 |
| Csónakkikötő a Szúnyog-szigetnél |
 |
| Sirály a Cserepes-sziget melletti táblán |
Velencei-tó: A Csillárka vízi tanösvény
Vízitúra a szentendrei Duna-ágon
Tahitótfaluból indulva nagyszerűen megközelíthető a 32 km hosszú szentendrei Duna-ág változatos vízi világa. A lassú folyású mellékág a Duna főágához képest sokkal könnyebben hajózható akár folyásiránnyal szemben is. Ráadásul ha egyszer már felhajóztunk, akkor visszafelé nincs más dolgunk, csak a csodás tájat szemlélni, és pihenni a víz közepén sodródva.
A környék gazdag kis szigetekben, amelyek még csendesebben csordogáló, sekély mellékágakat alakítanak ki. Ezek a madarak és halak kedvelt élőhelyei. A meleg, nyugodt vizekben alacsony vízállás esetén a meder aljára lepillantva megfigyelhetőek a vízi növények, és a kisebb-nagyobb halfajok is. Az ártéri erdő mindkét oldalról benyúlik a víz fölé, így a faágakról gyakran libben fel egy-egy szürke gém, nagy kócsag, vagy valamilyen ragadozó madár. Az iszapos partok közelében gyakoriak a tőkés réce családok is, a Duna főágának jelzőbójáin pedig gyakran sirályok csücsülnek.
A dinamikus, folyamatosan változó élettér próbára teszi az itt élő növényeket és állatokat. A gyakran víz alá kerülő szigetek partján rengeteg a kagyló, a fák levelein megfigyelhető a magas vízállás vonala, az ártéri szigetek fái pedig törzsükről kinyúló gyökerekkel próbálják magukat stabilan tartani. Rengeteg a kidőlt fatörzs és leszakadt faág, amelyekből a víz hordalékszigeteket épít, ezek az uszadékhalmok néhol teljesen beborítják a partokat. A kis földterületek által levágott mellékágakban hatalmas az élet, ha csöndben maradunk hallatszik a madarak soha meg nem szűnő csicsergése. Észak felé hajózva a Naszály látványa kíséri az utat, visszafelé csorogva pedig jól kivehető a sziklaormon csücsülő Vöröskői emlékmű is.
Ilyen lett a Velencei-tó kapuja
A 2010 óta épülő Velencei-tó kapuja 2014 nyarára végre elkészült, és megnyitotta kapuit. A két éves leállás és a homokos part kialakításának ötlete sok negatív visszhangot kapott. A több ezer négyzetkilométeres területen a híresztelésekkel ellentétben azonban a homokos part mellett füves területeket is találunk. A vízparton rengeteg játék gondoskodik a strandolók szórakozásáról: kölcsönözhető vízibiciklik és kajakok, ugrálóasztalok, vízi játékpálya és vízisípályák várnak mindenkit. A parton kölcsönözhető napozóágy és napernyő is. A főépület egyenlőre zárva tart, azonban a nyitott teraszokról nagyszerűen belátható az egész part. A virágcserepekkel szegélyezett galérián ráadásul minigolfpályát is találunk. Az épület előtt zenélő szökőkút csobog. A vízparti sétányon kényelmesen elfér a folyton kavargó embertömeg, végig szemetesek gondoskodnak a tisztaságról. Az utat éttermek, büfék, fagyizók, zuhanyzók és mellékhelyiségek is szegélyezik. A kicsit szűkösre sikerült parkoló mellett sportpályát is találunk, ha már meguntuk a napozást. A hatalmas népszerűségre tekintettel úgy tűnik a turistáknak tetszik a fejlesztés, hiszen szabad helyet alig találni a reggeltől-estig telt házzal üzemelő strandon. 
