Kirándulás a Somló-hegyen a Kitiabel tanösvény mentén

A vulkáni eredetű Somló-hegy a síkságból méltóságteljesen kiemelkedve uralja a tájat. 431 méteres magasságával nagyszerű kilátópont, vadregényes szőlőföldekkel fedett lankái pedig vadregényes kirándulóhellyé teszik. Különlegességének és természeti értékeinek köszönhetően egy 3 km hosszúságú tanösvényt is létrehoztak a területén, amely a hegy növény- és állatvilágán kívül a bazalttal kapcsolatban is bővíti tudásunkat. A kilenc állomás a Margit-kápolnától indul, és az egész hegyet bejárva a Somló-várat is érinti. 

Kilátás a Somlói Borok Boltjától

A Somló-hegy igazi kis oázis a szőlészek és borászok számára. Együttműködésre törekedve dolgoznak közös céljaikon, igyekeznek fejleszteni a régiót és fellendíteni a turizmust a szőlészet és a borászat fenntartása mellett. A terület hazánk legkisebb borvidékének szerves részét képezi, a Ságheggyel és a Kissomlyóval kiegészülve alkotják a Somlói borvidéket. A hegyvidéken főként fehér borokat készítenek, a leginkább tájspecifikus fajták az Olaszrizling, a Juhfark, a Furmint és a Hárslevelű. Amennyiben több termelő borait szeretnénk megkóstolni vagy megvásárolni egy helyen, érdemes ellátogatnunk az úttörő módon több, mint 130 különböző bort kínáló Somlói Borok boltját. Somlóvásárhelyről a Margit-kápolna irányába indulva útba esik a teraszos pincehelyiség, így a kirándulás után finom borok kortyolása közben pihenhetünk és élvezhetjük a csodás panorámát.

Kaszálórét félúton a Szent István-kilátóhoz

A tanösvény kiindulópontján parkolót is találunk, így az eddig tartó utat gépkocsival is megtehetjük. Már innen is nagyszerű kilátásban lesz részünk, a bazaltból épült falakat szőlőföldek határolják egészen a hegy lábáig, onnantól pedig a gabonaföldek veszik át az uralmat. Meredeken felfelé indul az út, amely bazaltos ösvényen a fák közé vezet minket. Innen kiérve egy hatalmas kaszálórétre érünk, ahol nyár végén szalmabálák teszik még idillibbé a hosszan elnyúló, lankás tájat. Újabb meredek ösvény következik, amely kökénybokrok között, lilás-vöröses talajon vezet fel a Szent István-kilátóhoz. A Somló-hegy csúcsán álló, természetesen bazalt tufából épült magaslat tetejére belépőjegy ellenében mászhatunk föl. A közelben piknikezésre alkalmas asztalokat és padokat, illetve érdekes műalkotásokat találunk. Ez utóbbiak egyike egy fából készült hatalmas kereszt, amely mellett egy modern szobor mintázza Szent Istvánt.

Régi pince Doba mellett, innen indul az út a Somló-várhoz

A hegy másik oldalán találjuk a romos állapotú Somló-várat. Ide nem csak a tanösvényt követve juthatunk el, hanem Doba felől is felsétálhatunk. A településről lezárt, meredek aszfaltút vezet a magaslatra az erdőben. Akármelyik utat is választjuk, mindenképpen érdemes megtekintenünk a kővárat, amelynek ma már csak néhány része van felismerhető állapotban. Ezek közül az egyik a konyha tűzhelye, a másik pedig a palota. A romokból kilépve egy sziklaoromra jutunk, ahonnan visszapillantva nagyszerűen látszanak a várfalak. Alattunk itt is apró falvak, szőlőföldek és messze nyúló síkság alkotják a tájat.      

