Meghódítjuk a Remete-barlangot

A Templom-völgy ősszel

Úton a barlanghoz

Nagymarosból kiindulva az egyik legszebb túra a Börzsönyben a Remete-barlanghoz vezet. A Rám-szakadék kiindulópontjaként ismeretes Duna túlpartján fekvő Dömösről szemlélve gyorsan kitűnik a tájból a hegyben tátongó hatalmas lyuk. Bár a képződmény neve egyes számban íródik, a Remete-barlang gyakorlatilag több barlang együttese. A sziklába vájt lyukak részben emberi kéz eredményei, a történelem során többször volt arra példa, hogy szerzetesek és remeték is lakták a különleges helyszínt. A barlangok megközelítése a kék sávon lehetséges. Nagymaros elhagyva fantasztikus erdőségeken át haladunk a Sváb-hegy lábánál a Templom-völgyben. Az őszi árnyalatokban játszó lombkorona és lehullott levelek egészen elképesztő színorgiában részesítenek. Először a barna és sárga dominál, majd a 484 méteren fekvő Szt. Mihány-nyerget elhagyva világoszöldre és narancsra váltanak. A hatalmas fák által beárnyékolt erdő lassan alacsonyabb növényzetű, napfényesebb területre vezet minket. A széles erdei út pedig vékony ösvényre szűkül össze. A séta még mindig felfelé tart, hiszen egy magaslati pontot tűztünk ki úti célunkul. Cserébe viszont a visszafelé út kellemes ereszkedés lesz csupán.     

A Remete-barlangcsoport

A Szent Mihány-nyergen álló táblán tájékoztatást kapunk arról, hogy merre haladnak a kirándulóutak. Innen a sárga háromszöget kövessük a Remete-barlangig. Az út néhány helyen meredek, csúszós. Főleg ilyen őszi melegben, amikor  a nap kiszárítja a talajt, és a por jégpályává változtatja az utat. A kisebb nehézség azonban ne akadályozzon meg abban, hogy részesei legyünk a barlang lenyűgöző panorámájának. A magaslati pontról megcsodálhatjuk Dömöst, és a mélykék Dunát. A szemközti hegységek fantasztikus őszi lombkoronája és a világoskék ég képeslapra illő látvány. 

A lenyűgöző panoráma a Dunára

Útban visszafelé Nagymarosra a Duna-mentén

A gombák jelzik az őszt

Ha már az összes barlangot megvizsgáltuk közelebbről, kigyönyörködtük magunkat a körülöttünk lévő hihetetlen látképben, és az őszi napozás is megvolt, akkor indulhatunk visszafelé Nagymarosra. Az út még egy darabon a Duna mellett visz, így nem kell azonnal elszakadnunk a panorámától, azt még egy kis ideig élvezhetjük a meredélyen haladó vékony kis ösvényről. Azonban a kék sáv helyett immár a sárga barlang jelzésen kell haladnunk. Rétek és dombok mentén lassan újra visszatérünk a színpompás erdőbe. Először napfényes ösvényen haladunk, majd egyre inkább átveszi a zöld levelű fák helyét a Börzsöny vadonja. Utunk végén még figyeljük meg a kirándulóút mentén pompázó őszi gombákat, amelyek legalább olyan változatosak, mint a felejthetetlen séta amelyet épp megtettünk.

