A Veresegyházi Medveotthon

Gödörben szundikáló maci

A Budapest központjától csupán 31 km-re fekvő Veresegyházi Medveotthon igazi különlegesség. Közép-Európa egyedüli medvemenhelyeként kizárólag itt figyelhetjük meg a természetes életkörülmények között élő állatokat. Az 1998-ban alapított park összterülete 5,5 hektár, amelyből 3,5 hektáron játszadozhatnak a medvék, a többi területet a farkasok foglalják el. A park az év minden napján nyitva tart, tavasztól őszig pedig kisvonat is közlekedik a területén. Érkezéskor parkolhatunk a hatalmas parkolóban, ha pedig megéhezünk a medvepark területén található Fatálas étterem fogási közül válogathatunk.

Maci ül a fűben

A kifutó változatos terepviszonyai

A parkolóból kisebb sétával érhetjük el a medvék hatalmas kifutóját szegélyező kerítést. A dimbes-dombos területen néhol már teljesen kikopott a fű, a medvék pedig hatalmas lyukakat ásnak a földbe, amelyekbe előszeretettel lustálkodnak. A kifutón fenyves, két hatalmas mesterséges tó és barlangok is szolgálják az állatok kényelmét. A tavakba kárászokat telepítettek a medvék szórakoztatására, nyári napokon sokszor látni ahogy a halakat elkapni igyekezve lubickolnak a vízben. Jelenleg 39 különböző méretű és korú barnamedve él a területen. Egyesek kisebbek, mások pedig elérik a 600 kg-ot is. Elsőre elég meghökkentő látvány amikor egy ekkora állat karnyújtásnyira tőlünk sétálgat. A kerítés mentén kijárt ösvény vezet körbe a kifutó körül a farkasokig. Itt rengetegen etetik az állatokat mézbe mártott fakanállal, amit a mackók készségesen el is fogadnak. A fenyvesnél megfigyelhetjük a fatörzseken díszelgő óriási karomnyomokat.

Egy érdeklődő farkas

A medvék területe mögött találjuk a farkasok kifutóját. A 2000-ben létesített területen 19 európai szürkefarkas él, kiegészítve egy különleges fehérfarkassal. Az állatok a cammogó medvékhez képest igen aktívak, csapatokba verődve rohangálnak jobbra-balra. Területük sokkal erdősebb, bár ők is kaptak egy mesterséges tavat. A szükefarkasok Magyarországon az első világháború után pusztultak, ki néha átkóborolnak a határon Romániából, Szlovákiából és Szerbiából. Ezek a példányok hazánkban védettséget élveznek.  

A lillafüredi Hámori-tó

A Bükk egyik gyöngyszeme Lillafüred, amely igazi romantikus üdülő- és kirándulóhely. A Miskolc részeként számon tartott településrész gyönyörű erdők közé ékelődik, és rengeteg látnivalót kínál. Az egyik ezek közül a mesterségesen létrehozott Hámori-tó. A hosszúkás állóvízen csónakázhatunk, vagy a nyugati partján akár végig is sétálhatjuk a kijelölt kirándulóúton. A tó a Garadna-völgyben csordogáló Garadna-patak és a Szinva-patak összefolyásánál található, azonban mai méretét csak az 1813-as duzzasztással nyerte el. 

A Hámori-tó a Palotaszálló aljából

A vízparton áll a híres Palotaszálló, amely egy függőkerttel díszített magaslatra épült. Szintén a gyönyörű épület megalkotásakor alakították ki hazánk legnagyobb esésű vízesését, amely a szálló mellett helyezkedik el. Nyáron a víz húsz méterről zúdul le hangosan csobogva, télen pedig jéggé dermedve nyújt szépséges látványt. A XX. század elején épült kastélyszálló aljából indul a Lillafüredi tanösvény, amely többek között a környék másik nevezetességét, az Anna-barlangot is érinti.