A nádasdladányi Nádasdy-kastély
A Nádasdy család gyönyörű kastélyát 1873-ban kezdték el építeni a Székesfehérvár és a Balaton között elterülő 24 hektáros területen. Az impozáns, soktornyos épület rengeteg film és rendezvény helyszíneként szolgál. Homlokzatát és belsejét már felújították, azonban a hátsó részeken megfigyelhető, hogy a kastély milyen romos állapotban tengődött sokáig. Megérkezve elénk tárul az angol kastélyok stílusát mintázó, 'L' alakú épület. A tájképi kertben egykor vízesés és mesterséges szigettel díszített kerti tó is volt, azonban ezek már kiszáradtak. A parkban sétálva a dicső múlt néhány relikviáját, kis hidakat, dombokat, pergolákat fedezhetünk fel.
 |
| A homlokzat a felújításkor |
 |
| A tájképi kert részlete |
Az épület belsejébe lépve egyből a hallban találjuk magunkat, amelyet az üvegkupolán beérkező napsugarak világítanak meg. Különösen látványos az Ősök csarnoka, amely faborítással és óriási kovácsoltvas csillárokkal kápráztat el. A falakat a Nádasdy család tagjairól készült festmények díszítik. A Könyvtárszoba szintén csodálatos, a kiállított képek és könyvek a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár tulajdonát képezik. Itt szintén találkozunk a kovácsoltvassal, a korlátok készültek ebből az anyagból.
 |
| Kandalló az Ősök Csarnokában |
 |
| Ebédlőasztal ugyanott |
 |
| A díszes Könyvtárszoba |
Tác: Gorsium Szabadtéri Múzeum - Régészeti Park
Hazánk egyik legjelentősebb római kori emlékét egy 200 hektáros park őrzi. A Tácon található Gorsium Szabadtéri Múzeum egy többször újra- és átépített, több ezer éves település maradványait mutatja be, amely kezdetben katonai táborként működött. A leletek kiterjedése és méretei lenyűgözőek, még egy szinte épen maradt színház is megtekinthető az önmagukban is impozáns palotaromok mellett. Ezen kívül felszínre kerültek középületek, csarnokok, szentélyek, kutak és templomok maradványai is. Az ásatás még közel sem fejeződött be, és a feltárt romok további renoválásra szorulnak. Rengeteg a gaz, a terület elég elhanyagolt állapotban van. A palotában jól megfigyelhetőek a padlófűtés csatornái, és fennmaradt az épületek között haladó oszlopsor is. A kertnek több pillangókkal benépesült levendulaültetvény ad mediterrán hangulatot. A Múzeum mellett a Lapidáriumban is megtekinthetőek a feltárt síremlékek, és egyéb faragott kőleletek.
 |
| A Palota romjai |
 |
| A kutak és az oszlopsor |
A Pákozd-Sukorói arborétum
A Mészeg-hegyen létrehozott Pákozd-Sukorói arborétum a nevével ellentétben leginkább egy hatalmas szabadidőparkhoz hasonlít, amely tökéletesen megfelel egy egész napos családi kikapcsolódáshoz. A 96 hektáros területre a környék jellemző kőzeteit bemutató sétányon érkezünk. Jobbra máris egy árnyékos pihenőt találunk ivókúttal, innen indul a Katonai Emlékparkig tartó erdei tornapálya is. A kilenc állomásos útvonalon egy kicsit megmozgathatjuk az izmainkat. Balra feltűnik a Tájmúzeum korszerű épülete, ahol az erdei állatokon és növényeken kívül a tó halaival is megismerkedhetünk. A gyerekeket interaktív játszósarok is várja. Az épület tetőtere rejti a halászati kiállítást, amely a nád aratását és feldolgozását is bemutatja, a tevékenységeket fekete-fehér fényképek is illusztrálják. A Tájháztól indul az erdei tanösvény, amely az erdő növényeit, állatait és az erdőgazdálkodást mutatja be. Néhány lépés után máris a kilátótoronyhoz érünk, pár lépcsőfokkal magasabban pedig messzire eltekinthetünk a fák lombja fölött. Elénk tárul a lábunk alatt heverő Velencei-tó és a hátunk mögött húzódó Velencei-hegység is.
 |
| A Tájmúzeum bejárata |
 |
| Kilátás a toronyból |
A park további részei a Mészeg-hegy lábánál találhatóak. A Tájháztól jobbra, vagy az erdei tanösvény végétől balra indulva is nagyszerű a kilátás a Velencei-tóra és a túlpartra. A főként fenyő és tölgy keverékéből álló erdőből kiérve hatalmas, virágos mező tárul elénk. A sétát ültetett fa- és cserjefajok teszik érdekesebbé. A hegy legaljába érve találjuk az arborétum tavát, ahonnan pallókon sétálhatunk az Erdei iskola épületéhez. A területen újszerű, tetővel védett asztalok és padok várnak ránk, ahol piknikezni, grillezni lehet. A tűzrakóhely mellett újabb kutat és mellékhelyiséget is találunk. Szintén itt épült föl a park egyik legjobb része, egy hatalmas kalandvár. A fából készült épülethez külön torony és csúszda is tartozik. A kisebbek a szomszédos játszótéren kalandozhatnak. Rengeteg a hely a szabadtéri játékokhoz és a napozáshoz, a tó mellett pedig még egy focipályát is találunk.