A Somló-vár maradványai

Barangolás Tokaj belvárosában

Bacchus és a Rákóczi pince

A Jézus Szíve templom

Tokajt és az ott készített mézédes borokat nem kell senkinek sem bemutatni, legalábbis ezt hittük mi. Ehhez képest Tokaj több szempontból is meglepetést okozott számunkra. Képzeletünkben egy nyüzsgő, nyitott borospincékkel teli, szőlővel befuttatott lugasoktól hemzsegő település képe élt. Ehhez képest este, amikor megérkeztünk a városba, csönd és nyugalom fogadott. Talán egy kicsit már túl sok csönd és túl sok nyugalom. A kellemes idő esti sétára és szabadtéri borkóstolóra csábított, azonban kiderült, hogy csupán szállásunk étterme tart még nyitva a belvárosban. Bár a kiszolgálás nagyon kedves, a vacsora és a hozzá felszolgált bor pedig remek volt, mégis furcsának találtuk a hétvégi este kihaltságát. Ezek után kiderült, hogy a szomszédos pincészetek bár nagyobb számban mint az egyetlen étterem, de mégis alig néhányan vannak nyitva. Így annak, aki annak reményében indul Tokajra, hogy egy kellemes borozgatós estét töltsön itt el, ajánlatos minél előbb megérkeznie és még délután elkezdenie az estét, különben zárt ajtókat fog találni. Tokajra ugyanis nem a nagy manufaktúrák, hanem a családias pincészetek a jellemzőek.

A Zsinagóga

Másnap reggel vidáman indultunk a belváros felfedezésére abban a hitben, hogy ami előző nap zárva volt, azt már nyitva találjuk. Hát nem így lett, mivel többek között a 11 órakor nyitó híres Rákóczi pincét a korai időpontban sajnos nem tudtuk meglátogatni. Városnéző sétánkat a fő utcán kezdtük, ahol azonnal szembe tűnt a Hegyalja Galéria, melynek tetőpárkánya telis-tele van a legkülönbözőbb macskás szobrokkal. Továbbsétálva megpillantjuk Rákóczi Ferenc virágágyásokkal körülvett lovasszobrát, majd a Városházát. A házak fölé magasodó templomtornyok mutatnak irányt, amelyek közül a legközelebbi a fő térre vezet. Tokaj látnivalói ezen tér körül csoportosulnak. A legimpozánsabb a Rákóczi pince mellett álló Jézus Szíve római katolikus templom, amely magas talapzatán trónolva fölénk tornyosul. Sajnos a templom is zárva tartott, így csak az üveges kapukon keresztül tudtunk bekukucskálni a sötétbe, ahol a csodás oltár lapul. A Rákóczi pince másik oldalán találjuk a Gyógyszertár épületét, amely arról híres, hogy falai között próbáltak borból aranyat készíteni. Bár megmosolyogtató ez a tüneményes ötlet, a csodás borokat ismerve nem nehéz átérezni, hogy miért hittek a nedű aranyhoz való kötődésében. A tér szemközti oldalán áll egy magas, fehér oszlop tetején Szent István király szobra. A teret szegélyező hordókba ültetett virágok nagyon ötletesek, a kis csobogó fölött trónoló bormámoros Bacchus pedig nagyszerűen illik a város hangulatához. A fő tértől kicsit távolabb találjuk a Tokaji Múzeumot, ahol 600 Ft-os belépő ellenében egyháztörténeti és néprajzi kiállítást tekinthetünk meg a közel 3000 példányt számláló könyvgyűjtemény mellett.