Őszi zöldben vezet az út a sárga jelzésen

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület

200 millió éves lábnyom

A Nógrád megyei Ipolytarnóc Pompei-hez hasonlóan a vulkanikus tevékenység nyomait őrzi. A kiáradt lávának köszönhetően rengeteg ősvilági állatfaj leletei maradtak fenn, úgy mint csontok, fogak és lábnyomok. A területen feltárt maradványok vezetett túra keretében tekinthetőek meg, amelyek a főépületből indulnak. Ennek állomásai a Cápafogas homokkő, Ősállatok lábnyomai, Kövesedett fák, Levéllenyomatok és A vulkáni katasztrófa. A természetvédelmi területre megérkezve egy hatalmas parkoló fogad minket az Ősfenyő nevű, hófehér fogadóépület mellett. Azonban még el sem kell sétálunk a létesítményig, máris megtekinthetjük a kiállítás első darabjait, néhány fatönköt. Négy szénfekete, hatalmas csonk áll impozánsan az utunkban. Ezek a bükkábrányi mocsári fenyők tönkjei, melyek még a Pannon-tenger vizében úszva alkották a partvidék növényzetét. Különlegességüket az adja, hogy a látszattal ellentétben nem is kövesedtek meg, és nem is szenesedtek el, hanem szerves anyagként maradtak fönn. A fogadóépületben vásárolhatunk belépőt a parkba, illetve az itt található 4D moziba, amely visszarepít minket az őslények világába. A film mindössze tíz perces, de nagyszerűen ráhangol az előttünk álló túra látnivalóira.

A folyópart menti lábnyomok maradványai

Az épületből kilépve megkezdhetjük a kirándulást a geológiai tanséta kezdőpontjához. A kerten átvágva szabadon sétáló gólyával és cicákkal találkozhatunk, majd egy fahídon áthaladva megpillantjuk a Borókás árok felirattal díszített kaput. Vezetőnk meg is érkezik a megbeszélt időpontra, és a kirándulás most már tényleg kezdetét veszi. Először a volt miocén erdő területére hatolunk be. Az erdő fái árnyékolta völgyben haladunk az első látnivalóig, amelyet fedett teremben tekinthetünk meg. Ez egy volt folyóvölgy, ahova az őskori állatok inni jártak, és így rengeteg lábnyomuk keletezett a folyóparti iszapban. A vulkán lávája ezeket a lábnyomokat konzerválta. A feltárt terület fölé tetőt építettek, így lett belőle bemutatóterem. Belül pallókon és lépcsőkön járhatjuk körbe a feltárt régiót.

A túra során még egy ilyen lábnyomokat tartalmazó homokkődarabot csodálhatunk meg, melyet megintcsak fapallókon közelíthetünk meg egy fedett helyiségben. A második lelet sokkal részletesebb és látványosabb. A terem fényviszonyai is jobban kiemelik a látható mélyedéseket, a falakon látható állatok illusztrációi pedig még jobban megkönnyítik, hogy elképzeljük az élőlények folyóparti portyázását. A leletben közel 3000 lábnyomot azonosítottak eddig, amelyek 11 gerinces állatfajtól származnak.

A legnagyobb területű lábnyomlelet

A park további felbecsülhetetlen értékű leletei a világ legnagyobb megkövesedett fenyőfájából fennmaradt részek. Az eredetileg 100 méter magas és 8 méter kerületű fának már csak apró darabjai tekinthetőek meg. Ezekből az egyik átlátszó védőbúra alatt van elhelyezve, ami lehetővé teszi, hogy teljesen körbejárjuk a leletet, és minden apró részét megcsodáljuk.

Megkövesedett fatörzs

Növényi maradványok út közben

A park két szenzációján kívül rengeteg apróbb lelet is fennmaradt. A völgyben sétálgatva több helyen láthatunk megkövesedett fatörzseket, levéllenyomatokat, homokkőbe ragadt cápafogat. A legtöbb lelet azonban egy harmadik épületben kapott helyet, amelyben egy 3D-s filmet is megtekinthetünk. A hatalmas csarnokban lábnyomokat, levéllenyomatokat, cápa fogakat és állkapcsot, megkövesedett fatörzsdarabokat és az őslényekről készült képeket tekinthetünk meg.  

Göd-Verőce-Göd biciklitúra a Váci ártéri tanösvénnyel

A kerékpárút Gödnél

A Dunakanyar bal oldala Dunakeszitől egészen Szobig vezet. Azért érdemes az ide szervezett kerékpártúrára Dunakeszi helyett Gödről indulni, mert így kihagyhatjuk a Dunakeszin áthaladó házak között vezető kevésbé izgalmas kerékpárútszakaszt. Göd és Verőce között változatos tájat figyelhetünk meg, és oda-vissza együtt sem megerőltető a távolság. A Váci liget, ahol a Váci ártéri tanösvény található, ráadásul körülbelül az út felénél helyezkedik el, így ideális pont a pihenésre. A különleges tanösvény megépítése a Göncöl alapítvány munkájának köszönhető, akik 1994-ben építették meg az ártéri erdőbe vezető fapallókat. Az erdő bemutatásra került része a Gombás-patak torkolatánál található, a Váci ligetben. A vizes terület nem a Dunának, hanem a Gombás-pataknak köszönhetően alakult ki, a Duna csak árvíz esetén tör be ide. 