 |
| A Kalandvár részlete |
 |
| Útban a Mészeg-hegy lábához |
Velencei-tó: A Dinnyési Fertő
 |
| Madármegfigyelő torony |
 |
| Pallósor a nádasban |
A mocsaras vidéken egy pallósor vezet át, itt már hallani a madarak neszeit, akik körülöttünk élnek a levelek védett rengetegében. A hídon átkelve tábla mutatja be a nád mélyén rejtőző madárfajokat. Innen már látszik a víz is, és a felröppenő állatok is egyre jobban kivehetők. Az is feltűnő, hogy mennyire sekély a víz, hiszen a kócsagok és gémek lábát alig fedi el.
Hamarosan megérkezünk a madármegfigyelő toronyhoz, ahonnan nagyszerűen belátni a területet. Elénk tárul a fertő több száz hektáros vidéke. Távcsővel közelről is megfigyelhetjük a nagy kócsagokat, vöcsköket, szárcsákat, récéket és sirályokat. Ősszel különösen látványos a ludak vonulása. A tornyot elhagyva töltés vezet vissza Dinnyés irányába. Az itteni cserjékkel benőtt terület az énekesmadarak kedvelt lakóhelye. A tanösvény a lépten-nyomon hallható csodás madárdalról kapta a nevét. Mielőtt kiérnénk az aszfaltútra, még egy jurtát is megtekinthetünk a mellette legelésző birkanyáj társaságában.
 |
| Kilátás a fertőre |
 |
| Jurta a tanösvény végén |
A Magyar Vasúttörténeti Park
A szabadtéri Magyar Vasúttörténeti Park Észak-Pesten kapott helyet. Nem véletlenül nevezik a Vasúti Skanzennek, hiszen az évek során folyamatosan bővült az aktuális járművekkel. A klasszikus mozdonyokon kívül a közelmúlt közlekedései eszközeit is felvonultató kiállítás a felnőttek számára is érdekes, a gyerekek pedig garantáltan a mini vasút és a terepasztalok rabjai lesznek. A ritka mozdonyokra és vasúti kocsikra legtöbbször fel is lehet mászni, egyeseket pedig belülről is meg lehet tekinteni. A 70 ezer négyzetméteres kiállítás egyik különlegessége a 34 állásos körfűtőház, amelyen sorban állnak egymás mellett a múzeumi darabok. Itt tekinthető meg több vágánygépkocsi is, messzebb pedig lóvasúttal és hókotró mozdonyokkal is találkozunk. A parkban lehetőség van a mozdonyvezetés, hajtányozás, fordítókorongozás és a modellvasutak irányításának kipróbálására is.
 |
| Műemlék vonatok |
 |
| A körfűtőház |
 |
| Az egyik terepasztal |
A Szentendrei Skanzen
Hazánk legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma 1974-ben nyitotta meg kapuit a Felső-Tisza vidék jellegzetes épületeinek bemutatásával. Ma már nyolc különböző tájegység tekinthető meg a természetvédelem alatt álló területen. Legutóbb 2010-ben az Észak-Magyarországi falu készült el, amely többek között jellegzetes pinceházakkal örvendeztette meg a látogatókat. A park legújabb része a most is építés alatt álló Alföldi mezőváros lesz. Külön élmény a Skanzen Vonat, amely fél óra alatt bejárja az egész területet.