A Bodrogzug a Tisza-hídról

A Bodrog irányába indulva jutunk el a Zsinagóga impozáns épületéhez, melynek szomszédságában találjuk a modern Tokaji Színházat. A rendezvények lebonyolítására is alkalmas komplexumban változatos előadásokkal várják a kulturális programok iránt érdeklődőket. A Bodrog partján jellegzetes fából ácsolt, hosszúkás csónakokat csodálhatunk meg, amelyeket a helyiek aktívan használnak is. Idillikus látványt nyújtanak a vízbe lógó, lombos faágak és a lustán haladó vízfolyás. A gáton végighaladva sétálhatunk el a Tisza-hídhoz, amelyen nagyszerűen megfigyelhető ahogy a barnás Bodrog és a kékes Tisza egy folyóvá olvadnak össze. A két vízfolyás által körülhatárolt Bodrogzug érintetlen vadon látszatát keltve trónol a víztükrön. A híd másik oldalán tapasztalhatjuk meg, hogy milyen is a mai, nyüzsgő, élettel teli Tokaj. Mintha az időben utaznánk, egy másik világ tárul a szemünk elé. Az éhes turisták a vízparti büfékben lakmároznak vagy a parti sétányon andalognak. A Yacht Klub kikötője a tradicionális csónakok kontrasztjaként fehér, rideg vasból készült hajókkal van tele. Nyoma sincs a patinás épületeknek és a belváros nyugalmának.

Vízparti idill

Csónakok sorakoznak a Bodrog partján

     

Barangolás a tokaji szőlőhegyeken

Tokaj környéke rengeteg látnivalót rejt, de mi leginkább a meseszép, szőlővel beültetett lankákra voltunk kíváncsiak közelebbről. A Tourist Info-ban kapott információk alapján először a Szerelmi pincesor felé indultunk, amely még a városban található. Az ide vezető út jól ki van táblázva, így körülbelül öt perc autózás után már meg is érkezünk a központból. A vasútállomással szemben fekvő, katonásan egymás mellett álló pinceépületek első tagja, egy bájos, virággal telis-tele ültetett házikó látványa máris elbűvölt. Az épületet közelebbről is megtekinthetjük, mivel a pincesor mellett álló, teraszos emlékműhöz a házhoz vezető lépcsősorból ágazik le az út. Az emlékmű már messziről felhívja magára a figyelmet. A sziklafalba épített, hatalmas teraszt egy óriási, mozaikokból kirakott Nagy-Magyarország portré egészíti ki. A magaslatról ráláthatunk a vasútállomás szép épületére is.

Feledhetetlen panoráma a Hétszőlő szőlőbirtokról

A Szerelmi pincesoron végigsétálva egymás mellett tűnnek föl a családi borospincék fölé épült házikók, több borkóstolót is kínál. Amikor elfogynak az épületek, hirtelen elénk tárul a Hétszőlő Szőlőbirtok. A hatalmas területen fekvő szőlőtáblák a Magyarország legszebb szőlőbirtoka címet is elnyerték, nem véletlenül. A birtok területén szabadon látogatható tanösvény található. A szőlőföldek tetejére egy meredek, burkolt út vezet fel minket. Amíg fölérünk, gyönyörködhetünk a szebbnél-szebb szőlőtőkékben, és a hihetetlenül egyforma sorokban. Az út fölfelé rövid, de izzasztó. Azonban ha egyszer felküzdöttük magunkat, akkor feledhetetlen panoráma tárul a szemünk elé. Beláthatjuk a szőlővel borított zöld lejtőket, és a messzeségben a tavak, folyók és házak színes egyvelegét.  

A szőlőtőkék közelebbről

A Hétszőlő szőlőbirtok a Kopasz-hegy lábánál fekszik, amely a csúcsán található TV toronyról ismerhető fel. Az 512 méteres magaslat a Zempléni-hegység tagja. A hegytetőre gyalog és autóval is feljuthatunk. Tokaj belvárosából a Hímesudvar nevű pincészet mellett vezet be az út az erdőbe, ahonnan körülbelül egy óra sétával közelíthető meg a hegytető. Azonban a turisták körében sokkal népszerűbb megoldás autóval érkezni a csúcsra. A hegy tetején álló TV toronyhoz Tarcalból vezet fel egy aszfaltozott út, amely az erdőben haladva néhol rosszul járható. Út közben megcsodálhatjuk a Kopasz-hegy 600 méter hosszú sípályáját, merthogy kis mérete ellenére még az is van neki. A korongos sílift épp nyári álmát aludta. A sípálya fűvel és vadvirágokkal benőtt területe azonban nyáron a sétához is nagyszerű. A csúcsról csak a táj egy részét csodálhatjuk meg, azonban már ezért is érdemes megtenni ezt a kis kitérőt. Elénk tárulnak a vadvirágos hegyoldal alatt fekvő gabonatáblák és egy méretes morotva is.