Az idillikus őszi ligeterdő

Ösvény vezet a vízhez

A Duna által alakított tavacskák

Az árterek élővilágának felfedése a sűrűn és kiszámíthatatlanul ingadozó vízszintnek köszönhetően igen nehéz feladat. A tanösvény alatt egyszer teljesen elfogy a víz, máskor pedig olyan magas a vízszint, hogy egyes részei nem is járhatóak. Az ilyen vízingadozások következtében sok a megmozgatott hordalék és a kidőlt fa, ezek gyakran változtatják a tájképet. 2002-ben az árvíz teljesen tönkretette a pallókat, így a tanösvény járhatatlanná vált. Azonban a Göncöl Alapítvány kitartó munkájának köszönhetően egy év múlva újra felépült. Ma egy 510 méteres szakaszon nyerhetünk betekintést ebbe a különleges világba. A pallók mentén információs táblákon tájékozódhatunk az élővilágról. A tanösvény Vác déli részén, a ligetből közvetlenül a kerékpárútról közelíthető meg. Bejáratát egy fából készített kapu jelzi, amelyen az Ártéri Tanösvény feliratot láthatjuk. 

Itt forduljunk balra a tanösvényhez

A Gombás-patak

A tanösvény bejárata

A kemény burkolatú kerékpárutat elhagyva néhány lépést az anyaföldön kell megtennünk amíg a fapallókra nem érünk. A fakapu alatt áthaladva az ártéri ligeterdőbe csöppenünk. Először egy kis patak fölött sétálunk át egy fahídon, de már itt megszólalnak az első vízben tanyázó békák. A buja zöld növényzetben gyalogolunk tovább, jobbról fakorlát is segíti a haladást. Többen biciklivel is végigmentek a pallókon, de mivel az út nem annyira széles és visszafelé is ugyanezen az útvonalon kell haladnunk, ezért ez nem ajánlatos. A pallók annyira beleolvadnak a környezetbe, hogy igazán bennfentesnek érezhetjük magunkat, amikor sétálgatunk rajtuk. Egy-két fatörzs igen közel hajol el a fejünk fölött, amelyeken taplógombákat figyelhetünk meg, több helyen pedig moha jelent meg a pallókat tartó cölöpökön. Ez a rész ekkor teljesen száraz volt, még a víz legkisebb jelét sem láttuk sehol. Helyét buja aljnövényzet vette át, a sok zöld lágyszárú növény között több helyen fehér virágok virítottak. Lassan megváltozik a növényzet, ahogy a ligeterdőből a nádasba jutunk. Hamar megérkeztünk az első madármegfigyelő stéghez. Itt hihetetlenül hangos békakuruttyolás fogadott minket. Ha csendben és mozdulatlanul várakozunk, olyan ritka fajokat is megpillanthatunk, mint a jégmadár. Nem ritkák a gémek, kócsagok, a tőkés réce és a fakúsz. Rengeteg a szitakötőfaj és még siklók is élnek a területen. 

Kilátás az első megfigyelőpontról

Az első madárvártától sűrű nádasban juthatunk el a második megfigyelőpontig. Itt már vízben álltak a cölöpök alattunk. Ez a hely talán ideálisabb az élőlények megfigyelésére, mivel jóval nagyobb területet tudunk áttekinteni, és mivel az ösvény legvégén van, talán a tömegek is jobban elkerülik. Nagyobb vízfelület veszi körbe a stéget, és akármerre nézünk érdekes kidőlt fákból álló formációkat láthatunk. Ez a gyönyörű környezetet látva nem meglepő, hogy évi 50 ezer látogató keresi fel az ingyenesen látogatható tanösvényt, amely egyedülálló az egész országban.

A második madárvárta