Magyarország tradicionális épületeit egy helyen bebarangolva nem csak a jellegzetes portákat és kerteket, hanem a vidéki mesterségeket is megismerhetjük. Kékfestő-, tímár- és kovácsműhely, méhkasok, szövőszék és több malom is vár ránk. Ezek mellett az állattartás rejtelmeibe is betekinthetünk a Nagykunsági tanyán, ahol őshonos állatok várnak ránk. A parkban több templom és harangláb is található, melyek közül kiemelkedik a mándoki görög katolikus fatemplom, és a benne látható lenyűgöző ikonosztáz. A kutak, szekerek és pajták mellett az épületek belsejében a hétköznapi használati tárgyak ezreivel találkozhatunk. Gyönyörű bútorok és szövetek, vitrinekben kiállított kerámiák, kemencék, étkészletek és még sorolhatnánk.
A Szentendrei Skanzen rendszeresen szervez rendezvényeket is, amelyeken a népi hagyományok felelevenítése mellett tradicionális ételekkel és vásárral is készülnek. Ilyenkor lehetőségünk van kipróbálni az olyan ősi technikákat, mint a befőzés, sajtkészítés, és gyógynövényhasználat. Akit még jobban érdekel a téma, az Örökségi Műhely egész napos programjai során is elsajátíthatnak egyes tevékenységeket.
Mamutfenyők Budakeszin
Budakeszi mellett áll két különleges famatuzsálem, amelyek jó nagyszülőkhöz méltóan már unokákkal is körülvették magukat. A Meggyes utcától néhány méterre találjuk meg a környezetükből kiemelkedő mamutfenyőket. A bejáratot a patakon áthaladó fahíd jelzi, ahonnan kijárt ösvény vezet el a fákhoz. Gyönyörködjünk méreteikben, különleges kérgükben és szippantsuk be illatukat! Vigyázzunk rájuk, hiszen lehetséges, hogy az ide vizionált mamutfenyő erdő első tagjait tekintjük meg. :)
A Budakeszi Vadaspark
Az egész évben látogatható Budakeszi Vadaspark Budapest és Budakeszi között helyezkedik el. Kapuit 1979-ben nyitotta meg, hogy az európai és hazai vadon élő állatokat bemutassa a nagyközönségnek. Vadaspark lévén az állatkerteknél itt sokkal természetesebb, levegősebb környezetben élnek az állatok. Gyakorlatilag egy erdei séta alatt ismerkedhetünk meg közelről azokkal a vadakkal, amiket természetes környezetünkben csak hosszas várakozás után vennénk észre a növényzet között.
A parkba néhány km-es aszfaltút vezet a Budakeszi útról. Az erdőben már a lekanyarodás pillanatában tábla jelzi, hogy leparkolhatunk az ingyenes parkolóban - ahonnan még néhány percet sétálnunk kell -, vagy 300 Ft ellenében továbbmehetünk egészen a vadaspark melletti bányánál kialakított parkolóig. Az ingyenes helyektől erdei ösvény vezet végig az erdőben, de a gyér forgalom miatt az aszfalt is használható.
 |
| Erdei Kalóz Kalandpálya |
 |
| Vaddisznók |
 |
| Racka juh a Parasztudvarban |
A bánya melletti parkolóval szemben találjuk az ingyenesen megtekinthető Parasztudvart, amely szintén a Budakeszi Vadasparkhoz tartozik. A bejáratot egy melegtől pihegő puli őrzi. A kis méretű, fából készült épületsorban racka juhok, nyulak, kecskék, ludak, galambok, libák, kacsák, pulykák, tehenek, mangalicák és szamarak laknak. A szelíd állatokat meg is lehet simogatni.
A vadaspark bejáratához innen még néhány percet kell sétálnunk. Az út mentén találjuk az Erdei Kalóz Kalandparkot, amely négy különböző nehézségű pályával, és egy gyakorlórésszel várja a látogatókat. A fenyőfákra szerelt akadályok különböző magasságokban lógva hálózzák be a levegőt. A gyerekpálya majdnem teljesen a földön halad, így a legkisebbek felnőttek segítsége nélkül is mászhatnak rajta. A kísérőjegy ingyenes.
 |
| Éhes muflonok |
A földúton haladva nemsokára megpillantjuk a vadaspark bejáratát, amelyen fából faragott szarvas áll. A kaputól jobbra és balra indulnak az utak. Jobb kéz felől helyezkednek el a jellegzetes, félgömb alakú ketrecek. Ezekben egerészölyv, mosómedve, hiúz és aranysakál él. Kisebb kifutókban láthatóak a bagolyfélék, fácánok, az érdeklődő holló és a fák ágain kitekert pózban alvó vadmacska is. Üvegezett oldalú ketrecben figyelhető meg közelről a patkányok és üregi nyulak rejtett élete is. A tájat épített virágóra és dísztó teszi kellemesebbé, ám kevésbé természetessé.
 |
| A zoo csemege nagy kedvenc |
Balra indulva azonban tényleg csak az erdő vár ránk, erre találjuk a park nagyobbik felét. A kapuban sülő kürtőskalács illatával az orrunkban először a sünök és mókusok ketrece kerül az utunkba. Balra emlékművek kísérik az utat. Újabb kereszteződéshez érünk, amely egy körtúra közepét jelenti. Bármerre indulunk, ide fogunk visszajutni. A fák árnyékában tágas kifutók szabdalják a tájat. Vaddisznók, szarvasok, őzek, muflonok, vízibivalyok és bölények élnek itt, igényeiknek megfelelő területeken. A muflonok területét sziklák, a bivalyokét tó, a vaddisznókét dagonya teszi természetközelibbé.
 |
| A vadaspark egyik legfiatalabb lakója |
Sokszor találkozhatunk frissen született kisállatokkal is, most éppen egy néhány napos dámszarvas gidával. A park legújabb részén medvéket és farkasokat is láthatunk egymás mellett. Mellettük emelkedik a park kilátója, ahova felkapaszkodva a Budai-hegyekre nyíló körpanoráma vár ránk. A vadasparkon belül is simogathatunk állatokat, két állatsimogató kifutó is kialakításra került, amelyek rövidebb időre nyitnak ki. A parkban kapaható zoo csemege, amelyet az állatok kézből fogyasztanak. Minden nap több nyílt állatetetés is megtekinthető.
 |
| A legújabb kifutókban medvék és farkasok élnek |
Hol fürödjünk a Szentendrei-szigeten?
Kisoroszi, Szigetcsúcs
Kisoroszi hangulatos településén áthaladva murvás úton találjuk magunkat. A kátyúkkal tarkított, gyakran saras útszakasz a Szentendrei-sziget legszebb részére visz el minket. A Camping területére érve a gépkocsikkal le kell parkolni, mert a bejárás csak a bérlők számára engedélyezett. Az ártéri erdő mellett nyíló tágas rét mentén végigsétálva jutunk le a vízpartra. Először egy nyílt homokos terület fogad, amely a szabadstrand egyik legnépszerűbb része. Jobbra és balra sűrű erdőben vezetnek az ösvények a vízpart további részeire. Balra indulva jutunk el a szigetcsúcsra. Megéri a rövid séta, hiszen nemsokára a Visegrádi várral a háttérben fürdőzhetünk. A szigetcsúcs csak alacsony vízállás esetén látogatható, így érdemes utánanézni előre, hogy alkalmas-e a látogatás. A kavicsos zátony partjai lassan mélyülnek, így szinte a Duna ágak közepéig gyalogolhatunk. A táj mesés, a sasfészekként fölénk magasodó Visegrádi várral szemben a Börzsöny magaslatai nyújtóznak. A hűvös vízben megmártózva figyeljünk az áramlatokra és a sodrásra!
 |
| Kavicspadok a sziget mellett, háttérben a Börzsöny |
 |
| Balra látható a Visegrádi vár |
Pócsmegyer, Pázsit-tó
A Szentendrei-sziget közepének nyugati oldalán találjuk Pócsmegyert, amely Leányfaluból révvel is megközelíthető. A tó kis méretű, leginkább bányatóhoz hasonlítható. A terület azonban körbekerített és közművesített, és a vízminőséget is rendszeresen ellenőrzik. A gyorsan mélyülő vízhez füvesített partszakasz tartozik, a létesítmény büfével, zuhanyzókkal és mellékhelyiséggel felszerelt. A bejáratnál parkolót is találunk.
Surány, Duna-part
A Duna hosszan elnyúló, homokos-kavicsos partja vár ránk a Surány mellett húzódó gátszakasz mentén. Parkolni végig ingyenesen lehet, a vízhez pedig kiépített lépcsősorok vezetnek le. Az árnyas ártéri erdő vagy a napos, érintetlen föveny között választhatunk, hogy hova telepszünk le. A túlpart panorámája itt is szép hátteret ad a pihenésnek.