Kilátás a Kopasz-hegyről

Villány: Templom-hegyi Természetvédelmi Terület, Villánykövesd

Borlekvárok

Villány néhány ezer fős kis települése a Villányi-hegység legkeletibb pontján fekszik. Nagy hírnévnek örvend kiemelkedően magas minőségű borainak, és történelmi pincesorának köszönhetően. A település a Villány-Siklósi borvidékhez tartozik. A villányi régióban jellemzően vörös borokat készítenek. A híres villányi pincesor a település főutcájának két oldalán helyezkedik el, de a városban több helyen találunk még elszórtan további pincéket. Egyre jobban elszaporodnak a település két végében a hatalmas, modern pincészetek is. Bórkóstolásra ezekben is van lehetőség, de a leghangulatosabban a főutcában pincéről-pincére járva kóstolhatjuk meg a borokat. Itt találjuk többek között a Vylyan, Bock, Gere, Polgár, Gál, Wunderlich, Tiffán és Blum pincészeteket. További különlegességként megkóstolhatjuk  az innen származó borlekvárt, ami gyümölcs helyett bor felhasználásával készül. Kapható fehér, rosé és vörös változatban is a főutca több pontján. Mi a vörösborosat próbáltuk ki, és hazaérve igencsak megbántuk, hogy nem vettünk belőle többet.

Panoráma Villányra a kilátóból

Érdemes megtekinteni a Villány északi határában található Templom-hegyi Természetvédelmi Területet, aminek egy korábbi kőbánya ad helyet. A hegybe vájt völgynek köszönhetően megfigyelhetőek a különböző földtani korszakokból fennmaradt őslénytani maradványok és kövületeket - az országban egyedülállóak a jura kori  ammonitesz, és a  pliocén-pleisztocén korú gerinces maradványok. Az itt kialakított körülbelül 3 km hosszú Templom-hegyi Ammonitesz tanösvény mutatja be a megtekinthető leleteket információs táblák segítségével. A hegyoldalba vájt hosszúkás völgy végén található fa kilátóból pedig nem csak a bányaterület tekinthető meg a magasból, hanem Villány hangulatos települése is. Sajnos a völgyből nem mászhatunk fel a kilátóhoz, így meg kell kerülnünk az egész hegyoldalt. Ezért talán érdemesebb a pincesortól először a kilátóhoz menni, majd később leereszkedni a völgybe.

Az ammonitesz tanösvény a völgy végéből

A kilátótorony

Kirándulásunkat érdemes kiegészítenünk a tanösvénytől csupán pár perc autózásra található Villánykövesdi Pincesor megtekintésével is, amelynek különlegessége, hogy a pincék három szinten helyezkednek el. A pincesorral szemben található park mellett könnyen leparkolhatunk. Meglepő volt, hogy ottjártunkkor a Villányi pincesorral ellentétben az itteni pincék teljesen zárva voltak. Ettől függetlenül a sokat fotózott impozáns pincesor látványa miatt így is mindenképpen érdemes ellátogatnunk ide.

