Kecskemét tavasszal

A majolikával díszített homlokzat

A Cifrapalota

A Kecskeméti Zsinagóga virágkoszorúban

Kecskemét, a "hírös város" csupán 85 km-re található Budapesttől. A 115 ezer lakost számláló település a kecske és a járás szavak összetételéből kapta a nevét. Bács-Kiskun megye fővárosában csak úgy hemzsegnek a műemlékek. A belváros gyönyörűen fel van újítva, sehol egy eldobott szemét, vagy egy falra festett graffiti. Sétánkat egyből a település leghíresebb épületénél, a Cifrapalotánál kezdtük. Mint kiderült, ez nem is cifra és nem is palota, de azért egy szép szecessziós stílusú lakóház. Jelenleg már múzeum üzemel benne, és a Google maps is Kecskeméti Képtár néven ismeri. Az épület jellegzetességei a hullámos tetejű homlokzat, és a  Zsolnay gyár porcelán majolikái. A majolikák a népi elemeket hordozzák, míg a szintén porcelán tetőcserepek zöld, sárga és vörös színekben pompáznak. Messziről ugyan nem tűnik annyira érdekesnek az épület, de ha ezeket a részleteket közelebbről is megfigyeljük, akkor egy kis Barcelona tárul föl előttünk.

A sétálóutca

A Cifrapalotával szemben találjuk a Kecskeméti Zsinagógát, amely ma már a Tudomány és Technika házaként üzemel. A fehér csipkékkel és hagymakupolával díszített épületben ingyenes kiállítás keretében tekinthető meg Michelangelo 15 gipszből készült szobormásolata. A két egymással szemben fekvő épülettől a széles, fákkal és parkkal szegélyezett sétálóutca vezet a város főterére. Ottjártunkkor az utcát népművészeti termékeket árusító fehér sátrak lepték el. Elindulva balra nézve láthatjuk a Református Általános Iskola és Gimnázium épületét. A szintén szecessziós stílusirányzatot követő, mindössze 23 éves tervező tervező többek között az erdélyi népi építészet elemeit használta fel a munkája során. Sétánk alatt mindenhol virágágyásokkal, szobrokkal és szökőkutakkal találkozhatunk, amíg el nem érünk a gyönyörű főtérre. Igazán idilli az egész belváros, főleg tavasszal, amikor a virágok nyílnak.

A Kossuth szobor, háttérben a Református templommal

A Városháza homlokzata

A következő híres épületet megint balra tekintve pillanthatjuk meg, ez a Református templom. A futónövényekkel dúsan benőtt falú épületen megfigyelhető különböző stílusok keveredése a templom kalandos történetének köszönhető. Az előtte levő tágas téren láthatjuk Kossuth kis virágágyással körülvett, impozáns szobrát. A másik oldalra átsétálva a szecessziós Városháza épülete tűnik fel, melynek vörös homlokzatát színes üvegablakok díszítik. Külsején szintén helyet kapnak a Cifrapalotáról már ismert Zsolnay majolikák, csak itt kék színben, de szintén népi elemekkel díszítve. Építését 1893-ban kezdték Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Legszebb része mégis a bejárat feletti, két oldalról kecskefejjel díszített erkély, amelyen négy sorban harangocskák lógnak. Ezek minden órában fel is csendülnek.
    

A Katona József Színház

A Szent Miklós plébániatemplom

A Nagytemplom

Szent Miklós plébániatemplomnak hívják a Városháza és a Református templom között, a főtér oldalán elhelyezkedő épületet. A ferences templomba kis előkerten keresztül juthatunk be. A virágokkal dúsan beültetett udvaron találjuk a Lourdes-i kápolna mintájára épült kis sziklaszentélyt is. Ezt az irányt követve, kis sétával érhetjük el a Katona József Színházat. Az elegáns, eklektikus épület előtti teret a pestisjárványra emlékeztető Szentháromság-oszlop díszíti. Innen visszasétálva a főtérre, a Városháza színes virágágyásai mellett elhaladva a Címerdombhoz érünk. Ez az érdekes alkotás a Kecskemét számára számottevő települések távolságát mutatja, de inkább a rajta mászkáló gyerekeknek okoz örömöt. Úgyszintén a mellette álló, vidáman csobogó szökőkút, amely a Nagytemplom előtti teret díszíti. A katolikus Nagytemplomot Öregtemplom néven is emlegetik. Legfőbb értéke a 75 méteres tornyából nyíló nagyszerű panoráma. A templom díszes belső terét freskók borítják. Innen a Széchenyi teret érintve sétálhatunk át a Piaristák terére, ahol a Piarista Gimnázium modern épülete tölti be a teret.