A muzeális újmassai Fazola-őskohó és a Massa Múzeum

A Bükk szépséges erdeiben találjuk Magyarország egyik legfontosabb ipari műemlékét, amely még Európában is igazi ritkaságnak számít. Ez az 1813-ban épített Újmassai őskohó avagy a Fazola-kohó. A masszív épület Lillafüred és Ómassa között áll, közvetlenül a Lillafüredi kisvasút vonalán. A vonat hegyoldalakban és szurdokokban haladó sínpálya különösen izgalmas élményt nyújt, ráadásul az utazás így rendkívül kényelmes. A kisvonat mentén könnyen elérhető az egyedülálló Újmassai őskohón kívül a Lillafüredi Hámori-tó, a pisztrángtelep és a híres Lillafüredi-vízesés is. 

Az impozáns Újmassai őskohó

A Műszaki Skanzen

A Garadna-völgyben emelkedő Fazola-őskohó a vaskohászat egyik legfőbb emléke, ugyanis közel 55 éven keresztül állítottak itt elő vasat. Az épület nevét építtetőjéről, Fazola Frigyesről kapta. Az 1867-es leállás után a vastermelés a Disógyőr és Miskolc között található Vasgyárba helyeződött át. Az épület előtt szikrázik az ezüst színű Csehszlovák-magyar vaskohászati emlékmű, amely acélból készült. A másik oldalon három vastermékből készített mű ékeskedik. Az út túloldalán érdemes megtekinteni a szabadtéri Műszaki Skanzent, ahol a vaskohászatban használatos gépeket tekinthetünk meg. A kiállított tárgyak között a Lyukóbányai üzemben használt mozdony és csille is van. Szintén az őskohóhoz közel kapott helyet a Massa Múzeum, amely a Diósgyőr-hámori Vasmű történetét mutatja be az érdeklődőknek. 

A méltóságteljes Diósgyőri vár

Diósgyőr történelmi település, amely kezdetben önálló községként működött. A város 1945-ben azonban hivatalosan is Nagy-Miskolc része lett, így ma már Miskolc településrészeként tartják számon. Az egykori település a Bükk lábánál, Lillafüred szomszédságában terül el, legfőbb ékessége a méltán híres Diógyőri vár. 

A vár látképe a bejárattól

Díszes cserépkályha

A XIII. századi épület alaprajzát négy hatalmas torony uralja, amelyeket magas várfalak kötnek össze. A vár fénykorát I. Lajos uralkodása alatt élte, ma azonban már igen romos állapotban van. Az épület renoválása megtörtént, így a négy torony közül hármat teljesen felújítottak. Ezek közül azonban csak kettő látogatható. A termekben kiállítás várja a turistákat, sőt, az egyik magaslat tetejére fel is mászhatunk. A torony tetejéről csodás látkép tárul elénk a várra és a környékre, így mindenképpen érdemes leküzdeni a lépcsőfokokat. Az egyik torony aljában pénzverde működik, ahol egy jól irányzott mozdulattal néhány másodperc alatt még a saját érménket is elkészíthetjük. A pénzverde része továbbá az egész falat plafonig beborító csontkiállítás is, amelyet az itt feltárt leletekből állítottak össze. A vár területén szintén helyet kapott egy középkort bemutató panoptikum, amely a történelem jobb megismerését szolgálja. A tornyokat és folyosókat felfedezve több renovált kutat és ágyút is megtekinthetünk. A beltéri kiállításokon korabeli cserépkályha, fegyverek és a vár történetével kapcsolatos relikviák, képek várnak ránk. A méretes Diósgyőri várban minden évben megrendezik a Diósgyőri Várfesztivált is, erre is érdemes ellátogatni.

Kilátás a toronyból

A Diósgyőri várat 2012-2014 között teljesen felújították. Az épület megújult, egyes részeit - amelyek már teljesen megsemmisültek - újra felépítették. A várat augusztus 30-án ünnepélyes keretek között adták át.