Beszámoló az V. etyeki Kezes-Lábos Fesztiválról

Hömpölygő tömeg a főutcán

2007-ben került megrendezésre az ötödik Kezes-Lábos Fesztivál, amelynek minden évben Etyek ad helyet. A fesztivál idejére kinyitnak a pincék, és ellepik az emberek a mindössze 3400 fős települést. A Budapesttől csupán 26 km-re fekvő Etyek az Etyek-Budai borvidékhez tartozik, amely hazánk egyik legfiatalabbika. A terület csak 1900-ban emelkedett borvidéki rangra. A borvidék teljes területe 5300 hektár, de ebből csak 1700 hektáron folyik a szőlőtermesztés. A szeles, kevésbé csapadékos, viszont napos lejtőkön jellemzően fehér borokat készítenek. A Champagne-hoz hasonló adottságai miatt választotta anno pezsgői alapanyagának Törley József is az itt termett szőlőket.

A Körpince az árusok sátraival

Köcsögfa helyett fazékfa

Az ingyenes rendezvényre érkezhetünk busszal, vagy gépkocsival is. Ez utóbbi esetén azonban érdemes észben tartanunk, hogy a bor megízlelése nélkül elhagyni a fesztivált óriási hiba lenne, így jó ha kéznél van egy önkéntesen erről a kihagyhatatlan élményről lemondani szándékozó sofőr. Úgy látszik, hogy sokaknak ez nem esett nehezére, mivel a település határát hosszú kocsisorok szegélyezték a szántóföldekre ideiglenesen kialakított parkolókban. Mivel ekkor a falut lezárják az autóforgalom elől, innen kell besétálnunk a pincékhez, így ajánlatos kényelmes cipőben érkezni. A település főutcáján egyre sűrűsödik a tömeg, ahogy a központ felé haladunk. Etyeken körülbelül 500 pince található, ezek néhány helyet eltekintve elszórtan helyezkednek el. Ilyen csomópont például a műemléknek nyilvánított Körpince, amit az útról letérve jobb oldalon találunk. Ahogy a neve is mutatja, itt egy mélyedés szélén kör alakban helyezkednek el egymás mellett a borospincék. A fesztivál idejére a kör közepében található szabad területre árusok települnek ki, akik különböző finomságokat és kézművestermékeket árulnak. A legjobb, hogy mindent megkóstolhatunk, például különbözően ízesített és érdekes fűszerekbe forgatott sajtokat, a hagyományos mellett szokatlan ízű mézeket, érdekes alakú üvegekből mézzel felöntött aszalt gyümölcsöket, továbbá isteni szörpöket és lekvárokat. Sok őstermelővel találkozhatunk, akiktől első kézből vásárolhatunk egyedi és természetes termékeket. Hasonló borospince gyűjtőhely a főút ellenkező oldalán található 'L' alakú Kecske-gödör, és település másik végében lévő Újhegy út is. Árusokkal többek között a Búcsú téren, a Bitumenes pályán és a Kálvária udvaron találkozhatunk. 

Étkezdék a Nagyszínpad környékén

Isteni házi lekvárok

A Körpince közelében találjuk a Búcsú teret, ahol zöld területen került felállításra a kulturális programokat kínáló Nagyszínpad. A színpad köré étkezdék csoportosulnak, amelyek kiváló réteseket, húsokat, kemencében sült kenyérlángosokat és kürtös kalácsot kínálnak. Aki pedig nem szereti a bort, itt kóstolhat helyette pálinkát. Továbbsétálva a tüneményes Református Templomhoz, majd a városközpontba érünk. Itt érdemes megtekinteni Etyek két további hírességét, a Magyar-kutat és a vele szemközt található Kálvária-dombot. A Magyar-kút ivóvizét a múltban a falusiak mosásra is használták. A forrás fölé a XIX. században emeltek egy klasszicista stílusú épületet, azonban a víz sajnos már nem iható. A Nádas-tavat tápláló forrás mellé állították a 2001-ben felújított Nepomuki Szent János szobrot. Érdemes felsétálni a már messziről feltűnő Kálvária-dombra a cikk-cakkban elhelyezkedő stációk között, mivel innen jól belátható a környék. Ezen kívül ajánlatos megtekinteni a  főút melletti dombon elhelyezkedő római katolikus Sarlós Boldogasszony templomot, amely 1814-16 között épült késő barokk stílusban.