez a túra jó választás lehet, ha az idő nem teszi lehetővé a természetjárást. Ha a turistautak sárosak vagy jegesek, ezt a nagyrészt aszfaltozott részeken vezető körtúrát akkor is biztonságosan meg lehet tenni. A Gellért-hegy a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt 1987 óta a Világörökség részét képezi.Kiindulási pontnak a Gellért-fürdőt választottuk, és a parkolás után rögtön a Sziklatemplomba látogattunk. A templom melletti teraszról nagyszerű a panoráma a Szabadság-hídra, a Dunára és a pesti oldal épületeire. Itt találjuk Szent István király szobrát is egy kör alakú kilátóterasz közepén.
A
sziklatemplomnak helyet adó barlang már a honfoglalás korában is létezett,
innen kapta a Gellért-hegy a korábbi Pest-hegy nevet, ami a barlangot jelentő
szláv ’pest’ szóra vezethető vissza. A barlangban létrehozott templom a
Lourdes-i szentély mintájára készült, megszületése pedig Pfeiffer Gyula
miniszteri főtanácsosnak köszönhető. Kezdetben a külső barlangban volt a
főoltár, a padsorok pedig a szikla előtt voltak felállítva. A belső,
mesterségesen létrehozott termek kiépítésére csak később került sor. A mai
templomot a kilencvenes években nyitották újra, miután a kommunista rendszernek
köszönhetően a templomot kiürítették és befalazták, a szerzetesrendek eltörlése
következtében pedig a szerzeteseket elszállították. A fal egy darabja ma is
látható.
A
templomban jelenleg napi három misét tartanak a pálos szerzetesek. Az oltárt a
pécsi Zsolnay műhelyben készítették. Az üregek egyikében pedig megcsodálhatjuk
a pálosok egyik legbecsesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját.
Kilátás a Várnegyedre |
Kilátás a Parlamentre és a Margitszigetre |
Kirándulásunk
következő állomása a templomot elhagyva, a fölötte található kilátóterasz volt. Az
itt látható keresztet 2001-ben állították, miután az eredeti lerombolásra
került. Tovább haladva a kanyargós ösvényeken szebbnél-szebb kilátásokban
gyönyörködhetünk egészen addig, amíg a kicsit meredek kaptatón el nem érjük a
citadellát. A citadella a mai Budapest egyik jelképe. A múltban erődként
funkcionált, jelenleg múzeum működik benne. A létesítményt körülölelő
teraszokról majdnem teljes körpanorámát élvezhetünk. Itt áll a felemelt kezében
pálmaágat tartó nőalak, a Szabadság-szobor is. A szobrot jobbról egy sárkányölő
mellékalak, balról pedig egy fáklyás mellékalak keretezi.
Sétánkat a
Gellért-hegy ellenkező oldalán folytattuk. A hegy ezen része természetvédelmi
terület, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park részét képezi. Az erdőben vezető kiépített
utakon egészen a vízesésig sétáltunk, ami ekkor nem működött A Szent Gellért szobortól megcsodáltuk az
Erzsébet-hídra néző panorámát, majd átsétáltunk a Duna másik partjára. A hídon az orkán erejű szél fél pillanat alatt dermesztette le minden porcikánkat. A
rakparton a napsütésben felolvadva megszemlélhettük a Gellért-hegyet a messzeségből is, és ha
már arra jártunk, bekukkantottunk a Vásárcsarnok impozáns épületébe is. Az emelten egy magyaros éttermet is találunk ha megéheznénk, persze ez telis-tele van turistával. Ettől függetlenül érdemes felmászni, mert innen készíthetjük a legszebb képeket az épület belső teréről. Végül a
Szabadság-hídon átkelve jutottunk vissza a kiindulási pontra.
A pesti rakpart |
A Vásárcsarnok |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése