Az úrkúti Őskarszt

Úrkút egy Ajkától 10 km-re fekvő kis község. Legfőbb nevezetessége a településről Városlődig vezető 6,2 km hosszú Erdei tanösvény, amely 25 állomáson keresztül mutatja be az erdő növény- és állatvilágát, illetve az erdőgazdálkodás alapjait és fontosságát. A tanösvény kétségtelenül legérdekesebb állomása az úrkúti vagy Csárdahegyi Őskarszt. A különleges képződmény Úrkút határában fekszik, és közel 2,2 hektáron terül el. A környéken egymást érik a bányák, az úrkúti Őskarszt is emberi kéz által alakult ki. A területen mangánt bányásztak külszíni fejtéssel. Azonban itt a tevékenység a kézi fejtésnek és a kevés robbantásnak köszönhetően nem károsította nagy mértékben a felszínre került formakincseket. A park szabadon látogatható, több táblán mutatja be a Bakony kőzetfelépítését és a karsztosodás folyamatát. 

Leereszkedés a mélybe - az első lépcsősor

A következő lépcső a második udvarba vezet

Kis fakerítésen át jutunk be a védett területre, ahol azonnal vethetünk egy pillantást az Erdei tanösvény állomásait bemutató térképre. Tovább haladva egyre több szikla emelkedik ki a talajból, amíg egy nagyobb mélyedést fedezünk fel a piknikezésre kialakított padok és asztalok mellett. A kis ízelítő után indulhatunk is a hegy gyomrába. Innen pár lépésre találjuk az őskarsztot, amelyet két úton járhatunk be. Az egyik lefelé vezet a képződmény aljába, a másik pedig a peremén visz körbe. Mi először lefelé indultunk. Egy hosszú, fából készült lépcsősor vezet le a mélybe. Ez közvetlenül a sziklafal mellé épült, így a közelből jól megfigyelhető a vöröses-barnás kőzet, és az azon éldegélő pókhálókkal tarkított mini páfrányok. Leérve a melengető nyári napsugarakat elnyelő, nyirkos, hideg lyukba érünk. Ez a katlan az őskarszt első udvara. A növényzet kezdi újra visszahódítani a területet, egy vékony ösvényen kívül mindent cserjék és a sziklában gyökeret eresztett hajtások borítanak. A sziklafalra feltekintve egy óriás gyomrában érezhetjük magunkat. A napfény az egyik oldalát még megvilágítja, ám a másik mély sötétségbe borul. Az első udvarból újabb falépcső vezet még mélyebbre, egy kisebb katlanba. Itt már csak egy barlang és a körülöttünk emelkedő sziklafalak várnak ránk, nincs túl sok hely sétálgatni. Ugyanezen az útvonalon juthatunk vissza a mélyedés peremére. Visszafelé még jobban látszanak a sárgás-vöröses-barnás sziklafalak a nap fényében. Elképesztő színorgia az átlagos egyszínű szürkéhez képest.  

Így mutat az őskarszt, ha rásüt a napfény

A színes sziklafal közelről

A másik útvonalon megkerülhetjük a mélyedést, és több kilátópontról tekinthetünk le a sziklafalakra. Jobbra indulva máris egy megfigyelőhelyre vezet az út. A fák ágait félretolva lepillanthatunk az első és második udvar közötti falépcső környékére. Sűrű erdőben vezet tovább az ösvény egy újabb kilátóponthoz, ahol a sziklára kimerészkedve a szemközti kőfalat és az első udvar gyomrát figyelhetjük meg. Innen kisebb kitérővel néhány különálló sziklaformátumot tekinthetünk meg az őskarszt oldalában. Továbbsétálva letekinthetünk egy különálló, hosszanti mélyedésre, amely az őskarsztba vezet. Az út ezt a szakadékot megkerülve visszavezet az őskarszt oldalába, ahonnan nagyszerűen belátható a képződmény első udvarába vezető lejárat környéke is. Végül az ösvényt követve visszajutunk a bejárathoz, ahol piknikezhetünk, vagy az Erdei tanösvény jelzését követve egy nagyobb kirándulást is tehetünk a környéken. 

Visszapillantás a második udvarból

Az első lépcsősor az őskarszt pereméről